Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-27 / 21. szám
Budapest, 1931. május 27. A budapesti közműveknek a környéki városokba való kiterjesztéséről nagyfontosságú tárgyalások indultak meg Az üzemek terjeszkedése ismét napirendre hozza Nagy-Budapest gondolatát A főváros és a közvetlen környék fejlődésének problémája mindinkább nagyobb erővel nyomul előtérbe. A szomszédos városok egymásután tanácskoznak a budapesti közmüvekbe való bekapcsolódás lehetőségeiről, ami komoly lépéseket jelent Nagy-Budapest megvalósításához. Nem kétséges, hogy a közeljövőben domináló erőt fog jelenteni a fővárosi közmüvek kiterjesztésének kérdése, amelyről Becsey Anta!, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nagy-Budapest gigantikus terve két évtizeddel ezelőtt már ellenállhatatlan erővel követelte a megvalósítást. A békeidők boldog éveiben érthető volt a szomszédos községek vágyakozása a nagy, felsőbbségesen gazdag főváros felé. Azután jöttek a nehéz idők, a háború, az összeomlás és most, hogy önállósítást kaptak a pest- környéki megyei városok, némiképpen eltávolodott c(\ reális lehetőségektől Nagy-Budapest gondolata. Hozzájárul ehhez a törvényhatóság: közhangulata is, mert a tanácskozásokon és bizalmas megbeszéléseken mindinkább arra a konklúzióra jutnak, hogy a mai viszonyok között nem időszerű ennek a problémának a felvetése. A gondolatot pedig elejteni nem szabad, mert a nagy városoknak az a végzetük, hogy a környékbeli helységeket előbb-utóbb magukhoz vonzzák. Ezt mutatja Paris, London, Berlin példája, ahol már a háború előtt megvalósultak a környékkel kiszélesített- nagy fővárosok. Feltétlenül foglalkozni kell az élet által felszínre dobott problémákkal, még akkor is, ha azok sok gondot és nehéz feladatot jelentenek. — Ebből a szempontból utalni kívánok a kispesti gázellátás kapcsán történt eseményekre. Kispesten -a kis- egzisztenciák részére valósággal nélkülözhetetlen valami a gázszolgáltatás biztosítása. Először pályázatot írtak ki a Gázművek megépítésére, azután rájöttek arra, hogy nem érdemes önálló üzemet létesíteni, mint ahogy nincs értelme ä környéki városok külön gázmüveinek él'etre- hívására sem: rendelkezésre áll ugyanis a főváros hatalmas gázgyára és így Budapest hivatott arra, hogy a közvetlen környéket ezzel a fontos szolgáltatással ellássa. A főváros szempontjából is előnyösnek látszott az ilyen megoldás, mert racionális és lehetőséget nyújt uj fogyasztó tömegek bekapcsolására. Hosszas tárgyalások után Kispest már építi a gázvezetéki hálózatot, a fővárosi gáztermelés elszállítására. — Kispest példája nem marad izoláltan és meggyőződésem szerint a közeljövőben napirendre kerülnek az összes ilyen és ebhez hasonló problémák. Közvetlenül Lágymányos mellett élesen beékelődik a főváros területébe Kelenvölgy, messze Budafoktól, ahová közigazgatásilag tartózik. A kelenvölgyiek, ha Budafokra a városházára akarnak bejutni, akkor ezt nagy kerülővel Budapesten keresztül tehetik csak meg, mert közlekedésük sincsen. Itt is állandó probléma a vízellátás, a világítás és a csatornázás ügye. Olyan nevetséges esetek adódnak itt, hogy például az utca egyik oldala Budafokhoz, a másik Budapesthez tartozik és akkor azon kell töprengeni, hogy ezt az utcát melyik tényező lásáh el vízzel: Budafok, vagy Budapest? Közelfekvő példa Albertfalva esete is, amelyik közvetlenül a nagy kelenföldi áramfejlesztő mellett fekszik, de a yillamosáramot nem onnan, hanem egy más vállalattól veszi át, Vízellátás itt sem jó, mert közvetlenül előttük torkollik a budapesti szennyvízcsatorna. Felmerül a kérdés, miért nem kaphatnának vizet Budapestről? Furcsa helyzet alakult ki Rákospalotán, ahol már évek óta akarnak vízmüvet építeni, — közvetlenül a káposztásmegyeri nagy fővárosi vízműtelep szomszédságában. Képtelenség, hogy ilyen ötvenezer lakossal rendelkező város vízvezeték nélkül álljon az ország szívében. Újpesten koncessziós vállalat végzi a vízszolgáltatást, azonban állandó torzsalkodások vadnak a város és a vállalat között. Képtelenség, hogy amikor ott áll a nagy teljesítő- képességű káposztásmegyeri telep, akkor Rákospalota, Pestújhely és számos környéki helység a főváros tövében külön vízmű létesítésére gondol, mert már hosszú évek óta mérlegelik a vízvezeték fel nem becsülhető előnyeit. Közegészségügyi szempontból páratlan jelentőség^ volna a budapesti közmüvek kiterjesztésének, mert ha főváros közvetlen szomszédságában járványos megbetegedések lépnek fel, úgy ez veszedelembe sodorhatja a milliós nagy várost is. A lehetőség, sajnos, fennáll, mert csatornázás és vízvezeték nélküli pestkörnyéki helységek nem rendelkeznek a kultúrhigiénia eszközeivel. — A jól felfogott gazdasági érdekek és a kölcsönös egymásrautaltság elementáris feladattá teszi ennek a kérdésnek sürgős rendezését. Érthető, ha a környéki városok idegenkednek a közművek létesítésétől, mert óriási pénzt és nagy beruházást jelent, viszont a fővárosi közművek kiterjesztése pénzügyileg nem túlzottan nagy feladat és a jelen viszonyok között a munkaalkalmak enyhítése szempontjából is döntő súllyal esik számításba. A főváros illetékes tényezői rövidesen abba a helyzetbe kerülnek, hogy dönteniük kell az üzemek terjeszkedéséről és ezzel így Nagy- Budapest előrevetett problémájáról. Úgy tudom, — mondotta végül Becsey Antal, — hogy Borvendég Ferenc alpolgármester máris behatóan foglalkozik ezzel c( nagy horderejű kérdéssel és én hiszem, na a pénzügyi megoldások biztosítva vannak, akkor mielőbb megvalósul a környéki városok álmai: a vízvezeték, a csatornázásf a gáz- és villanyszolgáltatás. 0 0 Összetörte a keneseí part« falat a kiáradt Balaton Befejezték az üdülőtelep régi szállójának modernizálását Kellemetlen és kínos meglepetés érte a Balaton környékén elterülő nyaralótelepeket és községeket a néhány héttel ezelőtt váratlanul bekövetkezett áradás miatt. A Sió- csatorna zsilipjeit ugyanis ebben az évben érthetetlen okokból nem nyitották meg és ez okozta, hogy a vízállás nívója két és fél méter magasra emelkedett. A magas vízállás következtében a legsúlyosabb károkat Zamárdi szenvedte, ahol - ■ . számos partmenti villa víz alá került, só't egynéhány épület megrepedezett. A Balaton magas vízállása károkat okozott a tó' délnyugati szögletében fekvő Balatonkenesén is, ahol a Segítőalap üdülőtelepén a betonnal kiépített partot összetörte a torlódó víztömeg. Az üdülőtelep vezetősége most már kijavíttatta a beomlott partrészt és gondoskodott a strandfürdő xendbehozásáról is, úgyhogy a pünkösdi kirándulók már zavartalanul törődhettek a Balaton hullámaiban. A balatonkenesei üdülőtelep egyébként állandóan fejlődik és modernizálódik. Az úgynevezett régi szálloda eddig nem rendelkezett hideg-melegvízzel és központi fűtéssel, miért is a Segítőalap igazgatósága - nemrégiben kiadta ezeket a munkálatokat. A berendezés átalakítása most már teljesen befejeződött és így mindkét szállodaépület rendelkezik a kulturhigiénia összes eszközeivel. A régi szálloda átalakítása azért bír jelentőséggel, mert a téli hónapokban a központi fűtés hiánya miatt csak az új szállóban lehetett az üzemet fenntartani, míg most lehetővé válik nagyobb tömegek téli ellátása is. Az üdülőtelepen egyébként nagy forgalom volt a, pünkösdi ünnepek alatt, mert a kétnapos pihenőnapon nagy számban voltak ott a fővárosi alkalmazottak. VECSEY JENŐ okleveles gépészmérnök kereskedelmi és ipari r.-t. Budapest, VIII., Kisstáció-u. 11. ALAKULT: 1905-BEN TELEFONOK j József 339-02, 351-99, 394-86 Irodai géposztály: Legelsőrendü amerikai Írógépek, számológépek, kellékek, karbantartás, javítóműhely. SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ, KÖVEZÓMESTER BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT 101. TEL,: AUT. 553-15. H álók, ebédlők, űriszobák, szalon« garnitúrák, kárpitosáruk Asztalosok Polgári Bútorcsarnok Szövetkezete, Vilmos császár-út 52. ELSŐ KÉZ. KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK ^OtóNYl-FSLE „ , JZABVAGYOMÖRZŰTRAeJO/REDONY. E^LSMGEHI FARSBÖMY, acéL“^ep@^y,vaii©m»ebomy, IÖTÉTIT©-*ZERKEZET, . FÉMPORTÁL,B©*TWBGH-T©k©RÁCI. FA8.líí$2ABADOMáUÓ* KA^ILLS^I© $%&B. , „ „BUBKfftK'VILLAMOS HAJTÓMŰVEL* ÁR BAN éjM ! NÖJÉGBEN | "üfdLÉRHSTSTLENl mssEVBasss&B&sBmmauBaesass&st&SBaBBaBasnMm ■ hihiiii—ih Tisza István kertváros. A budai hegyvidék legszebb kertvárosa a A hűvösvölgyi nagyrét felett. Árnyas erdőparcellák. Magaslati fekvés, festői kilátás. Villany, vízvezeték, vendéglő. Városi telefon. Az intelligens középosztály legkedvesebb lakó- és nyaraióielepe. Nem 20—25 év múlva, hanem azonnal árnyas kertel kap ős fákkal! A parcellák fele már eladva. Olcsó építkezés! Kedvező fizetésifeltételek! A 83-as villamos hűvösvölgyi végállomásától autóbuszjáratok l (5 perc.) Feltétlenül tekintse meg! Dr.Keresztes Béla, VÍL,Damjanich-u. 30 Telefon: 431—56. Parcellázási iroda a helyszínen. Telefon: 644 — 38. RIEGER OTTÓ ORGONAGYÁR Uj orgonákat valamint homlok? at- slpokat szállítunk és orgonajavitá- sokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X. KERÜLET, SZIGLIGETI-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOS FALVA) Tel.: Zugló 63-45. Magyar Szellőző Miivek és Gépgyár Rt. Budapest, Vll., Czobor-utca 7—11. sz. Sürgönyeim i Blackman Telefon i Zugló 72—14 Ventilátorok, exhaustorok, fúvók, minden teljesítményre ée célra. — Szellőző-, fütő-, hütő-, szárító-, nedvesítő-, porszívó stb. berendezések.
