Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-04 / 44. szám

Budapest, 1931 november 4. 5 Szeretetotthon helyett kórház A maglódiúíi szegényház elkészüli kél pavillonjál kórháznak rendezik be — Idekerül a Széni lslván~kórház kél oszlása Úgyszólván már végleg lekerült a napirendről és a feledés homályába merült az új központi kórház nagy lendülettel elindított megvalósítása, amikor most a takarékossági bi­zottság vizsgálódása közben megszületett az az egészséges ötlet, hogy az új szeretet-otthonnak szánt és kórházi cé­lokra tökéletesen alkalmas maglódiúti építkezést használ­ják fel a kórházi probléma megoldására. A javaslatot a törvényhatósági bizottság minden fóruma helyesléssel fo­gadta, a polgármester is magáévá tette, úgy hogy e pilla­natban úgyszólván semmi akadálya nincs annak, hogy a maglódiúti pavillonokat haladéktalanul a szenvedő embe­rek gyógyításának szolgálatába bocsássák. Az idők hirtelen változása folytán a maglódiúti új szeretet-otthon ugyan el­marad, de helyébe más emberbaráti intézmény kerül, amely szociális, higiéniai, gazdasági és nemzeti szempontból sok­kal fontosabb egészségügyi intézmény lesz: végre meg­valósulhat az Üj Rókus, ahol a nemzeti vagyont gyarapító munkaerőknek visszaadják az egészségét, munkaképességét. A törvényhatósági tanács tagjai Liber Endre alpolgár­mesterrel és Salamon Géza közegészségügyi tanácsnokkal az elmúlt napokban többízben szemlét tartottak a Maglódi- úton. Alaposan megnézték az épületet Borszéky Károly pro­fesszor, a fővárosi kórházak központi igazgatója és Parassin .József dr. egészségügyi főtanácsos, a Tüdőbeteggondozó Intézetek igazgató-főorvosa is. A tanácstagok és a szak­emberek egyöntetűen megállapították, hogy mindkét pavil­ion, úgy, ahogyan állnak, nemcsak 'tökéletesen alkalmasak, de úgyszólván ideálisan megfelelnek a közkórház feltételei­nek. Ennek a megállapításnak megfelelően a polgármester utasította a központi kórházigazgatót, 'sürgősen készítsen konkrét javaslatot, milyen osztályokat tart leghelyesebbnek a Maglódi-nton való elhelyezésre és mely régi kórházi épü­leteket engedi át cserébe 'a szeretet-otthon céljaira. A javaslat még nincs a polgármester kezei között, de jó forrásból úgy értesülünk, hogy az egyik pavillonban egy belgyógyászati'és egy sebészeti osztály lesz, a másik épület­ben pedig, amely szanatóriumszerűen, speciálisan tüdőbeteg . aggastyánoknak épült, új, kétszáz ágyas tüdőgyógyító osz­tály nyílik, összesen ötszáz férőhelye lesz ennek a kórház­nak, 'amely most már magja lesz a későbbi nagy központi kórháznak, amely majd körülötte létesül. A tervek, mint ismeretes, készen vannak a további pavillonokra is, csupán arról lesz szó, hogy az eredetileg szeretet-otthonnak szánt épületek rajzain kell bizonyos módosításokat eszközölni. A maglódiúti pavillonok kórház céljára való átvételé­től a törvényhatóság' egy része azért idegenkedett, mert azt hitte, hogy az ágy szaporítás, a pavillonok berendezése, sze­mélyzet alkalmazása, mind olyan kiadások lesznek, ame­lyek tetemesen megnövelik a már 'most is óriási tehertétel­ként szereplő kórházi budgetet. Yan-e alapjuk az aggodalmaknak? Illetékes helyen aziránt érdeklődött a Fővárosi Hírlap munkatársa és a következőket tudta meg: — A maglódiúti pavillonok megnyitása és kórházzá nyilvánítása voltaképpen nem jelent ágyszaporulatot, mert ugyanakkor megszüntetünk két olyan régi kórházat, amelyek gyógyítás céljára már nem igen alkalmasak. Ilyenek a Régi Szent János-kórház és a Telepi-utcai kórház, amely utóbbi eredetileg iskola volt. E két fiókkórházban körülbelül ugyanannyi férőhely