Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-11 / 10. szám

2 Budapest, 1931 március 11. Gondot okoznak a városházán a ka­báííolvaj szarkák és az illetlen verebek * Egy-egy jómadárral ugyan imitt-amott a város­házán is szokott baj akadni, általában véve azonban nincs ügyosztály, amely tüzetesebben foglalkoznék az ornitológiával. Legújabban azonban sok gondja van a városházának részben a kabáttolvaj szarkákkal, részben pedig az ületlen verebekkel. I. A tolvaj szarkák a választási küzdelem alatt tet­tek szert népszerűségre. Ezek a madarak rendesen odatörekszenek, ahol sok az ember és a sokadalomban szabadon .űzhetik iparukat. Márpedig a községi vá­lasztáson annyi volt a jelölt, hogy a tolvaj szarkák bátran és minden óvatosság nélkül működhettek. Hogy imitt-amott eltűnt talán egy pénztárca, ezzel nem igen akadt baja a fővárosnak. Egy esetben azonban télikabát-tolvajlásra vetemedett egy ilyen szarka, aki áldozatul Földváry Béla dr. bizottsági tag kabátját szemelte ki. Sikerült is a tolvajlás a XIII. választási kerület irodájában, ahol Földváry dr. mint pártmegbízott fejtett ki boleros tevékenységet. Az embernek első pillanatra megesik a szíve, hogy íme, érdemes-e a közért lelkesedni, amikor a polgártárs, akiért a városatya él, hal és dolgozik, ilyen rút módon rója le háláját. Földváry dr. azon­ban úgy vélekedett, hogy az életét ugyan hajlandó föláldozni a fővárosért, de a télikabátját nem. Ő a választáson a főváros közönségéért szenvedett, fizesse meg tehát az ellopott télikabátot a főváros közönsége. Már csaknem pörre került a dolog, amikor a város­házán úgy vélekedtek, hogy nem érdemes egy téli­kabát körül ilyen harcot folytatni. Meg kell fizetni a télikabátot. Most már barátságosabbak kezdtek lenni a tárgyalások, amelyek során kiderült, hogy Földváry Béla dr. négyszáznegyven pengős télikabátba szokott járni, amelynek zsebében sál és kesztyű is volt. Kabát, sál, kesztyű — Isten neki fakereszt! — ő kiegyezik négyszáznyolcvan, pengőben. A IV-ik ügyosztály, ahová az ügy érdemi része tartozik, azt mondta, rend­ben van, viszont egy nem egészen új télkabátért a főváros a könnyelműség vádja nélkül nem adhat va­donatúj télikabátot, le kell tehát számítani a kopásra huszonöt százalékot. Kiutalványoztak tehát három­százhatvan pengőt és most már csak az a kérdés, hogy Földváry Béla dr-ra nézve nem állott-e elő 'inkompa­tibilis helyzet, amikor a fővárostól követelt és a fő­város fizetett. Érdemes a megemlítésre az is, hogy ez volt az első akta, amelyet Liber Endre alpolgármesteri minő­ségében aláírt. Az elintézés módja felett az alpolgár­mesternek voltak ugyan aggályai, de nem akarta az ügyosztály intézkedését már első alkalommal meg­semmisíteni. II. A verebekkel viszont Balló Alfrédnak, a Köz- tisztasági Hivatal kitűnő igazgatójának gyűlt meg a baja. Azaz, hogy inkább a verebeknek ővele. Hiszen köztisztasági szempontból föltétlenül igaza van Balló Alfrédnek, aki úgy véli hogy mégsem járja, hogy bárki idegen odavetődjék az Erzsébet térre, a vidám verebecskék azonnal megpecsételik vele a barátságot. — Halál a patkányokra — zúgja a tisztifőorvos. — Halál a verebekre — replikázik a köztiszta­sági hivatal igazgatója. A patkányokkal tényleg valószínűleg csinálnak is majd valamit, de be kell vallanunk, hogy a veréb­üldözés sikerében nem szívesen hiszünk. Balló igaz­gató feltétlenül széles látókörű férfiú, ezúttal azon­ban alighanem ágyúval lövöldöz a verebekre. A szen- timcntaliznrus vádját emelhetik ellenünk, de mi őszin­tén bevalljuk, hogy fájna nekünk ez a verébellene? hadjárat. És nem is olyan egyszerű a verebeken ki­fogni. Megtisztíthatja Balló igazgató úr az Erzsébet teret és környékét, egészen bizonyos, hogy hamarosan új verébrajok érkeznek a jó vidékről. De egy tanulságos történetet is szeretnénk elmon­dani. 1870-ben történt, hogy valami őrült spanyol ki­mondta (a spanyolt méltóztassék százszázalékos szó- Bzerint való értelemnek tekinteni), hogy a verebek kártékony állatok. Ki kell irtani egész Spanyolország­ból a verebeket, ez volt a jelszó és a jelszavat tettek követték. Vérdíjat tűztek ki a verebek fejére éspedig sikeresen, mert hamarosan egyetlen veréb sem illetlen- k(Hlett Spanyolországban. Nem múlt el azonban egószon két esztendő sem, amikor egyszer csak azt vették észre, hogy rettentően elszaporodtak a rovarok és her­nyók és tönkretették a narancsfákat, olajfákat és minden véleményt, amihez csak hozzáfértek. Nem A Polgári Egység Klubja hétfőn este tartotta évi rendes közgyűlését Kozma Jenő elnöklésével. A közgyűlésen a klub tagjai olyan nagy számban jöt­tek össze, hogy az akadémiáuccai díszterem szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Kozma Jenő elnöki megnyitója után Benczúr Waldemár ismer­tette az 1929. és 1930. léivek számadásait,, valamint az 1930—31. évek költségvetését, amelyeket a közgyűlés egyhangúan tudomásul vett, jóváhagyott és a veze­tőségnek a, felmentvényt megadta. Scheuer Róbert, a klub igazgatója, ismertette ez­után az évi jelentést, amely részletesen foglalkozott a községi választások lefolyásával is és örömmel ál­lapította meg, hogy a klubba! szorosan együttműködő Egységes Községi Polgári Párt, mint a polgári egy­ség gondolatának a letéteményese, a választási kam-1 pány eredményeképpen megérdemelt sikert aratott. Az utolsó két választás eredményét összehasonlítva, kitűnik, hogy 1925-ben a párt alig 19.000 szavaza­tot kapott, míg most 36.000-et, ami azt mutatja, hogy sikerült a 'súlyos gazdasági viszonyok, sőt krí­zisek dacára is egy erős, megbonthatatlan, egyre növekvő és hűséges tábort állítani a polgári egység gondolata mellé. Az I. kerületben 22 százalékról 26-ra, a II. kerületben 18-ról 24-re, a III. kerület­ben 11-ről 14-re emelkedett a szavazatok száma. Az V. kerületben 1925-ben még nem volt szervezet, de a mostani választáson már 11 százalékos volt az eredmény. A párt eredményesen tartotta a frontot a VI. , VII. és VIII. kerületeikben is. A IX. kerületben 8 százalékról 18-ra. a X. kerületben pedig 8-ról 21 százalékra emelkedett a választók számaránya. Kü­lön ki kell emelni a XIII. választókerületben, az an­gyalföldi eredményt, ahol öt évvel ezelőtt nem volt a pártnak semmi talaja, s most, a szocialisták fel­legvárában, 1200 szavazatot,, 9 százalékot sikerült összetoborozni. A XIV. kerületben pedig 8 százalék­ról 17-re szaporodtak a párt hívei. Igen szép ered­ményekről számolhat be avezetőség a XI. lágymányosi, és a XII. hegyvidéki kerületben is. A választási kam­pány — mondja a jelentés — olyan jelentőségteljes etapja volt a pártnak, amely mellett szó nélkül elha­ladni nem lehet, mert sikerült a fővárosi polgárság széthúzó elemeit társadalmi téren közös nevezőre hozni. Az elért eredményekért elismerés illeti meg Andréka Károlyt, Orova Zsigmond ot, Petracsek La­jost, Scheuer Róbertét, Dési Gézát, Szarnék Emilt, Szabó Sándort. Bohn Józsefet, TJsetty Bélát, Di­niek Vidort, Martin Jánost, akik a kerületben fej­tettek ki fáradhatatlan munkát, s külön kiemeli a jelentés Payr Hugó pártiigazgatót, aki a választás megorganizálásával, irányításával szerzett magának, éjjelt nappallá tevő buzgalmával, hervadhatatlan ér­demeket. A nagy tetszéssel fogadott jelentés után a tiszt­újításra került a sor. Dési Géza a közgyűlés egy­hangú és tomboló lekesedése között arra kérte Kozma Jenőt, hogy vállalja el újból a vezért tisztet, az el­nökséget. A közelmúltban történt események — mon­dotta — nem véletlenek eredményei, hanem az ered­mény odaadó, buzgó munkásság gyümölcse. Kozma Jenő egész lényével, odaadó, bölcs, okos irányításával méltó embernek bizonyult a megfelelő helyre. Be­bizonyította, hogy vezért, képességeivel helyesen vá­lasztotta meg az utat, amelyen haladni kell és arra kért őt a klub tagjai nevében, fogadja el ezúttal is az elnöki tisztet és juttassa tovább is célhoz mind­azokat az elveket, amiket a klub maga elé kitűzött: a szebb és boldogabb holnapot, a haza és a főváros felvirágoztatását. Kozma Jenő dr. közvetlen szavakkal köszönte meg a megnyilvánult bizalmat, amellyel megerősítését látja annak, hogy az a politikai program, amelyet hat esztendővel ez­előtt lényegesen kisebb tábor előtt vállalt és magá­évá tett, elindított, helyes volt. 1925-ben nehéz volt az indulás, hiányzott az egységes vezetés, de kitartó munkával sikerült elérnünk, hogy komoly célkitűzé­sünk azt az eredményt érte el, amit ennél a válasz­tásnál felmutathattunk. Ellenfeleinknek és ellensé­geinknek egyaránt bámulatát vívtuk ki és minden ol­dalról azt kérdezték tőlünk, hogy titkos szavazással hogyan érhettünk el ennyi szavazatot. A siker for­rása az volt, hogy minden polgári lélekből származó volt más, mit tennivaló, minthogy visszasírták, vissea- könyörögték szegény verebeket, amelyek azóta « boldogan élnek a Spanyol félszigeten. Balló igazgató úrtól azt szeretnénk ezúttal meg­kérdezni, hogy nem volna-e túlságosan megszégye­nítő Budapest közönségére nézve, hogyha most ki­irtanák a verebeket, két esztendő múlva pedig BaUé igazgató úr vezetésével hódoló deputációban kellene őket megkérni, hogy méltóztassanak visszatérni ar Erzsébet térre és méltóztassanak továbbra is kedvükre illetlenkedni. óhajt és kívánságot kielégíteni igyekeztünk. Elértük, hogy bizalommal tekintenek reánk, mint a polgári gondolat komoly letéteményesére. Nem sikerült el­érni, de a szándék nem hiányzott. Néhány évvel ez­előtt hangoztattam, mint programpontot a polgárság’ gazdagodásának erősítését. Sajnos, a polgárság azon­ban nem gazdagodott, de ha nem lettünk volna se­gítségére, akkor ma még rosszabb helyzetben volna a polgárt társadalom. Középen állva, jobbról és balról egyaránt hódítottunk híveket. Munkánkat még nem fejeztük be, súlyos problémák egész sora van hátra, amelyen át akarjuk vezetni a polgárságot és még jobban meg akarjuk alapozni polgártársaink bizal­mát és minden törekvésünk, hogy elérjük a polgárság könnyebb boldogulását. Kozma Jenő ezután azt fejtegette, hogy a biz­tató jelek máris mutatkoznak. A ratifikációval össze­függő államkölcsön sorsa a közeljövőben eldől. Ha­marosan megindulnak a nagy közmunkák és amit a választások alatt programmá tettünk: megkezdődik az álláshalmozások, a mammutfizetések letörése. Az üzemek leépítése már nemcsak városi, hanem kor­mányprogrammá lett. Hatalmas lépések történtek a közlekedés javítása, az útépítések folytatása, a fürdő­város megvalósítása terén, ami Budapest naggyá- tételét és a polgárok jobb sorsra juttatását célozza. Beszédét azzal fejezte be, hogy feltétlenül bízik a polgárság talpraállásában: a, Polgári Egység Klubja az Egységes Községi Polgári Párttal egybeforrva, minden erejével ezen fáradozik. Kozma Jenő beszédét szűnni nem akaró tetszés fogadta. Ezután megválasztották társelnökökké Tolnay Kornélt, Ugrón Gábort és Bárczy Istvánt; alelnö- kökké: Becsey Antalt. Bódy Tivadart, Dési Gézát, Chorin Ferencet, Éber Antalt, Ereky Károlyt, Fejér Ottót, Gaár Vilmost, Görgey Istvánt, Usetty Bélát, Szabó Sándort, Glücksthal Samut; igazgatókká: Ba- csinszky Vladimírt és Scheuer lieber tét; ház­nagyokká: Bakonyi Jánost, Dárdai Edét, Dósa Ottót, Erösdy Sándort-, Szarnék Emilt; gazdákká: vitéz Antal Jánost. Miklós Elemért, Krivoss Árpá­dot, Springer Ferencet, Petracsek Lajost; ügyésszé: Gerlóczy Endrét és Medvigy Gábort; pénztárossá: Holzer Sándort; azonkívül megalakították a szám­vizsgálóbizottságot, intézőbizottságot és a 250 tagúi választmányt. * A közgyűlés után társasvacsora volt, amelyen jelenvoltak: Kozma Jenő, Liber Endre alpolgármes­ter, Dési Géza, Fejér Ottó, Becsey Antal, Némethy Béla, Éber Antal, Dorner Gyula, Tatay Béla tábor­nok, Spannberger Alajos és Bucsánszky Bertalan kér. elöljárók, Erödy Kálmán főigazgató, Horváth Ká­roly, Lengyel Endre, Oszoly Kálmán, Girardi libor, Benczúr Waldemár, Orova Zsigmond, Vigyázó Géza főjegyző, Gallner Ferenc tanácsjegyző,^ Babarczy Ist­ván báró, Hubert Vilmos, Salamon Géza, Szvoboda Endre tanácsjegyzők, Gazdy Jenő, Szécsi Ernő h. tisztifőorvos, Sümeghy László, Kollmann Dezső, Erösdy Sándor, Morvay Zsigmond, Róna Sándor és még sokan mások. A vacsorán Kozma Jenő meleg szavakkal kö­szöntötte Diber Endre alpolgármestert, majd azt han­goztatta, hogy ez a párt nem űz személyi kultuszt, hanem komolyan és változatlanul a polgári egység gondolatát szolgálja, azt a gondolatot, amely nem régen honosodott meg a városháza portáján. Liber Endre alpolgármester megliatottan mon­dott köszönetét az üdvözléséért és hangoztatta, hogy ez a feléje sugárzó barátság évtizedek óta kíséri őt közéleti pályáján. Ezúttal nem ad programot. A mö­götte álló 35 éves múlt nyitott könyv, amelynek elvei és eszméi fogják irányítani a jövőben is, ha mégis programot jelöl ki, az annyi csupán, hogy igyekszik, úgy mint a múltban, ezentúl is jót cselekedniMint a polgári front szerén'y közkatonája, kéri a párt min­den egyes tagjának támogatását. Liber Endrét lelkes ünneplésben részesítette a vacsora közönsége, majd Becsey Antal intézett hozzá baráti szavakat, a fővárosi tantestület nevében pedig Erödy Kálmán főigazgató üdvözölte. Végiig Éber Antal méltatta Liber Endre kulturált egyéniségét é* a jó embert. A vacsora a késő éjjeli órákban ért véget. Minden polgári íélekhőí származó kívánságot kielégíteni iparkodtunk A Polgári Egység Klubja tisztújító közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom