Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-18 / 7. szám

Huszadik évfolyam Budapest, 1931 február 18, 7. szám ELŐFIZE TÉSI AU MIC: Egész évre .................................24 pengő Fé lévre.......................................12 pengő Ál landóan: fiAZ-BMSÁGs VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivatai BUDAPEST, VE, SZÍT UCCA 18. SSL Telefon: Aui. 137—15 és 555—15 EGYES SZÁM ÁRA 5 0 FILLÉR % törvénylratósá^'i tanácsot. i e nemben a másodikat, amely most van születőben, bizalommal üdvözöljük. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, a multheti kis incidens után, némi eltolódás­sal ugyan, de végleg kezébe veheti az ügyek intézé­sét az a szerv, amelyet a.z új törvény intézkedése sze­rint szinte a legfőbb hatalom illet meg a kommunális életben. Az új törvényhatósági tanács, amely a régi közgyűlés hatalmának oroszlánrészét vindikálja ma­gának, olyan férfiakból, olyan egyéniségekből áll, akik teljes mértékben élvezik a főváros lakosságának bizalmát. Elveik, világnézetük, eddig való közéleti munkásságuk garancia arra, hogy a törvényhatósági tanács töretlenül meg fogja őrizni a polgárság hege­móniáját és ápolni fogja azokat az ideálokat, ame­lyekhez való ragaszkodás ennek a városnak történeté­ben mindenkor tradíció volt. Amikor Eudapest kíváncsi és bizakodó várako­zással néz az új városházi hatalom munkájának meg­indulása felé, ebben a tekintetben elsősorban még «sak kérdőjelek mutatkoznak, amelyek tudni kívánják Budapest jövendő útjának irányát. Ez az új vezető­ség lesz hivatott tartalommal megtölteni a törvénynek ma még üres kereteit és az indulás lendítő ereje szabja meg majd a jövendő haladás tempóját. Tud­juk jól, hogy a világgazdasági helyzet súlyossága béklyókat ver Budapest munkás kezére és gátakat emel Budapest haladó lába elé. Mégis azt várjuk, hogy az új szerv a lehetetlennel határos erőmegfeszí- fcéssel tegyen meg mindent a jövendő érdekében és az önbizalom extázisában álljon a starthoz. Ezekben a napokban a magyar kormány nemes példaadással indult el és a főváros új vezetőségének legelső dolga legyen, hogy a kormány megbizottaival tanácskozásra üljön le és egymás törekvésének mél­tánylásával, kölcsönös engedékenységgel siessen megoldani azokat a fölöslegesen régen húzódó kérdé­seket, amelyeknek megoldása szinte egy varázsütésrt megnyitja a munkalehetőségeket. Az új törvényható­sági tanácsnak nincs szüksége új programra. Ez lehet kényelmes is, de szerintünk sokkal fájdalmasabb, mint amilyen kényelmes. Fáljdalmas ez, hiszen azt jelenti a kész program, hogy aminek okát ebben a pillanat­ban nem keressük,, hosszú időn át olyan szükségessé­gek gyülemlettek halomra, amelyeknek megoldása ma már kiáltó követelés. A nagy program tulajdonkép­pen a szükségességek, az elmulasztott kötelességek programja. Mi azt is szégyennek tartjuk, hogy a kormánynak, a minisztertanácsnak kell előszedni azo­kat a megoldandó feladatokat, amelyeknek gyümöl­csét majdan legelsősorban a főváros lakossága fogja élvezni. Mi úgy képzeltük, hogy ezeket a kérdéseket nem felülről kell majd diktálni, hanem ezeknek érde­kében mindennap és minden órában felhangzik a fő­város emelkedett, sürgető szava. Vájjon nem a város­házának kellett volna-e sürgetni annak az ezer új lisztviselői lakásnak a megépítését, amelyre vonat­kozólag vagy egy évvel ezelőtt a magánvállalkozás tett teljesen kész ajánlatot? Vagy miért a miniszter- tanácsnak kellett a háztatarozások kérdését a meg- eldás felé elindítani, amikor hosszú hónapok óta a városházán lelkesen sürgették a kötelező háztataro- aás megindítását. Vájjon hol jutnak mindig zátonyra az ilyen oroblémák, amelyeket tüntető lelkesedés dob föl a magasba, hogy aztán a semmiségbe eltűnjenek, vagy a minisztertanácson kerüljenek újra napfényre. Ugyancsak ezen a héten határozott a minisztertanács a Bor ár os téri és az óbudai híd megépítésének, vala­mint az Erzsébet sugárút kiképzésének kérdésében is, sőt tárgyalt a minisztertanács arról a bettermentröl is, amely évtizedes kísértő lidérce a kommunális életnek, de amelyet majd talán csak most csinálnak meg, ami­kor nem a városházán, hanem a minisztertanácson kezdik akarni. Mennyi program, mennyi munka csak ez, amit a minisztertanács egyetlen ülésén meghánytorgattak! Nem tudunk elképzelni olyan letargiát és olyan nem­törődömséget, amelyből az fakadna, hogy az új tör­vényhatósági tanács elszánt akarattal rá ne vesse ma­gát azonnal, megalakulásának órájában ezekre a kér­désekre, amelyeknek első nagy segítsége az, hogy a kormány maga vetette föl a megoldás szükségességét. Ha a törvényhatósági tanács és a főváros egész veze­tősége igazán szívén viseli a főváros sorsát és a fő­város lakosságának jobblétét, akkor ezekben a kérdő­itekben napok alatt komoly eredményeket kell fel­mutatni. ., l Nem ismeri azonban a torlódó problémák, a kiáltó szükségességek és a tornyosuló veszedelmek nagyságát az, aki azt hiszi, hogy ennek a három lét­kérdésnek megoldásával mindent elintéztünk. Csak az utolsó hónapok vitaanyagát kell megtekinteni és sere- gestől bukkantak rá azokra a nyilt kérdésekre, ame­lyekre Budapest közönsége feleletet vár, azokra a romokra, amelyek helyén új épületet kell emelni és azokra az üres területekre, amelyeket új intézmények­kel kell benépesíteni. Talán a legeslegelső feladatok közé tartozik, aminek megoldására máris megtörténtek az első lépések, a szellemi szükségmunkáknak legalább egy, vagy másfél hónappal való meghosszabbítása. Sürgősen határozni kell a IIÉV megváltása ügyében is, amely immár tergerikígyóvá lett és amely olyan kivizsgált állapotban van, hogy egyszerű igéiméi, vagy nemmel clönteni lehet róla. Évtizedekre szóló munkaprogramot ad a fürdőváros terveinek végrehaj­tása, esztendőket vesz igénybe a Tabán felépítése és az Andrássy út meghosszabbítása. Munkát hoz, biz­tosít és az idegenforgalomnak alapjait veti meg az útépítés tempójának fokozása. Itt azután külön fel­adat az útépítés értékességének biztosítása. Ennek ér­dekében új elvek alapján kell elindulni, abba kell hagyni a makadámozást, állandó jellegű utakat keli építeni, hogy végre kiküszöbölhessük a céltalan, költ­séges, mindenkinek bosszúságot szerző útolajozást, amelyből csak a vállalkozó húz hasznot. Gondoskodni kell az új Rókus megépítésének pénzügyi fedezetéről, hogy a Rákóczi úti szégyenfoltot letörölhessük. El kell intézni a halálsorompók ügyét, amelyeknek kér­désében megegyezés ugyan már van, de haladé* nincs. Se vége, se hossza nem lenne, ha felsorolni kezdenénk azokat a követeléseket, amelyeket a mo­dern korszak, a fejlődő világváros, a közélelmezés, a közegészség, a közlekedés kérdésében fölállít. Mind­ezek nem lehetnek egyszerű programpontok, hanem égetően sürgős, megoldandó feladatok. Mindehhez pedig természetszerűen pénz kell. Ennek egyik útja a fölösleges kiadásoknak teljes redukciója, a bölcs takarékosság és a bevételeknek a lakosság újabb meg­terhelése nélkül való emelése, szaporítása. Közbej» pedig gondolni kell arra is, hogy maholnap lejár « nyolcmillió dolláros függőkölcsön és így idejében gondoskodni kell a hosszúlejáratú kölcsön megszerzé­séről. Nem programot akartunk adni az új törvény- hatósági tanácsnak, mert íme, a programot maga a főváros lakossága, az idők és a szükségességek olya» precizitással állították föl, hogy itt gondolkozni, öt­leteket termelni már igazán nem kell. Itt csak tenni és cselekedni szabad. De azt sürgősen és bölcsen. romkMHflOBusKSHMraaiBaiaBfflresHKiMBmiSRKffig^^ Scitovszky Béla feelrawmiriis^ier ü» ss hozzájárult a harmadik alpolgármesteri állás