Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-13 / 2. szám
VISSZHANG / Budapest, 1932 január 13. Rendelettel korlátozzák a vendéglősöket fojtogató kifőzések és étkezdék működését Iparengedélyhez kötik a kifőzőipar gyakorlását — Megszorítják a magánháztartások ételkiszolgáltatását is Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Nagy elégtétellel olvastam a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában azt a jogos megrovást, amelyben a városházi XIII. ügyosztály részesült., Aj központi adminisztrációnak erről a szakhivataláról az a legenda járja, hogy ott az ügyek meglehetős lassúsággal és a bürokratizmus összes kellékeinek felhasználásával kerülnek intézésre, ami azt jelenti, hogy egy-egy ügy dar ah alapos kálvárián megy keresztül, amíg végre eljut odáig ... A kerületekben dolgozó kisiparosság éppen ezért a legnagyobb megdöbbenéssel vette tudomásul azt a rendelkezést, amelyik az úgynevezett bagatell-munkálatok intézését az elöljáróságok ügyköréből ide helyezte át. Tudni kell ugyanis, hogy mi volt eddig a gyakorlat, amelynek révén mindenki jól járt; a főváros és a kisiparosság is. Előfordult például, hogy az egyik iskolában kitörött az ablak és akkor az iskola igazgatója rövid úton áttelefonált a kerületi elöljárósághoz, hogy intézkedjenek a hiányok pótlásáról. Az elöljáróság az ott nyilvántartott és a kerületben lakó kisiparosok közül nyomban hivatott egyet és megbízta az ablak kicserélésével, vagyis ezt a 'kis munkálatot úgyszólván egy-két óra leforgása alatt tökéletesen elvégezték. Mi történik most? Az eddig épségben lévő ablak veszélybe jut egy heves szélroham, vagy pedig vigyázatlan tanulók miatt és nagy zörrenéssel hullanak le az üvegdarabok. Az iskola folyosója, vagy tanterme huzatossá válik, ami éppen a téli időszakban sürgős reparálásra szorul. Az iskola igazgatója megteszi írásbeli jelentését, a polgármesteri VII. (tanügyi) ügyosztálynak, ahol az ügydarab iktatása után átteszik a „kérdést" a XIII. ügyosztályba. Ez a művelet eddig három-négy napot tart. Most azután a referens veszi kezébe a tényállásról szóló jelentést és azt elreferáljaj Wossala .Sándor tanácsnok úrnak: további három nap ^ Nevezett tanácsnok úr alaposan áttanulmányozta az ablaktörés összes részleteit és mert lelkiismeretes és 'kitűnő hivatalnok: kiszáll a helyszínre, vagy pedig megbízva masokban, mérnöki bizottságot küld ki, a törött ablak méreteinek megállapítására. Ezután újabb írásbeli rriy/nko^ következik és ha minden stimmel, végre kiválasztanak egy iparost, akinek a részére kiállítják a megrendelő ívet, kialkudják az árat és ellenőrzik az iparos által igényelt összeget. Ez az eljárás legalább két hetet vesz igénybe és így nem csoda, ha a törött ablak akár hónapokig ott éktelenkedik az iskolákban, komolyan veszélyeztetve a tanulóifjúság egészségét. De ne méltóztasék azt hinni, hogy ez csak a törött ablakoknál történik. A tanári szoba kulcsa ismeretlen okok miatt elvész, a természetrajzi szertár kilincse berozsdásodik, á Ill/b. osztály kályhája füstölög, a kerületben álló egyik templom szószéke fölötti kis gipszdíszítmény leválik, az elöljáróság udvarán elromlik a vízcsap, a szeretetház csatornanyílásának rostélya elgörbül: ez mind Wossala