Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-04 / 44. szám

6 Budapest, 1931 november 4. Válságos helyzetbe jutott az útépítkezés Egymillió P-vel csökkentették a hitelkeretei — Több nagy- szabásé útépítési lerv egyelőre elmarad — Az utak építé­sének sürgősségi sorrendjét az ügyosztály állapítja meg Idmrwa&íÍLmiP A törvényhatósági tanács a költségvetési vita során kereken egymillió pengőt törölt as utak építésére előirány­zott Összegből, holott eredetileg is csak mindössze 4,2öS.000 pengő volt beállítva, a tavalyi 5,169.100 pengővel szemben. A nagyarányú redukciót kényszerrendszabálynak kell tekin­teni, mert a törvényhatósági bizottság minden tag’ja tisztá­ban van azzal, hogy a sok tekintetben még mindig hiányos fővárosi úthálózatot mielőbb rendbe kell hozni és hogy az útépítési munka azért is fontos a mai viszonyok között, mert állandóan igen sok munkást foglalkoztat. A költségvetési hitel egyharmadára való csökkentése igeu nehéz helyzet elé állítja az út- és csatornaépítési ügyosztályt, amely már eleve csak a legsürgősebb és a legfontosabb munkákat vette tervbe, éppen a főváros nehéz pénzügyi helyzete miatt. Eredetileg 100.000 pengő volt előirányozva a Margit-rak- part Pálffy-tér és Margithíd közötti burkolására., 700.000 pengő a Ssentendrei-út újraburkolására, amely a legna­gyobb forgalmú kivezető főútvonalak egyike. Burkolásra várt a rohamosan fejlődő Új Lipótváros több utcája, a Felkctrutca, a Korall-utca, a Pannónia- és Tátra-utca közötti Névtelen-utca, a Visegrádi-utca Dagály-utca és Csáklya-utca közötti külső szakasz, a Szent László-út, a Baross-tér gya­logjárója, a Telep-utca, a Dugonics-utca, a Kálvária-utca, a Tömő-utca, a Hungária-körút, a Simor-utca és Kőbányai- utca közötti szakasz, a Budafoki-űt, a Budaörsi-út, Német- völgyi-út, a Kikötői-föút stb. Nem lesz csekély feladat, lio-gy ezek közül az egyformán sürgős munkák közül melyi­ket hagyják el a takarékossági okokból. A tanács nem szabott programmot, ezért felkerestük az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjét, Király Kálmán műszaki főtanácsost, hogy érdeklődjünk az ügyosztály álláspontja felől. A mun­katársunknak adott válasz így hangzott: — A törvényhatósági tanács az ügyosztály belátá­sára bízta a sorrend megállapítását és azt, hogy mit hagyjon ki a programiéból. Nem könnyű a feladat, mert az eredeti tervezetben is csak a legfontosabb munkák szerepeltek. Az ügyosztály törekvése az, hogy minden sürgős és fontos útburkolási munka a redukció dacára is megtörténjék, ha megszűkített keretek között is. Reméljük, hogy a versenytárgyalásoknál is sikerül olyan megtakarításokat elérnünk, amelyek módot ad- na.k majd olyan munkák elvégzésére is, amiket egyéb­ként el kellene hagynunk. Nagyszabású útépítkezésről a mai viszonyok között le kell mondanunk, az ügyosztály azonban ezeknek az előkészítésén is vál­tozatlanul dolgozik, hogy teljesen készen legyen arra az időire, amikor a pénzügyi lehetőségek megjavulnak. Szóvátettiik a takarékossági bizottságnak azt a tanácsát, hogy az útfenntartási költségek keretén belül amortizációs útépítési kölcsönt kellene felvenni és a drága útfenntartások helyett végleges, tartós anya­gokkal készüljenek az útvonalak: — Az elgondolás igen helytálló — hangzott a válasz, — és már évekkel ezelőtt komolyan foglalkozott is ilyen tervvel a főváros. Annakidején el1 is készítette az ügyosztály , a 20 millió pengős útburkolási kölcsönre vonatkozó felvételének engedélyezését megtagadta. A főváros területén még mindig 2,084.511 négyzetméter vizes makadám burkolat van, elsősorban ezeknek az átépítésére lenne szükség és mindeneklőtt fontos volna a Ikivezető főútvonalak vég­leges burkolattal való ellátása. Az útak karbantartására azonban az idén összesen 4,979.872 pengő szerepel a költségvetésben, s ennek egyrészét minden körülmények között fen tartásra kell elkölteni, a fenmaradó rész pedig npm lenne elegendő az amortizáció törlesztésére. — Arra a kérdésre, hogy a> főváros a takarékos- sági bizottság tanácsa szerint is miért nem alkalmazza a betont, az az észrevétel, hogy a belső területeken alkalmazását igen nagymértékben hátráltatja az a kö­rülmény, hogy a beton száradása igen lassú és forgalmas útvonalakat hetekre elzárni lehetetlen, másrészt nehéz a betonburkolat alkalmazása azért is­mert a földalatti közművek miatt a burkolatot gyak­ran fel kell szakítani. Külterületeken azonban alkal­mazni fogjuk a betonburkolatot és kisérletképpen a Hungária,-körút egyrészét ilymódon burkoljuk. — Egyébként is minden tekintetben a legmesszebbmenő takarékossági elvek vezetnek bennünket és újabban az útprofilt már akként választjuk, hogy a drágább burkolattal ellátandó kocsiút ne legyen széle­sebb, mint amilyent a helyi forgalmi igények megköve­telnek. —- Intézkedés történt abban az irányban is, hogy az útépítések és útkarbantartások rendszeres keresztül­vitele érdekében a kerületi mérnöki hivatalok és az út­építési ügyosztály jövőben egyöntetűen járjanak el. A polgármester elrendelte, hogy a programra megbe­szélése céljából a kerületi mérnökök és az útépítési ügy­osztály havonta egyszer együttes ülést tartsanak és a Programm végrehajtását az útépítési ügyosztály veze­tője állandóan személyesen ellenőrizze. „Szabad a bemenet ^ jelszóval, de vigalmi« adó nélkül csinál jogosulatlan versenyt a szánkásaknak néhány élelmes keres W 6 Az egykor oly nagyszerű színházi konjunktúrát néhány hónap alatt elfujta a gazdasági válság következtében be­állott általános depresszió és ma már nyílt titok, hogy az e.urópaszerte híres budapesti színházi kultúra komoly vesze­delemben forog. A színházi szezon eleje máris azt mutatja, hogy túlságosan kedvező kilátások nincsenek és számos nagymultú színházunk egy-egy nagy kasszasikerre alapítja további működését, mert ellenkező esetben kénytelen kapuit bezárni. Az állami színházaknál létszámcsökkentést és fizetésredukciót hajtottak végre, a magánszínházak pedig, kevés kivétellel, a közvetlen csőd előtt állanak. A budapesti színházak ragyogó hírnevét így koptatja el a gazdasági válság. A sok gonddal küzködő színházi vállalkozások joggal remélhetik, hogy a hatóságok megkönnyítik munkásságukat és ha már adózási és közszolgáltatási kedvezményekkel nem tudnak segítségére sietni: legalább igyekeznek az indoko­latlan konlcurrenciától megvédeni őket. Úgy látszik, hogy a főváros item érzi át a színházi kultúránk messzemenő jelentőségét, mert csak így magyarázható, hogy szemet hány olyan jelenségek előtt, amelyek egyenesen a kegyelemdöfést adják meg a ver­gődő színházi vállalkozásoknak. Divatba jött újabban, hogy egyes nagyobb üzletek és áru­házak látványos szórakoztatásokkal csábítják a publikumot, csak azért, hogy a néhányperces előadás után vásárlásra invitálják a közönséget. A Corvin Áruház például marionett színházat rendezett, ahová „szabad a bemenet“ jelszóval invitálja a közönséget és természetesen megtalálja a maga üzleti számításait is. Ez már önmagában is méltánytalan merénylet a színházak­kal szemben, amelyet akaratlanul is támogat a főváros, amikor az ilyen kétes értékű szórakoztatásnál teljesen mel­lőzi a vigalmi adó szedését, amelyet pedig a színházaknak könyörtelenül és kíméletlenül meg kell fizetni. De vannak más szempontok is, elsősorban az, hogy az ilyen bábszinliáz-játékot külföldi vállalko­zók folytatják és így a budapesti közönség ke­serves pénzét viszik magukkal. Hasonló „attrakciókat" rendez a Dán szőrmeáruház is, ahol zenés divatrevükkel kötik le a közönség érdeklődését, termé­szetesen a vigalmi adó fogalmának minden ismerete nélkül. Az utcákon öles reklámok lúrdetik a további színházi jellegű üzleti mutatványokat: a Magyar Divatcsarnok című áru­ház magyar hetet rendez, anélkül, hogy ezt a népszerű jel­szót joga volna használni. Tudvalevő, hogy a magyar keres­kedők és gyárak összessége évek óta megrendezi a Magyar Rét propagandavásárját, amely az idén, úgylátszik, el­marad és ■ ezt a körülményt az élelmes divatáruház most a maga teljesen sajátos és egyéni céljaira igyekszik kihasználni. Csodálatos, hogy a főváros nem kíséri figyelemmel ezeket a jelenségeket és indolenciája révén: egyrészt elősegíti a színházak pusztulását, másrészt a kereskedelmi tisztesség­nél. olyan aláásását, amelyből súlyos visszahatások származ­nak a gazdasági életre. A fővárosnak nem szabad megen­gedni, hogy egyes élelmes kereskedők és vállalkozók a ma­gyar színházi kultúra és a csőddel birkózó ipar és kereske­delem betegágya fölött a maguk zsíros pecsenyéjüket sütö­gessék. FRIIMANN ÉS TÁRSA vésnök! mű intézete, pecsétből? eg, címke és domborműnyomdája Budapest, VI., kerület, Király-utca 10 Bélyegzők. Telefon : 245 — 69. ERDÉLYI MŰINTÉZETE IV., Semmelweis-utca 2. BURROUGHS SPECIÁLGÉPEK számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek. Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS ÍRODAGÉPKERESKEDELMI R.-T. Budapest, IV, Váci-utcai—3. (BejáratTürrlstván-u. 8] Tel. Aut. 817-89 Budapesti Hírlap a Leót Ártalmasabb magyar kahlat ELŐKELŐ, hir»ol£«Ut* TŐKÍLZTKS LINOLEUM ÉS GUMMI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 8S7—49. Ajánlatok díjmentesen ÁMON ANTAL FIAI KÖVEZŐ MESTEREK, ÜT-, CSATORNA- £S beton Építési vállalkozók, föld­munka. vá GÁNYFEKTETES. mészkőbánya VIII., FUTÓ-UTCA 10. TELEFONt J. 303-85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom