Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-03 / 5. szám

Budapest, 1932 február • 99 Kapitalizmus minkaiéikiiiiség nélkül Szél Jenő érdekes tanulmánya a gazdasági válság kivezető útjairól Szél Jenő, a Budapesti Kisipari'Hitelintézet vezér­igazgatója, egyik elismert értéke a magyar közgazdasági életnek. Elméleti és gyakorlati képességei mindenütt álta­lános ékiékelésben részesülnek és ez okozza,, hogy most megjelent nagyéirdekességü tanulmánya: Kapitalizmus munkanélküliség néllc-ül, fokozott érdeklődésre tart- számot. Szél Jenő vizsgálja a kapitalista világrend problémá­ját és ügyes, áttekinthető csoportosításban kutatja a vál­ságból kivezető utat. A gazdasági szaktekintélyek — úgy­mond — egy és ugyanabban az időben a legellentétesebb megállapításokat teszik és fogadtatják el a gazdasági köz­véleménnyel'. Valamikor meg fogják állapítani erről a kor­ról, hogy ez a tájékozatlanság, a fejetlenség és a zűrzavarok kora, amelyben közgazdasági babonák és meg nem értett gazda­sági jelszavak szabják meg a gazdasági élet útját és irányát, amelyben a politika uralja és irányítja a gaz­dasági életet oly jelszavak • érvényesítésével, amelyek ér­dekeltségeket és legfőképpen politikai célokat szolgálnak. Ha csak néhány közgazdasági jelszó értelmezését vesszük Bzemügyre, azt látjuk, hogy szaktekintélyek a gazdasági válság egyik kivezető útjául — igen helyesen — a taka­rékosságot jelölik meg. Ugyanakkor azonban más szakte­kintélyek azt hangoztatják, hogy a gazdasági válság idejé­ben takarékoskodni nem szabad, mert ezzel a fogyasztás csökken és a kereseti lehetőségek, ezzel! együtt pedig a talpraállás lehetőségei csökkennek. Az egyik szaktekin­tély azt hirdeti, hogy a túlprodulcció jelenségeivel állunk szemben, ugyanakkor a másik megállapítja, hogy csakis a többtermelés oldhatja meg a válságot. Az egyik az ál­talános drágaságot mutatja ki, mint a gazdasági bajok A Pesti Hazai Első Takarék- pénztár 1931. évi mérlege és beszámolója A Pesti Hazai Első Talcarékpénztár Egyesület igazga­tósága január hó 30-án tartott ülésében megállapította az 1931. üzletévi mérleget és üzleteredményt s elhatározta, hogy a folyó évi februáir 16-án tartandó 92. évi rendes közgyűlésének javasolni fogja a 2,536.190.47 pengőt tevő tiszta nyereségnek következő módon leendő felosztását: Osztalékra fordíttassék minden részvény után 8 pengő, vagyis 200.000 darab részvény után 1,600.000 pengő, adassák a rendes tartalékalapnak az alapszabály- szerű 124.227.97 pengő helyett. 250.000 pengő, az mgatlan- értékcsölckenési tartalékalapnak 100.000 pengő, a nyugdíj­tartalékalapnak 100.000 pengő, köz- és jótékony célokra 15.000 pengő, a felügyelőbizottság és a választmány tag­jaknak tiszt elet díj ár a 31.675 pengő, a tisztviselők külön jutalmazására 120.000 pengő, a fennmaradó 175.287.50 pengő pedig az 1932. évi nyereség- és veszteségszámlára vitessék át. Az egyesület fő üzletágainak álladókat a következő számadatok tüntetik fel: Betéti könyvecskékre elhelyezett betétek álladéka 78,350.826.66 pengő; folyószámlán és csekkszámlán elhe­lyezett betétek álladéka 39,208.620.08 pengő, úgy, hogy az egyesületnél elhelyezett tőkék álladéka, az egyéb hite­lezők tételének beszámításával 137,946.873.91 pengő; a váltótárca álladéka 85,564.042.21 pengő; az értékpapí­rokra adott előlegek 3,424.930.06 pengő; adósok egyéb fedezetek alapján, valamint nyílt hitelek és különféle adói- sok álladéka 29,862.440.83 pengő; a jelzálogkölcsönök álladóka 62,916.295.58 pengő; a községi kölcsönök álla­dóka 9,161.010.28 pengő; a forgalomban lévő egyesületi záloglevelek álladéka 35,989.485.20 pengő; az értékpapír- tárca álladéka 10,199.303.59 pengő. Kisérő jelentésében az igazgatóság részletesen be­számol arról, hogy az 1933. krízisév megszakítást je­lent abban az állandó fejlődési folyamatban, amelyről az előző évek mérlegei tanúskodtak, amennyiben az egyes üzletágakban az álladékok csökkenése követke­zett be. IDONA DÖME ÉS TÁRSA I PAPíR ÉS IRÓSZEKEK GYÁRI RAKTÁRA a „PAPIRM ALOM “-hoz BUDAPEST, IV., ARANYKÉZ-UTCA 6. TEL.: AUT. 877—15. ALAPÍTVA: 1790-BEN egyik főokozóját, a másik az árak csökkenésével magya­rázza meg a válság okait és az árak emelkedésétől reméli a javulást. Az egyik megállapítja, hogy sok az iparos, a a kereskedő, a mérnök, az orvos, a tanár, a köztisztvi­selő, ugyanakkor megállapítja a másik, hogy nincs fo­gyasztás, mert kevesen vagyunk. A jóiszemű ember éleslátásával keresi Szél Jenő a ki­vezető utat ebből a rettenetes káoszból. Megállapítja az elavult termelési rend csődjét, ismerteti a fényűző szegénységet, a pazarló nyomort és a munkanélküliséget mint pótol­hatatlan veszteségek forrását említi meg. A probléma megoldásának alapfeltétele, hogy a termelő és a fogyasztó megtailáihassák az egymáshoz vezető utat, akkor is, amikor a vállalkozás nem funkcionál megfelelően. Erre a célra központi csereszerv állítandó fel, amely a munkanélkülieket tervszerűen foglalkoztatja és teljesít­ményükért, termelvényükért más termelvényeket és szol­gáltatásokat ad cserébe. Csereeszközül szolgál a pengőértékre szóló cserejegy, amelyet ez az új intézmény a,z általa végeztetett munka­teljesítmények ellenében ad. Természetesen nem célja ennek az organizációnak, hogy a vállalkozás szabadságát a legcsekélyebb mértékben is korlátozza és célkitűzése, hogy a hitellel és megtakarított tökével nem rendelkező rétegek­nek is lehetővé tegye munhae-nergiájulc és termelvényeik értékesítését. A tanulmány a legnagyobb részletességgel sorolja fel a létesítendő organizáció1 működését, a foglalkoztatás és a termelés helyes elosztását, amely minden tekintetben ko­moly gondolkodásra késztetheti a válságban lévő kapitaliz­mus átszervezésének szükségét érző szakembereket. Végh Károly, a MFTR alelnöke nyugalomba vonul. Végh Károly udvari tanácsos, a MFTR alelnöke, egész­ségi állapotára és magas kúrára való tekintettel, nyugdí­jazását kérte. A társaság igazgatósága sajnálattal vette tudomásul Végh Károly elhatározását és február 1-ével, legteljesebb elismerésének és hálás köszönetének kifejezé­sével, nyugállományba helyezte. Ebből az alkalomból a társaság a napokban tartott igazgatósági ülésén Végh Károlyt meleg és bensőséjges ünneplésben részesítették. Búcsúztató beszédet mondott Jármay Elemér dr. helyet­tes államtitkár ás György Jenő igazgató, akik méltat­ták Végh Károlynak a társaság kötelékében töltött 37 éves munkásságát. Az ünnepelt meghatottan válaszolt, majd Domony Móric dr. miniszteri tanácsos, vezérigazgató is meleg szavakkal búcsúzott el a távozó alelnöktől. Szél Jenő a revizorvizsgáztató bizottság tagja lett. Megérdemelt kitüntetés ért? a Budapesti Kisipari Hitel- intézet kiváló vezérigazgatóját, Szél Jenőt. A kereskedelmi miniszter Szél Jenő vezérigazgatót hat évre a revizorvizs­gáztató bizottság tagjává nevezte ki. A vizsgáztató bizott­ságban a főváros funkcionáriusai részéről még dr. Karch Kristóf közgazdasági egyetemi professzor, a Vásárpénztár igazgatója foglal helyet. A Magyarországon újonnan en­gedélyezett korlátolt felelősségű társaságoknál (G. m. b. H.) a törvény kötelezővé tette, illetve szervesen rendszere­sítette a revizori intézményt és az új részvényjogi tervezet szerint is nagy szerepük lesz a hites revizoroknak, akikkel a felügyelő-bizottságok hatáskörét fogják pótolni. Ilyen kö­rülmények között természetszerűen nagy mértékben foko­zódott a revizor-vizsgá.ztató bizottság jelentősége is. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank) dr, Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár elnöklete alatt 1932. január 30-án tartotta meg XXI. rendes köz-gyűlését. Az igazgatóság jelentésé­ből örvendetes tényként kiemelendő, hogy az Altruista Bank semmiféle rövidlejáratu külföldi kölcsönnel nein tar­tozik. Az intézet óvatosságáról tesz tanúságot az a kö­rülmény is, hogy még a tavalyi gazdasági krízis folyo- mányakélppen felmerült fizetésképtelenségek is csak jelen­téktelen összegekkel érintettéle és hogy -az előrelátható veszteségek megfelelő tartalékolásáról már egyidejűleg gondoskodott. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szö­vetsége Alkalmazottainak Elismert Nyugdíjpénztára va­gyona 1931. december 31-én két fővárosi bérházban és intézeti betétben 3,152.802.86 aranypengőt képviselt. Az intézet saját tőkéi alapítványi üzletrészekben és nyilt tar­talékokban a folyó évi dotációval együtt 9,367.241.17 aranypengőre rúgnak. Az Altruista Bank igazgatási éls kezelési költségeit mindennemű állami támogatás nélkül, közel 'égy évtized óta fedezi, sőt az elmúlt 1931-iki vál­ságos évre is a tartalékalap szabályszerű dotálása után üzletrésztulajdonosainak — mikép alapítása óta szakadat­lanul — a maximálisan megengedett 4 százalékos oszta­lékot változatlanul fizeti. A 21. számú osztalékszelvény 1932. február 1-től kezdödőleg darabonként 280 pengővel beváltható a bank pénztáránál. Itf versenytárgyalást kiírások A polgármester versenytárgyalást hirdet: Csatornaépítésre a Vezér-utcánál. Pályázni lehet feb­ruár 23-án d. e. fél 11 óráig az út- és csatornaépítési ügy­osztályban. 200.000 kg rnotalkö szállítására. Pályázni lehet február 26-án d. e. 10 óráig a Köztisztasági Hivatal igaz­gatóságánál. Kun-u. 8. Az Ecseri-uti fnvartelepi kantin bérletére pá­lyázni tehet február 26-án d. e. 10 óráig a Köztisztasági Hivatal igazgatóságánál, Kun-u. 8. Föld, kőmíves, elhelyező, vasbeton és átépítési munkálatokra a marhaközvágóhídi húsvizsgáló épület épí­tésénél. Pályázni liehet február 20-án d. e. 12 óráig. Város­háza II. em. 204. Kertkarbantartási munkákra a kisliakásos 'bél-ha­záknál. Pályázni lehet február 16-án d. e. 12 óráig. Város­háza I. pavilion. II. em. 66. Mosószóda, fémtisztítö folyadék stb. anyagok szállítására a hivatalok és intézmények részére. Pályázni lehet február lG-án déli 12 óráig. Városháza II. em. 235. Papírárak szállítására ugyanott. Pályázni lehet feb­ruár 15-én déli 12 óráig. Városháza, II. em. 235. Irodai cikkek, rajzszerek szállítására ugyanott. Pályázni lehet február 15-én d. e. 12 óráig. Városháza. II. emelet 235. Uófogatn fuvarozási munkára a vízművek raktár- telepén. Pályázni lehet február 13-án d. e. 11 óráig. Reál- tanoda-u. 1—3. II. em. 23. Szövet és egyéb ruhaanyagok szállítására az al­tisztek. takarítónők stb. részére. Pályázni lehet március 2-án- d. e. 11 óráig. Városháza. II. em. 235. Beérkezett ajánlatok A műit héten tartott versenytárgyalásokon a különböző közmunkákra és közszállításokra a következő cégek pályáztak: Az anyagvizsgálő intézet szerelési munkáira pályáztak: Gyöngyössy István 1932. Briindi János 1996, Cal- deroni rt. 2040 pengővel. Az flj éleliaiszernagyvásártelepen a nagycsar­nok déli lejárójánál tervezett kőműves munkála­tokra, valamint a csőkorlátok vasszerkezeti mun­káira pályáztak: Apor József 1392. Satler Mihály 1756, Kende Jenő 1885, Lulkoy Emii 1888. Hoffer Gyula 2140, Lepter János 576, Ledniczky és Társa ,680,. Kajtár Lajos 996, Márkus Miksa 1080 pengővel. Ugyanitt föld, vasbeton munkákra pályáztak: Kemény László 13.299, Lovas Sándor 13.860. Frank Emil 14.135, Katona János 14.208, Schöntheil Richard 14.217, Olchváry Jenő 14.940, Csajág Kálmán 15.186 pengővel. Az Ecseri-űti köztisztasági hivatal részére ké­szítendő nyitott fészer ács és tetőfedő munkákra pályáztak: Popper Zsigmond 2875, Kurtán Gyula 2921 Szí­vós Lá-sz ó 2967, Horváth Lajos 2967, Hegedűs Ferenc 3220, Wellisch Tibor 3565 pengővel. A különböző alapterületű transzformátor vas­házikók készítésére pályáztak: Jungfer Gyű.a. Kellner és Sándor, Szöllősi Ferenc, Márkus Lajos, Ajax Acélművek, Hutter és Schrantz, Vidor Illés, Kühne mezőgazdasági gép­gyár. V>ass és Kovács. Haas és Somogyi. Magyar Vegyipari Gépgyár, Orenstein, Hofherr és Schrantz. Burghardt Antal, Galambos Jenő, Zöld József. Magyar Radiatorgyár. Röok Ist­ván. Tlső Brünni Gépgyár, Nagy Gyula, Pick Ede, Gaugusch Sándor, Gerő és Győry, Reicheaburg Jenő. Skolkay Mátyás, Oetl Antal. E.iső Dunagőzhajózási rt,, Kollerich Pál. Liesz- kovsz'ky Gyula. 150 darab sétányszék szállítására pályáztak: Si­mon Döme 1800, Hancsák Béla 1785, Vas és Kovács 1800, Lohr Sándor 1872, Berényi és Lengyel. 1905, Madarász László 1920,. Kellner és Sándor 2025, Kollerich Pái 2055, Gaugusch Sándor 2085, Mayercsik Kálmán 2100. iSallay Nándorné 2145, Bruck Henrik 2400 pengővel. A gyalogos és kocsiforgalom szabályozására szolgáló 200 darab jelzőoszlop szállítására pályáz­tak: Kellner és Sándor 40, Krecstea és E'ngel 45. U.rich B. J. 49, Petz Testvérek 47, Gaugusch Sándor 50.50, Hofherr és Sohra.ntz 51.25, Márkus Miksa 52. Haas és Somogyi 52, Do- n.áth József 52.20, Betonvas árusító és vasipárvállalat 56,. Oetl Antal 65, Csáky Ajax 59.50, Dénes János 62. Nagy Gyula 62.60, Hazai Gépkereskedelmi rt.. 61.51. Roseemann és Kühne- mann 60, Magyar Vegyipari Gépgyár 66, Magyar Radiator- gyár rt.. 74, Zöld József 72, Sooty Zoltán 74. Munkácsy Gyula 73. Brancsics Simon 75, Kollerich Pál 76, Magyar Féimlemez- jpar rt. 108.02, Máj ercsik Kálmán 94.60. Kühne Mezőgazdasági Gépgyár 98 pengővel. A Maglódi-üti kórháznál szükséges vaságy, vas- éjjeliszekrény, sodronyhálös vaságy, ágyasztalka, fejtámasz, karosszék szállítására pályáztak: Gioh- ner János 49.85, 124.85, 32.50. 19.80. 9.50. 24.80, Bruck Henriik 52.80. 28 80. 26.30, 11. 28. Palágyi és társa 52.90 , 28.50 . 36.50, 21.90, 16.80, 34.80, Kühne Mezőgazdasági Gépgyár 70, 30. 54, 23, 18. 31. .Sóty Zoltán 70, 24. 57. 23, 10. 77. Lieszkovszlky Gyula 69. 47. 46.50, 12.50, 28. 50, Részleges ajánlatok: Steiner Ódon 29.50. 24. 14, Kellner és Sándor 52, 20.60. E'lber Balázs 26.50. 38, 25, 12, Buchwald Sándor 46.50 35, 24.50. 30. 26. Neubauer János 30. Debreceni vas- és bútorgyár 29.50. 28.50, 9. Hűk­kor Gyula 24.16, 35, 36, 22. 80, 13.50. Major János 30.60. 43.50, 25.50, 14.80, Kollár Kálmán 22,80, 23,50, Vas és Kovács 43 80, 32. 10. Kajtár Lajos 53. 33.70, Hofherr és Schrantz 54.50. 40, 15, Petz Testvéreik 55.70 Sikolkai MiVtyás 73. 39.50. Petries Gyula 31.50, 12.80, Rattersbcrg 59, 40. 10 P. cyártmAnT' „SENECCT FÉMSZÁL AGGAL FÉKEZVE ÉLETBI ZTOMSJhSL. TÖKÉLETES CYÁRTJA: SZEM ES PAL TECHNIKAI SIÖVÖÜLEMt VÁROSI IRODA ÉS GY^H: VII., THOiiU^I-o» *09. TELEFON: AUTOMATA 97—1—57. A FŐVÁROSI HÍRLAP mindent tud és megír fc«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa'aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa,,aa ■■■■■■aaaaaaaaaaaaaaJS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom