Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-11 / 10. szám

Budapest, 1931 március 11. Mese az ár rőf és a koldusdiákról Különösen, babonásan, sőt megdöbbentően egy­forma sorsú két férfiú került Budapest alpolgármes­teri székébe. Két ember, akiket az élet tett ikrekké és akik lelkűkben mégis szinte ellentétesek. Liber Endre és Borvendég Ferenc életének forrása a szegénység sziklái között fakadt és a megpróbáltatások szakadé- kain át szinte párhuzamosan jutott el a legelőkelőbb vároházi pozícióig. Az ember képletesen szeretné megmondani, hogy a lakótársak alpolgármesterekké lettek. A stilisztikai figura azonban elhalványodik az élet meseszerkesztő nagysága mellett, mert Liber Endre és Borvendég Ferenc a valóságban is tíz esz­tendeig voltak munkatársak: mint szegény, küzdő, föl­törekvő, tehetségük tudatában türelmetlen fiatal­emberek. És a születésük? Meg a neveltetésük? Liber Endre egész gy ermekkorát a székesfőváros József- fiúárvaházában tölti el és — hogy úgy mondjuk — •rök dicsérete marad Budapest székesfőváros szociális tevékenységének, amely nemcsak a tehetség kibonta­kozásának ad módot, de nemes szíveket, emelkedett lelkeket is nevel az árvaházak komornak tetsző, de ál­dásos falai mögött. A másik alpolgármester, Borven­dég Ferenc, földhözragadt szegény emberek gyer­meke. Komárom megyében, az egykori gesztesi járás legnagyobb községében, Ácson született, édesatyja kis falusi szabómester volt, akinél valószínűleg nem az ácsi gróf és még csak nem is az ácsi cukorgyári igazgató csináltatott frakkot és szmokingot. Borven­dég Ferenc már a tatai piaristák gimnáziumában is maga tartotta fenn magát és keserves küzdelmek árán jutott el, amíg bekerült a főváros tisztviselőinek abba a csoportjába, amely a döntő versenyekben mindig számítani szokott. Amennyire az élet ikrei azonban Liber Endre és Borvendég Ferenc, annyira egymás ellentétei a tem­peramentum és a lelkiek dolgában. Liber Endre, ha kemény férfiú is, inkább érzékenységre hajló, a szív parancsaira cselekvő, a művészetért rajongó ember, akinek pályája, városházi alkotótevékenysége is ebben az irányban fejlődött ki. Borvendég Ferencben a realitások embere került az alpolgármesteri székbe, akinek összes testrészei közül, talán a gerince fejlő­dött ki legerősebben. Igaz, hogy ebben a tekintetben kitűnő iskolája is volt. Egy kemény, nyakas, de azért bölcs, melegszívű férfiú mellett töltötte el életének azo­kat a munkában gazdag éveit, amelyeknek idején te­hetsége teljes virágában pompázott. Ez a férfiú Búzáik János volt, akinek tanáesnoksága és alpolgár- mestersége idején Borvendég Ferenc a szó lagszoro- sabb értelmében a jobbkeze volt. A két új alpolgár­mester eme belső tulajdonságai valósággal predeszti­nálták őket azoknak az ügyeknek intézésére, amelyek­ben alkotó tevékenységük kimerült. Liber Endre, mint a menekültek kormánybiztosa, a háború után feledhe­tetlen munkát végzett, mint a szociális ügyek intézője, hírt, nevet és dicsőséget szerzett Budapest székes- főváros szociális gondoskodásának, mint a kislakások tömegének termelője, nagyban hozzájárult a háború utáni generáció szenvedéseinek enyhítéséhez.. Borven­dég Ferenc az üzemi kérdések nagymestere lett, jogász létére biztosabb kezű és biztosabb ítéletű diri­gense az üzemeknek, mint maguk a technikusok. Há­ború utáni szörnyű leromlottságukból hatalmas erő­vel emelte ki a főváros üzemeit, biztosította éspedig zökkenő nélkül azokat a közszolgáltatásokat, amelyek a budapesti ember mindennapi szükségletei. Gazda­ságilag is rendbehozta az üzemeket, amikor pedig a bánhidai centráló kerdeseben a fővárosnak védő­ügyvédre volt szükségé, olyan erővel és a meggyőző­désnek olyan lángolásával szállt szembe a magasabb hatalmakkal» hogy ezzel mindenldnek tiszteletét ki­vívta. Sajnos, a két új alpolgármesterrel, úgylátszik, vége szakadt annak a nagy gárdának, amely Buda­pest fénykorában kialakult és amely Bárczy Istvánon kívül a Bódy Tivadarokat, a Folkusházyakat, a Buzáthokat, a Fock Edéket, a Harrer Fereneeket, aaeg a többieket adta a fővárosnak. Liber Endre és Borvendég Ferenc még a nagy gárdából valók, nekik lesz még tudásuk, tapasztalatuk és megérzésük ahhoz, hogy egy új nagy gárda számára tehetségeket tobo­rozzanak és neveljenek. Közúti gőz- és moforhengeriést vá"a' WOLFF ERNŐ Sürgönyeim: Wolffcke Telefón: Lá. 13—82 Budapest, I., Kelenföldi út 1 ilzcnyos területekre korlátozzál! a iaRősfelmondási jogot-Sike­rült összhangba hozni az érdekeltségek és a kincstár szempontjait A háztatarozási törekvések biztosítása érdekében megindított tanácskozás folytatásaként, hétfőn dél­után Riplca Ferenc dr. főpolgármester további meg­beszélésre hívta össze az érdekelt hatóságok képvise­lőit. A megbeszélés komoly lépésekkel vitte előre a háztatarozási akció ügyét, amelynek anyagáról Bscsey Atóa!, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke a kö­vetkező részeket mondotta el a Fővárosi Ilirlap munkát ársának: — A főpolgármesternél tartott ankétnek tudva­levőleg az volt a legfőbb célja, hogy a háztatarozások megindításával a munkaalkalmak hosszú sorát bizto­sítsuk az építőiparnak. Az ankét során megvitatás alá kerültek azok a rendelettervezetek, amelyeket a munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében a kor­mány fog kibocsátani. Az ankéten a pénzügymüiisz- tert Varga Imre államtitkár és Kölbig Ferenc minisz­teri tanácsos, a népjóléti minisztériumot Udvarhelyi Ubul törvényszéki bíró, a Közmunkatanácsot Gzaba- lay Kálmán alelnök és Fodor Sándor miniszteri ta­nácsos képviselték, míg a főváros részéről Liber Endre alpolgármester, Lamotte Károly és Csármann Ferenc tanácsnokok, továbbá Harrer Ferenc, Bródy Ernő, Révész Mihály és az Egységes Községi Polgári Párt részéről én vettem részt. — Mindenekelőtt a múlt héten lefolytatott tanács­kozás eredményei kerültek megvitatás alá, amelynek célja, hogy az összes érdekeltségek és hatóságok ál­talános kívánságai és nézetei összhang­zásba kerüljenek. Egy szűkebb bizottság, feladata volt, hogy a szemben­álló és egyes kérdésekben nagyon eltérő felfogásokat áthidalja. A szűkebb bizottság többnapos tárgyalás folyamán megvitatta az összes kérdéseket és így a most megtartott ankétnek az volt a feladata, hogy még néhány problémát igyekezzen tisztázni, közöttük a lakások feltételes szabaddá tételének ügyét is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy sem az Erzsébet sugárút, sem a többi nagj^ építkezésre szánt területnek gya­korlati beépítése mindaddig nem sikerülhet, míg a lebontandó házak lakóinak felmondási viszonyai­ról nincs döntés. Ezenfelül tisztázni kell a nagyobb átalakítások esetén felmerülő lakáskérdéseket is. A másik fontos momentum, hogy az új házak akár üres telken, akár a le­bontott házak helyén, milyen mérvű adó- kedvezményben részesüljenek és ezek a kedvezmények a városrendezés magasabb szempontjaival hogy hozhatók kapcsolatba. Végül megvilágítandó az a kérdés is,, hogy az állami és köz­ségi házadók mily mértékét lehet a köz érdekében a munkaalkalmak megteremtése céljából áldozatul hozni. — A vita, amely beható eszmecsere után kiala­kult, abban csúcsosodott ki, hogy a mai gazdasági és szociális viszonyok kö­zött a lakásfelmondások ügyét kizárólag a városépítési nagy célok érdekében és bi­zonyos területekre korlátozva szabad csak alkalmazni. Az értekezlet a Közmunkatanács előterjesztése alap­ján megállapította a város belterületét magába fog­laló körzeteket, amelyekre nézve a városépítés szem­pontjai a lakásépítést szükségessé teszik. Ezzel szem­ben az épületátalakítások tekintetében felmondáúi jogot statuálni nem szakad, viszont a munkálatok végrehajtását sem lehet meggátolni. A lakók tehát Uecs&yJ&nö okleveles gépéssmérnölc 'Jteeresltetielizii és fpcsrí rí. BUDAPEST, Vili., Kisstáció - utca 1L ALAKULT 1905-ben. TELEFONOK : József 339-02, 351-99, 394-86 1R/1NSZMIS$ZIÓ -OSZTÁLY: Teljes előtétek és közlőmüvek F &S precíziós golyóscsapágyakkal, Dick-balata-, Roland-gummi- és lnex-bőrszíj ak, Crescent-szíjkapcsOk tűrni tartoznak a kényelmetlenségeket okozó átala­kítási munkálatokat. — Az átalakításokra vonatkozó adókedvezmé­nyek tekintetében a pénzügyminiszter még nem hatá­rozott, azok bizonyos számítások megejtése után még e hét folyamán kerülnek döntés alá. Mindezeknek a kérdéseknek a tisztázása rendeleti úton fog megtör­ténni és az erre vonatkozó rendeletek a pénzügy­minisztérium elhatározása után a legrövi­debb időn belül megjelennek. Ezek a részben pénzügyi, részben népjóléti rendelo- tek minden vonatkozásban szabályozni fogják az összes kérdéseket. — Az értekezlet nem foglalkozott a még külön tanácskozásokat igénylő pénzügyi kérdésekkel, ame­lyeket az átalakítási munkaalkalmak igényelnek, bár az erre vonatkozó problémák megoldása a mai gaz­dasági viszonyok között súlyos feladatot jelent. Min­den remény meg van arra, hogy ez is sikerülni fog. Nagyon kívánatos, hogy ez a nagyhorderejű kérdés- komplexum úgy a háztulajdonosok, mint a kincstári érdekek szempontjából megtalálja az ösztönzésre szükséges feltételeket, mert sokezer iparosnak és munkásnak sikerülne helyes megoldás esetén munkát és keresetet biztosítani. WlláEfFERENC ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VH., COLUMBUS 3JCCA 33 TELEFÓN SZÁM: Z. 69-08 Biritsadi János udvari szállító EflészBfiflllgyi műszak! berandezésok gyára B«isäap«8t, V!)., Pőtiosiif Sándor ucca 34. ssám Xöxaoati fűtés. — Melegvíz készülék, — Vízvezeték. — Csator­názási- és gásbemidezáBek. — Berendez városoknak vizmüvokat. csatornázásokat éa rirritőtelepeket. — TELKFOG; József 519—19. Ilii Hifi ES TAKA nmés írószerek svAri raktäri Alapítva 1790-ben Budapest, lf., Aranykéz ecra 6 SCHLESINGER ALAJOS CSÖSABÍKERESSEHD BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁC3 ÚT 30. SZ. TELEFÓN: AUT. 909—27 sorozat. Állandó nagy készlet mindennemű csö­vekben, fayence- és zománcáruban, víz-, gőz- és gázszerelvényekben. Hiányai Gép- és Vasszerkezeti Mihály BISSELICHES MÉRMÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vasszerkezetiek, lakatosmunkák, portálok főit« Holnőr kereskedelmi és tájkertészet TELEFON: ZUGLÓr.66—36 __ BUDAPEST, VII., TÁJKERTÉSZET Erzsébet királyné út 39. sz. TERVEZÉS ÉS KIVITEL FAISKOLAI CIKKEK gyümölcs- és diszfák, gyümölcs- és díszcserjék, szőlőojtványok, rózsák, évelők és minden más a kertészethez tartozó anyagok ELSŐRENDŰ MINŐSÉGBEN 1 Szegedy Béla Jenő OKL. GÉPSZMÉRNÖK, ŰT-, VASÚTÉPÍ­TÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZÖMESTER TELEFON : BUDAPEST, II, Margit körút 101 A«t. 553-15 az EGYSÉGES K Ö Z S É G S P O C G Á U I 1» A U T fölülihivatalos lapfa Rövidesen megjelenik i hdztatarozósi kedoez- ményekrui intézkedő reitdeiefek sorozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom