Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-06 / 1. szám
(Ijesztendő a Városházán Tiszfeigéseli Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőe£ Jenő polgármester éléit Az új esztendő alkalmával, hagyományos szokás szerint, az idén is felkeresték jó kívánságaikkal a főváros első polgárát, Sipka Ferenc főpolgármestert, Sipőcs Jenp polgár- mestert és a városi élet vezéreit az egyes törvényhatósági pártok, a különböző egyesületek és a társadalom legszélesebb rétegei. Sipka Ferenc főpolgármesternél az újév reggelén elsőnek az Egységes Községi Polgári Párt hatalmas küldöttsége tisztelgett, Kozma Jenő vezetésével, hogy átadja a polgárság jókívánságait. Kozma Jenő nagyszabású beszédében azt a reményét hangoztatta, hogy az 1932. esztendő jelentékeny változást hoz a magyar sors jobbra fordulásában^. Hogy Budapest a körülményekhez képest minden nagyobb zökkenő nélkül tudott eddig megbirkózni a nehézségekkel, abban a főérdem Sipka Ferencé és nagy megnyugvás a polgárság számára, hogy ő ül a főpolgármesteri székben. Büszkék és boldogok vagyunk, — mondotta, — hogy a mi talajunkból sarjadtál ki és a mi sorainkba tartozol. Hosszas és lelkes ünneplés után válaszolt Ripka Ferenc főpolgármester — Könnyű — mondotta — a jóban osztálytársnak lenni, de nehéz a rosszban. Boldog, hogy mögötte olyan tábor áll, mint ez a tábor, amely erősíti és osztozik vele azokban a gondokban, küzdelmekben és bajokban, amelyekben ma a polgárságot vezető férfiaknak osztályrésze van. Nem akarok, — mondotta. — rekriminálni, szemrehányást tenni senkinek, semerre. Akik nem értettek meg engemet, csak ezt mondom, hogy szembe kell nézni ezután is a helyzettel és azt kell vizsgáim, hogy megtudtuk-e állni a helyünket és meg tudtuk-e tenni azt, «mit kötelességünk volt megtenni a polgárságért, Budapest lakosságáért. Ha így visszatekintek, azt mondhatom, hogy igen. Az autonómia szervei velem együtt minden erejükkel azon voltak, hogy megkíméljék a polgárságot minden olyan tehertől, amitől lehetett és aminek a kirovása egyideig tervezve is volt. Én, aki a főváros vagyonkezelésének felügyelője vagyok, a jövőben még fokozottabb óvatossággal vigyázok arra, hogy biztosítsuk azt a tiszta, szilárd, szerény városgazdálkodást, amely a főváros vezetőinek, tisztviselőkarának és a törvényhatósági bizottságnak összmüködése révén ezideig fenntartani sikerült, örömmel állapította meg a főpolgármester, hogy a zárószámadás nyers adatai szerint sikerül az esztendőt deficitmentesen lezárni, hogy a város helyzete a múlt esztendőhöz képest nem romlott. Hála és köszönet ezért ’a polgárság áldozatkészségének, amely a legmesszebbmenően elkövetett mindent, hogy megmentse a város helyzetét. akkor, amikor a saját maga pozícióját volt kénytelen feláldozni. — Az üzemi kérdés megérett a végleges rendezésre. A törvényhatóság már nyilvánította az akaratát, csak végre kell hajtani. Nagy gondot és figyelmet kell fordítani a polgárságban rejlő energiák megőrzésére, hogy a kényszerű passzivitásban el ne senyvedjenek, el ne erjedjenek, hanem megőrizzük őket frissen arra az időre, amikor újra eljön az alkotás ideje. — Nem szabad, hogy a gazdasági válság lelki válság előidézője legyen. Gondoljunk az 1918-as szomorú időkre, amelyek bekövetkezését sokban az idézte elő, hogy « polgárság kishitűvé vált önmagával szemben. A gazdasági válság nem fertőzheti meg a polgárság lelkét. — Mindenek felett arra kell törekedni, hogy a polgári egységet megőrizzük e válságos időkben. 'A város életében minél kevesebbet politizáljunk. A mostani idő nem alkalmas arra, hogy pártprogramok kiélesítésével hadakozzunk. Ma ninlcs idő problémák felett meditálni. Ma nem problémákat szolgálunk, lmnem egyedül Budapest székes- főváros polgárságát kell szolgálni. Arra kérem a polgárságot, — úgymond, — hogy tartson ki vezetői mellett, álljon mögöttük, mert ezzel a polgárság önmagát erősíti meg. * A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége is tisztelgett a főpolgármesternél. A hatalmas küldöttséget Liber Endre alpolgármester, a FANSz elnöke vezette. A kerületi elöljárók nevében Szentbe Miklós tanácsnok mondott üdvözlő szavakat, majd Liber Endre alpolgármester kérte Ha jó, tarlós, megbízható és gazdaságos üzem iini©^«ire vagy van szüksége, úgy kérgen ajánlatot és bemutatást a Magyar Waggon- és Gépgyár RT-tói, amelynek győn öuiomob!lgyárábaii készülnek a legújabb típusú autók. Bll iia» Krapp és Rába-A. F. Központi igazgatóság: V,, DEÁK FEREMC-IJTCA 28 Telelőn; 818—50 Budapesti raktár és javítóműhely s KEREPES1-ÚT 28 Telelőn; «JózseS 453—84 Isten áldását a főpolgármesterre és kérte, hogy továbbra is őrizze meg a tisztviselői karral szemben eddig tanúsított jó érzéseit. A főpolgármester meghatottan köszönte meg a szép üdvözlést s rámutatott azokra a fájó sebekre, amelyeket a tisztviselők hordoznak a lelkűkben és azokra az áldozatokra, amelyet a közérdek kívánt tőlük s amit csak nélkülözések árán tudnak elviselni. Hangoztatta, hogy a köztisztviselők áldozatkészségének igénybevétele tekintetében már elmentek a végső határig, amelyet áthágni nem lehet, mert különben derékba törik a társadalom, a főváros egyik legértékesebb rétege, amelyet a jobb jövő érdekében is nemcsak megtartani, hanem erősíteni kell. Hangoztatta, hogy minden erejével azon lesz, hogy a tisztviselők anyagi helyzetének restituálása minél előbb megtörténhessék. A főpolgármester megértő szavait és ígéretét lelkes éljenzéssel köszönte meg a tisztviselők küldöttsége. ❖ Az Újvárosházán lefolyt gratulációkkal csaknem egy- időben történt a Központi Városházán Sipőcz Jenő polgár- mester köszöntése. Elsőnek a tanácsnoki kar jelent meg előtte Borvendég Ferenc alpolgármester vezetésével, a FANSz tisztelgő küldöttségét pedig Liber Endre alpolgármester, elnök hozta el. Tíz órakor jelent meg a Keresztény Budapest, 1932 január 6 Magyar Asszonyok Pártszövetségének száztagú küldöttsége, melyet Toperczer Ákosné vezetett. A Keresztény Községi Párt népes küldöttségének szónoka Csilléry András dr. volt. A polgármester mind a két üdvözlésre nagyobb beszédben válaszolt s többek között ezeket mondta: Túl süt ét szemüvegen nem szabad nézni a jövőt, mert, bár halálos katasztrófából lábadoztunk, mikor életerőnket újabb csapás érte, fölösleges aggodalomra ruég- sincs ónunk. A főváros helyzete a válságok hullámverései között is sziklaszilárd s bár polgárral szenvednek, nincs Európában főváros,' mely hozzánk hasonló bizakodással tekinthetne megalapozottságára. Bejelentette, hogy az új évben feltétlenül rendezik az üzemi kérdést és fokozott mértékben törekszenek a szociális feladatok megoldásán. Mindig és mindenek felett pedig arra törekszik, hogy a főváros pénzügyi egyensúlyát megóvja s tudja, hogy ez sikerülni is fog. * A Saskor helyiségeiben, a Ferenciek-terén folyt le a Keresztény Községi Párt újévi üdvözlése, itt Csilléry András, Toperczer Ákosné és Drégely Jenő "voltak az ünnepi szónokok. A köszöntésekre Wolff Károly nagy politikai beszéddel válaszolt. Negyvenhárom fővárosi bérkaszárnya, ahol félezernél több lakó szorong A milliós Budapest 23,142 házban lakik Amióta az utolsó népszámlálás kiderítette, hogy Budapest is belépett végre a milliós városok sorába, azóta egvre fokozódó^ érdeklődéssel vártuk az újabb eredményeket0. A fürgeségéről és mozgékonyságáról sokszor bizonyságot tett székesfővárosi statisztikai hivatal most tömegesen tária^ elénk a legújabb adatokat. Iía kényszerhelyzetben a felére kellett is redukálni az idei statisztikai évkönyvet, szerkesztője, Illyefalvi I. Lajos dr.. a statisztikai hivatal kitűnő igazgatója mégis gondoskodott arról, hogy a megmaradt oldalak ne csak hű tükrei legyenek a válságoktól megtépázott főváros közéletének, hanem tovább is gazdag forrásai maradjanak Budapest fejlődéstörténetének. Egyik legjelentősebb fejezet a főváros épületviszonyait mutatja be. És itt olyau érdekes adatok lépnek ki a sűrű számoszlopok mögül, amelyekre érdemes felfigyelni. Tíz évvel ezelőtt, ; 1920. évi népszámlálás 20.020 épületet talált Budapesten. 1925-ben 21.631-re nőtt ez a szám. Most. pedig 25.868-ra emelkedett. Kétségtelen hát, hogy jelentős a növekedés. De az is igaz, hogy tíz évvel ezelőtt 928.996 és öt évvel ezelőtt 960.995 volt, most pedig 1,006.393 főnyi a főváros népessége. És a világháború évtizedében mindössze 1253-mal növekedett csak a budapesti házak száma. A mostani 25.868 épület közül 23.142 lakóház, 2726 pedig „egyéb“ épület. Különösen tanulságos ezeknek az ,,egyéb' ‘ épületeknek a tüzetesebb megvizsgálása rendeltetésük szerint. A legtöbb közülük gyári épület. Szárász érint 784. Éppen ez a szám a legszomorúbb adata a főváros épületstatisztikájának, öt évvel ezelőtt ugyanis még 806 gyári épület volt Budapesten. Az a súlyos válság tehát, amelynek viharai sorra rázzák a világ' gazdasági épületeit, Budapesten is rombadöntött a legutolsó öt év alatt 22 gyári épületet. Sőt a valóságban' jóval többet. Hiszen közben mégis csak keletkeztek újabbak is. Élénken mutatják ezt azok a számok, amelyek szerint a budai oldalon 113-ról 122-re emelkedett, míg a pesti részen 693-ról 662-re csökkent a gyári épületek száma. Egyébként pedig a YI. kerületben van a legtöbb gyári épület, összesen 182. A lakóházak száma 19.181-ről nőtt meg 23.142-re. És itt mindjárt rá kell mutatnunk arra, hogy túlnyomórészben a kisebb földszintes házak száma mutat csak ■erősebb 'Számbeli fejlődést. Tíz évvel ezelőtt 100 épület közül 51.8 volt földszintes, 1927-ben pedig, amikor 22.016 épület volt Budapesten', akkor a házaknak már nagyobbik része, 52.8 százaléka, számszerűit 11.623 volt a földszintes. Most 14.382 földszintes ház van a fővárosban. A fél- és egyemeletes épületek száma ugyanis 3770-ről 4184-re emelkedett,, mégis 17,1 százalék helyett most az összes épületeknek csak 16.1 százaléka ilyen. Ez a típus tehát már elvesztette régebbi közkedveltségét. Ami azt bizonyítja, hogy az utolsó években a kisebb tökét igénylő családi házak és a kis helyen nagytömegű lakók befogadására alkalmas épületkolosszusok felé fordult az érdeklődés. Természetesen ezzel együtt jár a területek nagyobb kihasználása is. Ami főképpen egyre alacsonyabb és egyre szőkébb lakások építésében nyilvánul meg. Hogy minél i több szobát lehessen egy épületbe szorítani. Érdekes rámutatni ezzel kapcsolatban a lakók számára is. Csaknem egyformán 4400-—4500 azoknak az épületeknek a száma, alioj 6-tól 50-ig váltakozik a lakók száma. Ezzel szemben 218 épületben csak egy, 618-ban pedig egyetlen lakó sem lakik. 3506-ban 51—100 lakó él, 1597 épületet pedig 101—150 lakó népesít be. 649 házban 151—200, 282-ben pedig 201—250 lakó szorong. 96 ház 251—300 lakónak a tömegszállása. 86 épületben 301— 400 lakó van összezsúfolva. 26 bérkaszárnya 401—500 lakójával egy kis faluval vetélkedik. És 43 olyan épületkolosszus is van, ahová félezernél több lakó menekült a hajléktalanság nyomora elől. Jellemző képet mutat az épületek keletkezésének az ideje is. A budapesti házak túlnyomó része természetesen több, .mint tízéves. Az összeomlás után 1921-ben mindössze 56 és még a következő évben is csak 186 új épület próbálta pótolni a világháború okozta tág réseket. Csak lassan kúszik föl 1928-ban 1108-ra az. új házak száma. És ez a szám mutatja egyben a kulminációs pontot is. Azóta ismét lanyhulás következett be. 1329-ben már csak 908, az utolsó évben pedig mindössze 893 új ház épült. Még. szomorúbb, hogy az ország fővárosában ma, a rádió idejében, 3401 lakóházban még nincsen vízvezeték; Il.372.-be nincs bevezetve a gáz és 4327-ben nincsen villany- világítás. Legjutányosabb & t €S* I ágyak, bútorok, matrac, paplan, pokróc és ágyneműek. LEGJOBB AL APITT AT OTT 1854. LEGOLCSÓBB ^LAN Kárpitosán!, vas- és rézliutorpyár Szőnyeg, pokróc, függöny, ágy- és asztal- térítők, gyermekkocsik, nyug- székek, leányszoba, előszoba minden kivitelben kaphatók. Gichner János Budapest, VII., Erzsébeí-feörosl 20. sí. katalógust postán bérmentve küldök. VUSfwfiEtEüÉ Tel.: Aut. 852—85. Távirati: Farbenschmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarékpénztár! csekkszámla szám **52850 w — v*g y _______ Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánál. Gy árt: Kő-, könyvnyomdád-, valamint oSSselfesí ékeket. Mint különlegességet készít. olaj-mélynyomó, aEÍlla-gumínvo- lalfík m6 és foádognyomé íeslékekei. W|MI Myomdalestékgyár R.-T. valamant emseues CKSKet, Mint különlegességet készít, kizpti iroda: Rákospalsla, Pázaásy-Bica 41.
