Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-09 / 10. szám
4 Budapest, 1932 március 9 Munkái, kenyerei, gazdasági felfrissülést leieniene a parlagon heverd fővárosi ingatlanok parcellázása Payr Hugó országgyűlési képviselő életrevaló terve A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén Payr Hugó országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag azt indítványozta, hogy a tanács kérje fel a polgármestert, ■készítsen sürgős előterjesztést arra, miképpen lehetne a főváros felesleges és hasznot nem hajtó telkeit, ingatlanait parcellázni .és az ily módon befolyó összegeket egyrészt a közeljövőben szükséges kisajátításokra felhasználni, másrészt hasznos1 beruházásokra fordítani. Payr Hugó indítványa élénk visszhangot keltett és a főváros vezetőségének tekintélyes része minden tekintetben helyesli ezt a ‘praktikus ötletet, amely lehetővé tenné, hogy a főváros mostani szűkös pénzügyi helyzetében a költségvetés béklyóin kívül, alkotómunkát is végezhessen és számottevő munkaalkaimakat . nyú jthasson. Felkerestük Payr Hugó országgyűlési képviselőt, az Egységes Községi Polgári Párt ügyvezető igazgatóját és megkérdeztük, hogyan képzeli el a javasolt parcellázást. Payr Hugó nézeteit a következőkben fejtette ki a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Állandóan siránkozunk, azt hajtogatjuk, hogy nincs pénz beruházásokra- Csak a legtürgősebb kiadásokat tudjuk biztosítani, minden téren csak karbantartásra szorítkozunk, de komoly munkaalkalmat, vállalkozási lehetőséget, gazdasági vérfelfrissülést jelentő hasznos beruházásokra már nincs lehetőség, nincsen fedezet. A'bból indulok ki, mit csinál hasonló helyzetben az iparos, a kereskedő,) a vállalkozó, a cég, vagy a család. Értékesít valamit abból, amit jobb időkben gyűjtött, tartalékolt és félretett. — A fővárosnak rengeteg olyan telke, ingatlana van, ami alig hajt hasznot, amit belátható időn belül nem basznál és nem is használhat fel semmire. Sőt nagyon sok olyan ingatlana, van, amire későbbi felhasználási terve sincs, hanem valamikor vagyongyüjtési szándékkal, vagy telekpolitikából vásárolták. Ma már a régi telekpolitikát folytatni nem lehet, de az sincs módjában; a fővárosnak, hogy vett ingatlanaival a. városfejlesztés irányait befolyásolja. Ezek a területek teljesen céltalanul és számottevő anyagi haszon nélkül 'hevernek, mint említettem, minden közelebbi és sok eselben távolabbi program nélkül. — Teljesen érthetetlen, hogy a város miért nem hasznosítja! ezeknek az ingatlanoknak legalább egy részét, miért nem értékesíti és az értük kapott pénzt arra használja fel, amire szükség kan. Nem mondom azt, hogy folyókiadásokra, vagy tisztviselői fizetésekre, bár a magam részéről ez ellen sen emelnék kifogást, mert végeredményben nem történne egyéb, mint a múltban megtakarított és befektetett összegek felhasználása. De elfogadom azt az álláspontot, hogy a város meglévő vagyonát csökkenteni nem szabad. A szóban- forgó ingatlanok eladásával nem csökkenne a vagyon, hanem esetleg emelkednék, ha az ingatlanok árát hasznos beruházásokra, fordítanák és olyan feladatokat valósítanak meg, amelyek Tevén mozgást kapna a tcspedő gazdasági élet, munkát nyerne az iparos, forgalmat a kereskedő, foglalkoztatást) a munkás. Akkor is jól járna a főváros, ha az eladott ingatlanok árának egy részéből olyan új ingatlanokat iszerezne meg, amelyek felhasználása a már készen váró szabályozási tervekben praeliminálvn varr. A,z ilyen ingatlanok tulajdonosai ugyanis nem kaphatnak építési engedélyt, nem értékesíthetik területüket, viszont) adót fizetnek utána, úgy hogy a ferrt- álló állapot, a rájuk kényszerített tehetetlenség nem egyszer anyagi romláshoz is vezet. —■ A fővárosnak több mint 270.000 négyszögöl beépítetlen üres telke van, amelyeket kisebb-nagyobb parcellákban, hossza bb-rö'videbb időre bérbeadnak. Ezeknek a telkeknek az. értéke 40 millió pengőt reprezentál, az évi bérjövedelem viszont az értéknek alig 1—2 százaléka. Van a fővárosnak több mint 3000 hold1 rétje és szántóföldje is, amelyeket nagyreszt szintén beépített városrészek határolnak, úgy hogy külterületnek alig nevezhetők. Ezekből minimális a bérjövedelem— Az említett ingatlanok-egy részét minden skru- pulusl nélkül eladhatja a tfíőváros, még pedig a legelőnyösebben úgy* ha bekapcsolódik a most virágzó parcellázási konjunktúrába és/ ott parcelláz, ahol ingatlanai közműveik közelében foküsznek. Ezekkel a parcellázásokkal azután bizonyos mértékben telekpolitikát is folytathat a főváros, befolyásolhatja a városfejlődés irányát is. Meg vagyok győződve, róla, hogy a főváros csak jól jár, ha rászánja magát a propozició végrehajtására. Hangsúlyozom^ hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ipar munkához jusson, hogy csökkenjen a munka- nélküliség, hogy megvalósíthasson a város olyan feladatokat, amelyek elhalasztása a valóságban súlyos anyagi károsodást jelent. És ismétlem: előnyösebb a főváros számára az eladott telkek árát akár folyó kiadásokra! is felhasználni, mint a mai körülmények között esetleg kölcsönt felvenni. — Véleményem szerint a főváros vezetőségének nagyon komolyan kell foglalkoznia ezzel a problémával, amelyből csak haszon származhat. Természetesen minden attól függ, hogy a gyakorlatban hogyan oldják meg a hasznosítást. Lehet, hogy az első pillanatban idegenkednek egyesek a parcellázás gondolatától, de ha mérlegelik a lehetőségeket és a kínálkozó előnyöket, minden objektív bírálónak be kell látnia, hogy .a (közeljövő legnagyobb kérdése ez, aminek révén módjában 'lesz a. fővárosnak olyan fontos és égető problémákat megoldani, olyan feladatokat véghezvinni, amelyekre másképpen belátható) időn belül nem nyílnék lehetőség. építési vállalata /., Szirtes u. 3\b. Tel: Ji. 53*9*14 il n 1> » Kényelem gyorsaság üde qrcfcör| Megszűnnek a taxihatárnk Az új kedvezmények lényegesen felülmúlják a 15 ti 11 érés emelést A közlekedési bizottság kedden tárgyalta a taxistarifa felemelésének kérdését. Az érdekeltségek, — mint annakidején a Fővárosi Hvrlap megírta, — a benzin .és a motalkő drágulására való hivatkozással a viteldíj felemelését kérték, amit a főváros vezetősége bizonyos feltételek kikötése mellett teljesített, is. Már magában a bizottságban és a közvéleményben is vegyes érzelmekkel fogadták azt a propozieiót, hogy minden egyes fuvarnál 15 fillér pótdíjat szedhessenek az autótaxikon és ezért illetékes helyre fordult a Fővárosi Hírlap munkatársa, hogy magyarázatot kérjen, mivel indokolható meg a drágítás és mi az, amit a nagyközönség ezzel szemben, mint előnyt élvezni fog. A főváros szakértői — mondotta informátorunk, —• előzetes vizsgálat során megállapították, hogy az autótaxi érdekeltségeknek a motorszesz és olajárak emelkedésére vonatkozó számszerű adatai megfelelnek a valóságnak. A főváros vezetősége 10 százalékos tarifaemelést nem tart megengedhetőnek, de méltányosnak találja, hogy fuvaronként 15 fillér pótdíjat szedhessenek. Est az engedményt azonban feltételekhez kötöttük. Egyik ilyen kikötés, hogy a nagytaxikban, ahol mostanáig 3 személy fuvarozásánál már a második díjszabás volt kötelező, ezentúl 3 vagy 4 személy szállításánál is csak az első díjszabás marad érvényben. A másik fontos újítás az, hogy megszűnnek a sokat kifogásolt és rengeteg nézeteltérésre okot adó taxihatárok. Mostanáig' az volt a helyzet, hogy a taxihatárok miatt a távolabb eső, de lakott területeket és kirándulóhelyeket, amilyen a Svábhegy, a Jánoshegy, a Hármashatárhegy, a Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Csatárka, Törökvész, Kurucles stb. csak úgy lehetett megközelíteni, hogy a tarifahatárokon kívül eső utat visszafelé üresen is meg kellett fizetni, ami csaknem dupla tarifának felelt meg. Ezentúl nem lesznek taxihatárok, hanem a politikai határig bárhova a rendes tarifát számíthatják, csupán a hegyvidéken, de mindenkor csak a hegy lábától számítva, váltható át a taxamérő a második díjszabásra. Magától értetődik azonban, hogy a Várba, a Gellérthegyre, a Naphegyre, a Rózsadombra ezentúl is az első díjszabás marad érvényben. A második díjszabással megközelíthető hegyvidék határát az alábbi útvonalakkal jelöltük meg: 1. közigazgatási határ, Bécsiéit, Szépvölgyi-élt a Pusztaszeri-útig, Pusztaszeri-út, Gábor Áron-utca, Pasaréti-út, Páfrány-út, közigazgatási határ. 2. Közigazgatási határ, Nagykő vácsi-út, Hidegkúti-út, Bognár-utca, a Budenz-útig, Kuruclesi-út, a Budenz-úttól, Virányos-éit, Új Szent János-kórház, Városmajor-utca, Kékgolyó-utca, Németvölgyi-út a Németvölgyi árokig, Németvölgyi árok, Budaörsi út, politikai határ. A budai hegyvidék határvonalánál, amikor a taxamérőt második díjszabásra csapja le a soffőr, figyelmeztetni tartozik az utast. Politikai határokon túl, úgy mint eddig, visszafelé is meg kell fizetni a viteldijat abban az esetben is, ha üresen jön vissza a. kocsi. Magyarország aranykoszorús mestere Sxlezák László harang- és ércöntodo, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-utca 77. szám Telefon: Aul. 913-53 Bazilika részére készült 7945 kg új harang As 1900. éri párisii Hláeklálliiáioi díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, aa 1923. ás 1926. évi kézműipar) tárlaton kormán yrdíazoklevéllsl, 1927. ás 1928. ávl budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. Ssámos egyházi elismerűlevél T — Költségvetéssel díjmentesen szolgál I — Előny 3s fizetési leltételek I Harisköz 6. arass Budapest íjisü KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V, Zoltán-ucca 10. szám Telefon : Aut. 150 81
