Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-05 / 14. szám

Budapest, 1933 április 5.-JÍXnVU2€^JÍl^MP PESTI KIRAKAT Csokoládé Hát bizony, a mi gyerekkorunkban még sokkal egyszerűbb volt az élet. Ha városban lakiunk, meg­volt a városkának a maga két cukrázdája, amely olyan rettenetes konkurrcnciát csapott egymásnak, hogy világhírű cégek is elbújhatnának ma mögöt­tük, amilyen nagyszerű édességekkel — tömték be a szájunkat. Ha meg falura vetett bennünliet a jó­sors, akkor minden esztendőben búcsúkor felállítot­ták a sátrakat, a gyerekek teliették magukat mézes­kaláccsal és nagyokat ittak rá az üdítő „márc“-ból. Ez bizony igen primitív élet volt, de valljuk be, hogy nagyon jól éltünk. Sokkal jobban, mint ma, amikor valósággal elkáprázik a szeme az embernek, ha meglátja a cukorkátsboltnak akárcsak a kirakatát is. Ha pedig benyitunk az ajtón, már el is rontottuk a gyomrunkat a rettentő sok émelyítő és csokoládé, szóval édesség-illattól. Most légy aztán okos, Domonkos, amikor egy-egy ilyen cukorka áruház tárja ki magát vásárlókedved előtt. Most légy okos, Domonkos és mondd meg, hogy melyik csokoládéból ennél szívesebben, de főként me­lyik az, amelyikkel nem rontod, el a gyomrodat és nem tömöd tele a gyermekeid pocakját ártalmas és piszkos bacillusokkal. Mert éppen a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában mondta el rendkívül érdekesen dr. Hunkár Béla, a Székesfővárosi Vegyészeti és Élel­miszervizsgáló Intézet vezetője, hogy milyen ravasz dolog ez a■ csokoládé. Csokoládé néven ugyanis ehetik az ember még — csokoládét is. De bizony megesik, hogy — egészen mást eszik. Hunkár Béla. azt mondja, hogy egyformán megilleti a mai rendelkezések és tör­vényes intézkedések alapján a. csokoládé nevet a leg­kitűnőbb, le gkifog ástalanabb portéka is, de egyben a legsilányabb is. Ennek a megkeményedett barnaszínű masszának csokoládé a neve akkor is, ha ötven szá­zalék kakaóporral készül és ugyancsak csokoládé az a másik bizonytalan massza is, amelyben a kakaó­por mindössze öt százalékot tesz ki. Hát engedetnie! kérünk, hogy igazodjék el, hogy ismerje ki itt ma­gát a szegény csokoládéfogyasztó. Talán azt vegye, amelyik több reklámmal dol­gozik és kevesebb kakaóport tesz a nemtudjuk mibe. Vagy azt a gyártmányt élvezze-e, amelyik ügyeseb­ben, szebben agyusziálja kakaót nem is látott masszá­ját. Hát itt mégis csak kellene valami útmutatást, valami márkázást adni annak a szegény és jóhiszemű vásárlónak, aki hitvány portékáért adja ki a pénzét, amivel eltörni gyerekei gyomrát, amely távolról sem használ az egészségnek, de amelynek egyáltalán táp­láló ereje sincs. Hiszen még az utolsó bormérésben is oda kell rakni a pulira, a borosvödör mellé, hogy hány maligánfokos szőlőnedűt fogyaszt el a kocsis úr, aki egy spriccerre bebátorkodott. Vájjon miért ne legyen meg akkor nekem a jogom ahhoz, hogy pontosan tudjam, hány százalékos kakaót és hány százalékos szecskát, vagy pörkölt lisztet etetnek meg a gyerekemmel, a finoman stilizcdt, staniolpapírba burkolt „csokoládé“-ban. Én a magam részéről még egyet, megcsinálnék a márkázáson kívül, minden csokoládé gyárosnak le kellene fotogra.fáltatnia üzemét, a gyárát és ezt a. fotográfiát rá kellene ragasztani arra az árura, ame­lyet a közönségre rá akar sózni. Ne higyje senki, hogy ellenségei vagyunk a kisiparnak, de mégis csak teljes lehetetlenség