Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-10 / 6. szám

Budapest, 1932 február 10. Pesti kirakat­......-T.T■ 1 '' 1 771 - — , I íőcllin^ — Minél nehezebbek az idők, annál jobban meg kell nézni, kinek és milyen vállalkozást adnak a közhatóságok. Normális időkben, amikor az ipar ós vállalkozás szamara nem probléma a megélhetés, amikor nem a falut, hanem a darab kenyérért kell csak küzdeni, talán lehet speciális eljárásokra hivatkozni és a speciális eljárások megoko- lásaként szerepelhet egyes munkáknak szabadkézből való vállalatbaadása is. Amikor azonban az építőiparoB- ság kilencven százaléka munka nélkül áll, akkor a köz­hatóságoknak semmiféle megokolással sem szabad a ver­senytárgyalást mellőzni. Ez az oka. hogy a százhúsz acél­vázas szükséglakás építésének vállíalatbaadása érthető vihart szült. Egészen bizonyos, hogy Wossala tanácsnok úr tevékenységiéről igen hamarosan maga a főváros közgyű­lése fog kritikát mondani, mert ma ez a. négyszázezer pen­gős munka volt az egyetlen jelentősebb munkaalkalom, ame­lyet az iparosság közvéleménye szerint a legnagyobb nyil­vánosság mellett kellett volna kiaidn-i. Ugyanakkor azonban teljesen jogosult az a kritika is, amely a Parafakögyár Et.-nak a munkálatokban való igen sűrű részeltetése körül keletkezett. Az ilyen nehéz idők­ben, mint amilyenekben ma élünk, igen melegen ajánl­juk Wossala tanácsnok úrnak is azt a módszert, hogy amikor az egy éven Iveiül jelentkező városi munkákat rábízza egy-egy cégre, igen alaposan mérlegeljen minden szempontot, amely ilyenkor szemet szúrhat és pedig jogo­san szúrhat szemet. Ha példának okáért Wossala tanácsnok úr kíváncsi lett volna a Parafakögyár Et. származására, még csak detektívekkel sem kellett volna nyomoztatnia, a leghozzá- férhetöbb kézikönyv: a Kallós-iále Compass is elárult volna egyetmást, amit manapság illik figyelembe venni. Ebben a könyvben a következőket olvassuk; Parafakögyár Rt. ezelőtt Kleiner és Bokmayer mödlingi cég budapesti fióktelepe. Központ: Mödling. Budapesti iroda: VIII., Sándor-tér 4. Budapesti kép­viselők: Bleier Ignác, Molnár Ferenc, Brandi Vilmos, Erhardt József. Üzletköre: Hőszigetelő és építési anya­gok gyártása és szakszerű elhelyezése. Tehát: központ Mödling, amelynek Budapesten csak fióktelepe van. Amikor a magyar ipar és magyar vállal­kozás a leigkétségjbeejtöbb helyzetben van, akkor az osztrák és cseh tökével dolgozó mödlingi gyárnak mun­kában való sűrű részeltetése semmiképpen sem vált­hat ki szimpátiákat, sőt Wossala tanácsnok úr azt érheti el, hogy meginog vele szemben a magyar vállalko­zóknak és iparosoknak az a bizalma, amelyet az ő helyén nem lehet nélkülözni. A Parafakögyár Bt. sűrű szereplését a fővárosi munkákban még csak eltűrnék a magyar vállalkozók, de ma egy kicsit frivol dolog, hogy a nélkülöző magyar vállalatok helyett a mödlingi gyár kapjon megbízatást. Tisztában vagyunk az ellenargumentummal is. Tudjuk, hogy a Parafakögyár arra fog hivatkozni, hogy 1931 június 27. óta nagyobb összegű munkát nem kapott. De kérdezzük mi, vájjon melyek volnának azok a magyar vállalkozók, amelyek nem volnának megelégedve, ha 1931. júniusáig egy éven belül mintegy százezer pengönyi mun­kát végeztek volna a városnak és most megint kapná­nak? De úgy tudjuk, hogy a Parafakögyár állandóan vé- gez a fővárosi fürdőkben hőszigetelő munkákat, amire szá­mos, .derék magyar iparos is pályázna, és el is tudná látni a feladatot legalább olyan jól, mint az érthetetlen módon dédelgetett- mödlingiek. r "s A Székesfővárosi Alkalmazottak Segitő Alapjának díjmentesen az Alap terhére igénybe vehetik kórház helyett a Dr. Mandler Szanatórium VI., Szobi-utca 3. sz. (Teréz körút melleit, Telefon 276-50, 256—63.) közös szobáit. Külön szobáknál P 2 50 ráfizetés. Sebészet, nő- es belgyógyászat. Szabad orvosválasztás. Szülészet mérsékelt p aus ál árban. W. A EGGEMBERGER FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS Rényi Károly A Magyar Klr. Állami Térképészet föbizományosa Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2. Fennáll: 1768 óta. Telefon : Aut. 893-24 Mindennemű katonai térkép, autótérkép, turista- térkép, Útikalauzok Vasúti menetrendek. Soronkívül Intézkedik a polgármester az építőipari munka megkönnyítésé­nek gyorsított lehetőségeiről Lapunk más helyén beszámolunk arról az örvendetes I jelenségről, ami az építkezések megindulásában jelent- kezik. A tőke elhelyezkedést keres és általános gazdasági szempontokból rendkívül örvendetes, hogy a meginduló munkálatok révén komoly segítséget kap a legnagyobb iparág: a a építkezés. Ezzel kapcsolatban felmerült a szük­sége annak, hogy a hatóságok a maguk részéről is támo­gassák az építtetők elhatározását, melynek érdekében Becsey Antal törvényhatósági tanácstag számos javaslatot terjesztett a törvényhatósági tanács elé. Az építőipari szakma nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, amelyről Becsey Antal az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke a következő­ket mondotta a Fővárosi llirl'ap munkatársának: — Minden jel arra mutat, bogy a tavaszi hónapok­ban komoly építkezési tevékenységet remélhetünk, amelyhez az szükséges, hogy a főváros is mindent meg- tegyen, ami elengedhetetlen, az építőipar és általában a termelő munka megkönnyítése érdekében. A törvény­hatósági tanács csütörtöki ülésén éppen ezért több javaslatot terjesztettem elő, amelyek arra irányulnak, hogy az építkezések előkészítése és lebonyolítása ne jelentsen kálváriát az érdekeltek számára. A fővárosnak gondoskodni kell arról, 'hogy az építési engedélyezési eljárások siotldn eddig követett hosszadal­mas és költséges fonnák leegyszerűsít tessenek és hogy az ugyanazon épületre vonatkozó, de több ügyosztály és üzem kompetenciájába tartozó kérdések, ügyosztály­közi eljárások útján egységesen és gyorsan legyenek el- intézhetők. Ide tartozik az is, hogy az építkezéseket megelőző kitűzések, építési, valamint lakhatási engedé­lyek a leggyorsabban és a bürokratikus formák mellőzésével nyerjenek elintézést. Lehetetlenség fenntartani az eljárásokkal összefüggő költségeket is, amit szintén revízió alá kell venni. Általában gyorsítani kívánom ezeket az előzetes admi­nisztratív teendőket és ezért megoldást kell találni arra is, hogy a fellebbezési hatóságokhoz felterjesztendő épí­tési ügyekben gyorsított eljárás zápos határidőre korlá­tozza az. elintézést. — Javaslatom második része a tatarozási munkák előmozdítása érdekében arra irányul, hogy a kerületi elöljáróságok a jelenlegi szellemi szükségmunkák keretében tartsanak vizsgá­latokat az építésügyi szabályzatban kifeje­zett jókarbantartási munkák szempontjából. Intézzen a főváros felterjesztést a pénzmymini-zié- riumhoz a rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló törvény egyes rendelkezéseinek liberálisabb módosítása érdekében: enyhítendő főleg <$ rendeletben a kedvez­ményt szolgáló jogalap 30-ról 15 százalékra. Szükséges továbbá, hogy a toldaléképítkezésekre és emeletes ráépí­tésekre megállapított adókadvezm-ények a. tatarozási kedvezmény lejártáig a végrehajtott építkezésekre újból kiterjedjenek. Ugyancsak a pénzügyminisztériumtól várjuk, hogy az ily adókedvezmények kieszközlésére szükséges eljárások a legegyszerűebbek legyenek és ne jelentsék egyúttal az építendő óhajtók mindennemű zak­latását és idő pazarlását, ami csak úgy érhető el, ha az illetékes adóhivatali szakközegek az épí­tési adókedvezményekkel kapcsolatos ügye­ket a lehető legnagyobb előzékenységgel és gyorsasággal intézik. — Javaslataim harmadik csoportja a főváros fel- terjesztését tartja kívánatosnak a kormányhoz aziránt, hogy az OTI és a MABI öregségi és rokkantsági díjtar­talékának törvényesen engedélyezett 30 százaléka az épületátalakítások és tatarozások bölcsöméire engedélyez­tessenek, sőt, hogy az átmenetileg jelentkező nagyobb igények ellátására ez a keret 50—60 százalékra is fel­emeltessék. A Községi Takarékpénztár is bekapcsolód- hatik az akcióba azzal, hogy nyugdíjtartalékának egy részét építési, vagy tatarozási célokra kihelyezi, sőt a budapesti pénzintéze­tekkel való kooperáció révén a szükséges építési hitelek biztosítására is lehetőség nyílik. Végül fel kell kérni a kormányt, hogy LÁB építő kölcsöneinek abbamaradt folyósítását az építőipar foglalkoztatása érdekében to­vábbra is engedélyezze. * Ezek a hallatlanul időszerű javaslatok a törvény­hatósági tanács általános helyeslésétől kísérve, most a pol­gármester előtt vannak, aki rövid úton gondoskodik Be­csey Antal' indítványainak megvalósításáról. Vájná Ede tanácsnok £elyeiies alpolgármesteri jelleggel távoszile. a kösz élelmezési ügyosztály Csupor József egykori ügykörét veszi át ----- Az ügyosztály vezetésére Muzsikó István tanácsnok-elöljáró a jelölt Nagy érdekességéi személyi változásokról beszélnek a városházán, amelyeket a legbeavatottabb körökben is mint pozitívumot emlegetnek. Pedig úgy indult a fő­város törvényhatóságának múlt évben végrehajtott újjá­alakítása, hogy a vezető pozíciókban személycserékről, vagy változásokról a közeljövőben nem lehet szó. Az egyes ügyosztályok élén fiatal erők állanak, akiknek munkássága iránt fokozott bizalommal viseltetnek a közgyűlés összes pártjai, nyugdíjazásokról és áthelyezé­sekről pedig nem volt. szó egészen a legutóbbi időkig, amikor azt tapasztalták, hogy a fővárosi ügymenet bizonyos ágazatában nem tudnak lépést tartani a mai időkkel, a nehéz viszonyok megkívánta gyors intézkedésekkel és mindazzal, amit a kö-igazgatástól ma valóban meg kell követelni. Az ilyen irányú panaszok majdnem kizárólag a közélelmezési ügyosztály nehézkes ügykezelése ellen irányultak és nem egy vonatkozásban hangot is adtak annak a felfogásnak, hogy ennek a nagyfontosságú ügy­körnek az ellátása körül nem tapasztalható semmiféle lendület. A kifogások és rekriminációk tömegei illetékes helyekre is eljutottak és lassan-lassan megérlelődött az a gondolat, hogy személycserével kellene segíteni és az ügyosztály élére olyan fő-tisztviselőt állítani, aki meg­felelő gyakorlattal, hozzáértéssel és főleg a vaskalapos bürokrácia kikapcsolásával intézi az eléje, kerülő fontos ügyeket. Vájná Ede tanácsnokról, a közélelmezési ügyosztály vezetőjéről mindenki tudja, hogy mintaképe a józan és puritán főtisztviselőnek, akinek azonban legendás híre van abból a szempontból is, hogy az alapos körültekin­tésével intézendő ügyek csak hosszú hónapok vagy évek múlva érlelődnek meg, holott a mai nehéz viszonyok között a közélclmezés sokágazatú teendői gyorsabb mozgást és frissebb energiát követelnek. Vájná Ede ta­nácsnoknak még nem járt le a szolgálati ideje és ezért a nagymultú főtisztviselőnek időelőtti nyugdíjazását senki sem kívánja, azonban távozását az ügyosztály éléről a folyton torlódó ügyek teszik szükségessé, ame­lyeknek vontatott intézése miatt állandó reklamációk hangzanak el. Bizalmas forrásból szerzett értesüléseink szerint az elmúlt napokban beható tanácskozás és eszme­csere történt az illetékes városházi tényezők között, amelyből az az érdekes elhatározás alakult ki, hogy Vájná Ede tanácsnokot helyettes alpolgár­mesteri hatáskörrel annak a resszortnak az élére állítják, amelyet az elmúlt években Csupor József tanácsnok töltött be. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az altiszti nyilvántartások és általában a kisebb fizetésit, alkalmazottaknak személyi ügyeinek intézése túlzottam sok munkát ró az elnöki ügyosztályra és ezért nagyon is kívánatos annak a régi rendszernek a visszaállítása, amelyik ezeket az ügyeket látta el. Arról van szó, hogy Vájná tanácsnoknak a közélelmezési ügyosztály vezetése alól történő egyidejű felmentésével Muzsikó István tanácsnokot, a IX. kerület elöljáróját bízzák meg a közélelmezési ügy­osztály vezetésével, aki főjegyző korában tudvalevőleg hosszú éveket töltött mint ügyosztályvezető-helyettes ebben az ügyosztályban és munkássága, valamint hozzáértése a legnagyobb elis­merést váltotta ki az egész törvényhatóság előtt. Beava­tott helyeken befejezett ténynek tekintik Vájná Ede ta­nácsnok előléptetését és a közélelmezési ügyosztály irá­nyításának átszervezését, amelyre valószínűleg még ebben a hónapban sor kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom