Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-20 / 3. szám
Budapest, 1932 január 20. 5 aa(esss3ía6^v^^^^.s*^<a3aKa5i'aei3;'^íiSKS5S'.ars®Ba Téveszmék a villanytarifa módosítása kórul Szó sincs drágításról, sót kedvezményekkel törekszenek a fagyasztás növelésére — Az átmeneti idő rendelkezéseinek átdolgozása után újból napirendre imik a kérdést Hetekkel ezelőtt elsőnek ismertette a Fővárosi Hírlap azt a javaslatot, amelyet az Elektromosmüvek igazgatósága .dolgozott ki a mai árszabás megreformálására. A közüzemi, szakbizottság legutóbbi ülésén a javaslat visszautasításban részesült, ami homlokegyenest ellenkezik azzal a célkitűzéssel,. hogy az Elektromosműveknek ebben az évben "többlet-járulékot kell juttatni a főváros háztartásának. A határozat sok tekintetben meglepetést keltett és a városházi tényezők közül ennek nyomán hangot is adtak annak „az aggodalomnak, hogy ilyen körülmények között a főváros pénzügyi gazdálkodása fogja megsínyleni a javaslattal szemben megnyilvánult merev állásfoglalást. A nagy port felvert tarifareformról intéztünk kérdést a közüzemi szakbizottság elnökéhez: Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, aki a következőkben informálta. a Fővárosi Hírlap munkatársát:-— Tagadhatatlanul sok félreértésre adott okot az ügyosztály kettős javaslata, amelyik pedig sok tekintetben rendezést, sőt méltányosságot akart belevinni a mai, nem mindenképpen' kommerciális árpolitikába. Tudni kell, hogy a takarékossági "bizottság annakidején ellene fordult minden- közüzemi drágításnak és arra mutatott rá, hogy ha többlet-jövedelemre van. szükség, akkor lehetőséget kell nyitni például az árammérő díjazásának rendszerére, amely minden európai városban, sőt Budapesten is érvényben van a víz- és gázszolgáltatásnál és amely címen, az Elektromosművek évi m-áófélmillió pengőt- juttathat a főváros pénztárának. A javaslat a legalacsonyabb tarifát vette alapul és negyven fillértől kezdődően progresszív emelkedéssel állapította meg az ezen a címen lerovandó díjakat. Kétségtelen, hogy ez az elgondolás jelentene bizonyos emelést, de tény az is, hogy ez még mindig elviselhetőbb, mint a közvetett tarifaemelés, amelytől az üzem eltekintett. Ebben az értelemben a takarékossági bizottság fakultativ javaslatot terjesztett a tanács és a közgyűlés elé és mindkét fórum magáévá tette a tervezetet, sőt a közgyűlés az ezen a címen várható más- félmillió pengőt a költségvetésben is szankcionálta. —A szakbizottságinak ezek után az lett volna a feladata., hogy az arányosítással foglalkozzon, erre azonban nem került sor, mert aggályok hangzottak el, hogy a terhek zöme a kisfogyasztók számára jelent hátrányokat. Felfogásom szerint napi másfélfilléres megterhelés komolyan nem jön Számításba, ám ha a szak- bizottság ehhez sem járult hozzá: még mindig lehet találni olyan módosításokat, amelyek a szociális szempontokat erőteljes-ebben figyelembe veszik. Mindehhez hozzáfűzöm, hogy ez nem is a szakbizottság ügye, hanem kizárólag pénzügyi kérdés, miután a szóbanforgó másfélmillió az Elektromosművek szempontjából teljesen irreleváns: ők csak az inkasszáns szerepét töltik lie- — Sokkal lényegesebb probléma az úgynevezett tarifareform, amelyre az Elektromosművek igazgatósága direkt utasítást kapott azzal, hogy módosítás révén megnyugvást teremtsen a fogyasztó, az Elektromosmüvek és a köz- pénztár számára. A mai helyzet ugyanis azért tarthatatlan, mert amíg a 240 kilovattos fogyasztásig az alacsonyabb 35 filléres egységárat számítják, addig az ezen a határon túlmenő fogyasztásnál 54 filléres egységár lép életbe. A fogyasztók szempontjából azért képtelenség ez, mert ha az év vége felé túllépik a kontingenst, akkor nyakukba szakad a magasabb tarifa, ami egyszerre komo'ty zökkenést okoz a szűkreszabotfc Hunyadi János TERMÉSZETES KESERÜV1Z AZ EMESZTÖSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY H AZT ART AS BAN