Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-27 / 21. szám

Impressziók és megfigyelések Párískan A francia kormány nagy szívélyességgel fogadta a gyarmatügyi kiállításra meghívott magyar küldöttséget Irtat Liter Endre alpolgármester A francia kormány meghívására a magyar kormány készségesen vállalkozott arra, hogy a Párisban rendezett nagyméretű :|’yarmatügyi kiállításnak, valamint a már 24 év óta minden évben rendezett párisi nemzetközi vásárnak a megtekintésére Kállay Miklós kereskedelmi miniszteri ál­lamtitkár vezetése mellett egy küldöttséget delegáljon, amelyben képviselőjével való részvételre a főváros közön­ségét is felkérte. A küldöttségnek a kiállítás és vásár meg­tekintésén kívül az is f eladata volt, hogy a két nemzet között keresse az egymáshoz való közeledést, amely azután a meg­ismerkedésen át a megértésig és az együttműködéshez ve­zethet. Az a szívélyes és megtisztelő fogadtatás, amelyben a magyar küldöttségnek része volt, mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy az ilyenmódon létrejövő leapcsólat kezdete le­gyen annak as együttműködésnek, amelyet nekünk, a mi ne­héz helyzetünkben, mindenképpen kötelességünk keresni, ha azt akarjuk, hogy bennünket megismerjenek, megismer­jék a'mi valóságos helyzetünket és ennek alapján a mi se­gítségünkre legyenek. * Egy kis. küldöttség ment el Párisba tulajdonképpen a kiállítás és a vásár megtekintése céljából; szemlélődni, látni)-okulni mentünk. Egyik • oldalon várt ránk egy pom­pás és a maga nemében páratlan kiállítás, amely szinte az egész föld kerekségét felölelve, tanúságot tesz távoli kul­túrákról, a másik oldalon pedig a mai életet minden met­szetében felölelő bemutatása az emberi munka minden vív­mányának, minden törekvésének és alkotásának, amely el­kápráztat gazdagságával és meghódolásra késztet eredmé­nyei előtt. Nem lehetett különleges hivatásunk ez alkalom­mal közvetlen kapcsolatok teremtése, de kerestük a köl­csönös megismerést, mert a mi véleményünk szerint a meg­ismerés a legjobb közbenjáró. -Hisszük, hogy az a meleg fogadtatás, amelyben részünk volt, nem volt csupán a fran­ciák közismert udvariasságának az egyszerű folyománya, hanem volt mögötte valami melegebb jóindulat, a közös­ségnek a keresése, ami lehetett cél a mi munkánkban, de egyúttal eszköz is a jövő számára, előttünk talán még isme­retlen, de széppel kecsegtető eredmények érdekében. * Május 15-én délelőtt lö órakor mutatták be a magyar küldöttségnek a gyarmatügyi kiállítást, amikoris a küldött­ség tagjai a Párisban időző József Ferenc főherceg és Anna főhercegnő kíséretét képezve, a párisi magyar követség tag­jaival, báró Villányi Frigyes követtel az élükön mentek ki a kiállításra A főbejáratnál a küldöttséget a francia kormány képviseletében Lyautey marsai és a kiállítás veze­tősége fogadta és szakszerű vezetők kalauzolása mellett mutatták be ezt a nagyszerű és méreteiben is megkapó kiállítást. Ennek a kiállításnak a célja az, hogy a látoga­tókkal megismertesse a tengeren túl levő országokat, amint hirdetik: egy nap alatt bejárm a világot (tour du mond en un jour). A kiállítás a város végén levő vincennesi er­dőben, körülbelül 100 hektárnyi területen fekszik és nem­csak a francia gyarmatokat, de számos idegen állam gyar­matait is régi életmódjukkal, újabb civilizációjukkal, fejlő­désükkel és munkásságukkal mutatja be. A kiállítás köny- nyebb megközelíthetése céljából a földalatti vasútnak, a metrónak a vonalát meghosszabbították és ez a jól bevált gyors közlekedési eszköz, -amely