Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-28 / 39. szám
Budapest, 1932 szeptember 28. m B? Évadnyitó párté az Egységes Községi Polgári Párt az ínségmunkák haladéktalan megindítását sürgette A vacsora szónokai a párt aktivitásának széleskörű kiterjesztését helyezték kilátásba Az Egységes Községi Polgári Pái't hétfő esti értekezletén. a szerdai közgyűlés napirendjét vitatták meg' Beosey Antal elnökletével. Payr Hugó ismertette a közgyűlés napirendjét, ezután először az ínségmunkák kiadásának kérdésével foglalkoztak. Payr Hugó bejelentette, hogy a tanács legutóbbi ülésén azt indítványozta, hogy a főváros csah az esetben építtessen betonutakat, ha az érdekelt cementgyárak pimden métermázsa beton után legalább egy pengőt befizetnek a főváros pénztárába, amint erre már precedens is /volt az .állami útépítéseknél. A polgár- mester megígérte, hogy magánúton igyekszik majd a vállalatokat arra rávenni, hogy szociális akciók javára egy bizonyos összeget ajánljanak fel a fővárosnak. Wellisch Andor a kisvállalkozók érdekében szólalt fel és megsürgette a városszéli kisházas, kertes telepítés munkálatait. Beosey Antal ismertette az ínségmunka-programot. Három kategóriája van a tervezett ínségmunkáknak: az útépítés, a csatornaépítés és a szükség-lakásépítés,, illetve a városszéli telepítés. Az útépítési munkából 3 és félmillió pengő értékű a jövő héten kerül kiadásra. Az erre beszerzett- ajiánlatok általában kielégítők voltak. Nem lehet- ezt mondani a csatornaépítésre (beérkezett ajánlatokról, amelyek között több van olyan, amely azon a címen, hogy hitelezési alapon bonyolítja le a főváros, az előírásnál 60 százalékkal drágább egységárakkal kalkulált. Egymillió pengő értékű csatornázási munka kiadásáról volt szó, de nincs kizárva, hogy csak annak a felét, 500.900 pengő értékűt- sikerül a közeljövőben elindítani, mert a vállalkozóknak hitelező bankok egy része még mindig nem nyilatkozott. A telepítés kérdése még nincs kellően előkészítve. Van olyan felfogás is, amely a városszéli telepítés elgondolása ellen foglal állást és a régi szükséglakások építésének folytatását helyesebbnek tartja. Becseynek az a véleménye, hogy meg keli próbálni ezt a külföldön népszerűvé vált új, formát. He azt sem hallgathatja el, hogy a tervpályázat nem volt kielégítő, mert egy-egy szobakonyhás ház építését átlag 5000 pengőben kalkulálták és egy-egy 300 öles telek instrukciója 10.000 pengőbe került volna, ami túl drága. Egy-egy kis házat legfeljebb 2000 pengőből meg kell lépíteni. A további ínségmunka programjába be lehetne illeszteni a Tabán rendezését, közművekkel való ellátását- Ehhez mintegy 101 millió pengő kel-1. Ennek a munkának nagy előnye, hogy jó áron eladható értékes telkeket lehetne produkálni. Németh Béla után, aki azt fejtegette, hogy a Tabán parcellázása nem időszerű, Martin János és Piazza Győző az út- és csatornaépítési járulékok terheinek mérséklését ajánlották a pártvezetőség figyelmébe. Dömper Gyula arra mutatott rá, hogy vannak esetek, amikor a közműépítés többe kerül a tulajdonosnak, mint az ingatlan. Pompéry Elemér felhívta a pártvezetőséget, hogyha — szerinte helytelenül — a Hangli kioszkot le is bontják, semmiesetre se irtsák ki a régi szép fákat. Oszoly Károly pedig az ifjúság elhelyezésének kérdéséről szólott és megkérdezte, hogy mikor kerül sorra a gyakornoki állások megszervezése, amelyből még 1501 sem