Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-27 / 21. szám

Budapest, 1931. május 27. 5 Még az idén megkezdik a jánoshegyi szálloda építését Új külsői kap a Rudas-fürdő — Érdekes tervek a városgazdasági költségvetésben A főváros városgazdasági ügyosztályának vezetője : Szendy Károly tanácsnok érdekes programmot adott azokról a tervekről és beruházásokról, amelyek a közel­jövőben realizálódnak a városfejlesztési menetrend kere­tében. A városgazdasági ügyosztályban erős tempóban folyik a munka, természetesen az anyagi lehetőségek szigorú betartásával, mert a jelenlegi helyzetben külö­nös tekintettel kell lenni a polgárság áldozatkészségére. Az előkészítés alatt álló tervekre vonatkozólag Szendy Károly tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársá­nak : \ — Az ország’ és a főváros nehéz gazdasági -viszo­nyai között a városgazdálkodás egyre súlyosabb lesz, mert alkotni és intézményeket továbbfejleszteni csak a polgárság áldozatkészsége mellett lehet. Ezt azon­ban csak a lehetőségek szerint szabad igénybevenni és ezért a legnagyobb körültekintéssel kell ma gazdál­kodni. Mindenesetre sok tennivalónk van. A legégetőbb probléma jelenleg a központi városházét kibővítése, « Károly-körúti front kiépítése. Az ügyosztályok szapo­rodása is szükségessé tette a városházi épületnek megnagyobbítását. Sajnos azonban, hogy bármennyire is szükség van erre, a mai viszonyok között azonnal nem lehet szó a városháza kibősítéséről, de még, arra stem, hogy a főváros esetleg idegen bér­leményeket vegyen igénybe és azokban helyezze el a hivatalokat. Az igényeket tehát le kell szorítani és a főváros kénytelen volt elejteni azt a régi tervét, hogy a fővárostól kívül álló bérleményben terjeszkedjék ideiglenesen. Vannak azonban dolgok, gmelyek rövide­sen megvalósulnak. Legfontosabb teendőink egyike a) Rudas-fürdő gépházának lebontása. Városrendezési szemponton kívül ez fontos azért is, mert a gépek fel­mondták a szolgálatot és új gépek beszerzése vált szük­ségessé. A Rudas-fürdő gépházának a lebontása egyéb­ként beleül esztődne Budapest fürdőváros tervébe és elgondolásába. Rövidesen sor kerül a régi Rudas-fürdő átépí- sére, mert a gőzfürdőn, kívül az épületek elavultak s haszna­vehetetlenek. Valószínűleg leépítjük a kádfürdőket és helyébe szállodai szobákat rendezünk be, amelyek ren­tabilitás szempontjából sokat jelentenek. A Rudas­fürdő átépítése nagy befektetést igényel, tehát nem egyszerre fog történni -és szorosan belekapcsolódik a fürdővárosi terv keretébe. A fóVáros rövidesen megkezdi az előkészületeket a jánoshegyi szálloda felépítésére, amelynek a munkáját hamarosan meghirdetjük. A jánoshegyi vízellátás már biztosítva van és igv kü­lönösebb akadálya nincs is a szálló felépítésének. A jánoshegyi Iszálloda, elgondolásunk szerint, nem lesz luxoriózus épület, hanem 60—70 szobás épületet aka­runk emelni a középosztály igényeinek a kielégítésére. Klimatikus gyógy-tényező (szempontjából is rendkívül fontos, hogy 500 méterős magasságban modern pihenő­hely álljon 'a kevésbbé tehetős fővárosi lakosok rendel­kezésére. Azt hiszem, hogy a jánoshegyi szálloda épít­kezési munkálatait hamarosan megkezdhetik. * Amit Szendy Károly tanácsnok a nyilvánosság szá­mára elmond, az még nem öleli fel mindama terveket, amelyek a városgazdasági ügyosztály programújában szerepelnek. Sok minden vár még megvalósulásra, amely kevés költséggel mégis munkaalkalmakra ad lehetőséget. A városgazdasági ügyosztály most készülő költ­ségvetésében sok új tétel szerepel, amelyek nagyot lendítenek majd a városgazdálkodásban és egyben meglepetésszerűen fognak hatni. Ez a költség- vetés június első napjaiban készül el. BÉRLŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT TERVEZNEK A HELYIKIKÖTŐ ÜZEMVITELÉRE A kezdeményezés az állam és a főváros részvételével tömöríteni akarja a gazdasági érdekeltségeket és a hajóstársaságokat A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kikötőbizott- sága, Becsey Antal elnöklete alatt, nagy lendülettel indí­totta meg' munkásságát a helyi kikötő forgalmának és jelentőségének kimélyítés-ére és ebből a célból permanens munkát fejt ki, hogy az állami kikötő mellett -a helyi ki­kötő is megtalálja a maga gazdasági erőforrásait. A ki­kötő építési munkálatai —■ mint a Fővárosi Hírlap múlt- heti számában közölte — közvetlenül befejezés előtt álla­nak és most már csak az van hátra, hogy az Élelmiszer nagyvásár megnyitásával egyidejűleg valóra váljanak mind­azok a remények, amelyeket a kikötő fellendítéséhez fűznek. Az utóbbi napokban lefolytatott tárgyalások során illetékes helyről komoly aggodalmak hangzottak el amiatt, hogy a fővárosi kikötő az élelmiszerforgalomra való kizárólagos berendezkedés esetén egyoldalú for­galmat fog lefolytatni és ez esetleg nem alkal­mas arra, hogy az intézmény a maga nagy hiva­tását a dunai forgalomban méltóképpen kifejt­hesse. Az- állami kikötőre természetszerűleg -más feladatok hárul­nak és így a helyi kikötőnek alkalmat kell adni ahhoz, hogy az építőanyagok, a szén és a gabonatárolások szempontjá­ból is számításba jöhessen. Mindehhez azonban újabb tőkék és befektetések szükségesek, amelyek túlhaladják azt a ke­retet, iamelyet a főváros a kikötő létesítésére előirányzott. A tanácskozások során szóbakerült a kikötő bérbeadásának a gondolata, amelyről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatár­sának : — Nem új elgondolás, hogy a fővárosi kikötő részvénytársasági formában működjön, anélkül termé­szetesen, hogy bármilyen kockázat is érhetné a fővá­rost. Közvetlenül a háború után a francia Schneider- Creusot müvek irányításával és részvételével működött is egy részvénytársaság, azonban a közbejött esemé­nyek miatt ezt a formát likvidálni kellett, főként azért, mert a kikötőberendezéseket a magyar ipar teljes mel­lőzésével a francia érdekeltség szállította volna. Most szó lehet arról, hogy új bérlő részvénytársaság venné át az intéz­mény hasznosítását, amelyben helyet foglal­nának a magyar gazdasági, ipari és kereske­delmi érdekeltségek, a hajóstársaságok, to­vábbá az állam és a főváros, amelyik megfelelő bérösszegért átvenné a kikötővel kapcsolatos összes forgalmi és kommerciális ügyvitelt. Még korai Végleges megállapodásról beszélni, azonban nincs kizárva, hogy a tárgyalások során ez a meg­oldás nyomul előtérbe és akkor mindenesetre lényege­sen kedvezőbb perspektívák tárulnak a helyi kikötő felhasználása elé. * Értesülésünk szerint egyelőre csak kezdeményezésről van szó, amelynek -a. tervét később fogják az illetékes körök tudomására hozni. Függetlenül az erre vonatkozó tárgyalá­soktól, serényen folynak a még hátralévő útépítési és vas­betonmunkák, amelyeknek befejezése egybeesik az élelmi- szernagyvásár megnyitásával. MEDICHEMIA BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 14. IRSCH LÁSZLÓ út-, vasútépítési és kövezési vállalkozó l.j Elek-utca 9/a. Tel. i Lá. 18-43. Franch-kávét a magyar mezőgazdát, a magyar munkást, a magyar ipart segíted ! cd • Gyártelep: iX., Dandár=utca. 15. szám MENDELOVITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉT­SZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912, évi országos húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve BUDAPEST, IX., DANDÁR-U. 24. T.: J. 360-67 USZRUER PETER Mész, cement, tégla, cserép Budapest, VIII., 0?ömvölgy-utca 3. TELEFON: J. 339-72 Fémáru- és szerelvéhycyár MÜLLER ANDOR BUDAPEST, Vin.., JŐZSEF-KÖRÚT 35. TELEFON: J. 373-71 KARBURÁTOR SPECIALISTA vasúra BOSCH SERVICE TELEFON: JÓZSEF 393—73. SZÁM. FUMEX {üstfelszívó huzatfokozó beton kéményfej magyar szabadalom H^HREÜ cementárúgyár Budapest, V,, Vígszinház-utca 5. Telefon: 298—37. EGGEKBERGER-FÉLE Onniií M ¥UiU KÖNYVKERESKEDÉS K 611 fl HŐI II f A Magyar Kir. Állami Térképészet föbizományosa Budapest, IV. kér., Kossuth Lajos-utca 2. szám Fennáll: 1768 óta $ Telelőn: Aut. 893-24 Szépirodalmi és tudományos művek minden nyelven. — Szakkönyvek KényeImes fizetési feltételek KÖNIG JÁNOS Budapest, IX., OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK Remete-u. 23. Műszaki iroda. — Grafikai szaküzlet TELEFON : J. 453-58 Saját gyártelep dSovSuosí2%!umíp az EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT ____________hivatalos lapja____________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom