Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-20 / 3. szám
Budapest, 1932 január 20. Budapest a legeurópaibb, erényeiben és hibáiban egyaránt Budapest nagyvonalú fejlődésében óriási érdeme van az előző kormánynak,-mondj aKállay Miklós Kállai/ Miklós id'r. volt kereskedelmi államtitkár a:z elmúlt hét keddijén a Belvárosi Polgári Körben igen érdekes felszólalás keretében foglalkozott az elmúlt időkre vonatkozó politikai vádakkal és azzal a kérdéssel, vájjon a beruházásoknak megvolt-e a, szükségessége, jogossága. A mi szempontunkból legfőképpen pedig azzal: vájjon a beruházásokra fordított összegek szolgálták-e a kisiparosság és rajtuk keresztül1 a főváros érdekét. Kérdést intéztünk dr. Kállay Miklóshoz, mi volt beszéde elmondásának indító oka és mit szól az megteremtéséből, amelyeket csak politikamentes légkört teremthet meg és képes megvalósítani. — Keressék meg az iparosok azokat a szakembereket, akik ismerik az ő bajaikat, konkrét gondolataik vannak a bajok orvoslására. Ha az általános gazdasági bajokon kívül ilyenek megállapíthatók, jöjjeniek elő ezekkel a konkrét javaslatokkal. De óvakodjanak attól, hogy olyan politikai légkör megteremtését támogassák, ahol jelszavakkal győzhetnek ugyan, de a kisiparosság valódi érdekei a demagóg jelszavak harcamak bombasztikus küzdelmében eltörpülnek és feltétlenül kielégítetlenek maradnak. A főváros eminens kérdéseivel nem foglalkoztam, mert a főváros belső életében ugyanazok az erők és ellenerők ^ mozognak, amelyek a magyar közéletet vezetik és irányítják. A fővárossal csak abban a vonatkozásban foglalkoztam, hogy mai szemmel nézve azt a túlfeszített fejlődési akarást, amit a Bethlen-kormány maga elé célul tűzött, annak elsősorban a főváros látta hasznát. — Mert egy tisztán agrár jellegű és fejlődési kultúrájú, igényeiben leesökkentett, luxusáról letiltott országnak: a mai Budapest nem lehet a fővárosa. A kontinens városai között ma Budapest a legeurópaibb, erényeiben és hibáiban egyaránt. Azt a szédítő fejlődést, amit ez a város mutat és ezt a kultúrát ez a gazdasági élet nem termelhette volna ki magából. Ehhez a múlt nagyon nagy lenniakarása kellett, a kicsinységben való meg nem nyugvás. Igazi budapesti soha sem kívánhatja, hogy Budapest ne olyan legyen, mint amilyen lett. ahhoz fűzött komanentáToklraz? A Fővárosi Hírlap munkatársa. a felvetett kérdésre a következő igen érdekes fejtegetést- jegyezte fel: — Azért foglalkoztam a Belvárosi Polgári Körben tartott beszédemben a kisiparosság kérdésével, mert azt találtam, hogy ma, amikor a panaszkodók tömegében egyaránt- helyet foglalnak az agráriusok, a kereskedők és a nagyipari érdekeltek, akiknek minden panasza —: elismerem teljesen jogosan — orvoslást vár, — ugyanakkor meg kellett állapítanom, hogy egy hallgató tömeg is van még ebben az országban, amely, a polgáriasság szempontjából, a nemzeti társadalom egy igen előkelő tényezője. Ez a kisiparosság, amely szintén megérdemli, hogy megértést és méltánylást találjon hajaira. Ennek a sokat szenvedő társadalmi rétegnek a bajaival ma mintha kevesebben törődnének. — Pedig az ő helyzetük igen szomorú, talán a leg- kétségbeejtőbb. Mert a gazda — hála Istennek, — mindennapi kenyerét megtalálja. A betevő falat neki és családjának mégis csak előkerül a gazdaságból. Az agrárkérdésben én teljesen optimista vagyok. Hitem és meggyőződésem, hogy az agrárkérdésben még lehet- segíteni. Nem kell egyéb, mint azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek előtérben állanak: a búzán, az állat-, a bor- és a fakérdésnek a megoldása. És én látom és tudom, hogy ezleket a kérdéseket meg lehet oldani. A kereskedő és gyáros e nehéz időkben a maga magasabb standardigényét ,1-e tudja szállítani és mentes a mindennapi kenyérgondoktól. Nincsen tevékenységében egészen megakasztva, vágj- akadályozva. De a kisiparos, — aki életstandardjában a kisgazdákkal hasonlítható össze, — nem tud semmit sem keresni a mai viszonyok között és így a mindennapi élet kenyérgondjaiért nehezebb küzdelmet folytat, mint bárki más a gazdasági élet területén. — Mentői szegényebi) a társadalom, annál inkább tömegcikkekkel elégíti ki szükségleteit és annál kevesebb lesz a kisiparosnak a foglalkoztatója. A készpénzvevő ma már a gyári cikkeket forgalmazó kereskedők és áruházak vevőközönsége. A kisiparoshoz és kiskereskedőkhöz nagyrészt csak azok fordulnak, akik a hitelnyújtásra vannak rászorulva. — Nagyon nehéz helyzetben van a kisiparos Budapesten is. De amikor ezt megállapítom, óva intem őket attól, hogy elhibázott politikai irányzatot kövessenek és azt- Irigyjék, hogy bajaikon bármi néven nevezendő politikai szervezet, vagy politikai táborhoz való csatlakozás segíthetne. A segítés lehetőségeit nem jelszavakból, vagy általánosságban tartott világnézeti problémákból menthetik, hanem olyan gazdasági előfeltételek Leukoplast magyar gyártmány SZENTGYÖRGYI ÉS TÁRSA f0tí'3 ^ YIHL, !Üaro«»~Tite* 88. — Talcfoa: J. 308—97. rn HÁZ Kűmaaamajmdi Elkészült az új autótaxi - szabályrendelet Taxit csak férfísolör vezethet — Kötelező a formasapka — Szigorúan ellenőrzik az utasok balesetbiztosítását Néhány nappal ezelőtt jelent meg az új gépjárműtörvény és a törvénnyel járó kormányrendelet, illetve végrehajtási; utasítás. A törvény szerint a fővárosnak is új autótaxi-szabályrcndeletet kell alkotni, amely a törvény szellemében most készült el. Egyelőre még csak a nyerstervezet fekszik a közlekedési ügyosztályban, amely a polgármester approbálása után, ami a karácsony utáni napokban történt meg, a köztljövőben a közlekedési bizottság, a tanács és a közgyűlés elé kerül az úji szabályrendelet tervezete. A Fővárosi Hírlap tudósítójának alkalma volt az új autótaxi-szabályrendeletet megismerni és abból a következő érdekes részeket közöljük: Az új szabályrendelet a Budapesten forgalomba állítható géperejű bérkocsik számát- további intézkedésig 1451-ben állapítja meg. Autótaxi-iparengedélyt úgy egyes embereknek, mint jogi személyeknek is lehet kiadni, amennyiben a törvényes követelményeknek megfelelnek. Új engedélyre elsősorban a régi bérkocsitulajdonosoknak van igényük és az úgynevezett „féltaxisok- nak“, akik ketten rendelkeznek egy taxirendszám felett. A fenmaradó iparengedélyeket elsősorban rokkantaknak, volt hadifoglyoknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak kell kiadni, s ha ilyen jelentkező nem v-olna, akkor a. többi pályázónak, a jelentkezés sorrendje szerint. Az új szabályrendelet továbbra iái kétféle típust- különböztet meg: kis- és nagykocsit. J Igen fontos rendelkezése a szabályrendeletnek az, amely az utasok biztosítására vonatkozik: A géperejű bérkocsi tulajdonosa gépjármüvei okozott balesetből reá háramló kártérítési kötelezettség fedezetéül tartozik szavatossági biztosítást kötni, vagy az illetékes adóhivatalnál biztosítékot letenni. A kötelező biztosítás legkisebb összege minden sérült, vagy meghalt személyre 5000 aranypengő, tárgyrongálásra 1000 .aranypengő. Bármennyi személy sérülése, vagy halála esetében sem kell azonban a! kötelező biztosítás összegének meghaladnia a 20.000 aranypengőt. A biztosításra jogosult társaságok jegyzékét időről- időre! a hivatalos lap közli. Ha az engedélyes ‘biztosítás helyett kauciót tesz. le, a biztosíték az első gépjárműnél 7.500 aranypengő s ezt az összeget minden további gépjármű után 2 százalékkal növelni kell. Autótaxi csak hazai gyártmányú gépkocsi lehet. Ez a kötelezettség vonatkozik az alvázra, motorra, karosszériára, alkatrészekre és üzemanyagokra, egyaránt. Azok a régi engedélyesek, akiknek külföldi kocsijuk van, továbbra is használhatják, de más, idegengyárimányi! (kocsival már ki nem cserélhetik. Kimondja a szabályrendelet azt is, hogy bértaxit csak férfi vezethet, ha az egyéb előírásnak és törvényes követelményeknek megfelel. Újitás, hogy .a gépjárművek vezetői SCHMIDT TESTVÉREK ola]-mélynyomó, anílín-gutninyo bádognyomó festékeket. Tel.! Aut. 852—85. Távirati: Farbenschmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarékpénztári csekkszámla szám: **52850 ___ Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánál. Gy árt! Kő-, könyvnyomdái-, valamint oifsetfestékeket. Mint különlegességet készit. Nyomdafestékgyár R.-T. crnyvnyomd Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány-utca 41. mó éa szolgálatukat rendőrhatóságilag megszabott formasapkában tartoznak végezni és a ruházatuknak is tisztának kell lenni. A szabályrendeletnek ‘kétségtelenül leglényegesebb és legfontosabb része a nagyközönség szempontjából az, amely a kaució letételére, illetve a kötelezői bizto- ításra vonatkozik. A régi nagy taxivállalatnál már a szabályrendelet életbeléptetése előtt automatikusan és közmegelégedésre rendezve volt ez a kérdés, de teljesen bizonytalan és zavaros a helyzet az úgynevezett piros taxiknál, a bérautóipariiak annál a csoportjánál, ahol általában fokozott szükség van a hatóság, ellenőrzésére, mert nem rendelkezhetnek azokkal a garanciákkal, amik a kitűnően organizált nagyvállalatoknál megvannak. Magyarország aranykoszo^ás mestere Szlezák László harang- és ércöntode, harangielszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-utca 77. szám Telefon: Au!. 913-53 Bazilika részére készült 7945 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállí fáson díszoklevéllsl, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. éa 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyt kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi elismerőlevél 7 — Költségvetéssel díjmentesen szolgál I — Előnyős fizetési feltételek I MUNKÁCSY GYŰL A-cég m. kir. szab. takaréktűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárúgyár. Budapest, VII., Rózsa-uíca 39. Telefon: J. 312—80, J 359—16. BUKOVA LAJOS épületüvegező és képkeretezöl IX., LÓNYAY-U.46 I Telefon : Aut. 870—26 KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V, Zoltán-ucca 10. szám Telefon : Áut. 150 81