elég, hanem oda kell hatni, hogy minél több elhelyezkedési alkalom nyíljon. Payr Hugó hangoztatta, hogy a párt teljes egészében átérzi az ifjúság nehéz helyzetét és pártfogolja törekvéseiket, de a kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Az elnöki ügyosztály kimutatása szerint a fővárosnak 2000 felesleges tisztviselője van. Az új gyakornoki állásokat az általános státus-rendezés során, lehet megszervezni és pedig úgy, hogy a nyugdíjazások megtörténte után, az egyébként megüresedett és megüresedő állásokat gyakornoki állásokra szervezik át. A párt ezután Payr Hugó indítványára elhatározta, hogy a státus-tervezet kézhezvétele után külön értekezletet szentel az ifjúság problémájának. Bánó Dezső idegenforgalmi kérdéseket tett szóvá és újra hangoztatta, hogy a pártnak minden -erejét latba kell vetni ia gazdasági élet szempontjából annyira fontos mozgalom sikere érdekében. A Vigadó épületét vissza kell adni eredeti rendeltetésének és elsősorban az idegenforgalmi propaganda szolgálatába kell állítom. Ott bőségesen áll rendelkezésre helyiség, hogy ezekben összpontosítsák a fővárosi és az ország idegenforgalmi propagandájának összes szerveit, ide fussanak össze a szálak, innen történjen az irányítás és az idegenek itt találják meg a részükre fontos kényelmi és praktikus berendezéseket. A Vigadó-téren kímélni kell a növényzetet, de ez nem1 zárja ki azt, hogy Beosey Antal tervét, a Vigadó-téri mélyfúrást megvalósítsák, mert Európaszerte egyedülállóan nagyszerű látványosság és gyógytényező lenne, ha a tér közepén forróvizű. gyógyforrás szökne fel és ott ivócsamok állna. Kisebb ügyekkel foglalkozott még az értekezlet, majd ünnepélyes évadnyitó vacsorához ültek le a párt és a klub tagjai, köztük számos országgyűlési képviselő, az országos és várospolitikai élet reprezentánsai és sok fővárosi vezető- tisztviselő. Az évadnyitó pártvacsora A pártértekezletet követő nagyszabású politikai vacsorán jelenvoltak: JUpka Ferenc főpolgármester, Kozma Jenő, Kállay Miklós, Vési -Géza, Létay Ernő, Payr Hugó, Fabinyi Tihamér, Petracsek Lajos, Váry Albert, Éber Antal, Tóth Pál, Eolitscher Károly, Temple Rezső ország- gyűlési képviselők, Beosey Antal, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Bódy Tivadar, Ereky Károly, Pompéry Elemér, Do-rner Gyula, Héber Lajos, Oszoly Kálmán, Popelka Jakab, Krimoss Árpád, Martin János, Piazza Győző, Or óva Zsigmond, Bánó Dezső, Bayer Antal, Németh Béla, Wellisch Andor, Petzrik Jenő, Szemethy Károly tiszti-főügyész, Pintér Jenő kir. főigazgató, vitéz Lázár Domokos tábornok, vitéz Pálfy Gyula, Nagy Antal, Burghardt-Bélaváry Rezső, Szlávik Ferenc, Günther Ferenc, Dósa Ottó, Batitz Gyula, Mézes János, Kollmann Dezső, Hubert Vilmos, Véssey Ede gázgyári h. vezérigazgató, Halász Miklós, Sümeghy László, Farkas József, Harmatzy Simon Lóránt, Körmendy Jenő autóbuszüzemi igazgató, Kelemen Aurél, Erdély Jenő, Eogátsy Kálmán, Gazdy Jenő, Bóna Sándor, Bókeffy Elemér, a BART igazgatója, Morvay Zsigmond, Erősdy Sándor ny. főispánok, Tattay István tábornok, Bucsánszky Bertalan elöljáró’, Günther Tivadar tanácsi főjegyző, Fáber Fülöp, Király Kálmán műszaki főtanácsos, vitéz; Tóth Aladár, Dormémdy Géza ny. tábornok, a D. G. T. vezérigazgatója, Márkus Jenő, a- BSzKRT h. vezérigazgatója, Halász Ignác isk. igazgató, báró Babarczy István főjegyző, Baitz Géza, Thorday Lajos h. elöljáró és még sokan mások, közel háromszázan. Elsőnek Payr Hugó országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. — Ma van itt a negyedik alkalom — mondotta —• arra, hogy a parlamentben egy hatalmas többségi párt áll, amely teljes értékű harci eszköz annak a vezérnek a kezében, aki azt a fegyvert használni is tudja. Payr ezután az ellenzéki blokk kérdésével foglalkozott és megemlítette, hogy a legnagyobb polgári ellenzéki párt, tudni sem akar a többi ellenzéki frakcióval való együttműködésről. A cseNagy feltűnést keltett a törvényhatósági tanács egyik közelmúlt ülésén Láng Lajosnak az a bejelentése, hogy a Beszkárt kezelésében lévő kisebb vasútvállalatok honorálják az igazgatóisági tagok munkáját és ezért évenkint bizonyos összegeket fizetnek tantiéin címén. Annak ellenére, hogy Láng Lajos tulajdonképpen újat nem mondott és mindenki által tudott tényeket tárt elő: a tanácstagok egy része és a napisajtó foglalkozott ezzel a kérdéssel és olyan beállításban tüntette fel az ügyet, mintha valami meglepő leleplezésül volna szó. Annakidején rámutattunk arra, hogy Láng Lajos ellenzéki akciója tulajdonképpen semmi lényeges eseményt nem jelent, mert hiszen a törvényhatósági tanács tudomással bírt a villamosvállalatoknál fennálló rendszerről, amelyhez hasonló mindenütt a részvénytársaságok keretében nap-i/renden van. A legutóbbi tanácsülésen ismét felelevenítésre várt a villamosvasúti-tantiémek kérdése, ami azonban váratlanul ebnarádt. Láng Lajos első bejelentésekor a polgármester megígérte, hogy részletes kimutatást fog kérni, ugyanakkor Láng Lajos rendkívüli közgyűléssel is fenyegetödzött, ha érdemleges intézkedés nem történik. Meg kell állapítani, hogy a legutóbbi tanácsülésen a polgármester bejelentése nem történt meg, ennek ellenére Láng Lajos az ügyet még sem hozta ismét felszínre és a jelek szerint nem is kívánja ezzel a törvényhatóságot újból foglalkoztatni. Az annakidején nagy lendülettel megindított akció abbamaradásáról a főváros egyik vezető tényezője a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A törvényhatósági tanácsülésen az -említett felszólalás vegyefi megítélésben részesült, mert nyilvánvaló lett, hogy új dolgokról tulajdonképpen nincsen szó. Köztudomású, hogy a BSzKRT a maga költségvetését minden alkalommal bemutatta a törvényhatósági tanácsnak, amelyik letárgyalta az ismertetett adatokat. A költségvetésben fel volt tüntetve az igazgatósági tagoknak fizetendő honorárium is,-— az igazgatósági és y^rehajtóbizottsági tagok pártállására (való tekintet nélkül. Ez azt jelenti, hogy honoráriumot, illetve tantiemet kaptak és -kapnak azok a végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagok is, akik nem tartódnak a többségi pártokhoz, hanem történetesen ellenzéki oldalon ülnek, — mint ahogy igen jelentékeny honoráriumot élvezett az a lekvés áradatát, új korszellemet akarnak az egész orszó,g bam és különös, hogy erre zúdult fel egyszerre az egész ellenzék. Payr lendületes beszédét az ovációk és a helyeslések áradata kísérte. Ezután Kozma Jenő azzal kezdte, hogy ez a válság nem valami aggodalomra okot szolgáltató politikai fordulat, hanem olyan válság, amelyben most minden életrevaló, az ország és a nemzet érdekeit szolgáló gondolat megvalósulhat. A kormányzó- párt és az ellenzéki pártok között a cél elérésében nincs különbség, a szándék ugyanaz, csak .a, program hirdetésében van különbség. Mi — mondotta — felelősek vagyunk és ezért óvatosabbak az ígéretekben, mint az ellenzék, amely könnyen ígér, mert azt nem kell beváltania. Ezután azt fejtegette, hogy az egységes párt nem rekeszt ki senkit a soraiból, hanem mindenki beléhelyezkedhetik, aki az ország sorsán segíteni akar. Beszéde után percekig zúgott a taps. Ezután Kállay Miklós országgyűlési képviselő azt fejtegette, hogy nem baj a válság, amíg csak a kormánynál van és nem a polgárság lelkében, megélhetésében. Tagadja, hogy a kormánypárt nem dolgozott eleget az ország érdekében. Ha volt hiba, ez az volt, hogy a nagy, országos, egyetemed kérdések mellett az egyénekkel, a dolgozó magyar ember sorsával nem foglalkozott annyit a kormány, amennyit kellett volna. A fővárosban óriási volt az ellenzéki agitáció és a titkos választás mellett mégis megerősödött az egységes párt tábora. Ripka Ferenc főpolgármester azt hangoztatta, hogy Budapest polgársága büszke lehet arra, hogy megcsonkítottságunkbam, megpróbáltatásamk- ban is fejlesztette, növelte városát, örömmel hallja és köszöni az országos politikusok szájából Budapest dícséretét és kéri őket, kéri a leendő minisztereket is, hogy ezt az elismerést és szeretetet őrizzék meg akkorra, amikor majd Budapest kérdéseiről lesz szó az országgyűlés, vagy a kormány előtt. A főpolgármester beszédére is hosszantartó éljenzés volt a válasz, majd számos más felszólalás után véget ért a Községi Polgári Párt nagyszabású első őszi összejövetele. tekintélyes végrehajtó-bizottsági tag is, aki értékes munkájával nagyban hozzájárult a Beszkárt pénzügyi egyensúlyának biztosításához. Véletlen, hogy a szóbanforgó úr Láng Lajos pártjához tartozott, mint ahogy véletlen: az is, hogy sajnálatos tévedések miatt az új összetételű igazgatóság most nélkülözi ezt a -kiváló szakembert. Azzal tehát Láng Lajos is tisztában volt, hogy a BSzKRT a kebelében kifejtett igazgatósági tagsági működését díjazta és ha ez így volt, akkor semmi kifogást sem lehet emelni az ellen, hogy a villamosvasút alvállalatai is honorálják a vezetőség munkakészségét. : Hasonló a helyzet a Községi Takarékpénztárnál, ahol az összes igazgatósági tagok — ezúttal is pártállásra való tekintet- nélkül — megkapják és felveszik a számukra megállapított honoráriumokat. * Ilyen körülmények között a törvényhatósági tanács valószínűleg tudomásul fogja venni a polgármester válaszát és még az ellenzéki felfogású tanácstagok sem fogják támogatni azt az akciót, amelyet Láng Lajos megindított, de a jelek szerint végleg befejezett. „UN1TAS6* VILLAMOS GÉP- ÉS MÜSZERÜZEM DERMAFORINE LABORATORIUM vezérképviselete, összes orvosi gépek, műszerek és berendezést tárgyak gyártása, javítása. Budapest, IV,. Városház-utca 14. (Országos Orvosszövetség székháza) íthen,vf!'Wolff Ernő Budapest—Kelenföld _______L, Keleníöldi-út 1. sz. Telelőn: 59-9-63 LIS ZHHEB PÉTEH Mész, cement, tégla, cserép Budapest, VII!., Őrömvölgy-utca 3. TELEFON: J. 389-72 WEBER HENRIK j egészségügyi és műszaki berendezések vállalata Budapest, IX., Rűday-utea 58. Telefon: 870 — 6 1. \ ' 1 ...............""" í Go sztonyi és Tár Általános Szigetelési Vállalat IX., So.oksári-úi 34. Teieíon: József 358 — 04 s a „Fii ntkote“ specialisták Lekerül a napirendről a villám ostantiém ek ügye A törvényhatósági tanács az igazgatósági tagok díjazásához évről-évre hozzájárult — Nem folytatják az ellenzéki oldalról megindított akciót
