Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-28 / 39. szám

Huszonegyedik évlolyam Budapest, 1932 szeptember 28, 39. szám Előfizetési Ari Égési évre .........24 pengő Fé lévre ...........12 pengő FE LELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden izerd&n Bssrkssxtőség és kiadóhivatal t Budapest, VI^ Szív-utca 18. Egyes szám érái 50 fillér Tslefonszám : A at. 1S7—15. Kormányválság Sipőcz Jenő polgármester: Nagy feladat összeegyeztetni a fővárossal szemben támasztott jogosult Igényeket a lecsökkenteti költségvetési keretekkel Nyilatkozik a polgármester a defícitmentes költségvetésről, a bánhidaí centráléról és a szökségmunkák kiadásáról Károlyi Gyula gróf kormányának lemondása meglepe­tésként érte az országot és az ország fővárosát. Nincs a magyar földön senki, aki — pártkülönbség nélkül — ne gondolna szeretettel, tisztelettel arra az idő­szakra, amíg ez a nemes férfiú és munkatársai hősi küzdelmüket tvívták a történelmi időkkel. Több, mint egy esztendeig tartott a küzdelem és valljuk be, ez alatt az idő alatt állandóan vállalniok és viselniük kellett még a népszerűtlenség .hullámverését is, amely természetszerűen körülveszi és ostromolja az olyan államférfiakat, akik az ország életének megmentését súlyos operációkkal kívánják biztosítani. Károlyi Gyula gróf és munkatársai azért jöttek, hogy felemel­jék az adóinkat, leszállítsák a fizetésünket, rettentően szűkre szabják az ország budgetjét és csak annyi sza- badlevegőt hagyjanak, átmenetileg ímindannyiunknak, hogy meg ne fulladjunk. Ez volt az ára annak, hogy most levegőhöz kezdünk jutni. És még sem lehet- tel­jesen és tökéletesen megérteni, hogy távoznak: a he­lyükről, mert ennek a népszerűtlen feladatokat elin­téző kormánynak a népszerűsége most kezdett volna igazán kivirágzani. Most kezdtük volna áldani az ope­rálókést, amelynek láttán eddig csak káromkodtunk. Ma, amikor a politika legfőbb irányítói -a válság csomójának kibogozásával vannak elfoglalva, megálla­píthatjuk, hogy a legjobb szándékú magyar kormány­tól veszünk búcsút. Megállapítjuk pedig ezt speciáli­san úgy is, mint Budapest székesfőváros polgárai, mert mint ilyenek azután a kormány, főként a belügy­miniszter minden cselekedetében Budapest szeretetét és megbecsülését láttuk és tapasztaltuk. Annyi szere­tettel és jóindulattal, mint Károlyi Gyulai kormánya és Keresztes-Fkcher Ferenc belügyminiszter kezelték a főváros ügyeit, régen nem találkoztunk. Nem mon­dunk vele titkot, mindenki tudja, ,aki Budapest ügyeit ismeri, hogy úgy a politika berkeiben, mint- a miniszté­riumok környékén, hosszú évtizedek óta bizonyos a.ni- mozitással, hol enyhe, hol kiadósabb elfogultsággal, legtöbbször megmagyarázhatatlan bizalmatlansággal nézték, ami a budapesti városházán történik. Károlyi Gyula kormánya és Kenesztes-Fischer beliigyminisz- tersége idején ezen a téren is tökéletes elfogulatlan­ság, sőt szeretet és jóindulat uralkodott. Ékes bizony­sága volt ennek a megértő politikának az a nyilatkozat- sorozat, amellyel Keresztfis-Fischer Ferenc a Fővárosi Hírlap hasábjain véleményét, terveit és szándékait ki­fejezésre juttatta. Minden ügyben — az üzemi, kérdések­től a szociálpolitikáig — a felügyeletet gyakorló belügy­miniszter jószándékú bírálója és támogatója ivóit a fő­városnak és minisztériumának hagyományos komor szi­gorát tolta sokszor félre, amikor éreztette, hogy ő félti, óvja és segíti a főváros közérdekű tevékenységét. Buda­pest polgársága csak hálásan gondolhat vissza ennek a kormánynak és belügyminiszterének a működésére. Reméljük, bízunk benne, hogy ja főiváros ügyeinek kezelése terén most már maradandó lesz a- politikusok és a miniszteriális tényezők között is az az objektív atmoszféra, amelyet ők teremtettek meg. Az új kor­mány, amely jönni fog, bizonyára magáévá teszi ezt a tisztánlátást, amelynek a főváros dolgainak megíté­lésében végre el kell jönnie. Ebben a pillanatban még távolról sem láthatók: a kibontakozás körvonalai, de ha Károlyi gróf visszavonul is a politikától, élénken áll szemünk előtt Keresztes-Fischer posszibilitása. Sok szó esik az ő miniszterelnökségéről, mint a belügyi tárca további birtokosát pedig általánosan emlegetik. Nem tudjuk, bogyau lesz, mint lesz, d!e mi, Budapest pol­gársága hiszünk benne, begy az a Budapest-barát szellem, amelyet! ő teremtett meg és amivel beírta nevét a főváros történetébe, többé meg nem szűnhetik. A kormányzó bölcsessége meg fogja oldani a mostani válságot, rövidesen új kormánya lesz Magyarországnak, s mi hiszünk abban hogy a súlyos időket enyhíteni fogja az új emberek friss munkakedve. Bárki jön azon­ban, Budapestről megfeledkezni, vagy — ami nem egy esetben szintén sokszor megtörtént — Budapest ellen cselekedni senkinek sem szabad. Nem szabad, mert ez a város legnagyobb kincse ennek az országnak. Még a múlt hét elején átvette hivatalának veze­tését Sipőcz Jenő polgármester, akinél a nyári szabadságot nyomban a feltorlódott súlyos problé­mák tömege váltotta fel. Liber Endre és Bor­vendég Ferenc alpolgármesterek helyettesítették a polgármestert, aki azokban számos vonatkozásban fenn­tartotta magának a Személyes döntésit és így az előkészí­tett tervezetek egész tömege várta a polgármester1 vég­érvényes intézkedését. Amióta Sipőcz Jenő polgármester nyári szabadsága után újra átvette Mvtaftalának vezetését', azóta megnépe­sült -a városháza és á polgármesteri elöSpoba ismét a régi mmr-gf.szokott képet mutatja: főtiszte iseíők, tanácstagok, városatyák, közéleti előkelőségek keresik fel a polgár- mestert. Intern tárgyalások követik egymást, ankétek és tanácskozások következnek és a polgármester irányító felelősségén keresztül keresik a; megfelelő megoldásokat. Teljés gőzeiével dolgozik a polgármesteri apparátus és már most bizonyosra vehető, hogy a törvényhatóság őszi munkarendje a fon,tosab;bnál'-fontosabb teendőket fogja tartalmazni. Óriási elfoglaltsága mellett is szakított magának időt a polgár mester arra, bogy fogadjia a Fővárosi Hírlap munkatársát, alá mindenekelőtt azt kérdezte, hogy milyen reményeket fűz a készülő költségvetéshez. Sipőcz Jenő dr. polgármester a következőképpen válaszolt-:-— A székesfőváros jövő évi költségvetésének tervezete ezúttal is deficitmentes, jóllehet a mai súlyos gazdasági viszonyok között nagy feladat összeegyeztetni a főváros adminisztrációjával szemben támasztott jogos igényeket a kényszerűségből le­csökkenteti költségvetési keretekkel. Amint mondottam, a deficitmentesség a tervezet­ben megnyilvánul, azonban ez attól is függ, hogy a kormányhatóság rendelkezésünkre tudja-e bocsá­tani azokat az anyagi eszközöket, amelyek a meg­növekedett szociális, terhek fedezésére szükségesek. Remélhetőleg sikerül ebben a vonatkozásban is ki­egyenlítő megoldást találni, amely esetben a feltétlenül előirányzandó kiadások nem fogják túlhaladni a bevételi várakozásokat. A polgármestert erősen foglalkozatják <a Dunántúli V.ülanjgssági Rt.-Ve 1 megindított tárgyalások, amelyek azt célozzák, hogy a bánhidai e:iőműtelep a fővárossal' szoroldbb kontaktusba kerüljön. Megkérdeztük a pol­gármestert, hogy miképpen áll ezeknek a tárgyalásoknak a mentete és hogy milyen eredményekre van kilátás: — Még a nyári szünet előtt — hangzott a válasz — indultak meg biztató tanácskozások a dunántúli erőmütelep dolgában, a döntést azon­ban a törvényhatósági tanács az őszi hónapokra halasztotta. Annakidején olyan előterjesztést készí­tettem, hogy a főváros az eddigi áramvásárló sze­repe helyett bérlet, vagy vétel útján jusson a bánhidai centrálé birtokába, végleges megegyezés azonban mindezidáig nem jö­hetett létre. E pillanatban az a helyzet, hogy a dunántúli elektromos centrálé vezetőségével foly­nak a tárgyalások, az áram egységárának megálla­pítása, de másrészt az erőmütelep átvétele tár­gyában is és ha sikerül bármely vonatkozásban megfelelő megállapodást létrehozni, úgy annak eredményét a törvényhatósági tanács elé fogom terjeszteni. Olyan hírek hallatszottak, hogy a főváros új intéz­mény létesítését tervezi: áttér az önbiztosítás megalko­tására, amelyik különben már évek’ óta foglalkoztatja az illetékes köröket. Erről a kérdésről a következő választ kaptuk: — A községi biztosítóintézet létesítése ezidő- szerint nincs tervhevéve, mert az óriási költségekkel terhelné meg a fő­város háztartását. Tagadhatatlan, hogy bizonyos előnyei mutatkoz­nak ennek a rendszernek, azonban a megvalósítást nézetem szerint későbbi időre kell halasztani. Végül a seükségmtmkkík állásáról intéztünk kérdést a polgár mesterhez, amelyek eddig is a legnagyobb remé­nyekre jogosítják fel .az érdekelt vállalkozókat és iparosokat. — A megindítandó szükségmunkákra vonat­kozó előterjesztés a törvényhatósági tanács után most a törvényhatósági bizottság elé kerül — vá­laszolta a polgármester. Felvetettük a kérdést, hogy a nyári szünet élőit a polgármesternek adott széleskörű felhatalmazás után miért van szükség újabb közgyűlési jóváhagyásra? — A generális felhatalmazás érvényben van, — úgymond, — mégis meg kell kapni a közgyű­lés jóváhagyását ahhoz, hogy ez a vagyonjogi ténykedés, a többmilliós hitelművelet végrehajt­ható legyen. A törvényhatósági bizottság hozzá­szólása nem hátráltatja és késlelteti a munkák kia-dását, amelyre most már gyors egymásutánban sor is kerül. A többi szükségmunka is rövidesen a végrehajtás stádiumába jut, és meggyőződésem szerint komoly segítséget nyújt mindazoknak a rétegeknek, amelyek most munka és foglalkoztatás nélkül vannak. A Sipőcz Jenő dr. polgármester nyilatkozata a vá­rosháza. vezetőségének felfokozott aktivitásáról számol be. Akik a (közeljövő újabb terveit és elgondolásait ismerik, azok nagyon jól tudják, hogy a közérdek szol­gálatában további lépések történnek a polgármester részéről, hogy az általános gazdasági tespedés között is hatóságilag megszervezett munkaalkalmak legyenek végrehajhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom