Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-28 / 4. szám

Budapest, 1931 január 28. Ripka Ferenc: „Aki küzd és dolgozik, annak tévednie is lehet, de a küz­dés lószándéka igazolja a tévedést“ H főpolgármester búcsúja a kősg^QSéstől A szerdai közgyűlésen megválasztották az örö­kös tagokat s ezzel a törvényhatósági bizottság meg­alakítása befejezést nyert, amellyel egyidejűleg Ripka Ferenc dr. főpolgármester megbízatása lejárt. Ripka Ferenc főpolgármester a következő beszéddel vett búcsút a közgyűléstől: — Tisztelt Alakuló Közgyűlés! — Az érdekképviseleti és örökös tagok megvá­lasztásával a törvényhatósági bizottság teljesen kiegé­szült és így én a közgyűlést törvényesen megalakult- nak jelentem ki. De mielőtt elhagynám az elnöki szé­ket, néhány percre igénybe fogom még venni szíves türelmüket.-— Ez az új közgyűlés hat évtizedes fejlődés eredményeiből alakult ki. Három kis vidéki város egyesített élete számára készült az 1S72. évi XXXVI. te., Budapest közéletének első fázisaiban csupán egyéni közkedveltség alapján küldték be ide a válasz­tók a törvényhatósági bizottság tagjait, akik aztán nagyrészt egyéni elhatározásaik döntöttek a napi­rendre tűzött ügyekben. De hat évtized fejlődése Ma­gyarország fővárosából világvárost teremtett, mely számunkra nemzeti és európai vonatkozásokban meg­becsülhetetlen hatalommá erősödött. — Ez a fejlődés vezető szempontokat, rendszere­ket és programokat termelt ki, melyek köré az érdek és a lelkesedés csoportokat gyűjtött. Csak primitív •szervezetekben nincsen megosztódás, a fejlődés mindig tagozódást hoz létre. A székesfőváros közéletének ez az átalakulása mindig érezhetőbben hatott a polgár­ság képviseletére és a pártpolitikai programok elvi harcai mellett a kulturális és gazdasági érdekcsopor­tok hatóereje is megkívánta a maga elhelyezkedését. Az így kifejlődött valóság mögött elmaradt rendszer újjáteremtését csak 1893-ban kísérelték meg először a XXXIII. törvénycikkel. Ez azonban csak a kerületi igazgatást szabályozta. A törvényhatósági bizottság pedig tag­jainak nagy számánál és az országos poli­tikai kérdések állandó előtérbe hozatalá­nál fogva nem tudott kellő időt és figyel­met fordítani a székesfőváros szükség­leteire. A tanács működése pedig az ügyek szaporodásával mindig nehézkesebb lett. — Most az 1930. évi XVIII. te. adott a fejlődés­nek megfelelő keretet. A politikai küzdelmek hevében természetes, hogy vádak- hangzottak el az új törvény ellen és különösen azt kifogásolták, hogy megfosz­totta jogaitól a közgyűlést. Pedig csak abból a régi, primitív állapotból szabadította ki, amikor egy kez­detleges közélet és egy kisváros ügyeit mind el lehe­tett ilyen nagyszámú testület tanácskozásain is in­tézni. Amíg fennállott, ezt a régi törvényt állandóan kifogásolták és mégis ennek keretei között fejlődött világvárossá Budapest. Nem zárta el a lehetőségét a gazdasági, politikai és kulturális emelkedésnek. Mert a közületben a törvény csak keret, amit a közélet em- lxmeinek a maguk lelkiiletével kell kitölteni. Ha a mostani törvénynek is akadnak fo­gyatékosságai, ezeket át fogja hidalni az a lelkűiét, mely Budapestet naggyá tette és a jövőben is emelni fogja. — Ezt az új közgyűlést a pártpolitikai progra­mok ^alapján választották és Budapest életének ál­landó tényezőiből alakult képviseletek egysége. Min­den várospolitikai törekvésnek és sokszor országos ügyeknek is nyílt fóruma, ahol a városi programok és törekvések fölött Budapest közvéleménye mondhat ítéletet. Budapest közönsége a remények valóraváltá- sát várja ettől a testülettől: a lelkesedésnek, a hozzá­értésnek és bölcsességnek mimkáját. A remények építőmunkáját várják a csüggedés nyomában járó bomlasztó helyett. A meggyőződések megbecsülését kívánják és nem a hiábavaló egyéni támadásokat, melyek sokszor erkölcsileg jobban meg­bélyegzik azt, aki támad, mint azt, akit támadni akar. Nehéz időkben vezetést várnak innen, mert annak az erkölcsi tőkének, amivel Budapest közönsége ezt a törvényhatósági bizottságot megajándékozta, fenn kell tartani a székesfőváros életműködését és fejlő­dését. —- De amikor a jövőbe nézünk, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk a múltról és a múltban azokról, akik szeretetteljes lelkesedéssel, önfeláldozással és sok eredménnyel dolgoztak itt Budapestért. — Elsősorban meg kell emlékeznem a két utolsó törvényhatósági bizottságról. A főváros történetének legválságosabb idejében, a forradalmak után a ma­gyar élet megszaggatottságának idején vette át a kor­mányzást. Amikor fel volt dúlva a közigazgatás, a város gazdasága, a fővárosnak a vidékkel való termé­szetes egysége és az egészséges nemzeti életben vitt vezetőszerepe. A lefolyt tíz esztendő alatt helyreállí­totta a rendet, konzerválta Budapest vagyonát és ren­dezett háztartást adott át ennek az új törvényhatósági bizottságnak. — A még régebbi közgyűlésnek szemére veti, hogy munkájuk nem volt eléggé előrelátó és nagy­vonalú. Igaz, hogy sokszor óvatosak voltak, de ki láthatta előre Budapest hatalmas fejlődését és ha té­vedtek, ez jószándékú tévedés volt. Hála és tisztelet jár munkájukért, ők végezték- a városfejlesztést és ma, midőn új életre indulunk, nem szabad róluk meg­feledkezni. De meg kell emlékeznünk azokról is, akik még az előző közgyűlésnek érdemes tagjai voltak és most Budapest új munkájában nélkülözni kénytelen őket. Hálásan keÜ megköszönni azt a fáradozásukat, amivel idejüket és tehetségüket a főváros javára for­dították. — Amit a törvény elénk írt, elvégeztük. E tör­vénynek rendelkezése alapján a főpolgármesteri szék most megüresedik. Midőn elhagyom ezt a helyet, kö- szönetemet fejezem ki Önöknek, mint a múlt közgyű­lés jogutódjának azért a megértő támogatásért, amellyel szándékaim helyes intenciót elismerték. Aki küzd és dolgozik, annak tévednie is lehet, de a küzdés jószándéka igazolja a tévedést. Ezzel az igazolással nézek vissza működésem idejére és a törvényhatósági bizottság munkájára Isten áldását kérve hagyom el az elnöki széket! Nagy éljenzéstől és tapstól kísérten távozott Ripka Ferenc főpolgármester az elnöki emelvényről. Ezután Papp József dr. emelkedett szólásra és hangoztatta, hogy a főpolgár­mester búcsúszava nem maradhat válasz nélkül. Nem lehet tőle búcsút venni anélkül, hogy a megelé­gedés szavának kifejezést ne adjunk. Tárgyilagosan állítja, hogy Ripka a béke embere volt már akkor is, amikor a pártok között viszálykodás és gyűlölködés uralkodott. Neki köszönhető, hogy az ellentétek lecsil­lapodtak. Mindig a közjóért dolgozott a főpolgár­mester. Elmélyült szociális gondolkodásával, hu­manitásával, igazságosságával megnyerte a főváros polgárságának szívét. A főváros békés fejlődését nem kis mértékben neki is lehet köszönni. Az ő műve a pangó építkezés meg­indítása és egész sereg községi intézmény létesítése. A főváros érdekeit a kormánnyal szemben mindig gerincesen képviselte. A főpolgármestertől nem bú­csúzik, mert ilyen kiváló férfiút a főváros nem nél­külözhet, éppen ezért őt, mint a jövő emberét üdvözli. A legközelebbi közgyűlést szerdára hívták össze, amelynek egyetlen tárgya: a főpolgármesterválasztás lefolytatása. WIHART FERENC . építész építőmester . BUDAPEST, Vi1., COLUMBUS UCCA 33. sz. TELEFON: JÓZSEF 350-67 minden színben, aszfaltosoknak MŰKŐHÖZ GRÁNITOT munkát legjobb kivitelben szállít BUDAPESTI RÖGyÄR HiMrlS Adolf utótía BUDAPEST, V., VISEGRÁDI U. 65. Tel.: 906-37 MEND ELŐ VÉTS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉT­SZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az~"1912. évi orsz. húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve \ BUDAPEST, IX,DANDÁRU.24. T.: J.360-67 FUCKER ÉS HARTMAHN mézolémoa'erek Budapest IV, Képiró ucca 3. sz. TELEFON ; Fióküzlet: IX. kar.. Tompa ueea 30. esám A. 847-73 ROTTER ZSéöMÖHD terménynagykereskedő Smiapest, V., Páátíor ucca 17. sz. Tolefón __297-18, *76-94. KE LE MIHÁLY Eitfopesi, ÖrMgyu.3840 épületasztalos mun­kák bútorok és iskola­berendezések gyára Telefón : József 312—98 MŰSZAKI VÁLLALAT BUDAPEST, IX., CSONT UCCA 3. TELEFÓN: J. 340-82 és J. 322-79. DANUBIA Ha jó, tartós, megbízható és gazdaságos üzemű autóbuszra vagy teherautóra van szüksége, ágy kérjen ajánlatot él bematatiar a Magyar Waggon- és Gépgyár RT-tól, amelynek gyón automobilgyárában készülnek a legnjabb tipúsn autók. rAba-krupp ÉS rAba-a. f. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc u. 18 Telefon: 818-50 BudapatU raktár éo Javítóműhely : Kerepesi Út 28. SZ. Telefon: J 453-84. |MIBMM||n|-rr-|||..................................... .......,|„M, „ _____ „„ * Q ÍYIÁUIJ úctuu-ut». VÍ ZVEZETÉK, csatornázás, szolidabb kivi tőiben 1885-bon alakult UYAi IZIDOR cégtói ________ - vil., Thököly úl 75. Telalón : Z. 67—49 j Sh eet-, topeka-aszfalt, bitumac, valamint makadám- | utaknak átitató eljárású és telületi kezelése Utak pormentesítéso egyidejű konzerválással, szabadalmazott j olajos kátránybitumen-kompozícióval. 1 Használja munkáinál a világhírű egresi gipszeket j Legjobbak, tagkiadésabbak. legjobb kötéképeaségüek Kaphatók: Gipszet Árusító R. T. Budapest V, Erzsébet-tér 15. —Tel Aut. 805-25 — Sürgönyeim; 6IPS2 Budapest Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálíürdők, külön szénsava«, luap, fényfürdők és egyéb gyógytényeeők. Kőbányai Gép- ás Vasszerkezeti Műhely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Ttl. J. 358-25 Vasszerkezetek, lakatosmankék, portálok Straub U. festék-üzlete ÁTKÖLTÖZÖTT 5V. ketülef, Piarista ucca 6. sz. alá ALAKULT 1854 TEL.: A. 884—26 DR HELVEY TIVADAR vegyé«zetl gyár vállal szigetelési-, fedési-, aszfalt-, hő- és hang­szigetelési munkákat BUDAPEST, EÖTVÖS ü. 81. Telefón: Ant. 272-75. Budapesti Hiplap a legtartalmasabb magyar napilap Hangja előkelő, hír- szolgálaia tökéletes (Eddig VTL, Amazon ucca 16. szám.) Spányi ekmö oklevele* mérnök mélyépítő-, kövezi- és bitumen- építő vállalata. Budapest, I., GjőzS ucca 5. Tel .Aut. 579 »!

Next

/
Oldalképek
Tartalom