Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-10 / 6. szám

Budapest, 1932 február 10.

az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja.

Előfizetési ár:

egész évre.............................24 pengő.

fél évre..................................12 pengő.

Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek.

A racionalizálási biztos. Február 15-ike igen komoiy dátum 'lesz Budapest székesfőváros, helyesebben a városháza életében. Ezen a napon kezdi meg Gallina Frigyes tanácsnok racionalizálási biztosi teendőit. Kemény munka lesz, de a kemény munka „kemény legény“-t kap. Ám ahogyan mi ismerjük és .ahogyan1 mindenki ismeri Gallina Frigyest, szigorúságát és kemény célkitűzését jó szíve, de főként emelkedett igazságérzete fogja nem enyhíteni, hanem kiegészíteni. A fővárosi adminisztrációnak ez a kiváló tudósa — szinte előre látjuk — csodálatos meglepetésekkel fog szolgálni. Nem öldökölni fog, hanem a gyakorlati életet ülteti jogaiba a halott bürokráciával szemben. Budapest közönsége igen nagy reményekkel tekint a racionalizálási biztos munkája elé. A racionalizálási biztos megbízatása egyelőre félévre szól, de városházi körökben űigy tudják, hogy a széles terjedelmű munkakör legalább egyéves időtávkam.ot is igényelni fog. Az átmeneti idő alatt az elnöki ügyosztályt Féllcai Ferenc dr. főjegyző, Gatllina tanácsnok kiválóan szakavatott .első munkatársa, az ügyosztály jelenlegi helyettes vezetője fogja ohá-Hóan vezetni.

— A rendőrség létszámszaporításának ügye a közigazgatási bizottságban. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Woiß' Károly és Lázár Ferenc .szóvá tették a rendőrorszemélyzet létszámszaporításának sürgősségét és kifejezték annak múlhatatlan fontosságát. A felszólalásokra adott válaszában Bezegh-Huszágh Miklós dr. főkapitány válaszolt és bejelentette, hogy az erre vonatkozó intézkedések már folyamatban vannak. Kér észtes- Fischer Ferenc belügyminiszter — mondotta — a Fő- oárosi Hírlapban megjelent nyilatkozatában a legprecízebben utalt erre és tudomásom szerint a nevezett lapban hangoztatott, terminusra «| ije^fiőrőr-pobák és ’a személyzet Iéú]zám\&a)popíM$fií befejezést nyer. A főkapitány válaszát a bizottság nagy megnyugvással vette tudomásul.

Pénteken: rendkívüli közgyűlés. Belügyminiszteri rendelet értelmében a fővárosnak, a törvényhatósági bizottság képviseletére új felsőházi tagokat kell választania. Hét rendes és két póttagot küld Budapest törvényhatósági bizottsága a felsőháziba, akiket február 17-ére összehívott rendes közgyűlésen fognak megválasztani. Ugyanakkor betöltik a Buday Dezső halálával megüresedett örökös tagsági helyet, valamint Buday Dezsőnek a központi választmányban megüresedett tagsági helyét is. Ezt megelőzőleg a fővárosi ellenzéki pártok két rendkívüli közgyűlés összehívását is kérték. Egyiket az elektromos áramtarifa revíziója, a másikat a tejkartel ügyében. Az utóbbi tárgyban kéiit rendkívüli közgyűlést Ripka Ferenc pénteken délután öt órára hívja össze, amikor bírálat alá veszik a főváros tej ellátásának kérdését. Az elektromos áram revíziója dolgában Itervezett rendkívüli közgyűlés megtartása még nem befejezett tény és arról is szó lehet, hogy ez a rendkívüli közgyűlés elmarad és az összehívók elállnak szándékuktól, mert az elektromos áramdíjak kérdése úgyis a legközelebbi rendes közgyűlések egyikének napirendjére kerül.

— Az amerikai csoport visszavonta a fürdő-ajánlatot.

Geller Mihály és társai, akik egy amerikai érdekeltséggel együtt ajánlatot tettek a budai gyógyfürdők és a Gellért- szálló bérletére, értesítették a fővárost,, hogy ajánlatuktól visszalépnek. Úgy látszik, hogy a főváros saját érdekét jobban kívánta körülbástyázni, amint ez Gellereknek megfelelt volna.

— A közüzemek kifejlődése különös tekintettel a monopolisztikus községi üzemekre és azok szervezetére.

(Különnyomat, a Várj ősi Szemléből, írta: Rózsa András.) Igen érdekes és alapos tanulmányt írt Rózsa András a közüzemi problémáról, amely éppen akkor jelent meg, amikor ez a kérdés a főváros életének legaktuálisabb tétele. Rózsa András tanulmánya felülemelkedik a pillanat eseményeinek értékelésénél, nem az a célja, hogy beleszóljon a miként való elintézésbe, hanem a kérdést tudományos és

Hunyadi János

TERMÉSZETES KESERÜV1Z

AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT.

HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN

SflXlEHHER MÓRÁS, BÜDflPtST

Lábriola | javára ;az anyagi — biztonság döntötte el a Városi Színház sorsát

Nyugvópontra juttatni u. Városi Színház felkavart ügyeit: ez az elhatározás lebegett a főváros vezető tényezőinek szeme előtt, amikor a bérbeadási pályázatra érkezett ajánlatokat vizsgálat alá vették. Már az első látszatra megállapítható volt, hogy a tőkekészség és az anyagi biztonság szempontjából a iaüriohf-ajánlat az, amelyiknek elfogadásával lekerülhet a napirendről a majdhogynem odiózussá sülyedt Városi Színházi probléma. A döntés megtörtént és Bernardo Labrhpla június elején megkezdi a színházi épület átalakítását és az ősszel megnyitja a varieté intézménynek átváltozott színházépületet a nagy- közönség számára. El kell ismerni, hogy az intézmény működésének folytonossága érdekében a Labriola-ajánlat volt a legvonzóbb. A nemzetközi szórakozóhelyek rangsorában az olasz vállalkozó igen előnyös csengésű márkát jelent:

öt világvárosban rendelkezik hasonló jellegű szórakozóhelyekkel és mindenütt nívós, érdekes és csábító műsorral gazdagítja a szórakozási lehetőségeket.

Kétségtelen, hogy budapesti vállalkozásáért csak dicséret illeti, mert a mai nehéz időkben/ a fővár'.os alkalmasabb bérlőt nem találhatott volna, mint azt a Labriölát, akinek pénze, és szíve van. a vállalt kötelezettségek betartására és a nehéz sorban sínylődő magyar színészek, artisták és segéd- személyzet foglalkoztatására. Kizárólag tehát az anyagi erő döntötte el a Városi Színház sorsát, amit örömmel kell regisztrálni még akkor is, ha az — el1 kell ismerni — a magyar kultúra rovására történik.

Ez a felfogás domborodott ki a törvényhatósági tanács döntéséből, amelynek egyhangúságát súlyos mérlegelései' előzték meg. Általánosságban mindenki kívánatosnak tartotta, hogy elsősorban magyar vállalkozó és pedig színházi vállalkozó álljon a Városi Színház élére és- ezzel a magyar kultúra szolgálatába. Minden részvétet megérdemel Ábrányi Emil komoly kezdeményezése, aki az épületet továbbra is zenés színháznak akarta megőrizni és mellette a Morvay—Nagy Béla terv, amely kultúrpalotát, illetve tudományos színházat akart létesíteni.

Érthető, hogy igen súlyos szavú pártolói voltak a Morvay—Nagy Béla kombinációnak, mert a tömegek kulturnívójának emelése kétségkívül általános rokonszenvvel találkozott.

A kultúrpalota grandiózus elgondolása Nagy Béla érdeme, aki kiváló hozzáértéssel és szaktudással dolgozta ki az általános művelődés emelésére' vonatkozó törekvést, azonban mint minden nagy ügyhöz, ehhez is sok pénz kellett volna és a megkívánt százezer pengős forgótőke nem állott rendet kezesre. A döntés előtti utol síó percig folytak a tárgyalások Morvay ők- és Ábrányi Emil érdekcsoportjainak tömörítésére, hogy kialakuljon az a színháztípus, amelyik délután kültúrelőadásokat, éste pedig színházi■ produkciókat nyújtott volna. Az elgondolást alátámasztotta az is, hogy ezzel a színház teljes kihasználása és jogjövedelmezősége biztosítható, azonban ez a szép kulturterv kutba- esett.

Bernardo Labriola ajánlatának elfogadása most már megváltoztathatatlan ténykedése a főváros intéző szerveinek.

Bizonyos, hogy a vezetése alatt működő színházi vállalkozás nem csinál botránykrónikát, a Városi Színház ügyeiből

és bizonyos az is, hogy a világvárosi varieté nívós és mulatságos szórakozást nyújt Budapest közönségének és az itt megforduló idegeneknek. A főváros szempontjából abban lát juk a döntés jelentőségét, hogy a színházi épülettel kap- cjolaios ildomtalan afférok nem furakodnak be többé a t örvény h at óság munkaköré b e.

gyakorlati jelentőségének megfelelően világítja meg. Foglalkozik a tanulmány a közüzemek történeti fejlődésével, nemzett-gazdasági szerepével, az európai államokban és nagyvárosokban végbement iizemésitési - folyamattal, hogy a történelmi tények és külföldi példák alapján meghatározza a magyar, különösen pedig a főváros üzemi politikájának irányait. Nagy tudományos felkészültséggel, tiszta judi- ciummal és éles meglátással végzi maga elé tűzött feladatát: Rózsa András' tanulmánya a legélvezetesebb, legértékesebb ilynemű müvek közé tartozik, elismerés jár szerzőjének érte. A fiatal szerző 'méltó fia atyjának, néhai Rózsa Ká- rolynak, a gázmüvek elhunyt vezérigazgatójának, kitől nemcsak a tehetséget és tudást örökölte, hanem a köz sze- retetét is, -a főváros életének önzetlen, komoly, férfias szolgálatát.

— Tanácsülés. Csütörtökön délután 5 órakor tanácsülés lesz, melyen a Gyöngyösi Köszénbánya mérlegét, az ].'93'2.. évre fenntartandó költségvetési hiteleket és több apró ügyet tárgyalnak.

Dinich Vidor gyásza. Diniek Károly nyugalmazott pénzügyőrségi főbiztos 86 éves korában meghalt. Dinich Károly vegyészmérnök, Dinich László gépészmérnök, Diniek Ödön országgyűlési képviselő, Dinich, Vidor kormány- főtanácsos, Diniek Győző tanár és Dinich Gyula honvéd- százados édesapjukat gyászolják az elhunytban.

ÉlCnlc élet a Pole'flri Egység- Klubjában. A Földár i Emisén Klubjának vezetősége a társadalmi élet fellendítése végett programjának tekinti, hogy a klubtagok: , klub helyiségeit minél gyakrabban látogassák. E célból a klub minden, kényelemmel, berendezett helyiségeiben naponta délután .6 órától kezdve bridge-oktatást is nyújt díjmentesem. hogy g, kedvelt játékot a járatlanok is megtanulhassák. A klub vezetősége elhatározta., hogy a tél folyam,án szórakoztató előadiások.at, teadólutánokat és hangversennyel egybekötött táncestélyt is rendez,

Jogi doktor tüzoltótiszt. Benedek Mihály székes fővárosi tüzoltótisztet a budapesti tudományegyetemen néhány nappal ezelőtt jogi doktorrá avatták.

Liber Endre alpoljgfirmester és Szendj Károly tanácsnok a ■/. erdei iskolák élén. A Szabadlevcgös (erdei) Iskolák Barátai Egyesületének nevében Parassin József dr társelnök. Simon Lajo-s polg. isk. igazgató al-elnök, Tuszkai Ödön dr. főorvos és Gyulai Aladár ügyvezető igaz gató tisztelgett a városházán Liber Endre alpolgármesternél, hogy felkérje az egyesület elnöki tisztének vállalására, továbbá Szeneit/ Károly dr. tanácsnoknál. akinek az ügyvezetü- társoluöki állásit ajánlották fel. Mindketten, meleg elismeréssel emlékeztek meg az egyesület közhasznú működéséről -és a fölajánlott tisztségeket elfogadták.

A FANS* előadássorozatának február április Itavi mo oka terve. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége tisztviselő osztályának a főváros Népművelési Bizottsága támogatásával rendezett február—április havi munka.terve: február !). Kedden este 8 órakor. iSchandl Karoly dr.. az 0. K. H. elnök igazgatója: ,,A Dumavölgy időszerű gazdasági kérdései.“ Ének- és zeneszámok; február Sj. Kedden este 8 órakor. Hangverseny. Szereplők: Felvinni Takács Alice hegedümüvésznő, Damökos László zongoraművész és a m. kir. Operaház két énekművésze; március C. Vasárnap délután i órákor. Mozielőadá.s gyermekek részére; március 8. Kedden este 8 órakor. Ligeti Lajos egyetemi megbízott előadó; Kutató utam Mongolországban. Vetített, képekkel; március lő. Kedden este 8 órakor. Irodalmi est. Közreműködnek: Aprily Lajos. Bodor Aladár. Somogyváry (Gyula diák) Írók, dr. Kazacsayné Lázár Jolán szavalóművésznő; április 12,. Kedden este 8 órakor. Siklós Albert, a Zeneművészeti Főiskola taniára: Magyar táncok. Ziperoovszky Flilöpke hegedű- művésznő közreműködésével. Zongorán kisér Siklós Albert.

Tiszífljítö kezgynlfs a Terézvárosi Társaskörben. A Terézvárosi Társaskör február hó 1-én Teréz-körut 40—42. szám alatti saját helyiségében, többszáz tag jelenlétében tartotta meg hatodik évi rendes közgyűlését. A vezetőség nevében Steiner György ügyvezető elnök beszámolt a kör gazdasági, társadalmi, jótékonysági és politikai tevékenységéről és tájékoztatást nyújtott a jövő tervekről. A közgyűlés 3 évre megválasztottá’: ügyvezető elnökké: Steiner György részvénytársasági igazgatót; társelnökké: Varró A. Béla gyógyszerészt; alelnökökké: Fried Manó földbirtokost, Grünbaum Ábrig lisztkereskedőt, H cégér Árpád főmérnököt. Horváth Dezső kávést, Kuttner Miklós isk. igazgatót. Sárkány Ferenc vegyészeti gyárost, Sárkány Viktor igazgatót és Székein Ágost ügyvédet; háznagyokká; Lukács Márton és Sajó Gyula -tőzisdebizományosokat; ügyészekké: Báliul Andor dr. és Hacker Leó dr. ügyvédeket. A közgyűlést népes társasvacsora követte, melyen fölszólaltak Guttmann Emil. Varró A. Béla, Hacker Leó dr.. Sajó Gyula. Bálint Andor dr. és Steiner György.

A kárpntulai mahartidzsii és n tokaji bor. Nemrégen, közölték az angol lapok, hogy a kárputalai maharadzsa száz üveg tokaji bort vásárolt egy árverésen Londonban és 75.000 pengőt fizetett érte. Egyik legnagyobb és legrégibb bortermelő, a 75 éve fennálló abaújszántói Zimmermann Lipót és Fia cég, most nagyszabású, négyhetes borvásárt rendez budapesti lerakatában (Dorottya-utca 12. szám alatt), azzal a. céllal, bogy hozzáférhetővé tegye ezeket a borokat a szerényebb viszonyok között -élő polgári közép - osztálynak is. A kellemes hegyaljai iS<z.a.morodni és a\ tokaji leányka 1.40 pengő, az édeskés furmint 1.70 pengő, a három- puttonos aszubor két pengő, az 100,8. évjáratú tokaji esszencia különlegesség öt pengőért k!aip,haitó.

«atras outógví HLift.

t»Ufon: A. 0O6-6&.

Hyperol

• ideális száj- és

otrofcöfo lög etö