SEM HIÁNYOZHAT. ■ATAsÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST háztartási keretekben. A nagyobb díjazás felszámítása mindenkor komoly recenzust keltett a. fogyasztók soraiban, de hátrányt hozott az Elektromasművekre is, mert az év végén me gnyilvánuló általános áram-takarékoskodás hátrányosan éreztette hatását az üzem produkciójára. Végül a közpénztár szempontjából abban nyilatkozott meg -ez a tünet, hogy a lecsökkented fogyasztás mindenkor alacsonyabb bevételt jelentett. Mindettől eltekintve pedig ellentétben, állott azzal ,a kommerciális felfogással, hogy aki többel fogyaszt, az olcsóbban kapja az árút. — Mindezeken a nehézségeken csak úgy lehet segíteni, ha rendszeresítik az alapdíjas tarifát, ami abban-all, hogy minden fogyasztó közli a várható évi maximális1 fogyasztását és ezzel egyidejűleg, hogy milyen nagy berendezést kíván. Nem szabad elfelejtem, hogy az áramfogyasztás a különböző napszakokban széles határok között ingadozik, amíg a kora délelőtti és déli órákban c.s'ak minimális az igénybevétel, addig az esti órákbdn felszökik a fogyasztás, megterheli a eentrá- lét, ami termesztésen visszahat az egész erőműtelep bővítésére, sőt beruházásaira is. — Két megoldás áll tehát előtérben. Az egyik módszer, hogy a nappali fogyasztóin igyekezzünk fokozni és minél több fogyasztót megnyerni ezekre a kevésbé igénybevett időszakokra, hogy a termelési költségeket és az amortizációt megfelelőképpen elosztani lehessen. Evégből igyekszik az Elektromosművek a nappali motorikus fogyasztásra minél több üzletfelet szerezni, másfelől propagandát csinál a. nappali háztartási szükségletek (villanyfőzés, vasalás, porszívó) használatára, hogy egyenletesebbé tegye tpj egész áramtermelést. Kora éjszaka a csúcsterhelés'megszűnésével pedig hőtároló berendezések olcsó alapdíjával igyekszik a kihasználást elősegíteni és a közönséget az áramfogyasztás igénybevételére serkenteni. — A másik megoldás az (lápdíjas tarifa, amellyel a Sipőcs Jenő űr. polgármester az elmúlt héten uagy- érdekkességü rendeletet adott ki a vízvezetéki és világítási ügyosztály keretében külön üzemi alosztály felállításáról, amely az általános üzemi politika és gazdálkodás szempontjából egy új rendszer intézményesítését jelenti. Az üzemek irányításának új rendszeréről folytattunk beszélgetést Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. t.-c.-nék az üzemekre vonatkozó rendelkezéséi törvényes kötelezettséggé teszi, hogy mindazok a kérdések, amelyek a székesfőváros üzemeit’ illetően még rendezetlenek, nélkülözik az egységes szabályozást, azok a kérdések egységes elgondolás szerint, egységes alapon rendezést nyerjenek cs mindazok az ügyek, amelyek az összds üzemeket, vagy azoknál: egyes csoportjait érintik, egységesen irééztessenek. — A helyes gazdálkodás megvalósításához is szüksége?, hogy a székesfőváros községi háztartásának vagyonától elkülönített és széttagolt önálló üzemi vagyonrészek az egyes üzemek különös rendeltetésének a figyelembevételével ugyan, de minden vonatkozásban egyöntetűen, a törvényhatóság egységesen elgondolt üzempolitikájának teljes érvényesítésével kezeltessenek s az öncélúság helyett minden tevékenységükkel beleilleszkedjenek abba a keretbe, amelyet, az önkormányzat pénzügyi érdekei és a közönség érdekdinek eredményes szolgálata megszabnak. — A községi háztartásnak a gazdasági helyzet leromlásával súlyosbodó pénzügyi viszonyai között rendkívül fontosnak tartom ezeknek a szempontoknak és céloknak csúcsterhelések tompítására törekszenek. Az Elektromosművek módot ad az áram egyidejű legnagyobb igénybevételére azzal, hogy tíz ampéreos berendezés után három pengős alapdíjat számít, amit a fél megfizet, akár fogyasztja, akár nem az áramot: nevezhetjük ezt készült^ségi díjnak is. Itt önműködő kikapcsoló gondoskodik az egyensúlyban tartásról és amit ebben a keretben a közönség igénybevesz, azt alacsony tarifával fizeti, míg az ezen túlmenő fogyasztásnál már a magasabb alapdíj lép, érvénybe. A szándék nyilvánvaló : emelni a fogyasztást és kedvezményeket nyújtani például húsz filléres alapdíjjal azoknak, akik az áramot nagyobb mértékben használják. A csúcsterhelés túlzásait kell meggátolni és olcsóbbá tenni az áramot, mindenkinek, aki sokat fogyaszt. A múlttal szemben ez a javaslat nagy előnye és az alapdíjas rendszer bevezetésének pillanatnyilag csak az az akadálya, hogy Budapest 175 ezer fogyasztója közül csak hatvanezer rendelkezik alapdíjas árammérővel, míg 120 ezernek ez a készülék nem áll rendelkezésére. Az alapdíjas rendszer teljes kiépítése miatt szükséges a javaslatban lefektetett átmeneti idő és a valóban nem könnyű megoldási tervek idézték fel azután azt a sok félreértést, ami a javaslat újjáalakítását teszi szükségessé. A szakbizottság azért- nem járult hozzá a javaslathoz, mert ragaszkodik ahhoz, hogy sc'nhi se fizessen még aránylag sem többet, mint- a múlt évben, még akkor sem, ha túllépi a 240 kilowattos kontingenst. Annak ellenére, hogy a 35 és 54 filléres egységárak közötti különbség tíz hónapra való elosztásával, sőt az esetleges visszatérítési lehetőséggel a javaslat méltányos volt: az egész kérdés újból a szakbizottság elé kerül, ahol az elhangzott kifogások korrektivu- mai figyelembe jönnek. Végeredményben téves az, hogy a tarifetrevizió emelést jelent, ,sőt felfogásom szerint célirányosan törekszik arra, hogy a villanyáramot mindenki számára hozzáférhetőbbé tegye. A legközelebbi ülésen minden szempontot figyelembe veszünk és a ma még nehézkesnek látszó áthidalást meg fogjuk találni a nagy érdekek megoldása végett. Elmondotta- még Becsey Antal, hogy az Elektromosmüvek átdolgozott új javaslatának tárgyalására a legközelebbi időben hívja össze a közüzemi szakbizottságot. minél hatékonyabb érvényre juttatásáig — amit általános szabályozások iazoknak egyöntetűen történő végrehajtása s az állcmdó ellenőrzés biztosítmak. — Ezért a vízvezetéki és világítási ügyosztály keretében az egész üzemi gazdálkodást illetően hatályos szabályozások előkészítésére, végrehajtására, általában mindazokra az ügyekre, amelyek az összes üzemeket, vagy az üzemek egyes csoportjait illetően szabályozást, rendezést igényelnek, külön osztályt létesítettünk. Ennek az osztálynak az ügykörébe tartoznak nemcsak a szabályozásoknak a kodifikálása, azok végrehajtásának megszervezése, hanem annak a vizsgálata és ellenőrzése is, hogy ezek a szabályozások az egyes üzemek vitelének a köretében miként nyernek végrehajtóért: Különösen idetartoznak: az üzemi szabályzat, a szolgálati- és illetményszabályzat előkészítése, előterjesztem, az üzemi nyugdíjszabályzatok életbeléptetésének előkészítése, az 1928 :XL. törvénycikken alapuló öregségi és rokkantsági ellátás megszervezése, az összes üzemekre, az egyes üzemcsoportokra, vagy egyes üzemekre vonatkozó általános érvényű szabályozások, az üzemi gazdálkodásnak nacioriáUs alapokon való megszervezése, üzemek létesítésére, megszüntetésére, össze- Vőnálára vonatkozó ügyek, az üzemekkel kapcsolatos tranzakciók ügyei és az üzemekre vonatkozó szabályrendeletek, általános szabályomnak végrehajtása, illetve a végrehajtás ellenőrzése. Nem tartoznak ennek az osztálynak a hatáskörébe azok a feladatkörök, amelyeknek az ellátására az egyes üzemek tulajdonképpen létesültek és amelyek mint közélelmezési,, fürdőügyi, anyagbeszerBorvendég Peren« alpolgármester elmondja as iiienti alosztály létesítésének szükségszerűségét Elkészült az új hivatal ügyköre, amely széles felhatalmazással oldja meg a felmerült üzemi problémákat ^«■■«■■■■»■■■■■■■BB«*«n«B«BanBBB*««BBB»Bni»«sa«g«3BW«B«BaH»B»B»Kaa*aasaBaaaBEBaM0aB«s0®HEeasHUBiíis»asiB3E£3ü'a£üEHa53EEEZK3a!JffE$-:?BS!SH*5UE'5a3K'j^s»arf,&riGaH3GB»«Bsrs’afcS2aí£! : Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, cs iegstépszetűhh városi lapra t ■ fel IrtBB