percenként közlekedik óriási sebességgel, egyszerre 550 embert tud kiszállítani a kiállí­tás területére. A kiállítás megtekintése után, amely az autók haszná­lata dacára is aránylag hosszú időt vett igénybe, Lyautey marsai dejeunerje, majd utána a palotájában a főhercegek tiszteletére adott teája módot adott nekünk fáradalmaink kipihenésére, este azután ismét a kiállítás területén voltunk, hogy a kiállítási terület kápráztató kivilágításában és a különböző fénysugarakkal változatosan megvilágított szökő­kutakbán gyönyörködhessünk. * Május 16-án délelőtt Gerald Gaston volt miniszter, a francia idegenforgalmi hivatal vezetője fogadta a magyar küldöttséget ugyanazzal a szeretetreméltó kedvességgel, amelynek már tanujelét adta a múlt évben, amikor Buda­pestre jött, hogy itt az idegenforgalmi kapcsolatokat ve­lünk megteremtse. Gyönyörű nagy kertre nyíló hivatalos helyiségében látott vendégül bennünket, szeretettel emlé­kezve meg budapesti látogatásáról. Este báró Villányi Frigyes magyar követ dinerjének voltunk a vendégei, amelyet a főhercegek tiszteletére rende­zett és amelyre a párisi politikai és diplomáciai világ elő­kelőségei voltak hivatalosak. A diner után a követ fényes fogadáson látta vendégül a párisi társaság számos kiváló egyéniségét, a magyar küldöttségnek és a párisi magyar kolóniának a tagjait, akik mindnyájan a magyar királyi hercegek üdvözlésére jöttek eh eddig még nem sikerült meghonosítani, de reméljük, hogy az emberek józan belátása itt is mielőbb meg érleli ennek elkerülhetetlen szükségességét. Ezt a napot tehát inkább csak látogatásokra, névjegyek leadására használtuk fel. A magam részéről ezen a napon néztem meg Páris legújabb színházát, a Theatre Pigale-t, amely nemcsak a legújabb, de egyúttal a legmodernebb színházak egyike. Egészen új­szerű szerkezetével, modern berendezésével minden igényt kielégít és a közönség kényelmét biztosítja; akusztikája is egészen elsőrangú, úgyhogy a prózai előadást — amelyet éppen meghallgattam — a színház minden részéből ki­tünően és egyformán lehetett hallani. * Május 18-án d. e. 10 órakor volt a nemzetközi vásár hivatalos megtekintése. A vásár Páris városának éppen a másik végén, a Port de Versailles-nél van; a földalatti vasútnak ez az egyik végállomása, míg a másik végállo­mása a gyarmatügyi kiállítás területén van. Ennek a vásár­nak a fejlődésére csak azt az egy jellemző adatot kívánom felhozni, hogy míg 1904-ben a vásáron mindössze 497 kiállító vett részt, 1930-ban a kiállítók száma 7485-re emel­kedett. Maga a vásár 7 nagy csoportra oszlik, a kiállított tárgyak különböző csoportjai szerint. Az élelmezési rész­ben ott láttuk a Stühmer csokoládégyár pavillonját, a ruházati részben pedig magyar cipőket és textilárukat. A vásáron a francia kormány nevében Henri Pichot, a nem­zetközi vásár elnöke és Gerald Gaston fogadták a magyar küldöttséget és a kiállítás vezetősége mutatta be a vásárt. Délben a párisi kereskedelmi kamara látta vendégül a magyar küldöttséget azon a nagyszabású dejeneur-n, amelyet saját palotájában a kiállításon résztvett nemzetek tiszteletére rendezett; körülbelül 200 vendég vett részt Louis Pollin kereskedelmi miniszter elnöklete alatt. Ott láttuk a különböző külföldi államok nagyköveteit és a párisi, valamint a külföldi kereskedelem kiváló képviselőit. A dejeneur-n André Baudet, a francia kereskedelmi kamara elnöke, Gillett, Anglia külkereskedelmének a minisztere, Kállay Miklós államtitkár és Louis Pollin francia kereske­delmi miniszter szólaltak föl és méltatták a nemzeközi vásá­rok nagy jelentőségét. Délután 6 órakor Jean de Castellane, Páris város pol­gármestere (president du conseil municipal de Paris), a város vezetőségével együttesen fogadta küldöttségünket. A szíves fogadtatásnak a külsőségei is megvoltak, a városháza bejáratait magyar nemzetiszínű zászlókkal díszítették föl. A valóban művészi kivitelű fogadótermekben meleg szere­tettel üdvözölte a polgármester a küldöttség tagjait, utalva arra, hogy ő már többízben fordult meg Magyarországban, ismeri a magyar népet, mindenkor a legnagyobb szimpá­tiával volt vele szemben és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy ez a mai találkozás is csak arra fog szol­gálni, hogy megerősítse az együttérzést és a barátságot a között a két nemzet között, amelyek mindegyike olyan szép történelmi múltra tekinthet vissza. A polgármester üdvözlő szavaihoz csatlakozott a Szajna kerület jelenvolt prefet-je is. A magyar kormány nevében Kállay államtitkár köszönte meg, a magyar főváros nevében pedig mint annak kép­viselője, én köszöntem meg a meleghangú üdvözlést. „Ki­tüntetésnek kell érezniink — mondottam a többek között — a szíves és meleg f ogadtatást, amely nem a mi szemé­lyünknek szól, hanem annak a városnak, amelyet képviselek és annak az országnak, amelynek fővárosa az én városom.“ Megköszöntem a barátságos fogadtatást, amelyben mi a jövendő barátságnak a szunnyadó zálogát látjuk; köszön­jük ezt azért, mert a felénk megnyilvánult jóindulat érték, amelyet minden magyar ember méltóan fog megbecsülni. A beszédek elhangzása után Páris város vezetősége egy barátságos teára hívta meg a küldöttség tagjait és sokáig elbeszélgetve gyönyörködtünk a pazar díszítésű fogadó­térinek műremekeiben. * Május 19-én korán reggel indultunk a Páris mellett fekvő Billancourt sur Seinebe, ahová a Penault-gyár veze­tősége hívta meg a küldöttség tagjait, hogy bemutassa nekünk a világ egyik legnagyobb automobil-, repülőgép­es motorgyárát. A bemutatás során a hatalmas gyártele­peken volt alkalmunk meglátni, hogy hogyan készítik a legkisebb motor- és automobil alkatrészeket és hogy ezekből a kis alkatrészekből hogyan állítják össze az automobilokat, úgyhogy azután rendeltetésüknek azonnal átadhatók legye­nek. A gyár mostani megszűkített üzeme mellett is, repülő­gépeken és motorokon kívül, naponta 300—400 automobilt készít el és hoz forgalomba. A gyár különleges érdekessége, hogy a mostani nehéz viszonyok között is körülbelül 35.000 munkást foglalkoztat és ezek között körülbelül 1000 magyar mimkás van. Május 17-ike vasárnap lévén, a küldöttségnek nem volt hivatalos elfoglaltsága, mert hiszen Párisban éppen úgy, mint Angliában, vagy Amerikában, szigorúan betartják a vasárnapi kötelező pihenést, vagy weekendet. Sajnos, nálunk ezt a nyugati országokban annyira bevált rendszert mind­Este a magyar-francia kereskedelmi kamara adott a magyar küldöttség tiszteletére dinert, amely alkalommal a kamarának francia elnöke, valamint Praznovszky Iván meg­hatalmazott miniszter, magyar elnök, több francia szená­tor és képviselő, Kállay államtitkár, Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója és én, mint a főváros képviselője szólal­Budapesti Fuvaros és Földmunkás Vállalkozó Szövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, Budapest, IX., Lónyai-u. 33—35. Tel.: Auf. 835 34 Beraktározás biztosítással Személyszállítás luxusautókkal .\ Mindennemű automobil- és lófogatu fuvarozások Építési anyag-, gép- és tüzelőanyagszállítások Földmunkák, útépítés .'