Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-11 / 6. szám
Budapest, 1931 február 11. Fana,szkodsiak ass őstermelők a fővárosi piaeä viszonyok ellen A Falu Szövetség 74 környékbeli község érdekeltiéinek rész» tételével értekezletet tartott — Sérelmeiket memorandumba foglalták és átadták a polgármesternek A budapesti piaci viszonyok minden érdekelt részéről elégedetlenséget váltanak ki. Panaszkodik a közönség, siránkoznak az árusok, súlyos sérelmeket emlegetnek és orvoslást követelnek a termelők. Valamennyi panasz a főváros ellen irányul és számos értekezlet tárgyalta már meg ezeket az ügyeket, egyelőre minden eredmény nélkül. A napokban a Falu Szövetség rendezett ankétot a Budapest-környéki kistermelők piacrendészeti panaszainak megvitatására és ezen az. értekezleten 74 község képviselői vettek részt. A tárgyalások eredményeként most terjedelmes memorandumban nyújtották át a kistermelők kívánságaikat a polgármesternek azzal,, hogy keressen módot és alkalmat a sérelmek orvoslására. Kiemelik, hogy a budapesti piacokon árusító kistermelő ársza- bályozólag hat és ezért éppen a főváros fixfizetéses alkalmazottainak és ipari munkásainak érdeke az, bogy a kartellszerűen szervezkedő élelmiszerkereskedelem monopolisztikus helyzete meginogjon. Végül hivatkoznak arra, hogy a földművesek biztosítékot is szolgáltatnak arra, hogy a környék ércfalként fogja megvédeni a fővárost bármilyen zavar fennforgása esetén és gondoskodni fog mindenkor a főváros élelmezéséről. A memorandumban a Budapest-környéki kistermelők a következőket adják elő: Panaszuk első csoportja a kövezetvámra, a fogyasztási adóra és a vámvonalnál követett eljárásra vonatkozik. Súlyosan kifogásolják az érdekeltek, hogy a vám kirovásánál a vámközegek mindig a kocsirakomány legértékesebb részét veszik alapul, ami önkényes vámemelésként hat. A vámhivataloknál nincsenek rendes hídmérlegek, a kocsirakomány súlyát becslés alapján állapítják meg, aminek az a következménye, hogyha a termelő a becsléssel nincsen megelégedve, félreállítják és várnia kell, amíg a közegek ráérnek, ebben az esetben is azonban le kell rakodni a szekérről, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az aznapi vásárról lekésnek. Ugyanez a nehézség fennáll a fogyasztási adóra is, valamint a leölt állatok állatorvosi vizsgálatára. Várni kell, míg kísérő vámőr akad, aki a termelővel a. vásárcsarnokba megy. — Az üres kocsi vámilletéke 50 fillér, 10 kilón felüli teherrel a vámvonalon áthaladóé 1.40 pengő, így megtörténhetik, hogy ez a magasabb vám egészen kis rakományt terhel. Azon községek lakosai, akiknek a főváros határaiban is van mezőgazdasági ingatlan birtokuk, azt panaszolják, hogy fizetniök kell a vámvonalon való áthaladás alkalmával minden esetben a terhelt szekér vámtételét akkor is, amikor a belterületre nem jönnek be, csupán saját földjükre visznek mezőgazdasági üzemanyagokat, szerszámokat,, stb. A kistermelők kívánsága tehát az, hogy a főváros egységes kövezetvámtételeket állítson fel a rakomány minőségére való tekintet nélkül, gondoskodjék mérlegekről, a fogyasztási adónak és esetleg a húsvizsgálat végrehajtásának a vámvonalon bizto- tosításáról és mentesítse a kövezetvám alól a saját földjeikre üzemanyagot szállító gazdákat. A panaszok második csoportja a piaci árusítás idény és napszak nézőszempontjából való korlátozására vonatkozik. A jelenleg érvényben levő jogszabály a kocsiktól való árusítást csupán a nyári hónapokban engedi meg, az év legnagyobb részében azonban tilalmazza. Ez a tilalom gyakorlatilag megbénítja a környékbeli termelőt, mert éppen az állandó termelésből eredő termel- vényeket csak abban az esetben árusíthatja, ha az árut lerakja és a szekeret elküldi. Beszálló kocsmák és megfelelő istállók hiányában a szekér órák hosz- szat cirkál a szomszédos uccákban megállás nélkül, mert a megállás kihágás. A nyári hónapoktól elteKözúfti gőz- és moiorhengerlést WOLFF ERNŐ I., Kelenföldi út 1. vállal Sürgönyeim: Wolffekc Telefón.: Lá. 13-82 az. Budapest, leintve tehát a nyílt piac teljesen a kofák, élelmiszerkereskedők martalékává válik. Ugyancsak súlyos kifogás tárgya az is, hogy az árusításnak vasár- és ünnepnapokon, valamint a központi vásárcsarnok idénypiacán reggel 10 órakor, hétköznapokon délelőtt 11 órakor véget kell érnie. — A budapesti közönség életmódja és életigényei mellett a piaci árusítás nem a kora reggeli, hanem a délelőtti órákban bír gyakorlati jelentőséggel. Sem közegészségügyi, sem köztisztasági nézőpontok nem indokolják a korai zárórát, aminek ismét csak az az eredménye, hogy a kistermelő a záróra közeledtével kénytelen a piaci kofáknak és élelmiszerkereskedőknek áruját eladni bármilyen áron és azok búsás haszonnal juttatják azt a fogyasztóhoz. — Az árusítás módját illetően panasz tárgyává tették, hogy eltekintve a kocsiról való árusítás megengedett idényétől, az árut le kell rakni. Csak egy kosarat, vagy egyféle árut lehet lerakni a közönség számára látható módon, míg a többinek letakarva kell maradni. Ez a rendelkezés éppen a többfélét termelni akaró kisgazdát sújtja. Kérik tehát e rendelkezés olyan módosítását, hogy valamennyi behozott termelvény a közönség számára láthatóan legyen lerakható. — A fővárosnak nem jelent lényeges bevételt, a kistermelők számára azonban nagy teher az, hogy minden piacon újból kell helypénzt fizetni, tehát ha a túlterhelt piacnál kevesebb áruval bíró piacra mennek át és ezzel kínálatukkal a fogyasztó érdekeit is szolgálják, anyagi hátrányt is szenvednek. Kérésük tehát az, hogy a vámvonalnál a kövezetvám és fogyasztási adó lerovásával egyidejűleg valameny- nyi piacra jogosító napi hely pénzbárcát válthassanak. Ez a fővárosnak megtakarítást jelentene, mert ily- módon kisebb vásári személyzet bonyolítaná le a szolgálatot. Ezzel kapcsolatban említik fel az érdekeltek,, hogy egy kocsiról csak egy őstermelői igazolvánnyal lehet árusítani, ami megakadályozza úgy a kisebb termelők érvényesülését, mint a fogatok gazdaságos kihasználását, mert fél, vagy negyedkocsi rakománnyal is külön-külön kell bejönniök. Kérik továbbá az érdekeltek annak megengedését, hogy bármilyen hitelesített mérleget használhassanak és ne csak az úgynevezett tizedes és konyhamérleget, amelyek használatát a vásári közegek rendelkezés nélkül is megkövetelnek. — Yégül az árusítás módjával kapcsolatban a környékbeli kistermelők azt a panaszt is hangoztatják, hogy őket a magyar állampolgárokat a bolgár kertészekkel szemben a piaci közegek hátrányban részesítik, sőt még abban az esetben is hátrább tolják őket, amikor a beérkezés sorrendjében ők az elsők. Ezt éppen olyan sérelmesnek tartják és zaklatásnak minősítik, mint azt, hogy a piacra beálló kocsik számát és a lerakott árak mennyiségét illetően a piaci közegek olyan esetekben is akadékoskodnak, amikor a forgalom semmikép sincs akadályozva. Kérik tehát a piaci szabályrendeleteknek módosítását, amely a beérkezés sorrendjét tekintetbe veszi, továbbá követelik a beálló kocsik számának, valamint a lerakható árak meny- nyiségének biztosítását. Rendkívül súlyosnak tartják a kistermelők a szénapiacokon fizetendő díjakat. Ezeknél kifogás tárgyává teszik azt, hogy a szénát szekerenkint 5 pengő ügynöki díj terheli abban az esetben is, amikor a vétel nem ügynök útján jön létre. Ezt az illetéket a kistermelőn hivatalos közegek hajtják be. A szénapiacot ellátó környékbeli községek adatai szerint a nyolc métermázsa szénával terhelt