Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-29 / 13. szám
Budapest, 1933 március 29. j/xnn£Oő/ji^Mf> ;3 PESTI KIRAKAT HMHnarannBgHnBBHHMaH Megint a játékkaszinó Ez már aztán igazán Illyefulvy Lajos reszortja volna: erről csináltasson statisztikát, hogy hányad- szói■ bukkant már föl az utolsó negyedszázadban Budapesten a játékkaszinó terve. Nagy fezőrök, kalandos globetrotterek és tehetségtelen idegenforgalom-intézők minden esztendőben kiötlik egy párszor, hogy Budapesten semmi más nem segíthet, mint a játékkaszinó terve. Most ismét sokat beszélnek, sőt már írnak is a margitszigeti játékkaszinó tervéről, amelyről az első hírek mindig úgy szoktak szólni, hogy a pályázó pénzcsoport óriási befektetéseket kíván eszközölni és a magyar állam számára rendkívüli előnyöket biztosít. Hát mi ezt már mind jól ismerjük, a játékkaszinó körül mi már annyi csatát láttunk lezajlani, hogy ebben a pillanatban csak egyetlen egyre emlékeztetünk, arra, amelyet Tisza István volt kénytelen megvívni. Még nem tudjuk azt, hogy milyen erkölcstelenség köszöntene ránk akkor, ha ez a játékkaszinó egyszer tényleg megvalósulna, de azzal már tökéletesen tisztában vagyunk, hogy a játékkaszinó szülési fájdalmai is rettentő posvánnyal árasztanák el a magyar fővárgs közéletét. Ezt már eddig is többször tapasztaltuk és igen könnyen tovább tudjuk fűzni a gondolatot, igen könnyen, csekély fantáziával is meg tudjuk állapítani, hogy milyen kétségbeejtő, gyászos eredménnyel lennének annak, ha egy ilyen játékkaszinó felállítását egyszer mégis engedélyeznék. Szerencsére a tervezgetésnél, a tárgyalásnál és az előzetes botránynál eddig sohasem jutottunk tovább. Most is itt vannak már az első hírek, reméljük azonban, hogy a nemzeti megújhodás korszakában, amikor minden felelős tényező nagy erkölcsi újjászületést hirdet, nem fogják Budapest közéletét egy játékkaszinó erkölcstelenségeivel megfertőzni és nem fogják Budapest hírnevét egy ilyen kétes értékű intézménnyel tökéletesen aláásni. A kázak tatarozása Ahogy nem szeretnénk, ha a pesti kirakatot egy ilyen erkölcstelen játékkaszinóval csúfítanák el; éppen olyan örömmel vesszük tudomásul, hogy Si- pőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármestere becsületes törekvéssel igyekszik ennek a kirakatnak a képét élvezetessebbé, szebbé, megnyugtatóbbá tenni. A polgármester ismét erélyes rendeletet adott ki a budapesti házak régen vajúdó tatarozása ügyében. Aki látta Bécset, a békében mindig kecses és agyon- cicomázott császárvárost az utóbbi időkben, az megriadva állapíthatja meg, hogyha az idők nem változnak, ez a gyönyörű metropolis hamarosan vakolat nélkül marad. A szociálista uralom házbérpolitikája tette tönkre ezt a várost, ahol a háziurak adóra valót sem tudtak keresni és ahol tatarozásról álmodni sem lehetett. Nálunk egészen másként fest a helyzet, bár a háziurak nálunk is súlyos terheket viselnek, de legalább tisztességes házbért kapnak, amiből adót is fizethetnek és amiből a tatarozást is el lehetne intézni. Ha mégsem teszik, akkor igazán minden jog megvan arra, hogy kényszerintézkedéssel álljanak elő a hatóságok. A kötelező tatarozás el nem maradhat, ha más okból nem, legelsősorban azért, mert ennek rendkívüli gazdasági jelentősége van. A munkanélküliség enyhítésének elsőrendű eszköze anélkül, hogy súlyosabb megterhelést jelentene a háziurak társadalmára nézve. Végeredményben azonban, mint mindenkire, reájuk nézve is csak áldást hozhat az, hogy ezen a réven mégis csak megindul a gazdasági élet vérkeringése. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ennek a magyar fővárosnak lerongyolódnia nem szabad. Ebből a városból nem szabad egy olyan ágról szakadt, rongyos ruhás, kopott várost csinálni, mint amilyenné a szociálistól!-: álhumanizmusa süllyesztette Bécset. Ennek a városnak lakossága igen helyesen becsületes házbért fizet, amely körülmény kötelezettségeket ró a háziurakra. Ezek a kötelességek a háztatarozásban kulminálnak, amelyek révén munkaalkalmak teremnek, egész sor iparág jut munkához, egyben pedig nem teszik tönkre annak lehetőségét, hogy Budapest végre-valahára mégis csak valamelyes idegenforgalomhoz jusson. Egy rongyos, kopott, szánalmas városba akármilyen terme szeti szépségekkel legyen is megáldva, nem teszi be a lábát idegen. Sipőcz polgármester tehát igen jó ügyet szolgál, amikor a pesti kirakatot meg akarja szabadítani a csúf, lezüllött, vakolatlan házak riasztó képétől. A csupán üdülésre és pihenésre vágy ők részére — pensio rendszert is létesített — „SIESTA “ megváltja Önt már napi 8 pengőért is háztartásának gondjaitól. Ez a csodás fekvésű klimatikus gyógyintézet tökéletesen átszervezet ÚJ DIÉTÁS KONYHÁJÁVAL, legmodernebb víz- és viüany-gyógyásza_ távul úgy bel- és ideg-, mint sebészeti betegeit továbbra is az eddigi elis. mértén elsőrendű gondozásban részesíti s e mellett ARAIi ÚJBÓL MÉRSÉKELTE /., RÁTH GYÖRGY-UTCA 5. TELEFON: 50-1-60 A hatfilléres villamosjegy nyitánya lehet az általános tarifamársáhlásnek Jdindulattal kezelik a városházin a kereskedők kívánságai! — II! tervezet kiszáll a gyakornoki állások szervezésére — napirendre kerül az állami színházak támogatása Április 3-án tartja a Beszkárt a G filléres szakaszjegyek premierjét és a kísérletek eredményei sok kérdésre fognak választ adni. Mindenekelőtt tisztázódik az a probléma, hogy az utasok elmaradásának mi az oka: a tarifa mai mértéke, vagy pedig az a körülmény, hogy az utazóközönségnek nincs szüksége gyakran közlekedési eszközre és végül, hogy az olcsóbbítás, a filléres rendszer, meghozza-e itt is a tömegek nagyobbmérvü jelentkezését. A Beszkárt nagyérdekességű újításáról kértünk véleményt Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőtől, az Egységes Községi Polgári Párt elnökétől, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Mindenképpen helyeseljük, hogy a villamosvasút keresi a bajok orvoslásának módját és a forgalmi méretek újabb szűkítése helyett, az olcsóbb Jegy típus hatását próbálja ki. Nagy általánosságban bebizonyosodott, hogy a közlekedési eszközök tarifáinak mérséklése eredménnyel járt és sikerült az utasokat az olcsóbb utazásoknak megnyerni. — A Beszkárt tarifájának lemérséklóse nem új gondolat: az Egységes Községi Polgári Pártnak a villamosvasút igazgatóságában helyet foglaló képviselői már huzamosabb idő óta propagálják ezt a gondolatot, a kipróbálás azonban azért késett, mert bizonyos statisztikákat kellett feldolgozni a pénzügyi eredmények várható alakulására és olyan technikai megoldások érvényesítésére, amelyek a gyakorlati alkalmazást biztosítják. A persely-rendszer és a jegyeknek érme formájában való megkonstruálása, valamint az első perronnak, a filléres utasok számára való kijelölése az első pillanatban szokatlannak mutatkozik, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kényszerítő adottságokkal kell számolni. A kalauzok megterhelése a közönségnek rövid utakra való kiszolgálásával nem vihető keresztül és ezért az elővételi jegyárusítás elenegedhetet- íen feltétel volt. Nem hibáztatható az a megoldás sem, hogy az első perronra korlátozódik a filléres utasok tartózkodási helye, mert így a járművek belső területén a zavartalanságot sikerül fenntartani. — A főszempont egyelőre az, hogy olcsóbb lesz a villamosutazás. Ha ez az újítás a közönség körében megértésre talál, megnyílik a lehetősége annak, hogy a korlátozó utaselhelyezést megváltoztassák. Minden a pénzügyi eredményektől függ, mert ha az újítás a Beszkárt számára többletbevételt eredményez, úgy áldozatokat is érdemes hozni az olcsóbb utazási lehetőségek kimélyítésére és az elmaradt utasközönség visszahódítására. — A másik jelentősége a kísérletnek, hogy kedvező eredmények esetén utat nyit az általános tarifareformnak. Természetes, hogy a mai viszonyok között a viteldíjak módosítása nem a drágítás, hanem a kiegyenlítődés és ármérséklés felé haladhat. Éppen ezért a publikumnak szeretettel és megértéssel kell fogadni a filléres jegytípust, mert ez mintegy nyitánya lehet az általános olcsóbbodás felé vezető új korszaknak. Szóvátettük Kozma Jenő előtt a kereskedőknek azt a kívánságát, hogy az Elektromos Művek mérsékeljék a tarifájukat a kirakatvilágítások számára. Ez ia& ügy már régóta húzódik, de még mindig nem nyert végleges elintézést. — A sok nehézséggel küzködő kereskedelem a legnagyobb jóindulatra tarthat számot a főváros intézőkörei részéről — mondotta — és bizonyos, hogy kívánságuk a legkomolyabb mérlegelés tárgyát képezi az illetékes helyeken. Ügy tudom, hogy most készül az Elektromos Művek új díjszabásának a tervezete, amelyben a kedvezmények a kereskedői kategóriákra külön megállapítást nyernek. Végeredményben nem az a fontos, hogy a kedvezmények a kimondottan vett kirakati áram- fogyasztásra érvényesüljenek, hanem, hogy az üzletek villanyszámlái az összfogyasztás mértékének elbírálása alapján úgy alakuljanak, hogy ezzel a napi rezsiköltségeket sikerüljön apasztani. Ebben a kérdésben a döntés rövidesen megtörténik. A diplomás ifjúság nagy reményekkel várja a főváros végső elhatározását a gyakornoki állások megszervezésére és betöltésére. Megkérdeztük Kozma Jenőt a késedelem okáról, amely a legnagyobb mértékben nyugtalanítja a reménykedők tömegeit. — Végtelenül sajnálatosnak tartom — úgymond, — hogy az általunk előkészített program végrehajtása még mindig nem történt meg. A kérvények egyre gyűlnek az elnöki ügyosztályban, a sürgetések mind erősebbé ■válnak, hogy végre történjék valami a dolgozni akaró és exisztenciát kereső ifjúság érdekében. A szabályrendeletet a tanács és a közgyűlés is letárgyalta, a jóváhagyás azonban bizonyos formai okok miatt nem történhetett meg. A törvényes akadályok elhárítására most új és átdolgozott tervezet készül, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyakornoki állások betöltése még a tavaszi hónapok folyamán megtörténjék. Művészi körökben érthető kíváncsisággal várják a főváros döntését az állami színházak támogatása kérdésében, amelynek a városházán Kozma Jenő volt a szószólója. A közgyűlés tudvalevőleg törölte a költségvetésben szereplő tételt, a belügyminiszter azonban felhívta a fővárost, hogy e kultúrintézmények támogatását Budapest művészi érdekeinek védelmében feltétlenül kívánatosnak tartja. Kozma Jenő erről a kérdésről a következőket mondotta: — Az Opera és a Nemzeti Színház támogatásának ügye mielőbb^ az illetékes szervek elé kerül. Az összegszerűség kiszámítására most folynak a tárgyalások és most a költségvetésben a tétel nem szerepel, a fedezetet póthitel útján fogjuk kijelölni. Nem lehet és nem szabad elzárkózni ennek a tehernek a vállalása elől, mert a fővárosnak elsőrendű érdeke, hogy klasszikus és a külföldön is elismert állami színházaink fennakadás nélkül folytathassák művészi tevékenységüket. * A főváros vezetőségének legközelebbi teendőit a pénzügyi tárgyalások foglalják le. A megbeszélésekbe a pártvezéreket is bevonják, akik az adminisztráció irányítóival együtt jelentőségteljes megállapodásokat készítenek elő. Herkules Hasas és Mélgépftö Vállalat Budapest, X., Kelemen-utca 31, Telefonszám: 48-7-30 Marlant Ani@r is Siön MÉRNÖK-ÉPÍTŐMESTER, VÁLLALKOZÓK Budapest, I. kér., Eelenhegyi-út 11—13 YELEF0&SSZÄM : 69—5—04 ofcleveles mérmöfe, építési vállalkozó Budapest, V., Zoitáa-ueca 10. szám Telelőn: 150-81 KORÁNYI ÉS FRÖHLICH • vasszerkezet, fémportál, iiapellenző és redőnygyár gESL°Ä: BUDAPEST,'VIII.,KISFALUDY-UTCA5. lESSt GYÁRTMÁNYAINK ANYAGBAN ÉS MINŐSÉGBEN UTOLÉRHETETLENEK 1 TTomjzokyímMjp az egységes községi vocgám w>áht J&ivaialos lapja