Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-06 / 1. szám
Budapest, 1932 január 6 Jfoirwoänjimiip a Pesti kirakat Mindig tudtuk,, hogy a mii pékjeink utolérhetetlen gavallérok. Mindig' tudtuk, hogy mindnyájuk keblében egj-egy szamaritánus apostolnak a szíve dobog. Addig mondtuk, amíg most be is bizonyították. Beszéljünk-e arról, hogy ia búza, meg a liszt ára folyton -esik, a kenyér ára pedig szilárd, mint a kőszikla. Eddig a. pék urak legalább tudtak valamire hivatkozni. Arra, hogy a búza ára esik ugyan, de a malmok ... No igen, mindennek a malmok voltak az okai. A szőrösszívű, feketelelkü malmok, amelyek lenyúzták a. szegény pékek bőr-ét, akik a háttérben húzódtak meg mindig, amikor a közönség haragja csak a pék urakat érte. Most azonban egy kis baj akadt. A búza ára csak egynyolcadával esett annak, amennyivel olcsóbban a malmok a lisztet adják, mert megrekedt az export és a malmok idehaza akarják magukat kárpótolni. A pékek tehát ezúttal nem állíthatják oda bűnbaknak a malmokat, maguknak is kell valamit vállalni a felelősségből. Ez a valami pedig' igen sok, mert éppen a pékek azok, akik a legszegényebb néposztály tömegeivel állanak szemben, akik lehetővé, vagy lehetetlenné tudják tenni, ho-gy az éhezőknek jut-e falat, vagy sem. Itt ütközik ki azután a pékek jóságos szíve, gavallériája. Százezer igazolványt osztanak ki, amelynek fejében a munkanélküliek tízszázalékos -engedményt kapnak. Százezer igazolvány, ki tudja hány éhes szájnak? És -a bürokrácia, amellyel megszégyenítik, megjárkáltatják a munkanélkülieket! A hatóság, lebélyegez, a jótékony egyesület, sőt -a pék is lebélyegez: mindez egy kiló kenyérért. Közben a tisztelt pék urak szedik a sarcot, a tíz százalékkal fölemelt árakat, azért a kenyérért, amelyet utalvány nélkül- árusítanak. Persze, hogy ezek után -a kereskedelemi miniszter is megbotránkozott a pék-basák telhe- tetle-nségén és a jogtalan árdrágítást az uzsorabíróság elé kívánja utalni. Minderről1 pedig újra eszünkbe jut, hogy mit csinál, miről álmodozik vájjon mostanában a mi áldott községi kenyérgyárunk? Biztosan ott is keseregnek a drágaságon, de nem jut eszükbe, hogy az ö feladatuk volna végét vetni ennek a pék-diktaturának. Ha jól emlékszünk, ezért alapították a -kenyérgyárat. Nem akarunk szemrehányást tenni és Budapest polgársága sem tesz szemrehányást Vájná tanácsnok úrnak, -aki végre is már csak amolyan tartalékos vezér a városházán. Ittfogták még egv^ időre, hát ö becsületesen áll- tovább a posztján, de hőstettekre már nem igen kapható. Azt hisszük azonban, hogy a. kenyérgyári probléma nélküle is megoldható. Eipka Ferenc főpolgármester újévi beszédében megint kilátásba helyezte az üzemi kérdés rendezését. Ha mondta, akkor meg is lesz. Ha pedig rendezik az üzemi kérdést, akkor a kenyérgyárnak már régen befellegzett. Szigorú feltételekkel bérbe kell- adni. Reflek- táns is akad rája. És nem fog sírni utána senki, vagy legfeljebb csak a — pékelc. Pedig éppen az lett volna a hivatása, hogy ránebaszedje őket. Nem piros-taxi, hanem piszkos-taxi. Egyszóvall olyan, aminek nem lenne szabad Budapest kirakatában helyet foglalnia. Pedig — méltóztassék megengedni — az idegen, aki beteszi a lábát a magyar fővárosba, ennek a piszkos-taxinak a tükréből kezd ítélni. Már pedig az első impressziók, nem kell sokat bizonyítani, a legfontosabbak. Bevalljuk, fájdalmasan írjuk le ezeket a sorokat, mert a piros-taxik, amelyék ma már részben kékek (ez a szín a piszkot egy kicsit jo-bban eltünteti), állítólag kisexisztenciák kezében vannak. A köztudat ezen az alapon épül fel, de valószínűleg revideálni kell ezt a köztudatot és meg kell állapítani, hogy a piros- taxinak szegény jogon sem szabad piszkosnak, ütött- kopottnak lennie. Mi pestiek fél-ve ülünk be — ha mái' más nincs — a piros-taxiba, amely rozoga, széllel bélelt karosszériájával bepiszkítja ruhánkat, hidasszerű alacsony ajtajával leüti a kalapunkat és meg-megre- megteti a szívünket, mert nem tudjuk, milyen, baeil- lussal fertőződtünk meg. Mit szóljon llát a szegény idegen? A gusztusos, tiszta Marta, Bart és Turul kocsikra, azoknak fegyelmezett és udvarias soffőrjeire irigykedve tekintünk, ha elrobognak mellettünk, amikor a sors piros-taxiba pofoz bennünket. Ilyenkor azonban, amikor hangosan mer panaszkodni az ember, kegyetlenül a fejünkhöz vágják a demokráciát, meg azt, hogy a szegény, kisembernek nem telük tisztább, épebb, biztonságosabb járműre. Pedig ez is csak egy százalékban igaz, kilencvenkilenc százalékban' az a valóság, hogy a piros-taxinak is meg volna a módja rendbehozui a maga járműveit, amelyek miatt az idegen előtt szégyenkeznünk és amelyektől magunknak pedig óvakodnunk kell. Néhány napon belül életbelép az üzemi nyugdíjszabályzat 1929 január 1-íg visszamenően rendezik az üzemi alkalmazottak nyugellátását A főváros törvényhatósága már két évvel ezelőtt elkészült az üzemi alkalmazottak nyugdíját rendező szabályrendelettel és a -múlt év -közepén beérkezett az üzemi nyugdíjuk kormányjóváhagyása is. Annakidején részletesen megírta -a Fővárosi Hírlap, hogy két szabályzat készült, az egyik a tisztviselők és egyéb alkalmazottakról, a másik pedig az üzemi munkások öregség és rokkantság esetére való ellátásáról. .Az üzemi nyugdíjszabályzat életbelépése bizonyos adminisztratív és pénzügyi ökokból kése- delmeskedett, az idén azonban januárban, a legilletékesebb helyről szerzett értesülésünk szerint, feltétlenül életbelép. Érdeklődtünk az üzemi mvugdíjak rendezésével együtt járó tekintélyes anyagi terhek, körülbelül évi 2,000.000 pengő fedezetének gondoskodásáról, amire a következő választ kapta a Fővárosi Hírlap tudósítója: — Az üzemi nyugdíjak gyakorlati rendezése a legközelebbi napokra várható. A nyugdíj-szabályzatok kormány-hatósági jóváhagyása már régebben a birtokunkban van, s különböző egyéb okoktól eltekintve, az is késleltette az életbeléptetést, mert időközben történt a fizetések és a nyugdíjak kormányrendeletekkel való redukciója, már pedig az üzemi nyugdíjaknak ezekre a rendeletekre tekintettel kellett lenni s azokhoz alkalmazkodni kellett. — A legközelebbi napokban beszéljük meg az üzem- igazgatókkal az életbeléptetés gyakorlati módozatait és a jövő hetek egyik tanácsülése is tárgyalja ezt a fontos kérdést. Az üzemi nyugdíjellátás, köztudomás szerint, az összes üzemekre kiterjed és minden alkalmazottra, így az állandó munkásokra is vonatkozik. — Az üzemi nyugdíjakhoz szükséges kiadásokra a költségvetésben külön fedezet* nincs, de nem is kell, mert minden üzemnek megvan a maga nyugdíjalapja s ezek az alapok rendelkeznek azokkal az anyagi erőkkel, amire szükség lesz. Minden esztendőben rendszeresen dotálni fogják az üzemi nyugdíjalapokat, azonkívül, hogy rendszeres jövedelme is lesz az alapoknak az alkalmazottak jövedelmeiből levont nyugdíj-járulékokból. Mivel a szabályrendelet s a kormányjóváhagyás 1929 január 1-ben állapítja meg a szabályzat érvényességét, ennélfogva természetszerűen. 1929 január 1-ig visszamenően történik meg a rendezés is mindazok számára, akik abban az időben már megszerezték a nyugdíj-jogosultság feltételeit. * Az. üzemi nyugdíjszabályzat életbeléptetését nyomon követi az üzemi státnsrendems, -a-z üzemi alkalmazottak illetményeinek általános rendezése, amely az év első hónapjainak feladata lesz s amelyek előkészületei1 máris megkezdődtek. Elnéptelenedik a nemrég felavatott Garay-téri tif piac Tömegesen felmondottak az árusok, mert nem bírják a megdrágított hely pénzeket — A vásárcsarnokok és piacok igazgatását a közélelmezési ügyosztály minden beékelt szerv nélkül is intézheti Szomorú elégtétel a Fővárosi Hirlap-nak, ho-gy a Garay-téri piaccal kapcsolatban u,.' régebben elmondott jóslatunk máris bekövetkezett: a piaci árusok a magas hely- pénzek miatt olyan helyzetbe kerültek, hogy a 450 kereskedőnek több, mint egyliarmada már a megindítás első hónapjában kivonul a csarnokból. Az elnéptelenedés veszélye fenyegeti ezt a másfélmillió pengős költséggel felépített új intézményt 'és súlyos kényelmetlenség éri a környék lakóit a piac esetleges megszűnésével, mert, mint kifejtettük, mindennek van határa, még a vásárcsarnoki igazgatóság érthetetlen hely pénz-drágításának is. Alig -két hete, hogy az új fedett piac megnyílt és máris bekövetkeztek a komoly zavarok. A főváros közélelmezési ügyosztálya a fedett piac helybéreit előbb 7—S’00-, majd hosszas és izgalmas tárgyalások után 5—600 százalékkal magasabbra szabta, mint a régi piac bérei voltak. Az árusok minden, könyörgése és kérése hiábavaló volt és süket fülekre talált az a kétségbeejtő bejelentésük is, hogy kénytelenek a magas helypénzek miatt a piacról kivonulni. Január D-én jár le az árusító fülkék felmondására kitűzött határidő és már január 1-én több, mint ötven árus és kereskedő bejelentette, hogy lmvi bérletes áruhelyét a legrövidebb időn belül elhagyja. Követi őket mintegy száz árus és ha a példát a t-öbbiek is átveszik, akkor ott marad minden modernségével és csábító külsejével ez a régi nagyhírű piac, amelynek belsejében elnémul a vásári zaj és az üresen tátongó árusítóbódék fogják hirdetni, hogy a. húrt túlfeszíteni uem szabad. Eune-k a közeledő botrányos állapotnak a bekövetkezéséért -a felelősség Vájná tanácsnokot terheli, aki a közélelmezési ügyosztály párnázott ajtói mögül nem tud közvetlen kapcsolatot teremteni a vezetése alatt álló ügyosztály és a vásárcsarnokok érdekeltségei között. A főhiba a fölösleges és túlméretezett adminisztrációban rejlik, amelyet vásárcsarnoki igazgatóságnak neveznek. Ez a -szerv egy célszerűtlenül közbeiktatott intézkedő hatóság a vásárcsarnoki árusok és a városháza között, amely Burg Ferenc vásárcsarnoki igazgatóval az élén irányítja Budapest élelmiszerpiaci forgalmának rendjét, vagy rendezetlenségét. Ez a drága és költséges apparátus szabja meg a piaci' fülkék díjait és nem kíséri figyelemmel az árak alakulását, a forgalom méreteinek visszaesését, nincs tájékozottsága a kiskereskedők megnehezedett sorsáról, mert csak ezzel magyarázható-, hogy hatszázszázalékos díjakat is elviselhető- nek tart, hogy milyen eredménnyel, azt mutatja a Garay- téri piaci árusok kétségbeesett magatartása. Meggyőződésünk szerint a közélelmezési ügyosztály nagyszerű személyzete kiváló hozzáértéssel tudná ellátni a piacok és vásárcsarnokok adminisztrálásáig anélkül, hogy szükség, volna a külön igazgatóságra, ahol fölényes és ellentmondást nem tűrő ukázokkal tesznek ke- nyértelenné száz és száz egzisztenciát. A főváros legfőbb vezetősége bizonyára meghallja a- piaci árusok végső jajkiáltását és -az általános közérdek biztosítása érdekében leépíti a burgbeli kiskirályokat, akiknek magatartása hovatovább felborítja a főváros élelmicikkekkel való ellátásának menetét., Leukoplast magyar gyártmány DEMAGemelők ezerszeresen bevált elektroeme- loink 1/1-9 t. teherbírásig DEMAG- | DEMAGfííggődarak keStosemelők szabványrészekből összeállított pályán futnak. Teherbírás 1/4-31. ogyidőben két te berhoroggnl működ nek, zsákokat é. ládákat 250 kilogr súlyig. Magyarországi képviselő : Königsberger Gyula oki. gépészmérnök Budapest, Vili., Üllői-út 14. Telefon: 40-3-94. 11 ! jlovh az EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART JJOSUJIHlékP lapja