szekeret 3 pengő mázsadíj, 2.40 pengő helypénz és 5 pengő ügynöki díj, valamint a lerakásnál segédkező munkásoknak mázsánkint 2 pengő munkadíj, 1 pengő istállópénz, kétnapi személyi költség fejében 8 pengő összesen tehát 22 pengő terheli. A fuvardíjat átlagban 15 pengőre értékelik és így a mázsánkénti 6 pengővel számított 8 mázsa széna fejében a termelő a mellékköltségek levonása után 9 pengő vételárhoz jut. A termelők kérik tehát a szénapiaci díjak újbóli szabályozását és főleg az ügynöki díj rendezését. Á fogyasztók széles rétegeit is érdeklő kérdésekkel most a közélelmezési és a pénzügyi ügyosztályok együttesen foglalkoznak és rövidesen javaslatot terjesztenek elő arra vonatkozóan, miként orvosolhatók ezek a sérelmek és hogyan enyhíthetők a termelők piaci költségei. Egyhavi restancia: 15.606 ügydarab Még nincs hatása a közigazgatás gyorsítására és egyszerű- sítésére irányuló törekvéseknek TELEFÖNSZÄM AUT, 824 — 29 Beér Sándor vésnökl mű intézete Zeniánc és marott táblák, ruggyanta bélyegiSk gyártása V., Gróf Tisza István ucca 5. (Fürdő u.) Az új fővárosi törvény egyik alapvető tendenciája, hogy a bürokratikus közigazgatást gyorsítsa s a hatóságoknál eljáró közönség ügyes-bajos dolgaiban az egyszerűbb elintézést honosítsa meg. A reform még nem lépett életbe ebben az értelemben, legalább is ezzel magyarázható, hogy a januári ügyforgalom ezúttal is hatalmas restanciát tüntet föl. A főváros vezető tényezői maguk is érzik, hogy a nagyarányú visszamaradás a hivatali és ügykezelési rendszerben van és ezért módot fognak találni arra, hogy e téren könnyítéseket és újításokat alkalmazzanak, mert a mai ügykezelés sok tekintetben elavult. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a hivatali ügyek intézése ma is az évtizedek előtti rendszer szerint történik, amelynek fő jellemvonása, hogy egy-egy akta több kézen megy keresztül, amíg az elintézési helyére elérkezik. A közvetlen ügyvitel beszervezése tudja csak kiküszöbölni ezeket a bajokat, amit viszont másképpen, mint a közigazgatás újjászervezésével elérni nem lehet. A még mindig fennálló nehézkességet azok a számok illusztrálják a legjobban, amelyet a januári, kimutatásból vettünk ki. Ezek szerint beérkezett és elintézendő volt 44.225, ebből elintéztetett 28.619, s így a múlt hó végéin hátralékban maradt 15.606 ügydarab. Ebből kitűpjk, hogy a befutott aktáknak alig több, mint a fele jutott csak az elintézés stádiumába, míg a többire csak később, — ki tudja mikor — kerül a sor. A hátralék az egyes polgármesteri, ügyosztályok között a következőképpen oszlik meg: a legtöbb elintézetlen ügydarab a tanügyi osztályra esik, amelynek a magyarázatát azért nem lehet megadni, mert arról nincs-kimutatás, hogy az egyes ügyosztályok között milyen arányban oszlanak meg a beérkezett ügydarabok. A legjelentéktelenebb restancia viszont a világítási és vízvezetéki ügyosztályt dicséri, aminek nyilvánvalóan az a magyarázata, bogy as üzemek irányításához nem szükséges az akták tömege. KÖZPONTI FŰTÉSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA 8ZEPE8SY SAKDOR utóda SZEPESSY GYULA okj. mlmSfc, Budapest, VII., Abonyl-u. 26. T«l.: }. 380-30. I. (elnöki) . . . II. (középítés) . . III. (út is csatorna) IV. (közjogi) . , V. (közlekedés) VT. (pénzügy) . . VII. (taniigy) . . VII f. (közélelmezés) IX. (szociálpolitikai) X. (közegészségügy) XI. (városgazdaság) XII. (üzemi) . . . 201 1S79 1128 2718 1782 112 4760 752 505 2130 05 44 Amint látható, ; Vegyészeti laboratórium rovarirtószerek előállítására VAJDA ÉS RÓNA BUDAPEST Iroda: V„ PANNÓNIA UCCA 21 9 «jár: V., PANNÓNIA UCCA 31 TELEFON: 230—54 KOnes« é* étép vdllaHtMő 44 mestar § áttérni " " EISSENBERGER JÓZSEF BUDAPEST, IX, VAOÓHID UCCA ifb SZ.