van, mint amennyi a Mag- lódi-úton lesz, úgy hogy etekintetbem nem lehet szó költség- többletről. Ami a berendezést illeti, ezt is úgy akarjuk meg­oldani, hogy ne kerüljön pénzbe és a régi felszerelést hasz­náljuk fel. A Szent István-kórház két osztályának áthelye­zését vettük tervbe. A felszabaduló termekbe áthelyezzük a Telepi-utcai fiókban elhelyezett betegeket és áttelepítjük a Kun-utcai Dolog­kórház valamelyik osztályát. Az a szándékunk, hogy a Dolog- kórházban koncentráljuk a bőrbetegeket, ide kerülnek a razziákon befogott beteg nők. A régi Szent János-kórház venereás és lupuszos osztályait is idehelyezzük, míg e kórház tüdőbeteg' osztálya kibővítve a Maglódi-úti második pavillont foglalja majd el. A régi Szent János-kórház csekély átalakítással egészen megfelelő lesz a szeretet-otthon céljaira és amennyire szükséges, átengedjük a szeretet-otthonnak a Telepi-utcai épületet is. — Hogy a Maglódi-úti kórház további kiépítésére mi­kor kerülhet a sor, ez későbbi kérdés, de a mostani meg­oldás után nem is válik olyan égetővé. Annyi tény, hogy ha a Magiódi-úton fel is épül az új 1500 ágyas kórház, a tá­volság miatt még mindig szükség lesz a város szívében egy kisebb 150— 200 ágyas baleseti és gyűjtőkórházra, erre a célra azonban teljesen megfelel az az épület, amely­ben most a Rókus gazdasági hivatala és proszektúrája van. A Rókus-kórház többi területével szabadon lehetne rendel­kezni és árából bőven kitelnék a Maglódi-úti kórház minden költsége és ezenkívül értékesíthetné a főváros a Tisza Kálnián-téri régi gázgyári telkek területét is, amelyek ilyenformán szintén felszabadulnak. A budapesti kórházkérdés sima megoldásának egyéb­ként igen kedvező és nagy lendületet adott a kor­mány megértő magatartása, az a megállapodás, amellyel átengedte a fővárosnak a Bu­dapesten beszedett betegápolási adót és ezzel a nehézségek egész sorát hárította el a helyes kibontakozás útjából. A kórház-probléma megoldásának egyetlen akadálya még a kormányzó jubileuma alkalmából hozott törvény, amely kifejezetten szeretet-otthon létesítéséről rendelkezik, de remény van arra, hogy a törvény módosítása elől nem zárkózik el az országgyűlés. Aíoderneb b Uöxigaszg melleit fával kisebbsszemélyszeíre lenne sxuKség—állapította meg a státus- renáesö bizottság A közigazgatás megvizsgálására kiküldött takarékos- sági bizottság és a közgyűlésből delegált státusrendező bi­zottság'’ néhány nappal ezelőtt egyöntetűen azt állapították meg jelentéseikben, hogy a közigazgatási személyzet t.úl nagy és sok vonatkozásban az adminisztráció túltengése tapasztalható. A státuszrendező bizottság, amely Bódy Tiva­dar elnöklete alatt heteken át ülésezett, most nyilvánosságna jutott jelentésében konkrét javaslatot is tesz a személyzeti létszám csökkentésére, amely öt év alatt 10%-os lenne. A kiküldött tanácstagok arra az általános megállapításra jutottak, hogy a. főváros közigazgatási állapota még min­dig a személyzeti túltengésnek, a személyzet -nem megfelelő felhasználásának, a személyzeti kiadások rendkívüli magas­ságának, a dologi kiadásoknál a túlköltekezésnek, különösen a műszaki közigazgatás terén a rossz szervezetnek és a bo­nyodalmas drága kezelésnek a képét mutatja. A Fővárosi Hírlap tudósítója illetékes helyre fordult azzal a kérdéssel, vájjon lehet-e valóban beszélni a tisztviselői létszám túltengéséről a városházán? — Ami a személyzet túltengésének kérdését illeti — mondotta informátorunk, — ezt két szempontból lehet elbírálni. Elbírálható a közigazgatás és a községi ház­tartás vitelének jelenlegi megszervezettsége alapján, de elbírálható abból a szempontból is’, hogy bizonyos köz- igazgatási, ügyviteli leegyszerűsítések, racionalizálások a mai törvényesen megszervezett közigazgatással szemben milyen mértékben volnának keresztülvilietők s az ügyek intézésének új rendje mekkora sze­mélyzet alkalmazását tenné szükségessé. — Jla ebből az utóbbi szempontból bíráljuk el a kérdést, kétségkívül; me 2 állapítható, hogy egy elképzelt ideális igazgatás személyzeti szükségletével szembeni- a mai személyzet túlnagy. Más modernebb, ökonomizáltabb igazgatás mellett, tényleg jóval kisebb személyzetre lenne Á kávéházban kellemesen és otthonosan érez­zük magunkat, ha a világítás nemcsak dús és pompázó, hanem jó és egészséges is. A cél* szerű, modern világítás növeli a forgalmat. — Világítsuk a kávéházakat és éttermeket jé? és gazdaságosan, használjunk modem TUNGSRAM GYÖNGYFÉHYLÁMPÁT! szükség. Az önkormányzat azonban ilyen megreformált közigazgatás kiépítése érdekében egymaga nem tud min­dent megtenni. Az emberi közületek életét országos érvényű jogszabályok mindinkább több vonatkozásban rendezik A helyi közigazgatás munkaköre az élet újabb és újabb megadminisztrálásával egyre bővül, az alaki jogszabályok az eljárások megszabásával is korlátokat szabnak az autonóm racionalizáló, átszervező elhatáro­zások elé. — Hanyatló viszonyok mellett egyre több lesz a közií letekre háruló feladatok köre, mind többen várják életviszonyaik javításában a közülettől a segítő támoga­tást. A javasolt átszervezés csak a fővárosi törvény ke­retei között történhetik meg, az egész önkormányzati igazgatás radikáli­sabb megreformálása pedig csak országos szabályozással lehetne megvalósítható. Ez neon jelenti azonban azt, hogy a mai viszonyok között a lehetőség határáig megvalósításra ne kerüljenek olyan szervezeti újítások, amelyek közelebb hoznak bennünket székesfőváros közönségének egyetemes javát szolgáló célok eléréséhez. El lehet ismerni, hogy a személyzet a közigazgatás mai szervezete mellett is túlméretezett bizo­nyos helyeken és bizonyos mértékig, de. nem lehet általá­nosítani a közigazgatás összes ágazataira. — A kerületi elöljárók például állandóan panasz­kodnak, hogy az egyre bővülő és szaporodó tennivalóit a rendelkezésre álló személyzettel csak nagynehezen tud­ják abban az ütemben lebonyolítani,, amit az egyes ügyek természete és a közérdek megkíván. Nem szabad figyel­men 'kívül hagyni, hogy a főváros az utóbbi években nagyszabású beruházásokat és építkezéseket hajtott végre, ezeknek a munkálatoknak az ellenőrzése, adminisztrálása és felügyelete sok munka­erőt kívánt. A közmunkáknak ezt a forszírozott tempóját azonban a 'gazdasági helyzet romlása migtt fenntartani nem lehe­tett és a közmunkák megszorításával egyszerre túlmére­tezette vált az a személyzet, amely a munkák kulminá­ció ja idején csak fokozott teljesítmény mellett tudott feladatának helyt állni. ★ Radikális l ét szám apaszt ást, elbocsátásokat a takaré­kossági bizottság sem kíván és a helyzeten csak úgy lehet fokozatosan javítani, hogy az új alkalmazásokat egyelőre beszünteti a főváros és az egyes helyeken szükséges pótlá­sokat nem új alkalmazásokkal, hanem a beosztási helyükön nélkülözhetőkkó váló tisztviselők áthelyezésével oldja meg a főváros vezetősége. WEISZ A. fogeskerébgyár Pracizíós fogaskerekek, autó- és traktor-alkatrészek, gépgyártás, hen­ger és főtengely-köszörülés Budapest, VIH., Nagytemplom-u. 34. Tel.: J. 398-05 és 455-85 Távirati cím: MODUL, BUDAPEST Alapittatott: 1909. ax v m ^ii — EGYSEGES KÖZSÉGI POLGÁRI PA h iv atal 0 8 lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom