Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-13 / 2. szám
Budapest, 1932 január 13. 8 Pesti kirakat Azt .hiszem, szegénységünknek, tehetetlenségünknek, bajbajutottságunknak ez a teteje: a pesti ember, amikor már semmit, de semmit nem tud csinálni, végső kétségbeesésében sürgönyöz valakinek. Hogy kinek? Ez tulajdonképen egészen mindegy. Annak, aki történetesen eszebe jut. Ez Budapest, sürgönyváros. Jobb szeretnénk, ha másmilyen lenne, de szegény nem tud kínjában mást cselekedni. Ezek a furcsa, igen szegényszagú sürgönyök kirakatba teszik az ügyefogyottságunkat, a szomorú helyzetiünket. Szebb lenne, ha titkolnánk, ha nem mutogatnánk, de meg kell érteni azt is, hogy ezek a fájdalomban fogant sürgönyök mégis megszületnek. Két ilyen sürgönyt láttam a napokban. Bizonyára százával születnek mostanában. I. Az egyik sürgöny még, kéziratban volt, de már vitték a postára. Egyt igen derék, jószándékú ügyvédember fogalmazta és írta. Azért jött hozzám, mondanám meg neki Rother- mere lordnak a címét. Mert hogy ö nem tud_ belenyugodni és szerinte Rothermere lord sem nyugodhatik bele, hogy sportosaink nem mehetnek ki az olympiászra, 'Tetszik tudni, ha miás nem volna, a vizipólósok is megmentenék a magyar dicsőséget. Nem lehet az, hogy a németek meg’ ne kapják az amszterdami revánsot. Háti persze, hogy igaza van. — És mi az Rotheiiüiete lokdnak? Mindössze huszonhétezer diai Iákról vau -szó. A választási foga (fásokon any- nyiit nyert, hogy igazán kifizetheti. Hiába magyarázom, hogy újabban a lord1 egy kicsit lanyhábban kezeli a magyar ügyet, inéig hogy a gazdasági válság Angliát is érintette és hátha a lökd sem szólhatja mostanában a pénzt, — Ugyan kékem, — felel dacosan, — eiz csak nem péhz neki!? Erre aztán kitör belőlem is azi elkeseredés: —1 Csodálom ön)t, kedves ügyvéd úr, — mondom, — hogy nem vette még észre, mi történik itt esztendők óta; a lord körül. Ha önnek a zsebében lenne az a pénz, amit Budapestről és Magyarországról a Rolfhermere-esztendők alatt posta- és távíró-költségben a lord címére elküldték, akkor nem volnának olimpiai gondjaink, mert ön tíz perc alatt rendelkezésére bocsájtaná a huszonhétezer dollárt. De éppen m a szégyen és a lord is alighanem megunta már a dolgot, hogy ebből a városból mindenki pénzért zaklatta. Ha Roíthelrmere lo-rdlra gondolok, elpirulok széigyenletem- ben a sokezer koldus helyett, akik levélben és sürgönyben, de folytén é® folyton pénzt kértek tőle. Az ügyvéd búsan lehajtja a fejét. Látom, hogy igazat ad annak, amit mondtam. öt percig’ némán ül. Aztáhi megslziói] a!: — iöínaüefc sízószenánt igaza van. Szégyen, gyalázat, ami a lord körül történik. De Amsterdamért mégis csak fizetnünk kell a néhaéteknek. Ég ezt a, lord is beláthatja. És elküldte a sürgönyt. De kívüle: még jó néhány százán! sürg-önyöztek ebben az ügyben a lordnak. n. A másik eüi'glöínyröl csak a nyugtát láttam. Négy pengje huSzas' sürgöny. Címe: Adolf Hitler, Berlin. Küldte pedig táplálóm és gasztronómiai jótevőm, StgrckmXifnmi Gyuri. Főút a. Posch-nál. Hogy Berlinbe küldte éS Hitler Münchenben van, az nem baj. Gyuriban van annyi sváb önérzet, hogy tudja: a német posta majd rendben,1 elintézi a dolgot, őmázolósegédsé'ge meg fogja kapui Starckmann bajtáis sürgönyét. A távirat tartalma dgien egyszerű. Staidckmanh Gyuri biztosítja Adolf Hitlert, hogy a magyarországi svábok rokonsziemve kíséri, ha ellátja a franciák baját. Gyuri a mag’a személyében akár hadbaszállani is hajlandó az isteni Adolf oldalán1, miért véleménye szerint már csak háború mentheti meg' a világot. A sürgöny azonban, szerintem, nem is annyira Hitlernek, Hitler államférfim és hadvezéri nagyságának, mint inkább a francia aranynak szól. Az a sok Starckmanni György, akik ha nem is sürgönyöztek mind négyhús'zé'rt, de szerettek vo'lhá, min'd, a francia arannyal áll hadilábon. A francia arannyal, amely úgy elszaporodott, hogy már a szerükön szellőztetik a megpenészedés ellen. Ha ebből a francia aranyból Budapest sürgönyvárosnak is jutna egy-két vagonnal, akkor Starckmann Györgyéknek sohasem jutna eszükbe Hitler Adolfhoz csatlakozni. (P. b.) Hunyadi János TERMÉSZETES KESERŰ VÍZ AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT. HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST Fűtésre alkalmas források után kutatnak a Rudasfürdő kornyékén Szénfűtés helyett termálvíz a fürdő fűtésére — Óriási megtakarítást felentene a megfelelő forrás feltárása Függetlenül a fürdők bérletével kapcsolatos tárgya- I húsoktól, a főváros vezetősége változatlanul komoly figyel- 1 met szentel a gyógyfürdők fejlesztésére és nagyon helyesen nem befolyásoltatja magiát azoktól a papiéra, vetett elgondolásoktól, amelyek a fürdővárosra aspirálnak. Legújabban a Rudasfürdő kazánházának megszüntetése került napirendre, amellyel egyidejűleg számos érdekes terv merült. fel. Ezzel a kérdéssel összefüggésben érdeklődtünk Becsey Antal törvényhatósági tanácstagnál, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökénél, aki mint ezeknek az ügyeknek elsőrendű szakértője, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Sok éven keresztül türelmetlenül vívtuk a harcot, hogy a Rudasfürdő kazánházának rossz benyomást keltő és a város képét annyira elcsúfító épületét végre eltávolítsák. A Gellérthegy aljának valóságos szégyene ez a csúnya épület és mindenki, aki Budapest tökéletesítésén fáradozik, csak a legnagyobb örömmel veheti tudomásul, hogy az ezévi költségvetés 250 ezer pengőt irányzott elő a kazánház megszüntetésére. Ezzel kapcsolatosan felmerült az a kérdés, hogy nem lehetne-e a Rudas-fürdő fűtését, a kormot és füstöt okádó széntüzelés helyett, ter- málvízfütéssel kicserélni. Tudni kell ugyanis, hogy a meglévő források hőfoka nem elegendő a fűtéshez, de az is megállapítást nyert, hogy rendelkezésre állanak a környéken olyan hidrogéntartalmú források, amelyek megfelelő forró vizet bZolgáMatmak. Ehhez a kutatáshoz nem kell sok idő mert két-három hét elegendő a pozitív eredmények kikutatására. — Az elmúlt napokban kinti ártunk néhány geológussal és megvizsgáltuk a lehetőségeket, amelyek alapján sürgős javaslatot terjesztettem elő arra, hogy nyomban indítsuk meg a kutatásokat, amely ha 60 fokos vizet talál, úgy évi 40 ezer pengő tüzelőanyag megtakarítását biztosítja. Az eljárás itt is az, ami annak idején a Gellértfürdőnél. volt: a már ismert geológiai viszonyok alapján megindítani a kutatást. Igaz) hogy a Gellértfürdőnél a fűtés szempontjából nem volt eredmény, ez azonban csak a fűtésre vonatkozott, mert sikerült feltárni egy csodás hidrogéntartalmú vizet, amely ma is elsőrendű gyógytényező- nek számít. Sajnálatos, hogy ezt a forrást még mindig nem tudjuk kihasználni, mert ez összefügg a környék rendezésének nagy problémájával. Meggyőződésem, hogy rendszeres kutatás mellett a Rudasfürdőnél találunk olyan vizet, ami egy csapásra megoldaná a fűtés kérdését. Utalok a tervem alapján elkészített Lukácsfürdő fűtésének megoldására, ahol 11 évvel ezelőtt sikerült olyan vízhez jutni, hogy az ma is teljes egészében és kifogástalanul ellátja a szállodaépület és a fürdő fűtését. A precedens tehát mindennél többet mond, a járt úton kell haladni és a Rudasfürdő kazánházának megszüntetésére előirányzott 250 ezer pengőből egy-kétezer pengőt kihasítani, hogy a kézenfekvő megoldási terv sikerre vezessen. — A fürdőintézmónyekkel kapcsolatban nagy általánosságban folynak a vitatkozások és tény, hogy jóslásokba azoknak a sorsáról nem lehet bocsátkozni. Egy bizonyos, hogy csak a legnagyobb körültekintéssel szabad itt döntést provokálni, mert nem volna megengedhető, hogy pillanatnyi előnyök miatt, nagy érdekekről lemondjunk. A fürdő-ügyeket elsősorban az idegenforgalom néző- szögéből kell elbírálni és ezért súlyos hiba volna elhamarkodni a bérletet, vagy elidegenítést. A környék rendezése elő van készítve és annak idején meghirdetett pályázat után a szebbnél-szebb tervek készültek, amelyeknek felhasználásával kell a fürdő politikát céltudatos és körültekintő fejlődési folyamathoz juttatni. Értesülésünk szerint ®i Rudasfürdő környékén már a közeli napokban megindítják a forráskutató munkálatokat és ha ez eredményt hoz: a Rudasfürdőt a jövőben a hőforrás melegével fogják fűteni. Eltávolítják helyéről az alvilág cégérét viselő lokált A hatósági vizsgálat megállapította, hogy nincs engedélye azf Apacs-tanyának Valahogyan úgy érezzük, hogy elnézést kell kérnünk a Föváro>si Hírlap olvasóitól, amiért immár másodszor iktatjuk hasábjainkra az Apacstanya című mulató ügyét, amely sem Budapest esztétikája, sem pedig kultúrája szempontjából nem érdemli meg a nyomdafestéket. Hangot kellett azonban adni annak a jogos felháborodásnak, amely közbiztonsági és erkölcsi szemponttól teljes joggal kifogásolta ennek az ijesztő elnevezésű lokálnak a város közepén történt megjelenését, mert tűrhetetlen, hogy a bűnöző alvilág népszerűsítése ebben a formában a főváros delikát nevezetességévé akarja magát feltolni. Megírtuk, hogy a zsidó hitközség a legélesebb tiltakozással fordult a hatóságokhoz a templom környékének destruá- lása miatt és csak örvendetes, hogy a közig p&g a\tási tényezők a legmesszebbmenő eréllyel szállnak szembe ezzel a nem rokonszenves vállalkozással. Nagyon figyelemreméltó és furcsa dolgok derültek ki annak a vizsgálatnak az eredményéből, amelyet hétfőn folytatott le a VII. kerületi tanácsnok: Hamvassy István dr. és a kerületi kapitányság megbízásából Kötsky Gábor rendörfötanácsos. A bizottság nagy meglepetéssel konstatálta, hogy Budapesten olyan jellegű nyilvános helyiség tárta ki kapuit, amelyre teljes joggal ráillik a fából vaskarika elnevezés. Az Apacstanya ugyanis vendéglő, amelynek az étkező- asztaíai a falak mentén kőibe sorakoznak, hogy azutáni a középen megfelelő parkett álljon a táncoló párok rendelkezésére. Vendéglő', amely csak este kilenc órakor kezdi üzemét és reggel öt óráiig tart nyitva: a. rendőrségi és a közigazgatási jogszabály előtt ismeretlen valami. Vendéglői cégér ajladt éjszakai muldtóhelyet fenntartani nem lehet, mert mindkettőnek egymástól eltérő rendeltetése van. és ezzel magyarázható,, hogy a kintjárt bizottság a vizsgálat eredményét megfelelő formában rögzítette le és további intézkedések megtételére kért felhatalmazást. Megállapítást nyert, hogy a tulajdonosok a Károly- körút 3. szám alatti helyiségben itálméitési engedéllyel nem rendelkeznek és csak vendéglői engedély alapján akarják mulatójukat fenntartani. A rendőrség mindezidáig a mulató engedélyezéséhez nem járult hozzá, sőt már eddig is leszögezte azt az álláspontját, hogy ezen a helyen mulató engedélyezéséhez nem járul hozzá. Nagyon helyesen mutat rá a hatóság a 802/190-7. és az 1396/1908.. számú közgyűlési szabályrendeletekre, valamint a.z 1922: XII. törvénycikk intézkedéseire, amelyek szerint templomtól ötven méter körzetben ilyen úgynevezett füzemet“ létesíteni tilos. A fővárosi szabályrendelet még tovább ment a törvény intencióin és kimondotta, hogy a templomhoz ilyen közel eső környéken még kocsmát, vendéglőt, sőt kávéháza.t sem szabad létesíteni, -ami- most már egyet jelent azzal, hogy a. megbotránkoztató lokál- kisérlet rövid napok múlva a tökéletes meghmsultság szégyenébe merül. HIRSCH LÁSZLÓ UT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖVEZÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST,!., ELEä-UlOä 9 a. TELETŐ*: 60-5-45 WEISZ A. fogaskerékgyár Pracizíós fogaskerekek, autó- és traktor-alkatrészek, gépgyártás, henger- és főtengely-köszörülés Budapest, VIII., NagytcmplDm-u. 34. Tel.: J. 398-05 és 455-85 Távirati cím: MODUL, BUDAPEST Alapíttatott: 1909. $mr$ JENŐ •ki. mérnök, építőmester, építési vállalkozó Budapest, VSil., SzeoiirályS-u. 35 íeleion: J. 420-430 jíovííj^jSí^mp ax EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT hivatalos lapja
