Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-28 / 4. szám
Budapest, 1931 január 28. 3 ^^í^TíImSiP Világnézeti és politikai vitatkozások helyett, a gazdasági kérdéseknek kell dominálni a törvényhatósági életben Kozma Jenő nyilatkozata a városházi bürokráciáról, az életfogy« tigiam választott tisztviselők Beikinyugalmáról, a közterhekről és a közszolgáltatások Sehető csökkentéséről Várospolitikai körökben feszült érdeklődéssel tekintenek a soron következő nagy események: a főpolgármester- és polgármester választás lefolytatása felé. Az összes pártok berkeiben csak erről folynak sűrű megbeszélések és a kialakult állásfoglalások azt mutatják,, hogy az eredmény meg fog felelni a várakozásoknak. Meglepetésekről annál kevésbé lehet szó, mert a többségi pártoknak megvannak a jelöltjei mindkét vezető pozícióra, azok a jelöltek, akik eddigi munkásságuk során is megmutatták, hogy bölcs mérséklettel, rátermettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek a főváros ügyvitelének irányításálhoz. A törvényhatósági bizottság megalakulásával tulajdonképpen életbelépett az új) fővárosi törvény, ami ellen a szélsőbal- oldali pártok átlátszó korteskedésből különböző kifogásokat hangoztatnak, sőt azt az állítást is megkockáztatják, hogy az nem jelent kedvező változást a fővárosi tisztviselők helyzetének javulására. Mindezekről a felvetett kérdésekről alkalmunk volt Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnökének véleményét kikérni, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Minden más véleménnyel szemben fenntartom azt a minden tekintetben alátámasztható álláspontomat, hogy a fővárosi törvény a modern városfejlődés követelményeit tartja szem előtt és minden vonatkozásban érvényesíti azt a gondolatot is, hogy a városházi bürokráciát meg kell szüntetni. Érvényesülnie kell az olcsó, jó és gyors adminisztrációnak, mert emiatt a múltban jogos és érthető panaszok, kifogások hangzottak el. Eltekintve minden más rendelkezésektől, felbecsülhetetlen előnye a reformnak, hogy mentesíti a tisztviselőket azoktól az izgalmaktól, amelyek minden hat évben feldúlták a tisztikar m/ugalmát és idegállapotát. Egészen más lendülettel és megnyugodott lelki diszpozícióval intézhetik a jövőben a főváros ügyeit a tisztviselők, mert érzik, hogy helyükön maradnak és egzisztenciájuk nincs kitéve egy tisztviselőválasztás sokszor politikai szempontokból felviharzó szeszélyének. Meggyőződésem, hogy az új törvény alapján életfogytiglan választott tisztviselők alkotási kedve és munkabírása sok hasznot és előnyt fog juttatni Budapest érdekeinek. »«Mna-grnn HUTTER ES SCHRANTZ RT. sodrony, szít a áru és nemezposztógyárak Budapest, X.ker.,(5yömrői út fűd Telefon : J. 379—36 és K. 76—50 Távirat : „Schrantzék“ Sodronyszövefek, sodrony- fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukasztott lemezek, keni bútorok. r™ MUMM JHRÖ21ET A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R. T. ELADÁSI OSZÍÁLYA Budapest, IV., Múzeum Körút 41. TELEFÓN : AUT. 860-S6. □ TELEFÓN : AUT. 860-96 Zumpft István vasút- és útépítő vállalkozó, kövozö mester Kispest, Rákóczi u. 74. szám Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy elsősorban milyen természetű feladatok megoldása várható a tisztújítás és a törvényhatósági tanács megalakítása után: — Nem kétséges, — úgymond, — hogy Budapest sorsának intézői elsősorban arra fognak törekedni, hogy a főváros lakosságának életlehetőségeit megkönnyítsék. Mindezekből az következik, hogy elsősorban gazdasági kérdések kerülnek a különböző szakbizottságok és a tanács elé, amelyek révén alkalom kínálkozik a munka- lehetőségek fokozására és a keresti viszo- nok kimélyítésére. A költségvetésben kb. 90 millió pengő áll rendelkezésre közmunkák céljaira, amelyeknek a gyors kiírása és vállalatbaadása elsőrendű fontossággal bír. Az « sí ma sä n a sam m sa íe m tm as £ ss e w m na a et sas u set m aa ss m sa st sa ís sí u b kb & ® 333». at & as 53 m m ©js se sí fa ss m a m ffi ss sa sa ss a ss Ja at a*m Ami a lelkekben viharzik... Egy beszéd, amelyet a rádió nem fogott fel Egységes Községi Polqári Pártnak egyik sarkalatos programja a közmunkáknak minél szélesebb területen való lefolytatása, mert a mai gazdasági viszonyok mellett a közhatóságoknak kell elsősorban példát statuálni a különböző társadalmi osztályok megfelelő foglalkoztatása érdekében. Nem szabad szem elől téveszteni azt a megdönthetetlen igazságot, hogy ha a kereseti képesség ereje nagyobbodik, akkor nem kell tartani az adóbevételek csökkenésétől, ami pedig az utóbbi hónapokban már szembeötlő visszaesést tüntet fel. Arról szó sem lehet, hogy a közterheket bármilyen vonatkozásban emeljük, mint ahogy a legélesebben ellene vagyok minden olyan gondolatnak, hogy új adónemeket vagy illtékeket rendszeresítsenek. Nem lehet szó a közszolgáltatás árainak felemeléséről sem, ellenben racionális termeléssel és körültekintő gazdálkodással arra kell törekedni, hogy a lehetőség szerint csökkentsük ebben a vonatkozásban is a közönségre háruló terheket. Elmondotta még Kozma Jenő,-hogy a közgyűlési teremben szószólója lesz annak a gondolatnak, hogy a világnézeti és országos politikai kérdések teljes kikapcsolásával elsősorban a gazdasági ügyek megvitatása lépjen előtérbe, mert Budapest lakossága nem a szenvedélyek felkeltését, hanem a békés alkotó munka megvalósítását várja. Lapunk más helyén beszámolunk a törvényhatóság multheti alakuló közgyűléséről. Ennek az aktusnak a befejezése után Ripka Ferenc dr. főpolgármester, akinek megbízatása lejárt, nagyhatású beszéddel vett búcsút a közgyűléstől. Utána Papp József az ügyvédi kamara elnöke beszélt és meleg, szép szavakban üdvözölte Ripka Ferencet, a „jövő emberé“-t. Majd általános érdeklődés közben a szociáldemokraták padsorában Peyer Károly emelkedett szólásra és a következő, sokszor zajos tapssal fogadott beszédet mondta: — Tisztelt Közgyűlésf Azt hiszem a törvényhatósági bizottságnak minden egyes tagja tökéletesen meg van győződve arról, hogy a szociáldemokrata párt meggyőződését nem szokta pillanatra sem felfüggeszteni, és harcos párt lévén, nem szokott szentimentális módon elérzékenyedni. A férfiúi és politikai erények között azonban első helyen tiszteli ez a párt annak minden képviselője a becsületes objektivitást. Ennek az objektivitásnak teszünk eleget, amikor Ripka Ferenc búcsúszavai után mi is szólni kívánunk és a magunk hízelgést nem ismerő, keményen férfias tiszteletadásunkkal válaszolunk a főpolgármester keresetlen, szerény szavaira. — Mi politikai ellenfelek vagyunk. Egy világ választ el bennünket és ebben a pillanatban mégis Vergiliust kell idéznem: Arma virumque cano . . . Igen, mi meghajtjuk zászlónkat, bátran kinyilvánítjuk elismerésünket minden igaz férfi és minden lova- gias fegyver előtt. Ripka Ferencben mi igaz férfit, embert ismertünk meg, akinek jószándékai légióként a törvényhatósági bizottság munkaképességének biztosításában virultak ki és akinek tiszteletreméltó működése egyik legelső tényezője volt annak a sikernek, hogy ma Budapestinek helyreállott a lelki egyensúlya. Mi is emlékszünk még azokra az elvadult állapotokra, amelyek az ő munkájának megkezdésekor testvért testvér ellen, embert ember ellen kergettek. Ha ma Budapesten van lelki nyugalom, van társadalmi és felekezeti béke, ha megvan a becsületes alkotó munkához elengedhetetlenül szükséges nyugodt atmoszféra, akkor ezt legelső sorban Ripka Ferencnek köszönhetjük, aki fanatikus hittel küzdött a békéért és a munkáért és aki a békét és munkát újra jogaiba iktatta. Ezt mi politikai ellenfelei mondjuk el róla, de meggyőződésünk, hogy meg kell tennünk, mert amikor a főpolgármester tevékenységét ma utólag a legszigorúbb vizsgálat alá vesszük, úgy találjuk, hogy mindig felül tudott emelkedni a pártpolitikai és osztály- szempontokon. Ripka Ferenc az egész Budapest érdekében küzdött a konszolidációért, a békéért és a munkáért. — A politika természetszerűen többször éket vert közénk, a mi harcos pártunk nem egyszer heves szóval ostromolta az elnöki emelvényt, ahol Ripka Ferenc végezte kötelességét. Egy pillanatig sem volt szándékunk azonban bántani, vagy megbántani Ripka Ferencet, az embert, akinek jó szívét és egyéni hozzáférhetetlenségét, tiszta jó szándékait mindig elismertük. És mindig tiszteltük benne a polgári társadalom ama tekintélyes tagját, akiben egyesítve láttuk mindazokat a kiváló polgári erényeket, amelyeket mi, a munkásság képviselői is mindig elismertünk és megbecsültünk. Tisztelt Közgyűlés! Egy pillanatig sem érzem azt, hogy amikor a tiszta fegyverekkel küzdő, lovaglás ellenfél érdemeit elismerem és méltatom, hűtlenséget követnék el akár elveim, akár munkástestvéreim ellen. Ripka Ferenc ideiglenes búcsúzása alkalmával azonban nincs is jogunk ellenfélről beszélni, mert az 3 objektivitása és pártatlansága messze felülemelkedik a pártharcokon. Ez az objektivitás adta meg nekünk azt, hogy soha sem éreztük magunkat kisebbségnek a közgyűlési teremben és mindig tudtuk azt, hogy a legelkeseredettebb harcok pillanatában is a közgyűlési teremben van egy kiemelkedő pont, ahol mindenkinek az igazságát elismerik, ahol a tárgyilagosságon soha foltot nem ejtenek. Ez a pont az elnöki emelvény volt, ahova örömmel, a büszke, de igazságos ellenfél őszinte megbecsülésével várjuk vissza Ripka Ferencet. ❖ Ezt a beszédet Peyer Károly nem mondta el, de kétségtelen, hogy ezt kellett volna elmondania. Minden józan ítéletéi ember ezt várta tőle, akik Ripka Ferenc igazságszeretetének és objektivitásának annyit köszönhettek. Nem lett volna elvtagadás, csak egy igen kicsiny, igen szerény elismerése azoknak az érdemeknek, amelyeknek gyümölcseit egész Budapest lakossága élvezte és élvezi ma is. Peyer Károly nem tudott arra a lelki magaslatra emelkedni, hogy a fenti beszédet elmondja. Pedig, lélekemelő hatást kiváltva, szépen hangzott volna, éppen tőle, a gavallér ellenféltől. Ehhez a nemes gesztushoz minden oldalon tapsoltak volna. (—ány) Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési árak: fél évre ...............................................12 pengő, eg ész évre.........................................24 pengő. Köz úti gőz- és motorhengeáiést „‘"■'WOLFF ERNŐ Sürgönyeim: uolffeke Teiefón.: Lá. 13-82 sz. Budapest, L, Kelenföldi út 1. SCHEIBER MIKLÓS GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapesten.,Vörösmarty ucca 19. Telefóa; József 415-98.