tanácsnok úr mérlegelése alá jut és természetesen az idők múlásának jegyében történik meg a végső intézkedés az öt-tíz pengős munkálatok végrehajtására. Azt hallom, hogy rövidesen racionalizálási biztost állítanak a fővárosi adminisztráció átszervezésére és gyorsítására. Nagyon érdekelne, ha a Fővárosi Hirlap a kiküldendő' tényező jelentésének errevonatkozó részét ■majdan leközölné, ami bizonyára nagy elégtételére fog szolgálni annak a kisiparosságnak, amelyik most e köz- pontosítás miatt elvesztette kereseti lehetőségeinek jelentékeny részété Soraim közléséért fogadja a mélyen tisztelt Szerkesztőség őszinte köszönetéin 'kifejezését. Budapest, 1932 január 12. Egy VI. kerületi kisiparos. EGGEHBERGERFÉLE KÖNYVKERESKEDÉS Hfiflfj flilíOlf A Magyar Kir. Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2 Fennáll: 1768 óta. Telefon: Aut. 893-24 Mindennemű katonai térkép, autótérkép, turista- térkép, Útikalauzok Vasúti menetrendek. ■racfa ELŐKELŐ, Um«l(iUta TÖKÉLETES Az utóbbi években mind sűrűbben jelentek meg olyan cégtáblák a budapesti üzlethelyiségek fölött, amelyek az Étterem, vagy Étkezde feliratot viselik. Talán a nehéz gazdasági viszonyok következménye az is, bogy az újságok apróhirdetési rovatában szünet nélkül olvasható, hogy ízletes, finom ebéd házhoz szállítva is kapható, illetve megrendelhető. A vendéglősök minden erélyes tiltakozása sokáig süket fülekre talált a szerintük tisztességtelen és méltatlan verseny ellen,, mert sem az étkezők, sem pedig a magánháztartások „vállalkozói“ nem rendelkeznek az iparűzéshez szükséges jogosítvánnyal és az előírt képesítéssel, amellett a nagy rezsivel és súlyos közterhekkel dolgozó vendéglősöknek olyan gyilkos konkurrenciát támasztanak, hogy előbb-utóbb a legális vendéglősipar tönk rejut ásár ól kell számolni. Ennek a tisztázatlan helyzetnek a rendezésére a közelmúltban rendelettervezetet készített a kereskedelmi mmisztérium, amelyet hozzászólás és véleményezés végett a fővárosnak is megküldött. A 136.658/931. sz. rendelkezés nem kívánja, megbénítani az úgynevezett kifőző helyek és kifőzések ilyenirányú tevékenységét, hanem azokat is iparüzletnek minősíti, anélkül azonban, hogy szeszes itcdok kisgolgáltatását számukra engedélyezné. A rendelettervezet megvédelmezi a magánháztartások kereteiben nyújtott élelmezést és a kifőzőipar gyakorlásának rendelkezéseit rájuk nem vonatkoztatja. A tervezettel szemben most ikészítette el észrevételeit a polgármester megbízásából a székesfővárosi ipari és közgazdasági ügyosztály, amely sok tekintetben lényeges módosítások érvényesítését tartja szükségesnek. A vendéglősök, penziók, kávéházak, tejesarnokok, étkezdék és házikifőzések szempontjából annyira életbevágó rendelkezésekről és a miniszterhez intézett felterjesztésből a következő részleteket közöljük: —• A vendéig!