Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-18 / 46. szám
2 Budapest, 1031 november 18; — Budapest székesfőváros inségenyhítő tevékenysége csak akkor válhatik eredményessé, ha áldozatkészségével és szervezettségével nem marad elszigetelve, banem az ország többi helyi hatósága is — különösen Budapest környékének hatóságai — ugyancsak megteszik ebben az irányban kötelességüket. Régi tapasztalat ugyanis, hogy a székesfőváros szegényeinek száma éppen az intenzivebb téli inségenyhítésre. való tekintettel a nem budapestiek beszivárgása által erősen megduzzad. — Összefoglalva az eddig elmondottakat : a téli nyomor enyhítésésére a főváros részéről biztosítottuk a segélyezés egyöntetűségét, a segélyeszközök racionális felosztását, s az intenzivebb szegénygondozást. Mindent Megtettünk, hogy a székesfőváros rászorult ínségeseinek a téli hónapokat elviselhetővé tegyük. * A polgármester nyilatkozata nagy megnyugvást jelent. Bármennyire is szűkre kellett szabni a költségvetés kereteit : szociális célokra a polgármester változatlanul- tekintélyes összeget fordít és amint hangoztatja, további tervei is vannak az Ínségesek felsegítésének lemélyítésére. A mai nehéz időkben minden elismerés és dicséret- megilleti a főváros felelős irányítóját, aki okos előrelátással állandóan fejleszti a szegénygondozás és támogatás könyörületes feladatköreit. Folyik a szántás-vetés, amely előkészíti Budapest jövő évi gazdálkodását A törvényhatóság sorozatos közgyűléseken tárgyalja a költségvetést Amitől a közönség féltette, amitől minden komoly ember védte, óvta a főváros költségvetést-alkotó közgyűlését: a demagógia nem tudott rést tömi a nívó frontján. El kell ismerni, régen láttuk a főváros közgyűlését ilyen fölemelően nemes munkában, amelynél pártok és egyének vetekednek abban, hogy a közös, egyetértő munka eredményeit minél tökéletesebben domborítsák ki és megmutassák, hogy a főváros közgyűlése nagyszerű egységgel küzd Budapest megmentéséért, Az ilyen munka nem maradhat siker nélkül, az ilyen munka a főváros lakosságának hálájára érdemes. A vita alaphangja bizakodó, de egyetlen jelét sem láttuk az elbizakodottságnak. A szerénységben, a bölcs óvatosságban, — majdnem azt mondanánk — az enyhe, de nem fölösleges pesszimizmusban maga Sipöcz Jenő dr,, a polgármester járt elől. Érezni kellett a polgármester szavaiból, hogy veépedeltm nincs, de vigyázni kell, hogy a kisebb zavarokat is elkerülhessük. A főváros vagyona tíz év alatt megháromszorozódott, nem történt tehát pazarlás, a tizenhatmillió deficit is szerény fölösleggé edződött a tanács tüzében, de — soha sem lehet tudni! — a költségvetés rugalmassága zavarokat szenvedhet, Megeshetik, hogy a bevételek nem folynak be úgy, mint reméljük: de akkor még mindig vannak olyan remédiumok, amelyeket egyelőre — hála Istennek — szögre lehetett akasztani. Ez a komoly hang csengett végig a vita minden — pardon: majdnem minden — beszédén, mégha a baloldal szónokai azt igyekeztek is bizonyítani, hogy a deficit csak látszólagosan tűnt el. Hát persze hogy így van, csak ők baloldaliasan mondták azt, amit a polgár- mester és a többség szónokai úgy fejeztek ki, hogy ha a bevételek nem folynának be a remélt mértékben . . . Hát nem ugyanaz a kettő? A vita másik kiemelkedő pontja volt a fővárosi törvény kritikája. Most már nem előre sejtések alapján, hanem a gyakorlatban való megismerés és tények alapján. Meg kell állapítani, hogy a baloldal, dia felvonult is egy' szerény, igen halvány flottatüntetésre, nem tudott általános frázisoknál egyebet mondani! Ezek is a javaslat tárgyalása során gyűjtött régi arzenálból való fringiák voltak, nem is igen villogtatták a nap felé a — rozsdafoltok miatt. Annál nagyobbszabású, a a tényeket pompásan kidomborító volt az a méltatás, amelyet Kozma Jenő mondott az új fővárosi törvényről, a tanács kitűnően bevált intézményéről. Ha hibák vannak, Istenem, a törvényt is úgy kell nevelni, mint a kisgyermeket: a fővárosi törvény most van fogzásban, milyen tökéletes lesz, mire a bölcsességfoga is kinő! . .. Volt még egypár intézmény, amelyeket tökéletes joggal dicsért meg Kozma Jenő, aki pedig nem híve az olcsó tömj éhezésnek. Annál nagyobb értékű az ilyen dicséret, mert ugyanakkor Kozma Jenő igen komoly szavakkal illette az adminisztrációt, azaz hogy nem is az adminisztrációt, hanem a túlhajtásokat. Hát ezek bizony megvannak és alaposan végig kell még egyszer búvárkodni az új törvényt, hogy meg lehessen találni a nem is nagy, de annál élesebb kést, amellyel az operációt véghez lehet vinni. Még egy fontos témája volt Kozma Jenőnek: és ez közlekedés ’kérdésének megoldása. Erről a vitában szinte mindenki beszélt és szinte állandó refrén volt a BSzKRT és az Autóbuszüzem egyesítésének gondolata. Kozma maga még a közlekedési diktátorig is hajlandó elmenni, ami bizonyítja, hogy a közlekedési ügyekben sürgős és radikális segedelemre van szükség. Nevezetessége, megnyugtató, rendkívül jó hatást kiváltó eseménye volt a költségvetési vitának Wolff Károly beszéde is, aki mély meggyőződéssel, szavainak kiváló erejével hirdette a béke, az együttműködés gondolatát. A kereszténypárt vezére magasan fölülemelkedett a pártszempontokon, egész Budapest érdekében beszélt, nem látott és nem érintett mást, csak ennek a városnak hatalmas létérdekeit, amelyek az iparban és a kereskedelemben gyökereznek. Természetesen ő is úgy látja, amint éppen mai vezércikkünkben fejtjük ki, hogy az életet a munka jelenti. Nagyjelentőségű, hogy a termelőmunka érdekében a kereszténypárt vezére az anyagbeszerzés lehetővé tételét követelte, ugyanakkor pedig egyik alvezére erőteljesen harcolt a közmunkák haladéktalan megindításáért és az észszerű takarékosságért, a belföldi kölcsön felvételében látja az alkotó tevékenység alapfeltételét-. A vita egyik leghatalmasabb beszédét természetesen Harrer Ferenc mondta, aki ezúttal a takarékosság kérlelhetetlen, szinte már fölöslegesen makacs bajnokaként mutatkozott be. Ha még megemlítjük, hogy a legformásabb, nőiességében excelláló beszédet Toper- czer Ákosné mondta és hogy Sipöcz polgármester az általános vitát bevezető beszédében szeretettel védte a tisztviselői kart, akkor fel is soroltuk ennek az igen kiváló két napnak legfőbb értékeit. Ügyosztályok harca a helyikikötö és az állaivásártelep hovatartozása miatt A polgármester a döntést előreláthatóan a tanácsra bízza A legutóbbi ügyosztályi átcsoportosítás -során a polgármester a Ferencvárosi Helyikikötőt, amelynek ügyeit előzőén a csatornázási és a közgazdasági ügyosztályok, meglehetősen rendszertelenül, közösen intézték, a közélelmezési ügyosztályhoz csatolta át. A költségvetés tárgyalása alatt indítvány hangzott -el, hogy a kikötő adminisztrálását bízzák újra a közgazdasági ügyosztályra és ilyen előterjesztést intézett a polgármesterhez a közgazdasági és ipari ügyosztály is. A közgazdasági ügyosztály azonkívül magának kéri az Országos Tenyész- és Ha- ezónállatvásártélepek igazgatását is, holott ennek adminisztrálása régi idők óta a közélelmezési ügyosztályhoz tartozik. A közgazdasági ügyosztály azzal indokolja előtér- jesztését, hogy a helyikikötö szorosan összefügg a dunai rakpartokkal, amelyek felügyelete a közgazdasági ügyosztály hatásköre. Éppen nemrégiben tették az ügyosztály feladatává, hogy készítsen új, részletes javaslatot a rakodóportok megfelelőbb és gazdaságosabb kihasználására és ennek a feladatnak, az ügyosztály álláspontja szerint, ,jól megfelelni csak akkor tudnak, ha munkakörükbe vonhatják a helyikikötőt is, amely a rakpartok egyenes folytatása. A másik argumentum az, hogy a közraktárak bérlete néhány éven belül lejár, ezalatt feltétlenül teljesíteni kell a déli városrészek állandó követelését, hogy NOVOPIN szénsavas fenyöfürdöben idegesség, fáradtságellen a közraktárakat a dunaparti teherpályaudvarral együtt letepítsék ki és tegyék lehetővé a Ferencváros fejlődését a Duna irányában. A közraktárak kihelyezésére csak egyetlen alkalmas hely van: az új helyikikötő területe és így ezeket az egymásba kapcsolódó terveket egymástól elválasztani nem lehet. Az érvekkel szemben a közélelmezési ügyosztály azt az álláspontot képviseli, hogy a helyikikötő raktárházát és rakodőpartját az új nagyvásártelep kereskedelme fogja igénybe venni és csak így lesz megjavítható a mostanáig erősen deficites kikötő kihasználása. A ferencvárosi helyikikötő — mondja a közélelmezési ügyosztály — akkor is szolgálhatja a kereskedelem általános -érdekeit, ha az ügyosztály hatáskörében marad, mert így sem lesz semmi akadálya annak, hogy az élel- miszerkereskedelem mellett egyéb kereskedelmi ágak is igénybe vegyék. Eddig is a központi vásárcsarnokhoz tartozott a Vámház előtti 500 méter hosszú rakodópart, amellyel az új központi vásárcsarnok megnyitása után a közgazdasági ügyosztály fog rendelkezni. A közélelmezési ügyosztály álláspontjával szembehelyezi a közgazdasági ügyosztály azt a városrendezési kívánalmat is, hogy a belső rakpartokon meg kell szüntetni a gabona-, szén-, homok- és kavicslerakodást, ami szintén csak abban az esetben valósítható meg, ha a közgazdasági ügyosztályhoz tartozó dunaparti felügyelőség intézi a hélyikiJcÖtő ügyeit. Mivel mind a két ügyosztály mereven ragaszkodik a maga álláspontjához, a tanács fogja rövidesen eldönteni, hogy ki legyen a helyikikötö gazdája. Van egy olyan felfogás is, hogy a kikötő hovatartozásának eldöntése a polgár- mester kizárólagos joga, mert az új fővárosi törvény szerint az ügyosztályok és ügyosztálycsoportok számát ugyan -a törvényhatósági bizottság állapítja meg, de az egyes ügyosztályok ügykörét a polgármester jelöli ki és azokat az egyes csoportokba ő osztja be, így a kikötőét is. Vitatható ugyan, hogy -egy ilyen nagyfontosságú intézmény adminisztrációját lehet-e egyszerű hatásköri intézkedéssel Eldönteni. Előreláthatóan az lesz a helyzet, hogy a polgár- mester elhárítja magától a döntést és a tanácsra bízza a végső szó kimondását. HUTTER SCHRANTZ RT Budapest, X. kér., Gyömrői-út 80 Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63 Kertié §ek, Kerítés** fon a Söli, tűzhelyek és kályhák szénre nagy yálasztékban Telefon : J. 379—36. Legnagyoob bizalommal fordulnál szasszerűen végzendő LINOLEUM BURKOLÁSI munkálataival a 30 éve fennálló szolidságáról elismert HAAS LIPÓTc ^ föiizlet: VII., Rálsóc/i-út 24. szám. Telefon: József 420—44. Tiizifa, szén, épitési anyagok RillPUlfií n CnUnnO Bpesf.X.Celső Jászberényi-úti 4 IfiNuMLU őllisiJIIla Telefonszám: Kőbánya76-64 VÁROSI TISZTVISELŐKNEK FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSEK £ _ p havi. részlettőlli álózati i'-ttuiun sj, r. iölielé Bronzcsillárok már 10.— P.-lől DOKUP1L GYULA gépészmérnök elehtro- és rádiótechnikai vállalat Budapest, IX, Üllői-út 1. Tel.! Aun 863—27. Nstheides OáraieS vállalkozó ■ Ostor- és ntlennemíí szállítás Budapest, VIII., Karpfenstein u. 19 Tel.: J 351 50 ERDÉLYI MÖINXEZEXE udvari fényképész IV., Scmmclweis-utca 2.