. Területrendezés kordélyozás ~ uuvuiiuuBSíBuejs itt is annyira felülmúlták a ÄSÄTis * A következő napot, május 20-ikát, amely már a haza­utazásunk napja is volt, még a párisi magyar idegenfor­galmi hivatal,valammt a párisi magyar ház megtekintésére Ä Í°Ji,rtíét “tézmény a magyar érdekek kép- maavar fn1 1TU €b-:)eu a ^agy városban> ahol számos dUl “eg €S SZOrU rá ma§Tar intézmények jó- akaiatu utbaigazitasara. A magyar idegenforgalmi iroda Pans szivében a 3. Rue de Castiglione alatt levő Hotel Continental!)an^ van és több mint 100 utazási irodával tart tonn allando érintkezést, hogy azokat a magyar idegen- fniIP °n fok°za®a céljából propagandaanyaggal és plaká­íervpíki!aSM el eS ar-a osztökélje> h°8N csoportos utazási teiveikbe Magyarországot is beállítsák. A párisi magyar ház, amely a Vaugirard negyedben, a Montparnasse közelében létesült, ahol a legtöbb magyar munkás lakik, a magyar királyi belügyminiszter úrnak az alapitasa. hóként a magyar munkások ügyeivel foglalko­zik, előadásokat tart, tanácsot ad nekik mindennemű ügyemben, a ^munkanélküliek részére munkaalkalmakat keres es kitünően berendezett orvosi rendelőjében ingyen a Rendelkezésére az odaforduló magyaroknak. Érmek az loitesménynek a, működése azért nagyjelentőségű, mert hi­szen Párisban és környékén ez idő szerint körülbelül 70.000 magyar ember él. Az a baiátságos és szivglyes fogadtatás, amelyet Páris­ban az összes mérvadó tényezők részéről tapasztaltunk, tel­jes mértékben igazolja Brillat budapesti francia kereske­delmi attasénak nyilatkozatát, amelyet Párisban való tar­tózkodásunk alatt tett. Ez a nyilatkozata a következő: , „Örömmel látom, hogy mindnyájunk vágya a megvaló­sulás felé halad s hogy mindinkább elmélyül a barátságos viszony Franciaország és Magyarország között úgy gazda­sági, mint kereskedelmi téren. Mindkét állam, de egész Európa számára is fontos a mennél intenzivebb gazdasági kapcsolatok felvétele, mert ez áldásosán szolgálja Európa és a béke jövőjét.“ ROCK ISTVÁN és Első Bríinní Gépgyár Rt. Gyártmányaink: Gőzturbinák, Gőzgépek, Díeseímotorok, Gőz­kazánok, Láncrostélyok, Vándor­rostélyok, Economiser, — Szesz­gyári, cukorgyári, vágóhídi berendezések, Hütőházak, Tégla­gyári gépek, Bor- és olajsajtók, Hydraulikus prések m BARFORD & PERKINS-féle motoros utí hengerek gyártása BUDAPEST, L, BUDAFOKI-ÚT 70 TELEFON: LÁGYMÁNYOS 1—54 HOFFMANN ÉS WOLKENSTEIN fakjereskedők Állandó nagy készlet csontszáraz erdélyi lucfenyő, úgy hosszú, mint rövid árukban , Telefon 3 csónakfa, teknő, képkeret, épület-és bútor- Telefon: Aut. 934-85 asztalos, fehérbútor, épületfa stb. Aut. 934-85 V., POZSONYI-ÚT 8/b. (WAHRMANN-UTCA SAROK) INÓCZI KŐBÁNYA Ét IPARTELEPEK RT KÖZPONTI IRODA! BUDAPEST, II. KÉR., BIMBÓ-UTCA 19. SZÁM TELKFON i AUTOMATA 529-90. jfHf Ajánl inőczi piroxén andesit bányájában termelt e I s ő- Eygj rangú minőségű zúzott Ni kavicsot, kétszer zúzott kavicsból hengerzázókon előállított, felületi kezeléshez és bitumenes eszfal thoz szükséges különböző nagyságú por­mentes zúzalékot, valamint az előírásoknak megfelelően ki- 1 dolgozott háromnegyedes ÜZEMI IRODAi NÓGRÁDVERŐCE L ELEFONSZÁM, 4. VASÚTI LLOMÁSi NÓGRÁDVERŐCE. < kochát, fejkövet, taíudot, kiskockát, cyklopot és I idomított terméskövet. PARKETT­VÁLLALKOZÓ BLEZAK L Ballagj Mór-utca 8. Telefon: Lá. 15-65. HLATKYJÓZSEF OKLEVELES NONÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA MAGASÉPÍTÉS, ÚT-, VASÚT, HÍDÉPÍTÉS, VASBETÓN BUDAPEST, I., FEHÉRVÁRI-ÚT 42. _ TELEFON i LÁ- i-05.

Next

/
Oldalképek
Tartalom