Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-02 / 35. szám
Budapest, 1931 szeptember 2. 5 Erélyes tiltakozás a főváros vízmüveit veszélyeztető újpesti zártkikötő megépítése ellen Elkerülhetetlen a „trianoni gátfcá megnyitása — A milliós Budapest vízellátásának biztonsága fontosabb az újpesti Dunaág mentén levő gyárak érdekénél Világhírű hMrológusok static véleménye zödésen kívül, az egészségre ártalmas és veszélyes inficiá- lásolcnak nyitna teret. —• Egyáltalán megengedhetetlennek tartjuk — mondja továbbá a szakvélemény — vízvezetéki gyűjtŐkutaknak és: a csőtelepnek a téli kikötővel ily szoros szomszédságban való üzemben tartását,, mert egy kikötő és közvetlen környéke soha olyan tisztán nem tartható, mint arnily kényes tisztaságot a vízműtelep kútjainak környéke megkíván. A jelen helyzetben, amikor a hajózási utat biztosító szentendrei sziget alsó csúcsa mentén a balparti keresztgát már megépült, a szabályozási tervnek oly módosítása, hogy a jobbparti főmeder mellett a palotai sziget és a balpart közötti Dunaág is a jelenlegihez hasonló eliszaposodásokat le- hetelenné tévő vízfolyássá váljék, elképzelhető ugyan, azonban gazdasági szempontból célszerűen keresztül nem vihető. A folyó sodra jelenleg az átemelő teleptől a szentendrei Dunaág torkolata felé irányul és a medret olyképpen alakítani, hogy a hajóút is megfeleljen az igényeknek, viszont a balparton és a kutak mentén erős élővíz folyás keletkezzék, csak úgy lehetne, ha a balparti 'sarkantyúgátakat el- távolítanánk, vagyis az eredeti állapotot helyreállítanánk, viszont a meder elsekélyesedésének elkerülése céljából a | mostani főmedert egy jobbparti,. — a mederbe épített — vezető müvei össze kellene szorítani. Ez a vezető mű már a szentendrei sziget mentén is a mederbe lenne beépítendő, de különösen a szentendrei Dunaág torkolatának jobbpartjából kiindulóan jelentékenyen be kellene menni a meder közepe felé, hogy az összeszorítás által a hajóút biztosítva legyen. Megjegyzi azonban a szakvélemény, hogy ez a megoldás egyrészt igen nagy költséggel járna, másrészt az átalakítás zavart idézne elő a hajózó forgalomban, ezenkívül a jég elvonulásában is. Ezért az ilyen tervet eleve mellőzendőnek véli. A vízművek kútjainak helyzetében kívánatos javulás csak úgy állna elő, ha a trianoni gátat áttörik, s a balpart mentén újra élővizet vezetitek végig., Ennek az élővízcsatornának a kutakkal szegett part mentén legalább ötven méter, de célszerűen még ennél nagyobb, nyolcvan méter fenékszélességünek keil lenni. Az élővízcsatorna létesítésével egyidőben ki kell kotorni a palotai sziget, s a balpart között eliszaposodott Dunaágat. Ila a kikötő megépül, a kutak jelentékeny része veszélybe kerül, a palotai kutakat pedig vagy a nagy Duna mellé kellene áthelyezni, vagy pedig ezeket is szűrőkészülékkel ellátni. Ha a trianoni gátat áttörik és a Dunaágban megépül az említett élővízcsatorna, akkor a megyeri vízmű kutjai visszanyerik vízszolgáltató képességüket, nemkülönben a palotai szigeten lévő kútcsoport is, viszont, ha akár az élővízcsatorna alsó részét kikötőmedencévé szélesítenék ki, vagy pedig ha az élővízesatornát csupán a palotai sziget felső részéig vezetnék, akkor a palotai sziget kútjainak vizét vagy tisztítási eljárás alá kell venni, vagy pedig ezeket kivétel nélkül a fődunai oldalra, átvezetni. * A nagyfontosságú szakvéleményt tudomásulvétel céljából az állami kikötők kormánybiztosságához küldték át, ahol valószínűleg megszívlelik a benne foglalt figyelmeztetéseket, de akármi történik is, a főváros a legélesebb állást foglalja ■ el a tervezett újpesti kikötö- inedéncével szeneiben, mert egymilliónál több lélek lisztet ivóvizét semmilyen más szempont 'kedvéért kockáztam, vagy veszélyeztetni wem lehet. Annakidején, mikor a Vízművek kútcsoportjai- rnak szennyeződését előidéző okokkal először foglalkozott a főváros vezetősége, részletesen ismertette a Fővárosi Hírlap ennek a bonyodalmas műszaki vitának minden részletét és körülbelül egy félévvel ezelőtt mi írtuk meg elsőnek azt, bogy as újpesti Dunaágban az állam - kikötömedence építését tervezi, amely azonban a Víz- -művek szempontjait is károsan érinti. Részletesen megírtuk és szakemberek nyilatkozatait közöltük e terv lehetetlenségéről és elsőnek mutattunk rá arra, bogy a Dunaág mentén lévő gyárak érdekeinek magasan fölébe kell helyezni a milliós Budapest vízellátásának biztonsági érdekeit. A tervezett kikötőmedence révén ugyanis sokszorosan súlyosabbá válnék az a helyzet, amit a szerencsétlen „Trianoni-gát“ idézett elő, amely a Dunaág eliszaposodását és a kutak vizének szennyeződését okozta. Mikor fa kikötő létesítésének terve elsőízben felmerült, a fővá- fros vezetősége nyomban felemelte tiltakozó szavát és ^'szakértőket bízott meg annak megállapításával, milyen ^következményekkel járna az említett kikötőmedence fluegépítése. Ebben az esetben kifejezetten az történnék, ihqgy az egyik bajt a másikkal akarják tetőzni. A trianoni-gát eliszaposította a Dunaágat, fs ez az eliszaposodás nemcsak a Vízműveknek okozott fjnagy bajt, hanem megnehezítette az újpesti Dunaág Amellett lévő gyárak és ipartelepek helyzetét is, mert az elzátonyosodott, eliszaposodott újpesti partvonal hajók kikötésére, árúk be- és kirakására is teljesen használhatatlanná vált. f A kormány is belátta, hogy az eliszaposodás veszedelmet fjelent, de ahelyett, hogy segített volna, olyan megoldásra Igondolt, amely csak fokozta az eddigi bajokat, mert a tkikötőmedencében megszűnnének ugyan a zátonyok, de laz álló és szennyes víz beláthatatlan arányokban fenye- ihgetné a Dunaág mellett elhúzódó kódcsoportok vizét. A ^főváros a tervek kézhezvétele után Rohríger Sándor ^műegyetemi tanárt és Gillyén Nándor főmérnököt, a. |:Rábaszabályozó Társulat igazgatóját kérte fel, mint ^szakértőket arra, állapítsák meg, milyen következmé- |nyekkel járna, ha ez a kikötőmedence megépülne. A ^szakértők műszaki véleménye most érkezett be a város- • házára. A két európaihírű hidrologus igen alapos mun- 'fkát végzett és mindkettőnek véleménye egyhangúan Pmegállapítja, hogy a szabályozás további végrehajtása a trianoni-gát káros következményeit mégjohhan I fokozná, az eliszaposodást növelné, a vízszolgáltatást lerontaná és igen komoly zavarokat okozna. A nagyjelentőségű és igen érdekes szakvélemény I többek között a következőket mondja: Az újpesti Dunaágnak kikötőmedencévé tervezett ki- I építése a vízmüvek szempontjából csekély értékű. Igaz ! s ugyan, hogy a mély kotrás a vízvezetéki csőtelep környékén és a palotai szigeten lévő aknakútak vízmennyiségét való- ; színüleg, illetve átmenetileg teljesen helyreállítaná, azon- I ban e javulás csak ideiglenes lehet, másrészt a kikötő vizének organikus anyagokkal való szennyeződése sokkal fenyegetőbben lépne fel X és" az emberi egészségre nem káros mangán- és vasszennyeANGOL PARK' idei újdonságai: A TÁNYÉRAJKU NÉGEREK HALÁLKATLAN CS B BÉKÉLTETÉS GOLFPÁLYA THE B U ú TOBOZÁN Terrasz-étterem — Tánc — Naponta katonazene és jazz — iVlmden pénteken művészest Fontos, de angol fontos ?avar a főváros és a Z^sidó Hitközség köpött, amely nappy-en m végződött Éveken keresztül kísérletezett“ a Pesti Izraelita Hitközség a maga nagy építkezési terveinek megvalósításával és ennek érdekében jóidéig nem talált méltányolásra a fővárosnál. A beadványok, kérvények és előterjesztések tömege került hónapról-hónapra a régi magánépítkezési bizottság elé, annak a kívánságnak a feltüntetésével, hogy a Dohány-utca és a Ivároly-körút sarkán, a zsidó templom mellett húzódó saroktelket a főváros engedje át a hősök. templomai és a mellette létesítendő égyháztudothányi könyvtár építkezési céljaira. A bizottság hosszas helyszíni szemlék és kiszállások után többször visszautasította a kívánság honorálását, míg végre a tervek jóváhagyása után a siker nem maradt el. A tervek valóiban ízlésesek és szépek voltak, sőt azoknak elképzelése már testet öltött: impozáns látványt nyújtanak a, Dohány-utca és Kárely-körút sarkán. Amíg azonban az építkezés idáig eljutott, sok akadályt kellett elhárítani a vallásfelekezet vezetőségének. Mindenekelőtt pénzre volt szükség és mert a belső kölcsön lehetőségei málakkor sem voltak túlságosan rózsásak, a zsidó hitközség a Belvárosi Takarékpénztár közreműködésével talált egy angol tőkecsoportot, amelyik a Dohány-utca és a Kár olykorát telektömbjének beépítéséhez' a hitközségnek a kölcsönt rendelkezésre adta. A Pesti Zsidó Hitközség mintegy kétszázezer angol font kölcsönt vett igénybe és a maga anyagi erejének biztos tudatában vállalkozott az annuitások pontos fizetésére és a törlesztés hiánytalan teljesítésére. Az angolok azonban még a kákán is csomót kerestek, mert csak így magyarázható az a kikötésük, hogy a kölcsön jótállói között a telektulajdonos részvételét is követelték. A telektulajdonos pedig a főváros, mert a telket csak használatra engedte át — a tulajdonjog fenntartása mellett. A helyzet úgy alakult tehát, hogy az. épület a hitközség tulajdona, a telek azonban a fővárosé, ami olyan felemás állapot, hogy az a kölcsöntnyujtó angolokat meggondolásra késztette. A kölcsönszerződésben a brit pénzemberek tehát feltételül kikötötték, hogy a folyósítandó összegért a telektulajdonos is vállaljon garanciát, aminek a főváros már csak azért is eleget telhetett, mert ez az elvi értékű jótállás a gazdagságáról hires Pesti Zsidó Hitközség mellett semmi kockázattal sem járt. Már hónapok óta fizette teljes pontossággal és rendszerességgel a kölcsön törlesztéseket a hitközség, amikor váratlanul a fővárost is bekapcsolták az adós és a hitelezők egymásközötti ügyébe. Szeptember elsején ugyanis 8700 angol font vált esedékessé az angolok javára, amelynek a fedezete teljes összegben ott sorakozott a hitközség síputcai trezorjában. A pengő azonban nem angol font, már pedig az angolok a szerződés értelmében font-törlesztésre rendezkedtek be. A hitközség elöljárói mindent elkövettek a szükséges tekintélyes számú angol valuta megszerzésére, azonban a korlátozó rendelkezések miatt nem juthattak a nemes valuta vásárlásához. Növekvő türelmetlenséggel számolták a napok múlását, a fizetési terminus gyors közeledését-és annak a veszedelemnek az esetleges kirobbanását, hogy a hitelezők az annuni- tás elmaradása következtében biztosított jogukkal élnek és az egész tekintélyes kölcsönt azonnali hatállyal felmondják. Itt kapcsolódott bele kénytelen-kelletlen az egész ügybe a főiváros, ahova az elmúlt napokban sürgető távirat érkezett az angol metropolisból. A londoni tőkecsoport hivatkozva a szerződésben vállait garanciára., a főváros felelősségét kezdte firtatni és a fontok mielőbbi postára adására hívta fel Budapest közönségét. A dolog kezdett komollyá válni és most már a főváros pénzügyi osztályának amúgyis gondokkal terhelt tényezői is kényelmetlenül érezték magukat. Nyomban megjelentek a zsidó hitközség irodáiban, ahonnét azzal a megnyugvással távoztak, hogy a pénz megvan: a törlesztésnek akadálya nincs, csak a font hiányzik. Megkezdődött a tárgyalások sorozata egyik nagybankunk és a hitközség között, de most már a főváros protekturátusa alatt és az eredmény nem is maradt el. A hitközség befizette a gondosan félretett pengőket, átvette a 8700 angol fontot és elküldte a londoni hitelezőknek, akik .közben már birtokba vették a Pesti Zsidó Hitközség kölesönének egyik jelentős törlesztési összegét. Franch-hávét végy... o magyar mezőgazdát, ci magyar munkást, a magyar ipart i-öl segíted ! j JiL • | Száss Albert oki. mérnök épílö és faipari vállalata Fatelep ; (Depot) VI., Máglya-utca 76. Budapest—Dunapart teherpályaudvar Sziget vágány. Telefon: A. 511-06 jmmmlMnmp ax EGYSEGES KÖZSÉGI POLGÁR! PART hivatalos la El
