Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-11 / 6. szám
Budapest, 1931 február 11. 7 Ripka Ferenc főpolgármester programja alapján kell összefogni a pártoknak a sürgős problémák megoldására A közvélemény és az autonómia közötti kapcsolat csak az élet problémáinak megoldásával épülhet ki — Ellenzéki vélemény a törvényhatóság legfontosabb tennivalóiról Az új törvényhatóság életében az első megnyilat- jj kozás arról, hogy milyen elgondolások szerint kell | alakulnia az autonómia munkájának: Ripka Ferenc jj főpolgármestertől hangzott el, akinek székfoglaló be- § szédére felfigyelt az ország és a főváros közönsége. | A főpolgármester pártok fölött álló személyisége g olyan programot adott, amely kiváltotta a tetszést a I közgyűlés minden oldalán, mert hangot adott annak a szivekből feltörő általános kívánságnak,, hogy Bu- i dapest • önkormányzatában elsősorban a legfájóbb sebek és a mindannyi élet gondjai kell, hogy orvoslást találjanak. A főpolgármester beszédének az ellenzéki i oldal felé tett hatásáról, kérdést intéztünk IPakois Jézseff országgyűlési képviselőhöz, a Nemzeti Demokratapárt vezető tagjához, aki a következő kijelentéseket tette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Az új törvény életbeléptetése, valamint a tisztújítás személyi és technikai problémái teljesen lefoglalják az autonómia, és az adminisztráció minden idejét. A közvélemény csodálkozva szemléli ezt a jelenséget, mert amikor a város társadalma súlyos gazdasági bajokkal küzd, akkor kiválasztott képviselőinek e bajokkal foglalkoznia kell és keresni a módokat, hogy mikép lehetne orvosolni a legkiáltóbb nehézségeket. A választás előtt a pártok versenyeztek a közmunkák ígéretével, az építkezések megindításával és egyéb gazdasági akciók szervezésével, hogy ezzel is biztosítsák maguknak a közvélemény bizalmát. Mi történt1? A törvényhatósági tanács meg nem alakulása miatt, illetve funkciójának szünetelése miatt egyetlenegy közmunkát sem lehet foganatosítani, tervek sorvadnak el,, amelyek az előkészítés stádiumában várják a megvalósítást. A munkanélküliség méretei elég nagyok ahhoz, hogy mindezek a kérdések sürgősen foglalkoztassák az autonómia szerveit. — Ripka Ferenc főpolgármester igen komoly székfoglaló beszédében mindent átfogó programot adott, amelyet ellenzéki pártállásom dacára is a legnagyobb elismeréssel honorálok. Kívánatos, hogy ez a program a pártok együntetű közrehatásával minél sürgősebben megvalósíttassák. A személyi és egyéb berendezési kérdések mellett időt kell találni, hogy rendkívüli közgyűlések formájában a főváros foglalkozzék e problémákkal, mintegy elő- t készítse és inspirálja a megalakuló szerveket a mun- I kára, hogy így megtalálja a kontaktust azzal a közvéleménnyel, amelynek kegyeit a választások előtt oly buzgalommal kereste. A munkanélküliséget, mint minden bajnak tipikus jelentkezési formáját, elsősorban kell a törvényhatósági bizottság egyik rendkívüli köz- [ gyűlésének napirendjére tűzni. A szellemi munkanél- I kiiliségről éppen most jelent meg a statisztikai hiva- B tál egy elriasztó kimutatása, az ipari munkanélküli- ! ség izgató hatásáról pedig mindnyájan tudunk. Azt hiszem, minden párt érzi a szükségét annak, hogy e kérdésnek szemébe nézzen és keresse a reális lehetőségeket, amelyek révén megbirkózik e rettentő problémával. Felhívom tehát a főváros vezetőségének a figyelmét erre a halaszthatatlan feladatra. Fogjunk össze a főpolgármester programja Í alapján, ha azt akarjuk, hogy Budapest közönsége bizalommal tekintsen az új törvényhatóság működése elé. iraaap Nem zárkózik el a BSZKRT az egységes villamosjegy bevezetése eió'i Az új jegytípus bevezetéséről már tárgya! az igazgatóság Reform az eddigi rendszertelenségek kiküszöbölésére A BSZKRT üzletvitelének jelenlegi módjával egyre elégedetlenebb a főváros közönsége, sőt a város vezetőinek egy jelentékeny része is. A sokat emlegetett és beígért „ideális menetrend” nemcsak hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem eredményezett javulást, hanem a réginél is lényegesen rosz- szabb helyzetet teremtett, olyannyira, hogy a ritkán és rendetlenül járó zsúfolt kocsik, a fürtökben lógó utasok a legszomorúbb háborús és forradalmi idők napjait idézik föl. A törvényhatósági bizottság közgyűlése, tanácsa és különböző bizottságai — mint arról a Fővárosi Hírlap nem egy alkalommal beszámolt — több ízben foglalkoztak a BSZKRT megreformálásának problémájával, de főleg azért nem sikerült e téren kézzel fogható eredményeket felmutatni,, mert az új fővárosi törvény életbeléptetésével járó változások és in- tervallunok megakadályozták a székesfőváros önkormányzatának erélyesebb fellépését a részvénytársasággal szemben, amely mint öncélú intézmény tagadhatatlanul mintaszerű, közérdekű funkcióját azonban nem teljesíti ilyen ideálisan. Ez nemcsak a székesfőváros közönségének megállapítása, hanem a felügyeleti kormányköröké is, sőt erre enged következtetni az új törvénynek az üzemekkel foglalkozó része és a belügyminiszternek az a későbbi leirata, amely a közlekedési üzemek ügyvitelére és a részvénytársasági formára vonatkozik. A felsorakoztatott követelmények között elsősorban szerepelnek az egységes jegytípus bevezetése, a menetjegyreform, amelyet annak idején legelsőnek az Egységes Községi Polgári Párt szorgalmazott Scheuer Róbert indítványa alapján. Ilyen követelmények a vonalbérletjegyek engedélyezése, a szakaszátszállók, a közlekedés sűrítése és arányosítása, a szinte orvosolhatatlan kocsitorlódások megszüntetése, egyszóval a gyorsabb, olcsóbb közlekedés megvalósítása. Az annyira nélkülözött gyorsvasútról a pénzügyi nehézségekre való tekintettel, rezignáltan már le is mondott a publikum, ellenben sürgeti a környékbeli közlekedési mizériák megszüntetését és a különböző közlekedési eszközök közötti harmonikus együttműködést és az átszállási lehetőségek rendezését. Mindezeknek a követelményeknek és reformoknak a megvalósítása és keresztülvitele az új törvény- hatósági bizottságra, illetve az új BSZKRT igazgatóságra vár. A követelések jogosságát, úgylátszik, átérzi maga a társaság is, mert biztos értesülésünk szerint lázas munka folyik az akácfauccai igazgató- sági palotában a pályaépítési, fenntartási, vontatási és egyéb adminisztrációs, valamint műszaki osztályokban, hogy rövid időn belül kész propozícióval áthassanak az igazgatóság testületé elé. Beavatott helyen szerzett értesülésünk szerint az új jegytípusnak már a mintáit is kinyomatta a BSZKRT és valószínűleg a jövő heti igazgatósági ülésen történik meg az újítás bemutatása.1 Az új jegytípus bevezetése — értesülésünk szerint — szoros összefüggésben van az egységes tarifa, illetve egységes menetjegy bevezetésével, amelynek a gondolatával a BSZKRT vezetősége most már annál inkább kezd megbarátkozni, mert reméli, hogy e réven visz- szakapja azt a jelentékeny utastömeget, amelynek hiányát napról-napra inkább érzik a vasút bevételei. Belátják azt is, hogy abszolút rossz üzleti politikát követtek, amikor a deficitek ellensúlyozását a kocsikilométerek redukálásával próbálták ellensúlyozni, ami, annyit jelent, hogy egyre kevesebb kocsit járattak. Ezt a vezetőség ugyan mindig igyekezett cáfolni, ezzel a tagadással