Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-10 / 6. szám

£ Budapest, 1932 február lO. j$ow(hasDSlßMP A szesz kincstári részesedésének elengedését kérik a taxivállalatok és az autóbuszüzemek A magas benzin-, illetve motalkóárak miatt másképpen nem lehet kitérni a tarifák felemelése elől — A pénzügyminiszter már az előzetes tárgyalások során is jóindulatú elintézést helyezett kilátásba November végén hirdette meg az Autóbuszüzem a ben- zinsziikség’letére vonatkozó versenytárgyalást, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg az érdekeltségek részéről. A várakozás teljesen indokolt -.'volt, mert hatalmas menv- nyiéégről: 300 vágón benzin szállításáról volt szó és így érthető, hogy az összes külföldi benzinvállalatok a kellő időben benyújtották ajánlataikat. A határidő lejárta után megismétlődött a-z elmúlt évi jelenség azzal, hogy az összes ajánlatok körülbelül azonos egységárakat tartalmaz­tak és nyilvánvalóvá lett, hogy a benzinkart el a maga sző­kébb üzleti körének akarja juttatni ezt a nagy közszál - Jítást. Sipőcz Jenő dr. polgármester a versenytárgyalást megsemmisítette és a körülbelül negyven pengős egység­árakon mozgó ajánlatokat összebeszélés folytán megálla­pított Partei óráknál minősítve, azt az utasítást adta ki, hogy szabadkézből vásárolják meg az időnként szükségessé váló üzemanyagot. Ezt követőleg megindultak a tárgya­lások a különböző cégekkel és már az első százvagonos té­tel lekötésénél az a kellemetlen meglepetés érte a fővárost, hogy az egységárakat 49 pengős áron volt kényte­len honorálni, mert időközben körülbelül tíz pengővel felemelték a kincstári részesedést. Vonatkozott ez a drágítás elsősorban az ipari szeszt áru­sító, az Országos Szessértékesítő Rt. termékeire, amely mo­nopóliumszerűén kezében tartja az egész magyar piacot és egyik főokozója az autókereskedelem és az autóforgalom nagyarányú vissz elesésén ele. A motalkó megdrágítása rövidesen éreztette hatását az összes vonatkozásokban: gyárak, iparvállalatok és főleg magánosok gyors egymásutánban adták vissza rendszá­maikat az illetékes rendőrhatóságoknak, azzal az indoko­lással, hogy képtelenek az üzemköltségeket vállalni. Amíg azonban a magánosok minden különösebb közérdekű fele­lősség nélkül tehettek eleget jármüveik leállításának, addig a közforgalmat ellátó vállalatok kénytelenek voltak a ma­gasabb benzinárakat megfizetni, anélkül, hogy a mutatkozó jelentékeny többletterheket a közönségre áthárították volna. Az Autóbuszüzem például csak az átszálló jegyek kétfilléres megdrágításával ellensúlyozta'önköltségének váratlanul be­következett megterhelését és az átszállójegyek érvényének kiterjesztésével a nagyobb utasforgalom emelésében látja a védekezés eszközét. Hasonló eljárást honosítottak meg a vidéki autóbuszjáratok és legutóbb külön, pótdíj engedé­lyezését kérelmezték a, budapesti taxivállalatok, mindanv- nyian (azzal az indokolással, hogy a mai tarifa mellett deficittel kell számolniok. Lényeges áthárítása 'a szesz drá­gításának tehát nem következett be, azonban a tarthatatlan állapotot az összes benzinnel dolgozó intézmények érzik és minden elképzelhető úton-módon keresik a többletkiadá­sok kiegyensúlyozását. Ebből a szempontból nagyérdekességű kezdemény ezres foglalkoztatja most a közlekedési szakköröket. Arról van szó, hogy a kötött díjszabású autóközlekedési vállalatok közös akciót indítanak a szesz kincstári része­sedésének elengedésére vagy mérséklésére és ebben az értelemben komoly tárgyalásokat indítottak a döntésre hivatott állami hatóságokkal. Értesülésünk sze­rint az erre vonatkozó felirat már a pénzügyminiszter előtt fekszik, aki megígérte a kérdésnek megfelelő jóindulattal való elintézését. Magától értetődik, hogy a kincstárnak ez az esetleges méltányossága nem terjed ki a magánforga­lomban ’hagznált motalkó árára, mert kizárólag csak azoknak a vállalatoknak a be­szerzéseire vonatkozik, amelyek Budapesten és a vidéken hatóságilag megállapított viteldíjak alapján bonyolítják le a forgalmat. Ha az akció sikerrel jár, úgy az Autóbuszüzem és a taxi- vállalatok eltekintenek minden tarifa-emelcsi szándéktól, ellenkező esetben azonban rövid időn belül kénytelenek a viteldíjak módosításával a közönséget is részeltetni az üzemanyag megdrágításában. Az érdekelt vállalatok a leg­nagyobb kétségek között várják a pénzügyminiszter vála­szát, amelyet a közlekedés folytonossága szempontjából sorsdöntőnek minősítenek. Beszámol a Leszámítolóbank Négypengős osztalékot fizet A. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága a február hónap 8-án, Madarassy-Beck Marcel báró elnök- lésével tartott ülésén megállapította az intézet 1931. üz­letévi mérlegét és zárószámadásait. A válságos viszonyokra való tekintettel, az intézet az idén ia megszokottnál is szi­gorúbban érvényesítette az óvatos értékelés szempontjait és ennek megfelelően, úgy határozóit, hogy a február 23-án tartandó közgyűlésnek 4 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni a tavalyi 7 pengővel szemben. A fenti el­vek követelésével felállított mérleg 1,7S7.780.43 pengő tiszta nyereséggel zárul. (1930-ban 2,507.(359.50), A tiszta nyereség felosztásánál az osztalék leszállítása dacára a tavalyival azonos összeg, vagyis az alapszabályszerü 50 szá­zalék, azaz 55.331.04 pengő helyett 200.000 pengő jut a tartalékalapnak és 50.000 pengő a báró Madarassy-Beck Miksa-segélyalapnak, míg nyugdíjtartalékra a tavalyi 350.000 pengővel szemben 400.000 pengő fordíttatik. * A mérleg legfigyelemreméltóbb karakterisztikuma, hogy a válságos és a tőkegyűjtésre, annyira mostoha viszonyok közepette a takarék- és folyószámlákét étel: jelentékeny mó­don megszaporodtak és bizonyítják azt a változatlan, sőt fokozott bizalmat, amellyel a közönség e rendkívüli viszonyok között is az intézet iránt viseltetik. Ugyancsak jellemző az idei mérlegre, hogy a pénztárkészletek, gíró- számlákon és bankcégeknél fennálló követelések és a ga­bonaüzletben elhelyezett, egészen rövid esedékességű tőkék ezúttal együttvéve 22,364.122.71 pengőt tesznek, minthogy a jelen körülmények között nagyobb mértékű mobilitási felkészültség látszott megokoltalak. Az intézet mérlegéből konstatálható a közönségnek foko­zottan megnyilvánult bizalma, amelynek alapján lehetővé vált, hogy jelentékeny mobil tőkék készenlétben való tartá­sával. az egyéb hitelezők tételének csökkentésével, a nyílt hitelek apasztásával a jelenlegi helyzet követelményeinek teljes mértékben megfelelhessen. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank Popovics Sándor elnöklete alatt 1932 feb­ruár 1-én tartott közgyűlése tudomásulvette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1931. évi zárszámadásokat és a főtanács részére a felmentvényt megadta. A közgyűlés dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján el­fogadta a főtanácsnak az 1931. évi nyereség felosztására vonatkozó! javaslatát. A közgyűlés e határozata szerint a nyereségnek a tartalékalap 5%-os alapszabályszerü java­dalmazása után fennmaradó része az alapszabályok értel­mében osztatván fel a részvényesek és az államkincstár között, a részvényesek számára 12%-os osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés ezután a választásokat ejtette meg s a lemondott dr. herceg Esterházy Pál főtanácsos he­lyébe a főtanács rendes tagjává dr. Jankovich Béla v. b. t. t., ny.^ minisztert választotta meg, az alapszabályok 28. cikke második bekezdésének értelmében kilépő dr. báró Kornfeld■ Móric, dr. báró Madarassy-Beck Marcell és Vóg'h Károly főtanácsosokat pedig a főtanács 'tagjaivá újra megválasztotta. Számvizsgálókul Gregersen Nils, dr. Gschwindt Ernő, Adler Szigfrid, Szunyogh Szabolcs és dr. Nilsen Rudolf, számvizsgáló póttagokul pedig Pucher István és dr. Márffy Albin választattak meg" A Kereskedelmi Bank közgyűlésén melegen ünne­pelték Weiss Fülöpöt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága az 1931. évről szóló jelentésében rö­vidre fogott, de igen pontos áttekintéssel szolgál a magyar gazdasági és pénzügyek múlt évi izgalmas történetéről, főleg pedig az események ama részéről, melyek a pénzinté­zetek életét és munkásságát legközelebbről érintették. A sok elszomorító tény ellenére is a Kereskedelmi Bank vé­leménye a jövőről nem pesszimista. Úgy nézi a dolgokat, hogy a válságnak most már az egész világra való kiter­jedése siettetni fogja a krízis megoldását. Ebből meríti bizalmát a bank vezetősége egy jobb jövőt illetőleg. A közgyűlés napirendje előtt a nagy számban megjelent részvényesek melegén üdvözölték Weiss Fülöpöt, abból az alkalomból, hogy most töltötte be a banknál eltöltött 50 éves, sikerekben gazdag működését. A közgyűlésről követ­kező hivatalos jelentés számol be: A Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank FFeiss Piilöp elnöklete alatt e hónap 3-án tartotta meg 90. rendes évi közgyűlését, amely az igazga­tóság összes javaslatait elfogadta és így a részvényen­kénti öt pengő osztalék e hónap 4-étől kezdve került ki­fizetésre. Éber Antal lemond a Magyar-Olasz Bank vezér- igazgatói állásáról. Bankköröben már hetek óta beszél­nek arról, hogy Éber Antal meg akar válni a Magyar- Olasz Bank vezérigazgatói állásától, amelyet a bank ala­pítása ó't-a tölt be. Az elterjedt hírek szerint Éber ezt a korábbi elhatározását az idei közgyűlés alkalmával készül megvalósítani, amely esetben őt a bank elnökévé, illetve társelnökévé fogják megválasztani. Éber Antalt az utóbbi időben rendkívül elfoglalta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki állása mellett szerteágazó közéleti mű­ködése, többek között legutóbb elfogadta a fővárosnál újonnan szervezett közüzemi bizottság elnöki tisztségét is, amely hivatásában széleskörű tevékenységet óhajt kifej­teni, Értesülésünk szerint a rendelkezésére álló szaÜad időt azonban a jövőben is a Magyar-Olasz Bank ügyeinek fogja szentelni. A tejármegállapító-bizottság tagjai. A földmíve- 1 és ügyi miniszter a tejforgalom szabályozásáról szóló kor­mányrendelet alapján a tejár megállapítására alakított bizottság elnökévé Weilmann Oszkár dr.-'t, az állatorvosi főiskola rektorát, a bizottság tagjaivá pedig Baranovich Rezsőt, az Esterházy-uradalom főfelügyelőjét, Ébner Jenő di'.-t, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkárát, Gerley Lajost, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok vezér- igazgatóját, Konkoly-Thege »Sándor dr. gazdasági főtaná­csost, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitká­rát, Löcherer Bélát, az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ vezérigazgatóját, Pollermann "Arthur dr. népjó­léti minisztériumi tanácsost, Szávozd Richárd földbirto­kost és Vájná Ede dr. kormányfőtanácsost, Budapest szé­kesfőváros tanácsnokát kinevezte. ünnepélyesen iktatják be Ilovszky Jánost a Baross Szövetség elnökségébe. Lapunkban már közöltük, hogy a Baross Szövetség elnökévé Ilovszky János kormányfőta- nácsos, székesfővárosi tanácstagot választották meg. Az új elnök ünnepélyes beiktatása február 14-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a pesti Vigadóban. A díszköz­gyűlés alkalmából ugyanaznap este fél 8 órakor a Városi Színház társulata díszelőadást rendez. Színrekerül a „Ham­burgi menyasszony" című operett, melynek főbb szerepeit Kőszegiig Teréz, Kun Magda, Palló Imre és Páger Antal játsszák. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára r.-t. folyó évi február 8-án tartotta XXV. évi rendess- közgyűlé­sét Peremi Zsigmond báró elnöklete alatt. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely az elmúlt év súlyos válságai ellenére is örvendetes fejlődésről számol be. Az intézet, az elmúlt évben is meg­őrizte feltétlen likviditását és betétállományának kedvező összetételéit bizonyítja, hogy 5639 tétel 'betétből 5160 darab 2000 pengőn aluli tétel. Tiszta nyereségként 175.564.06 pengőt múltat ki az intézet, melyből gondos előrelátással mi ntegy 48 .000 pengőt, tehát az alapszabá­lyokban előírt 5% helyett körülbelül 27%-ot- tartalékba helyez, osztalékként pedig 9%-ot, vagyis a 10 pengő név­értékű részvények után 90 fillért fizet részvényeseinek feb­ruár 9-től kezdődöleg. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy a jubileum alkalmával ünnepi vacsora helyett an­nak megváltásaként — a rendes adományokon kívül — jótékony célra 1000 pengőt adományoz. A Földhitelintézet zálogleveleinek szelvényei. A transzfermoratóriumról szóló kormányrendelet értelmében a záloglevél kibocsátó intézetek által a Külföldi Hitelezők Alapjába befizetett összegek terhére az 1931 december 23. óta lejárt szelvények pengőben való beváltását a Magyar Nemzeti Bank megkezdette. A Magyar Földhitelintézet 7%%-os „A"' sorozatú angol fontsterlingre szóló zálog­leveleinek 1932, évi január 1-én lejárt szelvényei nem voltak ebbe az akcióba bevonhatók, minthogy a zálogleve­lek birtokosainak érdekképviseletével tárgyalások vannak folyamatban. Ennek ellenére azok a záloglevélbirtokosok, akik a fentemlített szelvényt pengő ellenében értékesíteni óhajtják, nem járnak rosszabbul, mint a többi zálogleve­lek birtokosai, mert a szelvényt a Magyar Földhitelintéze­tek Országos Szövetsége és az általa megbízott fővárosi pénzintézetek hajlandók minden levonás nélkül pengőért megvásárolni. SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍ­TÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZŐMESTER BUDAPEST, L, TÁRNOK-UTCA 2. TELEFON: AUT. 608—52. GYÁRTMÁNYOK KITŰNŐ ANYAGBÓL A LEGGONDOSABBAN KÉSZÜLNEK! Ide (adóznak a különféle hengerelt kereskedelmi árukon kívül az ipari stabiluiótorok, lokoroobilok, traktorok, cséplőgépek és inás mezőgazdasági gépek. Útépítő (útlicngcrlő- és úlgvahi-) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvények, öntöttvas csövek, karikás kályhák és kereskedelmi öntvények, — TLODLOFF-DITTRICH féle armatúrák, szivattyúk stb — Tehcruutoinobílok, autóbuszok a „MERCEDES-BENZ“ gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megjelelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- és locsoló-autók. Lajtos öntözökocsik. — Jobbágy-féle szab. iolytonégő kályháink a háztartások- wr » • . « , ’d' d ' ' •’idd! ban és középületekben (iskolák ban, hivatalokban stb., a legjobban használhatók. MxGffCtl tClVlIO^OSltOSt GS OfOfOfílOtOt I MAGYAR KIR« ÁLLAMÉ VAS-, ACÉL' ÉS GÉPGYÁRAK BUDAPEST, X. KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÚT 21 TELEFON: JÓZSEF 460-29

Next

/
Oldalképek
Tartalom