mielőbbi megszervezéséhez Lendületre és kezdeményezésre van szükség a főváros kormányzásában — Foglalkozni keli a nagy bemhásó kölcsön sürgős felvételével Az új törvényhatóság megalakulását váratlanul megzavarta a pénteki közgyűlésen az a körülmény, hogy a tanácstagok választásáról intézkedő szabály- rendelet nem tartalmaz semmiféle utasítást arra az esetre, ha töredékszavazatok egyenlősége következik be. Ez a nem várt körülmény játszott közre a pénteki közgyűlésen és ez okozta, hogy az egész szavazást ér­vénytelennek kellett minősíteni. Úgy a demokraták, mint a szocialisták egyformán 6—6 töredékszavazat­hoz jutottak, ami lehetetlenné tette a huszadik tag­sági hely fölötti igazságos döntést. A sorsolás szeszé­lyes megoldási terve ellen az összes polgári pártok ki­fejtették a maguk állápontj át, mindössze csak a szo­ciáldemokraták erőszakolták a sorsolást, amelyet a közgyűlés többi pártja természetesen már csak az ügy komolysága szempontjából is elhárítottak maguk­tól. A szélsőbaloldali párt politikai sakkhúzást emle­getett a sorsolás mellőzésénél, amellyel szemben az a jogi vélemény alakult ki, hogy a lajstromot teljes egészében kell a választás döntése alá bocsátani és nem lehet azt részletekben döntésre bocsátani. A köz­ségpolitika legújabb eseményeiről iíozma Jesi© dft, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a követ­kezőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Csodálatos, hogy éppen a szociáldemokraták részéről kifogásolják a sorsolás mellőzését, holott nem kétséges, hogy az alkotmányos felfogás csakis teljesen új szavazást írhat elő. A tanácstagok válasz­tásáról minden részletében intézkedik a nemrég el­készített szabályrendelet, amelyből azonban csodálatos módon kimaradt az intézkedés arra az esetre, ha a töredékek egyes pár­tok között megegyeznek. A törvényhatósági tanács megválasztásához pedig nagy érdekek fűződnek, mert hiszen a fontos teendők egész sorozata várja a kisgyűlés munkábaállását. Na­gyon helyes volt a főpogármestemek az a rendelke­zése, hogy a tanácsválasztó új közgyűlést már keddre összehívta, ahol a szavazás menetét teljesen elölről kezdték és sikerült is mind a húsz tanácstagot most már jogérvényesen megválasztani. Holnap, szerdán, kerül sor a polgármesterválasztásra és ezzel a törvényhatóság két legfontosabb tényezője: a törvényhatósági tanács és a polgármester a követ­kező 6 évre nyomban átvehetik az ügyek irányítását. A polgármesterválasztásról Kozma Jenő az alábi kijelentést tette: — A községpolitikai pártok túlnyomó többség* azt a felfogást vallja, hogy a polgármesteri pozíciónak nincs más posszibilis jelöltje, mint Sipőcz Jenő, aki tízéves munkássága alatt számtalanszor bebizo­nyította, hogy teljes objektivitással, minden elfogult­ság nélkül vezeti a főváros adminisztrációját. Szemé­lyében összpontosul a pártok túlnyomó részének bi­zalma. Remélem azonban, hogy a következő^ hat évben nagyobb mértékben fog érvénye­sülni a főváros kormányzásában a kezde­ményesés, a lendület és a már régóta elgondolt tervek gyors végrehajtása. Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy mikor válik aktuálissá a nagy külföldi kölcsön felvétele, amely­nek előkészítésére már eddig is számos tárgyalást folytattak le. — Nem lehet kitérni, — úgymond, — a külföldi nagy beruházóké lesön felvétele elől, mert hiszen a mindent átfogó és nagyterjedelmű beruházó pro­gram végrehajtását halogatni tovább nem szabad. A nagy közüzemek is csak részben tudjak rekonstruk­ciós munkálataikat biztosítani, nem szólva arról, hogy más vonatkozásokban is szükség van ko­moly beruházásokra. Rendbe kell hoznunk az iskolákat, meg kell építeni as új Rókus-kórházat, helyreállítani a leromlott útvona­lakat, fejleszteni az autobuszközlekedést, esetig

Next

/
Oldalképek
Tartalom