Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13-14. szám
4 Budapest, 1931 április 1. Megindultak a kombinációk a, FANSz elnöki állására A tisztviselők nagy várakozással tekintenek az új elnök működése felé — Budó Jusztin főtitkár ismerteti a tisztviselők legsürgősebb panaszait és kívánságait Wurmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes nyuga- lombavonulásával felvetődött az a probléma, hogy mi lesz a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége elnöki székével. A FANSz alapszabályai ugyanis úgy intézkednek, hogy a vezetőségnek csak aktiv tisztviselő lehet a tagja, így a. tisztviselők szövetségének minden valószínűség szerint“ új vezetőt kell keresnie. Egyelőre még teljesen bizonytalan a helyzet, de annyi már bizonyos, hogy a régi elnök nem. maradhat, meg az említett oknál fogva a helyén és a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége részéről már meg is indultak a bizalmas megbeszélések, hogy ki lépjen a FANSz élére. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége nagyon sokat remél az elnökválasztástól, mert a tisztviselő problémák egész sora vár elintézésre a szövetség kötelékében. Már nevek is vannak forgalomban s valamennyi kombináció között legerősebben tartja magát az, amely szerint Szendy Károly tanácsnok kerülne a FANSz élére. Ez természetesen még tervezgetés, s csak a. tavasz folyamán összeülő közgyűlés hozza meg a döntést, s egyelőre nyalt kérdés az is, vájjon Szendy tanácsnok vállalná-e a Fansz vezetését. Az elnökválasztás és a fővárosi tisztviselők egyéb problémái iránt a FANSz főtitkárához, Budó Jusztin dr. székesfővárosi levéltárnokhoz fordultunk felvilágosításért, aki a következőket válaszolta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Wurmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes kiválásával á FANSz elnöki széke, bár eddig formailag nem mondott le, de jure és még inkább de facto megüresedett. Az alapszabályok értelmében rövidesen összehívjuk az elnökséget, hogy megfelelő elnökről gondoskodjék a szövetség számára. Eddig az volt az elgondolás, hogy az elnöknek okvetlenül városházi embernek kell lennie. A magam részéről ezenkívül feltétlenül szükségesnek tartom, hogy olyan férfiú kerüljön a sok ezer tagú szövetség elnöki székébe, aki a székesfőváros legfőbb vezetőinek teljes és őszinte bizalmát bírja, mert ez á kitüntető bizalom felülről épp annyira fontos, mint a reménykedő bizalom alulról és nagy mértékben megkönnyíti a leendő elnök fölötte nehéz feladatát és ez, szerintem, már egymagában félsikert jelent. — Nagy vonásokban hogy aláírni a fővárosi alkalmazottak helyzete? — 1923 március 23-án választottak meg először a FANSz főtitkárává. Azóta bőséges alkalmam volt arra, hogy az alkalmazottak és főleg a kisebb emberek helyzetét és panaszait megismerjem. Merem állítani, -hogy ezen a téren a diagnózis helyes megállapítására hosszabb megfigyelés és tapasztalat nélkül bárki is eredménytelenül vállalkoznék. Mert nagy ám a távolság és süppedékes a talaj a rideg paragrafustól az emberek leikéig. Hatóság és egyéni lélek: két pólus. Ezen a területen a magvetőnek ügyes és lelkiismeretes confessariusnak kell lennie, mindenekelőtt pedig a szívjóság és szeretet önzetlen sáfárjának úgy, ámint Szent Pál apostol a korintusiakhoz írt első levelében kifejtette: ha szeretetem nincsen, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom; vagy pedig úgy, amint a pogány költő a nemesszívü királynőről feljegyezte: Non ignara mali, miseris snccurrere disco, ismervén a nyomort, könyörülni tanultam a másén. — Van-e ok különösebb panaszra a fővárosi alkalmazottak anyagi helyzetét illetőm<? — Egy intervjú keretében bajos megmondani, hogy mi minden fáj a sokszáz fővárosi alkalmazottnak és mi .az, ami munkája közben ki-kitör leikéből. Annyi bizonyos, hogy sokan, sajnos igen sokan isménk a lélek fojtott sírását, s aki csak egy kicsit is ért a psychológiához, kénytelen elismerni, hogy ezeknél a jó és pontos munka kettős érdem. Ha mégis in concreto rá akarnék mutatni arra, ami első tekintetre is közóhaj a tisztviselők körében, akkor csak arra kell hallgatnom, ami az idők folyamán a sok memorandumból szinte egyöntetűen ki-kicsendült. Az egyik az, hogy a fővárosi középső fizetési osztályok, ahol éppen a derékhad, a triariusok helyezkednek el (sőt egyik-másik még főiskolás szakban maga a vezető állás is), agyon vannak lapítva: a Vl-tól a IV-ig, ha csak nem ugrásszerűen lép elő a szerencse fia, alig jelent valamit a fokról-fokra való clőlépés, legfeljebb 32—35 pengőt havonta. Ezekben a fizetési osztályokban békebeli fizetésüknek legjobb esetben csupán 60%-át kapják a tisztviselők. Szerintem ezeket a fizetési osztályokat úgy lehetne egy kis levegőhöz juttatni, ha a III. fizetési osztályban megszüntetnék a 3. fokozatot, .aminthogy a legutolsó rendezésig a fővárosi III. fizetési 'osztályban tényleg csak 2 fokozat volt. Az állami rendszerű III. fizetési osztályban meg pláne nines is fokozat. Nálunk nem lévén sem cím, sem jelleg; sem külön, sem együttvéve, ami pedig kinevezés esetén rangsor- és pénzbeli előnyt is biztosít, a lélekkel végzendő munka érdekében kívánatos, hogy anyagi helyzetének quasi gondosabb szabályozásával jutalmazzák a tisztviselőt. —. Mi a vélemény az alkalmazottakra nézve cmy- nyira fontos előlépési lehetőségekről9 — Mindenki tudja, sajnos, a tisztviselő legjobban, hogy ezentúl az elölépés mind nehezebb és nehezebb lesz. Ezért a közszolgálat érdekében is fölötte kívánatos volna, hogy vagy állítsák vissza azt a szabályrendeleti intézkedést, amely a legutolsó státusrendezésig érvényben volt s amely szerint „az az alkalmazott, aki a III—XI. fizetési osztályok valamelyikének 1. fokozatában betölti a háromévi várakozási időt, átlép a következő magasabb fizetési osztály legalsó fokozatába", vagy pótolják úgy az elölépés hiányát, hogy visszaállítják a régebben megvolt korpőtlék- rendszert, vagy a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. 69. §-ának 14. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően bevezetik a személyi pótlékrendszert. Szerény véleményem szerint ez utóbbi intézkedés helyesebb, mert fokozza a munkakedvet. Mindenki, tehát a kisebb tisztviselő is látja, hogy ha szorgalmasan dolgozik és mégsem lehet előlépni, .akkor kenyéradó gazdája őróla sem feledkezik meg: a maga állásának megfelelő pótlckbáh ő is részesül és nem csupán a magasabb állásánál fogva anyagilag amúgy is jobban szituált. Mindenesetre sok a tennivaló még az alkalmazottak szooiális, erkölcsi és anyagi érdekei tekintetében és itt sokat várunk az új törvény- hatósági bizottságtól és az új fővárosi törvény alapján alakított törvényhatósági tanácstól. A magyar köztisztviselő állandóan szeme előtt látja Trianont s a nagyobb részt innen fakadó köznyomort, ezért lehetetlent nem kíván, legkevésbbé pedig az amúgy is roskadozó adófizető polgárok terheinek súlyosbítását, de igenis kérve kéri az exorbi- táns és bántó aránytalanságok mielőbbi megszüntetését. ........................................................................■■■■■■■■■■■« Újjáalakították a Ióváros tisztviselői karát A törvényhatósági tanács keddi ülésén megválasztotta a tisztújítás még hátralevő kategóriáit, amelynek eredménye a következő: Árvaszéki elnökhelyettesi állásra megválasztották Csorna Kálmán dr.-t és Kovák Sándor dr.-t, tiszti főügyészhelyettesi állásra Várady Jenő dr.-t. A főjegyzők névsora a következő: Tatár Béla dr., Gö- möry Albert dr., Schara Béla, Goszleth Ernő dr., Márkus József dr., Michál Jenő, Balogh Hugó, Schmaderer Oszkár dr., Thordai Lajos dr., Hajdecker János dr., Farkas Lajos dr., Antalfy Géza, Felkai Ferenc dr., Battlay Imre, Wirn- hardt Ágoston, Vezér Károly dr., Huba Géza, Lindl Zsig- mond, Unger Ferenc, Vigyázó Géza dr., Keresztes Miklós dr., Killer Ernő dr., Földváry Imre dr., Vadon Géza dr., Benedek Szabolcs dr., Gallner Ferenc dr., Pertik Béla dr., Sztankovits Mihály, Bostagni Achilles dr., Czebe Jenő dr., Morvay Endre dr., báró Babarczy István dr. Műszaki főtanácsosok lettek: Friedrich Lajos, Klemen! Károly és Szinte László. Árvaszéki ülnökök: Veszter Gusztáv dr., Szokola Leó dr., Müller Sándor dr., Urbát Zoltán dr., Toldy Tibor, Bötzer Ferenc dr., Bán Kálmán dr., J akopovics Pál dr. Árvaszéki jegyző: Stankovics László dr., Kimer Vilmos dr., Pénzes József dr., Fazekas Béla dr., Nagy Endre dr., Szaplonczay-Mihalovics Zsigmond dr. Tiszti ügyészek: Reicht Károly dr., Tóth Péter dr., Feigler Károly dr., Günther Ferenc dr., Fertsek Leó dr., Széllé József dr., Hermann Sándor dr. Műszaki tanácsosok: Lantos Géza, Csányi Pál, Bánóozy Béla. Műszaki felügyelő: Mottl János. Árvaszélei jegyző: Kapdebó Miklós dr., Czeller Ferenc dr. Alügyészek: Matolcsy Kálmán dr., Szálka Béla dr., Ku- bim,yi Imre dr., Feigler Sándor dr., ölveczlcy Dezső dr., Jablonkay Géza dr., Fömcmölcök: Herczegh János, Lipthay Gyula, Gábory Béla. Tmácsjegyzők: vitéz Horváth Béla dr., Zielinski Tibor, Laozó Viktor dr., Flaxmayer József dr., Bär ti Tivadar, Szvoboda Endre dr., Fosta János dr., Gergelyt Ernő cfr., Garancsy László dr., Hügel Jenő dr., Horony-Pdifi Aurél dr., Pottornyay László dr., Beliczay Imre dr., Ma- tolay Viktor dr., Lukácsy József dr., Markovich, Aladár dr., Venczell Geyza, Boros Pál dr., Farkas Ákos dr., Toldy Ernö; Vécsey Kálmán dr., Bimanóczy Olivér dr., Bemete Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, szobatomakészletet és horgászati cikkeket Szállít hivatalok részére iratkötőhevedert, por- és padlótörlőmhát Telefon: J. 415—07 Alapítva 1838-ban Hauschild Albert Budapest« VII.t Károly-körút 15. szám Viktor, Horváthy Béla dr., Kiss Zoltán, Komolyai Rezső dr., Eperjessy István dr., Bózsavölgyi István dr., Delta Donna Mihály dr., Buffy Kálmán dr., Prolcopp Sándor dr., Abonyi Tibor dr., Lengyel Mihály dr,, Mayer Kálmán, Morzsányi Károly, Sztojanovits Pál dr., Szentmiklósi József dr., Zobor Miklós dr., Günther Tivadar, Beke Hugó, Hetessy Ferenc dr., Beliczay Oszkár dr., Seclhofer Róbert dr., Halalmk Kálmán, vitéz Bárány László dr., Csanády Gusztáv dr., vitéz Horváth László, Staub Aladár dr., Kállay Albert dr., Haviin Károly dr., Tőkés Gyula dr., Gloetzer László dr., Mártonffy Marius dr. HLATKYJÓZSEF OKLEVELES MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA MAGASÉPÍTÉS, ÚT-, VASÚT, HÍDÉPÍTÉS, VASBETÓN BUDAPEST, I„ FEHÉRVARI-ÚT 42. _ TELEFON« LÁ. 1—03. Hagyat Építő Iparosok Szövetkeznie KÖZPONT. Budapest, IV. kér., Párizsimtca 1 m Építőtakarékosság; és az építő iparral kapcsolatos pénzügyi műveletek lebonyolítása Tagfelvétel csak iparengedélymásolattal kérelmezhető <§> Telefon. Aut. 871-19 és 883-97 RIEGER OTTO ORGONAGYÁR Uj orgonákat valamint homlokzatsípokat szállítunk és örgonajavitá- sokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X. KERÜLET, SZIGLIGETI-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOSFALVA) Tel.: Zugló 63-45. Müller Rezső asztalosárugyár. Arany- és ezüstéremmel kitüntetve Cégtulajdonos: Tomancsik György Alapítva 1875 A Tomancsik-rendszerű magyar-német stb, szabadalmazott ellensúlynélküli tolóablak egyedüli gyártója Budapest, X. kér., Kerepesí-út 63. Telefon: József 396—32 Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rl. Budapest, VII., Czobor-utca 7—11. sz. Sürgönyeim: Blackman Telefon i Zugló 72—14 Ventilátorok, exhaustorok, fúvók, minden teljesítményre és célra. — Szellőző-, fűtő-, hűtő-, szárító-, nedvesítő-, porszívó stb. berendezések. CUSTODIS ALPHONS MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉS RÉSZÉRE BUDAPEST,V. KÉR., NÁDOR-UTCA 19- S Z. TEL.: AUT. 120 ALAPÍTÁSI ÉV 1876 Gyárkéményépítós Gőzkazánbefalazás Ipari kemencék építése és tervezése DITTLER FERENC építőmester BUDAPEST, Vili., BAROSS-U. 36