szemben áll azonban'az a tény, hogy az utóbbi időben zsúfolva állanak a a BSZKRT kocsiszínjei, holott állandóan azt hangoztatták korábban, nincs elég kocsi. Az új jegytípus — információnk szerint — véget vet a man körzeti rendszernek is, amely annyi afférra adott a 1 leal mat az utazók és a vasúti alkalmazottak között. Beavatott helyen az éj jegytípusról a következőket mondották a Fővárosi Hírlap tudósítójának: ^ — Tény, hogy a BSZKRT új jegyforma bevezetésével foglalkozik és az erre vonatkozó előtanulmányok, tervezések megtörténtek, sőt kinyomatták az első próbajegyeket is. Hogy a felvetett forma azonban megmarad-e, illetve életbelép-e, az még bizonytalan, miután eddig csak a szakemberek és a tisztviselők foglalkoztak a dologgal, de az igazgatóság elé csak most kerül a dolog. Egyébként a tervezett új jegytípus nem eredeti, hanem külföldi minták kopírozásá- val és az ott bevált rendszerek alkalmazásával történt a tervezés. Ilyenfajta jegyek vannak több német nagyvárosban és például hasonló a gráci is. A lényeg az, hogy a jövőben nem körzeteket lyukasztana a kalauz, amit a publikum nem ért és nem tudott megszokni s örökös nézetei térések forrása volt, hanem ehelyett azt a kiinduló pontot jelöli meg a jegyen, ahol az utas felszállt és az irányt, amelyen elindult. Az úi jegy- típus szerint az utas többször átszállhat, | csak a kiindulási ponthoz való visszatérés nem lesz | megengedve, amint az egész világon így van. Ezt úgy érnék el, hogy a jegy hátlapján magyarázó szöveg helyett a vasúthálózat vázlata kerül az útvonalak és átszállóhelyek feltüntetésével és ezen a térképen jelöli meg a kalauz a felszállás helyét és irányát. A jegy első oldala is lényegesen leegyszerűsödik, _ ha a jegy típus egységes lesz és az átszállás rendje is megváltozik. j ■ • A BSZKRT egyébként is elkövet mindent, — folytatta informátorunk — hogy a közlekedést megjavítsa. Ezt célozta a Ivossuth Lajos ucca—Múzeum körút keresztezés átépítésé es a Rákóczi úti vágány- áthelyezés, ami a gyakorlatban igen jól bevált. A vágányáthelyezést csak azért szakították félbe, mert a téli időjárás bekövetkezett. Amint az idő megenyhül, vagyis legkésőbb egy hónap múlva újra megkezdik a 'munkát és a Baross térig: a Keleti pályaudvarig az út közepére kerül a vágánypár, természetesen járdaszigetekkel, anú a gyalogos közönség biztonságát^is előnyösen szolgálja. Az Alkotás uccai vonal kiépítésével újabb vonalvezetés egyelőre nincs tervezve, azonban változatlan igyekezettel folytatja a vasút a rekonstrukciós munkát és a kocsipark: kiegészítését. A régi kocsik generál javítása, átépítése, távkapcsolású kocsirendszer fejlesztése és az új középperonos kocsik építése zavartalanul folyik. A kocsikat még az év folyamán fokozatosan üzembe helyezik. Magyarország aranykoszorús mestere S SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és érconíöde, harangfelszerelés és harangiáhgyár SUIiÄFEST, VL, Frangepán ucca 77. szám Telefon; AuL 913-53 Bazilika részére készült 7945 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1928. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézmfiiparl tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerőlevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyős fizetési feltételek! MENDELOVITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉTSZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912. évi orsz. húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve BUDAPEST, IX, DANDÁRU.24. T.: J.360-67 SPÁNYI ERNŐ •kliTtlti mérnök mélyépítő-, kövoBÖ- é* bltnm«n- építö vállalata. Budapest, I* Gjőiö out 5. Tel .Ant. 51YM