az, hogy kápráztató címek, anda­lító staniolpapírok és harsogó reklámok mögött bű­zös pinceoduk rothadó hordói húzódnak meg, ahol kotyvasztják és keverik azokat a gyilkos masszákat, amelyeket mi csokoládé és cukorka néven vásáro­lunk, Végre állapodjunk meg egyszer abban, hogy a csokoládé ma már igen komoly élelmezési, sőt nép­élelmezési cikk. Erre éppen úgy kell vigyázni ma már, mint a kenyérre, húsra, vajra, vagy akármelyik más egészen fontos élelmiszerre, hiszen egy nagy­város csokoládéfogyasztása olyan méreteket öltött már, hogy egyenesen és határozottan a legfontosabb élelmiszerek közé kell ezt az egykori nyalánkságot sorolni. Egyszóval a csokoládé ma már nem luxus, nem nyalánkság, hanem ennivaló. A hatóságok vagy nem vették ezt észre, vagy nagyon későn kezdik észrevenni, mert egyelőre nem szenved kétséget, az a megállapításunk, hogy a zug csokoládé gyárt ás terén egészen elavult állapotok vannak. Ezeket az állapo­tokat rendbe kell hozni, ki kell tisztítani a csokoládé Augias-istállóját és éppen olyan szigorúsággal kell ellenőrizni és kezelni az itt előforduló hamisításokat, tisztátalanságokat, mint ahogy azt a tejnél, vagy bármely más elsőrendű fontosságú élelmiszereknél igen rigorózusan megteszik. Meghalt a mézeskalács és a márc világa, csoko- Iculékorszakban élünk. És ezt a hatóságoknak is tu­domásul kell venni. az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési ár: egész évre ...........................24 pengő fé l évre................................12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfize­tőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Páratlan sikere van a fürdőügyi kiállításnak. Az Országos Balneológiái Egyesület fürdőügyi ki­állítása hétfőn Kereszies-Fischer Ferenc belügymi­niszter és Scholtz Kornél államtitkár jelenlétében a Társadalomegészségügyi Múzeumban megnyílt. A bel­ügyminisztert, aki a kiállítás védnöki tisztét töltötte be, Vámossy Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár fo­gadta. A kiállítás iránt nagy érdeklődés mutatko­zott, úgyhogy társadalmi, politikai és tudományos életünk számos kiválósága is megjelent a megnyitá­son. A fővárost Liber Endre alpolgármester és Ko- vácsházy Vilmos tanácsnok képviselték. A belügy­minisztert Dalmady Zoltán egyetemi rendkívüli ta­nár, a kiállítás elnöke és Bánlaky Géza kalauzolta végig. A kiállítás, amely a múzeum harmadik és ne- •gyedik emeletét foglalja el, rendkívül érdekes anya­got tartalmaz. A modern fényképek és rajzok mellett régi képek és metszetek ábrázolják azt a hatalmas fejlődést, amelyen a magyar fürdőügy az évszázadok folyamán átment. Arab-, svéd-, angol-, olasz-, német-, francia- és latinnyelvű könyvek egész serege tanú­sítja, hogy már évszázadokkal ezelőtt is világszerte ismerték a magyar fürdőkéi. Érdekes kuriózum egy francia, könyv, amelyhez Harriot volt francia mi­niszterelnök írta az előszót és ebben a magyar fürdők fejlettségét dicséri. Érdekes a kiállítás szaktudo­mányi része is. A víz és levegő bakteriológiai vizs­gálatainak pontos eredményét olvashatja le az ér­deklődő a kifüggesztett táblázatokról. A rendezőbi­zottság gondoskodott arról, hogy a látogatók kime­rítő magyarázatot kapjanak az egyes ásványvizek jellege és természete felől. Szemléltető rajzok mutat­ják be a különböző ásványvizek hatását az emberi szervezetre. Meteorológiai és geológiai táblázatok, gipszöntvények és modellek teszik teljessé a fürdő­ügyi kiállítás anyagát. NT magyar fürdőügynek két­ségtelenül hatásos propagandája ez a kiállítás, ame­lyet az is bizonyít, hogy már az első napon a kül­földi érdeklődők igen nagy számban keresték fel a termeket Ripka Ferenc látogatása a főpolgármesternél. Rivko, Ferenc volt főpolgármester pénteken délben felkereste az Újvárosházán, hivatali utódját, Huszár Aladár dr. főpolgármestert. Huszár főpolgármester hivatalos látogatásai során, hivatalbeli elődjét is felkereste, aki ma viszonozta ezt a látogatást. Bipka Ferenc félóránál tovább időzött Huszár főpolgár­mesternél. Tanácsülés. A törvényhatósági tanács csütör­töki ülésének napirendjén szerepelnek a belső Li­pótvárost átszelő villamosvonal megszüntetésének terve, a gellérthegyi Pálos-kolostor építési kérelme, a fővárosi iskolák új tandíjszabályzata, a kistaxisok területhasználati díjának elengedése. Ezeken kívül városszabályozási és telekrendezési, kegydíj- és nyugdíjügyek kerülnek a tanács elé. Riíoók Zsigmond a központi kórházigazgató, Wolff Károly dr. a Rókus igazgatója. Huszár Ala­dár főpolgármester hétfőn intézkedett a Borszéky Károly halálával megüresedett központi kórházigaz­gatói és a Szent Rókus-kórház igazgatói állásának betöltése iránt. A főpolgármester a szombaton lejárt pályázat és a polgármester előterjesztése alapján a fővárosi közkórházak igazgatójává Ritoók. Zsigmond dr. c. egyetemi rendkívüli tanárt, egészségügyi fő­tanácsost, a Szent Rókus-kórház igazgatójává pedig Wilff Károly dr. egyetemi magántanár, közkói'házi főorvost nevezte ki április elsejei hatállyal. Deutsch Mór temetése. Csütörtökön délelőtt kí­sérték utolsó útjára Deutsch Mórt, a Fővárosi Hír­lap tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló tisztvise­lőjét. A végtisztességen megjelent az Újságkiadó Tisztviselők Egyesületének küldöttsége, a Fővárosi Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala, valamint nagy gyászoló közönség. A gyászszertartás után megható részvét mellett hántolták el Deutsch Mórt, a hűség, a tisztesség és a becsület mintaképét. A Pálos-kolostor tervbevett építkezése. A fővá­ros vezetősége és a tanács elvben már hozzájárult, ahhoz, hogy a Gellérthegyi Sziklatemplom Egyesület Binaturin a bél működés termé­__________________________________ szetes szabályozója ^l iiiiniiiiifíiiiinihiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiirtiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitMiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiuiiiiiiniiiiiiiiiiiiH Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra | a barlangtemplom mögött elterülő kis fensikon ko­lostort építsen és a kegyhely gondozását a kolostorba települő magyar eredetű, de II. József óta Lengyel- országban élő Pálos-szerzetesekre hízza. A tervek most elkészültek, minthogy azonban a kolostornak kiszemelt terület a gyógyforrások Védőterületébe esik, az építkezéshez a Bányakapitányság döntését i-s meg kell szerezni. Ezenkívül a fővárosnak is van ki­kötése. A rendházat csak a sziklák érintése és a hegyoldal megbontása nélkül szabad megépíteni, to­vábbá a támfalakat a hegyoldal jellegének megfele­lően földdel és növényzettel kell takarni:. A kolostor­nak kéményei sem lehetnek és ezért a fűtésről táv- vezetékes melegvíz, villany, vagy gázfűtés útján kell gondoskodni. Az építkezés egy éven belül, a főváros ellenőrzése mellett történik. Az idegenforgalom helye az országrendezésben. Markos Béla dr. Budapest Székesfőváros Idegenfor­galmi Hivatalának helyettes igazgatója, Az idegen- forgalom helye az országrendezésben címmel elő­adást tartott április 3-án, hétfőn délután, a magyar mérnökök országrendezési nnkétja keretében. Elő­adásában először általánosságban vázolta azokat az okokat, amelyeknél fogva az idegenforgalom fej­lesztése szervesen beletartozik az ország helyes és okszerű rendezési programmjába, majd rámutatott arra, hogy az idegenforgalom, mai forrná jóban kizá­rólag a műszaki tudományol>: fejlettségének ered­ménye, mert a közlekedés mai eszközei nélkül soha­sem beszélhetnénk a mai ér-telemben vett tömeges idegenforgalomról. Magyarország szempontjából kü­lönös fontossága van az idegenforgalomnak, mert 1932. év idegenforgalmunk külföldről eredő bevétele több mint 26 és fél millió pengőt eredményezett ak­tív tételként az ország fizetési mérlege javára akkor, amikor ugyanez évi áruforgalmunk kereté­ben sem búzakivitelünk, sem lisztkivitelünk nem eredményezett megközelítőleg sem hasonló összeget s egyedül csak vágó- és igásállat-kivitelünk értéke volt nagyobb. Előadó ezután ismertette idegenfor­galmunk fejlődésének lehetőségeit s az e téren el­végzendő teendőket. Dr. Markos Béla április hó 10-én Becsben tart vetítettképes előadást Budapest­ről a Bécsi Magyar Szövetség kultúrestélyén „Früh­lingsbericht aus Budapest“ címmel. — Az „Igmándi“ vízben ősgyógyerő rejlik, Mesterséges pótlás nem sikerült eddig. Hangverseny. Vasárnap este a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében klasszikus műélvezetben volt része a nagy számban megjelent közönségnek. Erdős Árpád és Szelényi Stella tartották együttes ária- és dalestjüket, amelynek minden egyes száma a legna­gyobb művészi hozzáértéssel volt összeállítva. Gluck, Schubert, Schumann, Brahms, Rossini, Verdi és Rachmaninoff klasszikus melódiái hangzottak el és a közönség kitüntető tapssal jutalmazta Erdős Árpád nagyszerű baritonját és Szelényi Stella elő­adói készségét. A nagy siker arra indította a ren­dezőséget, hogy a hangversenyt rövidesen megis­métlik. Az állandó üzemellenőrző bizottság a jövő hé­ten kezdi meg munkáját. A törvényhatósági tanács múlt heti ülésében elfogadta a polgármester előter­jesztését, amely szerint a 196 műhely túlnyomó ré­szét megszüntetik, összevonják és mindössze 35 olyan műhelyt tartanak fenn, amelyek létezése üzembiz­tonsági és közbiztonsági okoból feltétlenül kívána­tos. A tanács azonban úgy határozott, hogy még ennek a 35 fennmaradó műhelynek a munkáját is állandóan ellenőrizteti, nehogy olyan nem sürgős rij munkákat is végezzenek, amelyeket a magániparra is rá lehet bízni. A tanács az üzemek állandó ellen­őrzésére és a megszüntetésekről hozott határozatok végrehajtására hattagú állandó bizottságot küldött ki, amelynek Payr Hugó, Scheuer Róbert, Homonnai Tivadar, Révész Mihály, Bródy Ernő és Nagy Fe­renc a tagjai. A bizottságot Borvendég Ferenc al­polgármester jövő héten hívja össze alakuló ülésre, amikor kidolgozzák az állandó munkaprogrammot is. «Aíraa CT&rmÁi«* VÄROSI IRODA ÉS GYÁR: VII., THÖKÖLY-UT 109. TELEFON: 97-1-57. 10. Hfllősz Hubert építési vállalkozó Vasszádfal Budapest, VH., Aréna-út 70. Tel.: 39-O-öC | kÖiííÖHZéS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom