Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-02 / 9. szám

Budapest, 1932 március 2. Néhány nap múlva megkezdik a bánhidai erőműtelep átvételére vonatkozó tanácskozásokat A főváros felfogása szerint a tranzakció sikeréhez minden lehetőség adva van A múlt év novemberében indultak meg az újabb tár­gyalások a főváros és a bánhidai centrálé között ®z ez évre vonatkozó áramátvételi szerződés meghosszabbítására. Nem tudni, hogy mi okozta a tárgyalások késedelmességét, de tény, hogy azóta több alkalommal összeültek az illetékes tényezők, a megegyezés azonban még ma sincsen előkészítve1. Decemberben hosszabb szünet következett be, januárban mindössze egy tanácskozás folyt le és immár márciust írunk anélkül, hgy az egymásra utalt főváros és a dunántúli erőmütelep között szerződés szabályozná az áramátvétel fel­tételeit. A tárgyalások elhúzódása mögött érdekes események húzódnak meg. Hetekkel ezelőtt jelentette már a Fővárosi Hírlap, hogy a bánhidai centrálé átvételére tárgyalások • indulnak meg, amelyek azt célozzák, hogy mint legnagyobb fogyasztó, a főváros szerezze meg a bánhidai telepet és ezzel tökéletesítse a maga áramtermelési berendezéseit. Mindkét részről elvi készség, mutatkozott, ennek a tranzakciónak a lebonyolítá­sára és mert az ideiglenes szerződés így feleslegesnek lát­szott : a döntő megbeszéléseket arra az időpontra halasztot­ták, amikor a főváros vezetősége a költségvetéssel kapcso­latos munka alól felszabadul. Ez az időpont most már elérkezett : a költségvetést- a (>-os bizottság a közeli napokban letárgyalja és csak azután döntenek a bánhidai centráléval kapcsolatos tervekről is. A megbeszéléseken a fővárost Eorvendég Ferenc alpolgármester, Shara Béla és Morvay Endre főjegyzők kép­viselik, míg a Dunántúli Villamossági Rt. megbízásából Tonnay Géza államtitkár, Schi- rnanek Emil műegyetemi tanár és Verebély László műszaki tanácsos ülnek le a zöld- asztalhoz. Bekapcsolódik a tárgyalásokba, az Államvasutak képviselője is, aki a MÁV részére fenntartott érdekek védelmében fogja kifejteni a maga álláspontját. A nagyfontosságú eseményről; illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának : — Évenként óriási mennyiségeket, veszünk át a. bánhidai centrálétól és ezzel biztosítjuk a BESzKÁRT összes energiaszükségletét. A közelmúltban üzembe­helyezett második aiállomással sikerüli a világítási és ipari áramot is a budapesti hálózatba bekapcsolni, ami azt jelenti, hogy a kelenföldi teleppel egyidejűleg a bánhidai centrálé látja el Budapest áramszükségletét. Számolni keil azzal a körülménnyel is, hogy a külső városrészekben megmutatkozó építkezés további igé­nyekét fog támasztani és ezért valóban kívánatosnak látszik a bánhidai erőmütelep megszerzése. Szó lehet arról is, hogy egyes környékbeli községek villanyáramát Budapest szolgáltatja, amely esetben már sor kerülhet a fokozottabb kihasználásra, ame­lyeknek előfeltétele, 'hogy a termelés mindenképpen arányban álljon az igénybeveendő árammennyiséggel. Elvi .álláspontunk1 az, hogy készséget nyilvánítottunk a bánhidai telep átvételére és reméljük, hogy a jövő héten megkezdődő tanácskozásokon sikerül is az érdekeket megfelelően összehangolni. Az ideiglenes megegyezés egyelőre tehát tárgytalan, amelyre, azt hisszük, nem is fog sor kerülni. * A főváros közönsége szempontjából mindenesetre kívá­natos, hogy a villanyáram-ellátás a jövőben az eddiginél is tökéletesebbé váljék, amire garancia az Elektromos Művek gazdaságos üzemvezetése, ahol a kipróbált szakférfiúk bizo­nyára új lehetőségeket nyitnak a bánhidai telep számára is. Eredményt ígér© tárgyalásokat foly­tat az Iparkamara a közszállftási adólevonások enyhítése érdekében Példátlan fejetlenséget okozott a közpénztárak adóbehaj­tása — A Községi Polgári Párt erélyes állásfoglalása Hetekkel ezelőtt jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a pénzügyminisztériumban komolyan foglalkoznak az 1927. évi 6. száméi, rendelet végrehajtásával, amely nem keve­sebbet jelent, mint hogy a szállítók és vállalkozók adó­hátralékát abban az esetben, ha valamely közhatóságtól követelésük van: ebből a járandóságból minden másirányú letiltást megelőzően le kell vonni. Annakidején hangoz­tattuk, hogy a mai helyzetben ezft a rendelkezést talán mellőzni fogják a pénzügyi hatóságok, azonban most az államháztartás egyensúlyának további zavartalan biztosí­tása arra indította az illetékes tényezőket, hogy ezt a ren­delkezést máris érvénybe léptessék. Az első értesülés nyomán már kifejezést adtunk annak az aggodalomnak, hogy ez a pénzügyminiszteri intézkedés a legsúlyo­sabb helyzetbe hozza mindazokat az iparoso­kat, kereskedőket, szállítókat és vállalkozókat, akiknek a közhatóságoknál, tehát a fővárosnál is követelésük áll fenn, Amit megjósoltunk, az be is következett: már az első esetben a legnagyobb zavar és kapkodás lett úrrá a VASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, ÁGYBETÉT- ÉS VASBÜTOKGYÁR © BUDAPEST, LL, FŐ-UTCA 48 TELEFON: AUT. 517-87 köspénetárak helyiségeiben, ahol hiába jelentkeztek a mun­kájukat és szállításukat becsületesen elvégzett felek a megszolgált pénzükért. A szabályszerűen kiállított nyug­táikra nem kaptak folyósítást és megindult a kétségbeesett hajsza az elöljárósá­gokon a különböző adóbizonylatokért. A rendelet lehetetlen helyzetbe hozta nemcsak az ér­dekelt vállalkozókat, hanem a kerületi adóhivatalokat is, ahol most olyan tolongás és torlódás mutatkozik a mun­kában, hogy kénytelenek mindenütt új személyzet beállítá­sát és szaporítását igényelni. Súlyos kihatással van a rendelkezés a főváros üze­meire és intézményeire, ahol csak a legnagyobb nehézségek árán tudják biztosítani a múlhatatlanul fontos anyag- beszerzést. Köztudomású, hogy a fővárosi üzemek a maguk beszerzéseinél álta­lánosságban kilencvennapos fizetési határidőt kaptak, most azonban a szállítók ragaszkodnak a megrendelés napján történő előzetes fizetéshez, mert különben nem hajlandók a megrendelt anyagok és árúk szállítására. A legfurcsább komplikációk támadtak sok olyan kisiparosnál, akinek adótartozása felülmúlja azt az összeget, amelyet a maga kisebb 'munkájúiért a főváros­tól vár: ebbon az esetben .ugyanis rá kell fizetnie az ügy­letre és már nem egy alkalommal bekövetkezett, hogy az új rendelkezés valósággal felborította a kis­iparos vállalatának pénzügyi egyensúlyát, Az iparosságra és a kereskedelemre katasztrofális | jellegű rendelkezésről kérdés1! intéztünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához, ahol a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának : —1 Ez a, pénzügyminiszteri intézkedés alapjaiban rendíti meg az iparosok, vállalkozók és kereskedők egzisztenciáját, akik a mai viszonyok között képtelenek adózási kötelezettségeiknek egy összegben eleget tenni, Különben is az iparosság a maga adókötelezettségét bizonyos megszabott időpontokra osztja be, részletfize­tési kedvezményeket is élvez és lia most egy összegben vonják el tőle az adó­tartozás sokszor jelentékeny összegét, úgy képtelen üzemét folytatni, anyagraktáráét kiegészíteni és munkásainak bérét megfizetni. — A közpénztárak szerepe is megváltozott, mert azok úgyszólván adóvégrehajtókká váltak, akik nyomban le­vonják az adótartozások teljes összegét. A nehéz hely­zetbe jutott érdekeltségek mozgalmát megelőzően a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nyomban fel­emelte tiltakozó szavát és máris komoly tárgyalásokat folytat a rendelkezés hatályon kívül helyezése, vagy pedig méltányos enyhítése ériekében. A Községi Polgári Párt az Iparosokért Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőesti párt- értekezlete foglalkozott az iparosság panaszaival és kü­lönösen azzal a minap megjelent rendelettel, amely sze­rint a közmunkákat végző iparosok követelését csak ab­ban az esetben fizeti ki a főváros, ha az illető iparos adóhivatali bizonylattal igazolja, hogy hátraléka nincs. A part felfogását ebben a kérdésben Piazza Győző tör­vényhatósági bizottsági tag vázolta és rámutatott a ren­delet tarthatatlanságára. Az iparosság ezáltal megszűnik keresőképes lenni és adóalanyok pusztulnak el, exisztenciák men­nek tönkre. Rámutatott a rendelkezésből származható komoly bonyo­dalmakra. A párt többek hozzászólása után elhatározta, hogy az iparosság jogos panasza, miatt erélyesen inter­veniál és újból leszögezte azt az állásfoglalását, hogy minden lehetőt elkövet a rendkívülv súlyos helyzetben lévő iparostársadalom sorsának enyhítése érdekében. Magyarország- aranykoszorús mestere Sila.úM lisilé harang- és ércöníaiia, harangfelszerelés es haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-uica 77. szám Teleíon : Aut. 913-53 Bazilika részére készüli 7945 kg új harang A* 1900, 4vS p&rizsí ril&gliiálülAsoo dUsokl.véll»!, 1921. é» 1923. évi »eusiparl kíáilílásoa «mnyéremmel, R* 1925. én 1926. évi kíxntüipitrl t&rlaioB konulnydíiiaklevéllsl, 1927. éa 1923. évi budapesti, székeslehéroári, szentesi éa szombathelyi kiiiiíUuok»» aKS7 sraayércsussl ksiünietva. Sx&mos egyházi oHasaaerőSevéi í — Költségvetéssel dij&xaea* lasen asolgái 1 — Előnyős flzotésí leitdtelok ! 1 FREIMANN ás társa P vésnök! mmrSézeie, pecsélbéKeg-, címke és dombormMnyomtíáía Budapest, VI,, kerület, Király-utca 10 I Bélyegzők. Telelőn: 245 — 69. Burlapesí?¥l!., Rózsa-ufca 00. Telefon: J. 312—80, J 359—16. j SZÜSZLAJOS TÜZÍFA-, KŐSZÉN- ÉS KOKSZTE1.EPE BUDAPEST-KŐBÁNYA ALSÓPÁLYAUDVAR (MÁZSA-TÉR.) TEI EFON: József 456-85

Next

/
Oldalképek
Tartalom