ősipar részéről már az 1922. évi új ipar- törvény életbeléptét megelőző időben hangzottak panaszok az ellen, hogy a kifödőipar túlhaladja azt a keretet, 'amelyet a kifőzés fogülmß áld vonni lehet. Az új ipártörvény életbeléptével' sem változott a helyzet, sőt mondhatni a két ipar közötti elkentét rné'gl jobban 'kiéleződött. Ennek magyarázata abban- található, hoigy a törvény végrehajtási utasítására vonatkozó 78.000/19123. K. M. szánni rendelet 130. §-a n.em határozza meg- kielégítő' pontossággal a kifőzőipar munkakörét. A rendelet határozatlan szövegezése' miemlesak az érdiekeit iparosság’ körében, keltett elégedetlenséget, de az iparhatóságok is az. eléjük kerülő' konkrét ügyek elintézésénél fennaka'dnak és a rendeletét különbözőképpen magyaráz diák, úgy, hogy a jpg gyakorlat e téten ma is ndgyon bizonytalan). — Az ellentétek kiküszöbölése', 'die az ipari közigazgatás rendjének 'biztosítása is szükségessé teszik, hogy a kifőzőipar munkaköre pontos meghatározást nyerjen. Mielőtt a rendelettervezet egyes szakaszaira nézve észrevételeimet megtenném, a kérdéshez általánosságban a következő megjegyzéseket fűzöm. Véleményem szerint a kérdés rendezésénléli kétféle szempontot kell figyelembe venni. Elsősorban is a vendéglősipar érdekeinek a védelme kell, hogy célja legyen ennek a rendeletnek, azokkal a túlkapásokkal szemben, amelyeket a kifőzőipar a fővárosban a vendéglősipar sérelmére elkövet. Másodsorban azonban a tényleges viszonyok figyelembevétele mellett a Icjfözőiparmak oí letjogo.mltságát is el kell ismerni, ennek az iparnak a jog’ait és érdekeit is védelemben kell részesíteni, különösen a magánháztartások keretében üzletszerűm űzött kifőzőtevékeruységg'él szembén. — Nyilvánvaló, hogy azoknak a fokozott kívánalmaknak ellenében, amelyeket a törvény az ipar jogosítvány megszerzése' tekintetében a vendégilősipar.ra 1 sízemben felállít, az ipar gyakorlásánál megfelelő előnyöknek kellene jelentkezniük a vendéglősök javára. Mégis azt látjuk, hogy jelenleg a gyakorlatban a kifőzést teljesen vendéglőszierű berendezéssel, azzal azonbs módpn folytatják. így különösen a felszolgálandó ételfélék változatos sokasága messze túlhaladja azt a tevékenységet, amit a kifőzési ipar fogalma alá vonni lehet s amit a 7 8. (MX)'/1923. K. M. sz., rendelet 13'0i. §-a megállapít. Tekintettel pedi'g arra, hogy a vendéglői ipar a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között amúgy isi igen nehéz helyzetbe került, miniden féleképpen vndokoltnfik találjuk, ha a készülő rmidellct ejsőéoi'bain is ennék az iparnak alz érdekeit vesdi védelembe. — Viszont azonban a gazdasági élet követelményeivel számolni kell és nem szabad) figyelmen kívül hagyni, hogy a szerényebb igények Malé'gítéslér'e alkalmas és e tekintetben megfelelő kifőző:par, ha azt megfelelő keretek között gyakorolják, tényleg szükséglet pótol. Ennek az iparnak a védelme érdekében a magánháztartásokban űzött ételkiszolgáltatást kellene megszorítani. Ugyanis a magánháztartások keretei között ma már oly nagíy mértékben űzik, iparjogosítvány nélkül, a kifőző- ipa'rt, hogy azt házi foglalkozásúak mimpMeni nem lehet'. Vannak esetek, amikor magánháztartások é tel kiszolgálta - tás címéín a háztartás tagjai szükségleteinek háromszorosát látják ,el „koszttal“ a lakásban és nagymennyiségű ételadagot szolgáltatnak ki házon kívül is. Már sok esetben felmerült az iparhatófeíájg'ok előtt az a1 kérdés1, hogy mikor áll be, a miagánházihattálsok kifőzésének ipa/rs'perűsége és ebből foJyólag’ az iparjogosítvány Váltásának kötelezettsége. Erre vonatkozólag eddig", jogszabály hijján, külön- féta felfogás jfutott érvényre, szükséges tehát, hogy a kérdés .az új 'rendeletben szintén sZabályoztassék. — Ezek előrebocsátása után a rendelettervezetre vonatkozólag részletes javaslataink a> következőik: — A fcérdé's megnyugtató megoldása érdekében mindenekelőtt a kifőzőipart is ,engedélyhez Kellerne, kötni. Méltóztassék tehát az ipartörvény 34. §-ának utolsó bekezdésében nyert felhatalmazással élve, rendeleti úton a kifőző ipart is az engedélyhez kötött iparok közé sorolni. EiZiZ'el a besorolással azután a' törvény 36. §-ábajn nyert- felhatalmazás alapján a törvéiiyhajósághdk is módjában lesz, hogy az ipar gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő egyéb kívánságokat a\ szükséghez képest $zflibálqfpaha'ss/a\. — A kif őzőüzletekbein a szeszes italok kiszolgáltatását tiltó rendelkezésnek további fenntartását nemcsak, hogy kívánatosnak tártjuk,, de, az érdekeltség kívánságéival szemben, még i® penzió korlátolt italmérésének engedélyezését égm tartjuk szükségesnek. — Itt említjük meg, hogy ia fővárosban számos olyan üzlet nyílt meg, -amelyben .a (kifőz őip art a kávémérőiparral együttesen gyakorolják. Figyelemmel arra, hogy a két ipar együttes gyakorlása módot nyújt az étel- és italfélék kiszolgáltatása tekintetében fennálló korlátozó rendel- keaébek kijátszására, megfontolandó lenne egy olyan rendelkezés1 beiktatása is, amely kimondaná, hogy a kifőzőiparral kapcsolatosan semmiféle más ipart ne lehessen együttesen gyakorolni. — A vendSégiősdparnak érdekeit a kifőzökkel szemben tulajdonképpen a leghatásosabban és ai legegyszerűbben úgy lehetne1 megtvédel'niezni, ha ezen utóbbiak üzletköre odaszoiríttatnéfc vissza, amit tulajdonképpen maga a „kifőzés' ' -szó is1 kifej-ezj, vagyis a helybeli fogyasztás kizárásával csakis az utcán át, kifelé való ételkiszolgáltatásra. Miután azonban az ipar fejlődési foka ma már olyan mértékű, hogy a.z ipar terjedelmének ilyen- visszaszorítása a már korábban szerzett jogokat érintené, a magúnk részéről szintén a kifőzök élelldsZolgállatási terjeddmtnüe'k korlátozása ált,al látjuk a legmegfelelőbb formában megvalósíthatónak a vendéglöipa,r érdekeinek a védelmét-. — A fentebb előadottakra való figyelemmel, a magán- hástwhísok keretében űzött kifőzésekre vonatkozó rendelkezést szabatosabban kellene megszövegezni. A jelenlegi szövegnél megfelelőbb a Budapesti kereskedelmi éb iparkamarának éts a kifőzök dpartáirsulatának javaslatait összeegyeztető következő szövegezés: „Magánháztartások kelétében nyújtott szokásob élelmezés csak akkor nem minősül kifőzőipar gyakorlásának, ha ha a kiszolgáltatott ételadagok nem haladják túl a háztartás tagjai számára szükséges ételadagok száz százalékát. legfeljebb azonban) ölt ételadagot és ha a, kiszolgáltatott ételek úgy amabban a háztartásban fo'gyaszitatnak el és azokat házon kívül nem szolgáltatják ki." * A nagyérdekességű és a rendezésre már ,régen megérett intézkedéseket szombati ülésén fogja tárgyalni a főváros közgazdasági szakbizottsága. Leukoplast • magyar gyártmány Magyar Kútépítési és Mélyfúrási vállalat Telep és központi iroda: Budapest, I., Attila-u. 69 Telefon: 57—9—38. Próbafúrások, artézi kutak, szürökutak, sülyesztö- kutak, bányafurások Ez is racionalizálás, I Szerkesztő lír?
