Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-04 / 44. szám
6 Budapest, 1931 november 4. Válságos helyzetbe jutott az útépítkezés Egymillió P-vel csökkentették a hitelkeretei — Több nagy- szabásé útépítési lerv egyelőre elmarad — Az utak építésének sürgősségi sorrendjét az ügyosztály állapítja meg Idmrwa&íÍLmiP A törvényhatósági tanács a költségvetési vita során kereken egymillió pengőt törölt as utak építésére előirányzott Összegből, holott eredetileg is csak mindössze 4,2öS.000 pengő volt beállítva, a tavalyi 5,169.100 pengővel szemben. A nagyarányú redukciót kényszerrendszabálynak kell tekinteni, mert a törvényhatósági bizottság minden tag’ja tisztában van azzal, hogy a sok tekintetben még mindig hiányos fővárosi úthálózatot mielőbb rendbe kell hozni és hogy az útépítési munka azért is fontos a mai viszonyok között, mert állandóan igen sok munkást foglalkoztat. A költségvetési hitel egyharmadára való csökkentése igeu nehéz helyzet elé állítja az út- és csatornaépítési ügyosztályt, amely már eleve csak a legsürgősebb és a legfontosabb munkákat vette tervbe, éppen a főváros nehéz pénzügyi helyzete miatt. Eredetileg 100.000 pengő volt előirányozva a Margit-rak- part Pálffy-tér és Margithíd közötti burkolására., 700.000 pengő a Ssentendrei-út újraburkolására, amely a legnagyobb forgalmú kivezető főútvonalak egyike. Burkolásra várt a rohamosan fejlődő Új Lipótváros több utcája, a Felkctrutca, a Korall-utca, a Pannónia- és Tátra-utca közötti Névtelen-utca, a Visegrádi-utca Dagály-utca és Csáklya-utca közötti külső szakasz, a Szent László-út, a Baross-tér gyalogjárója, a Telep-utca, a Dugonics-utca, a Kálvária-utca, a Tömő-utca, a Hungária-körút, a Simor-utca és Kőbányai- utca közötti szakasz, a Budafoki-űt, a Budaörsi-út, Német- völgyi-út, a Kikötői-föút stb. Nem lesz csekély feladat, lio-gy ezek közül az egyformán sürgős munkák közül melyiket hagyják el a takarékossági okokból. A tanács nem szabott programmot, ezért felkerestük az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjét, Király Kálmán műszaki főtanácsost, hogy érdeklődjünk az ügyosztály álláspontja felől. A munkatársunknak adott válasz így hangzott: — A törvényhatósági tanács az ügyosztály belátására bízta a sorrend megállapítását és azt, hogy mit hagyjon ki a programiéból. Nem könnyű a feladat, mert az eredeti tervezetben is csak a legfontosabb munkák szerepeltek. Az ügyosztály törekvése az, hogy minden sürgős és fontos útburkolási munka a redukció dacára is megtörténjék, ha megszűkített keretek között is. Reméljük, hogy a versenytárgyalásoknál is sikerül olyan megtakarításokat elérnünk, amelyek módot ad- na.k majd olyan munkák elvégzésére is, amiket egyébként el kellene hagynunk. Nagyszabású útépítkezésről a mai viszonyok között le kell mondanunk, az ügyosztály azonban ezeknek az előkészítésén is változatlanul dolgozik, hogy teljesen készen legyen arra az időire, amikor a pénzügyi lehetőségek megjavulnak. Szóvátettiik a takarékossági bizottságnak azt a tanácsát, hogy az útfenntartási költségek keretén belül amortizációs útépítési kölcsönt kellene felvenni és a drága útfenntartások helyett végleges, tartós anyagokkal készüljenek az útvonalak: — Az elgondolás igen helytálló — hangzott a válasz, — és már évekkel ezelőtt komolyan foglalkozott is ilyen tervvel a főváros. Annakidején el1 is készítette az ügyosztály , a 20 millió pengős útburkolási kölcsönre vonatkozó felvételének engedélyezését megtagadta. A főváros területén még mindig 2,084.511 négyzetméter vizes makadám burkolat van, elsősorban ezeknek az átépítésére lenne szükség és mindeneklőtt fontos volna a Ikivezető főútvonalak végleges burkolattal való ellátása. Az útak karbantartására azonban az idén összesen 4,979.872 pengő szerepel a költségvetésben, s ennek egyrészét minden körülmények között fen tartásra kell elkölteni, a fenmaradó rész pedig npm lenne elegendő az amortizáció törlesztésére. — Arra a kérdésre, hogy a> főváros a takarékos- sági bizottság tanácsa szerint is miért nem alkalmazza a betont, az az észrevétel, hogy a belső területeken alkalmazását igen nagymértékben hátráltatja az a körülmény, hogy a beton száradása igen lassú és forgalmas útvonalakat hetekre elzárni lehetetlen, másrészt nehéz a betonburkolat alkalmazása azért ismert a földalatti közművek miatt a burkolatot gyakran fel kell szakítani. Külterületeken azonban alkalmazni fogjuk a betonburkolatot és kisérletképpen a Hungária,-körút egyrészét ilymódon burkoljuk. — Egyébként is minden tekintetben a legmesszebbmenő takarékossági elvek vezetnek bennünket és újabban az útprofilt már akként választjuk, hogy a drágább burkolattal ellátandó kocsiút ne legyen szélesebb, mint amilyent a helyi forgalmi igények megkövetelnek. —- Intézkedés történt abban az irányban is, hogy az útépítések és útkarbantartások rendszeres keresztülvitele érdekében a kerületi mérnöki hivatalok és az útépítési ügyosztály jövőben egyöntetűen járjanak el. A polgármester elrendelte, hogy a programra megbeszélése céljából a kerületi mérnökök és az útépítési ügyosztály havonta egyszer együttes ülést tartsanak és a Programm végrehajtását az útépítési ügyosztály vezetője állandóan személyesen ellenőrizze. „Szabad a bemenet ^ jelszóval, de vigalmi« adó nélkül csinál jogosulatlan versenyt a szánkásaknak néhány élelmes keres W 6 Az egykor oly nagyszerű színházi konjunktúrát néhány hónap alatt elfujta a gazdasági válság következtében beállott általános depresszió és ma már nyílt titok, hogy az e.urópaszerte híres budapesti színházi kultúra komoly veszedelemben forog. A színházi szezon eleje máris azt mutatja, hogy túlságosan kedvező kilátások nincsenek és számos nagymultú színházunk egy-egy nagy kasszasikerre alapítja további működését, mert ellenkező esetben kénytelen kapuit bezárni. Az állami színházaknál létszámcsökkentést és fizetésredukciót hajtottak végre, a magánszínházak pedig, kevés kivétellel, a közvetlen csőd előtt állanak. A budapesti színházak ragyogó hírnevét így koptatja el a gazdasági válság. A sok gonddal küzködő színházi vállalkozások joggal remélhetik, hogy a hatóságok megkönnyítik munkásságukat és ha már adózási és közszolgáltatási kedvezményekkel nem tudnak segítségére sietni: legalább igyekeznek az indokolatlan konlcurrenciától megvédeni őket. Úgy látszik, hogy a főváros item érzi át a színházi kultúránk messzemenő jelentőségét, mert csak így magyarázható, hogy szemet hány olyan jelenségek előtt, amelyek egyenesen a kegyelemdöfést adják meg a vergődő színházi vállalkozásoknak. Divatba jött újabban, hogy egyes nagyobb üzletek és áruházak látványos szórakoztatásokkal csábítják a publikumot, csak azért, hogy a néhányperces előadás után vásárlásra invitálják a közönséget. A Corvin Áruház például marionett színházat rendezett, ahová „szabad a bemenet“ jelszóval invitálja a közönséget és természetesen megtalálja a maga üzleti számításait is. Ez már önmagában is méltánytalan merénylet a színházakkal szemben, amelyet akaratlanul is támogat a főváros, amikor az ilyen kétes értékű szórakoztatásnál teljesen mellőzi a vigalmi adó szedését, amelyet pedig a színházaknak könyörtelenül és kíméletlenül meg kell fizetni. De vannak más szempontok is, elsősorban az, hogy az ilyen bábszinliáz-játékot külföldi vállalkozók folytatják és így a budapesti közönség keserves pénzét viszik magukkal. Hasonló „attrakciókat" rendez a Dán szőrmeáruház is, ahol zenés divatrevükkel kötik le a közönség érdeklődését, természetesen a vigalmi adó fogalmának minden ismerete nélkül. Az utcákon öles reklámok lúrdetik a további színházi jellegű üzleti mutatványokat: a Magyar Divatcsarnok című áruház magyar hetet rendez, anélkül, hogy ezt a népszerű jelszót joga volna használni. Tudvalevő, hogy a magyar kereskedők és gyárak összessége évek óta megrendezi a Magyar Rét propagandavásárját, amely az idén, úgylátszik, elmarad és ■ ezt a körülményt az élelmes divatáruház most a maga teljesen sajátos és egyéni céljaira igyekszik kihasználni. Csodálatos, hogy a főváros nem kíséri figyelemmel ezeket a jelenségeket és indolenciája révén: egyrészt elősegíti a színházak pusztulását, másrészt a kereskedelmi tisztességnél. olyan aláásását, amelyből súlyos visszahatások származnak a gazdasági életre. A fővárosnak nem szabad megengedni, hogy egyes élelmes kereskedők és vállalkozók a magyar színházi kultúra és a csőddel birkózó ipar és kereskedelem betegágya fölött a maguk zsíros pecsenyéjüket sütögessék. FRIIMANN ÉS TÁRSA vésnök! mű intézete, pecsétből? eg, címke és domborműnyomdája Budapest, VI., kerület, Király-utca 10 Bélyegzők. Telefon : 245 — 69. ERDÉLYI MŰINTÉZETE IV., Semmelweis-utca 2. BURROUGHS SPECIÁLGÉPEK számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek. Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS ÍRODAGÉPKERESKEDELMI R.-T. Budapest, IV, Váci-utcai—3. (BejáratTürrlstván-u. 8] Tel. Aut. 817-89 Budapesti Hírlap a Leót Ártalmasabb magyar kahlat ELŐKELŐ, hir»ol£«Ut* TŐKÍLZTKS LINOLEUM ÉS GUMMI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 8S7—49. Ajánlatok díjmentesen ÁMON ANTAL FIAI KÖVEZŐ MESTEREK, ÜT-, CSATORNA- £S beton Építési vállalkozók, földmunka. vá GÁNYFEKTETES. mészkőbánya VIII., FUTÓ-UTCA 10. TELEFONt J. 303-85.
