Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-22 / 16. szám

az újpesti kikötő építése legjobb esetben nem árt a főváros vízellátásának, de bizonyos, hogy semmiképpen sem használ, miért is nagyon meggondolandó, hogy érdemes-e Újpesten egy Milön kikötőt- építeni, amikor a Gsepelszigeten a leg­modernebbül felszerelt intézmények állnak rendelkezésre. A terv végrehajtása mellett úgy látszik az az egyetlen argumentum, hogy segíteni lehet a nagy munkanélkülisé­gen, amelyik Újpesten éppen olyan gondot okoz a város vezetőségének, mint a fővárosi munkanélküliség Budapes­ten. Ezen túlmenőleg gazdasági szakemberek sem minősítik elsőrendű követelménynek az újpesti kikötőt, mert ha ott valóban élénk forgalom alakul ki, úgy károsan érinti a vámmentes kikötőt és a ferenc­városi helyi kikötőt, amelyek eddig is csak mér­sékelt forgalmat tudtak a maguk számára biz­tosítani. Az újpesti kikötő építésével kapcsolatos kérdésekről a Vízművek igazgatósága a következő információt adta a Fővárosi Hírlap tudósító­jának :-— Most már türelmetlenül várjuk a szakvélemények beérkezését, hogy azok alapján megtehessük a szükséges lépéseket. Annyi bizonyos, hogy a kikötőépítés a pesti ivóvíz minőségét nem fogja megjavítom, legfeljebb a mennyiséget fogja növelni, ami komoly előnynek csak akkor -mondható, ha a víz minősége egyidejűleg nem romlik meg. Mindenesetre nagy megfontolást igényel az egész kérdés-komplexum mikénti kialakítása-, mert a 'mil­liós főváros vízellátásának a biztonságát és zavartalan­ságát nem szabad veszélyeztetni. Újra engedélyezte a belügyminiszter a tűzoltási járulék behajtását A főváros a tűzoltási járulékról szóló szabályrende- déiet érteimében jogosítva van minden Budapest terüle­tén kötött tűzbiztosítás díjának tíz százalékát járulék (nmén behajtaná. Ez évenkint komoly összeget jelentett a- községi háztartásban, s így érthető volt a főváros meg­lepetése, amikor Scitovszky Béla belügyminiszter 1931. évre be­szüntette a tűzbiztosítási díjak behajtását. A főváros bevételei amugyis állandóan csökkenő tendenciát mutatnak, s a tűzbiztosítási járulék elmara­dása újabb nehézséget támasztana a főváros 1931. -évi .költségvetésébe. Ezért Sipőcs Jenő polgármester előter­jesztést intézett a belügyminiszterhez, akitől 1 kérte a sé­relmezett rendelet visszavonását. A belügyminiszter meg-, értéssel fogadta a polgármester előterjesztését és egyelőre további egy év tartamára engedélyezte a tíz- százalékos tűzoltási járulék behajtását. A belügyminiszter méltányolta, hogy a székesfőváros bevételei állandóan csökkennek és nem lehet ettől a jö­vedelemtől — jelenleg — a főváros háztartását elütni. A belügyminiszteri intézkedés indokolása szerint a tűzoltói intézmények fenntartása és fejlesz­tése a fővárosnak elsőrangú érdeke és a belügyi kormányzat ezt nem megakadályozni, hanem elősegíteni igyekszik. Építkezési korlátozásokka megvédik a Várhegy-oldal fenyegetett szépségeit A régebbi városrendezőknek vajmi kevés érzékük volt a históriai mult- s a természeti szépségek megbe­csülése és megőrzése iránt. így történt, hogy balkezes építkezésekkel igen jelentékeny mértékben megrontották és elcsúfították a világ egyik leg grandiózusak b panorá­máját nyújtó D imo/pa-rtokát s elcsúfították a budai Vár­hegy idillikus lejtőit is. A korábbi városrendezők minden megfontolás nélkül megengedték a Vár­ban modern stílusú öt-hatemeletes bérkaszárnyák emelését s a hegyoldalba is, ahol szinte kizárólag árnyas ligetek­nek, vagy legfeljebb villaszerű házacskáknak szabadna lenni, nyakrafőre emelték a toronnyal díszített sokemeletes bérkaszárnyákat, amivel nemcsak a Várhegyoldalt csúfitat­ták el, hanem megrontották az egész Vár panorámáját és megbontották a Várból nyíló páratlanul szép perspektívát is. A főváros vezetősége, ha késve is, rájött a mulasz­tás hibáira és a lehetőség szerint igyekszik reparálni a múltat, a jövőt illetően pedig szigorú intézkedéseket adott ki. A Várhegy oldalában a főváros vezetősége új rendelke­zései Szerint csak olyan épületeket szabad emelni, ame­lyeknek legmagasabb pontja, a tető gerince, legalább hét méterrel a Bástya szintje alatt mctrad. A főváros a jövő­ben lehetőleg csak lapostetejű házakat engedélyez a hegyoldalban s amennyiben mód kínálkozik, szeretné el­érni, hogy a magasabbra nyúló régi házakat is ilyen la­pos tetőre alakíttassa át a tulajdonosokkal. Csármann Ferenc- -műszaki tanácsnok, a városrende­zési és magánépítési ügyosztály vezetője minden új épít­kezést személyesen ellenőriz. A múlt héten például újabb helyszíni szemle volt a Várban, mert a krisztinavárosi lejtőn ! épülő egyik új villa tető- kaszkádja túlságosan kiemelkedett s ezr- ellen a hadtörté­nelmi múzeum vezetősége is szót emelt. Csármann tanács­nok nyomban intézkedett és a szabálytalanul kiugró épületrészeket eltávolíttatta. Bent a Várban is legszigorúbban ragaszkodnak ahhoz a szabályhoz, amelyet a főváros s a Műemlékek Országos Bizottsága közösen állapított meg úgy, hogy a Vár területén régi házakat csak az eredeti stí­lusban s lehetőleg az eredeti méretekben szabad újjáépíteni s a jövőben szó sem lehet többé a hangulatos város­képet disszonánsán megbontó bérkaszárnya-építkezésekről. lsekről. Beihlen miniszterelnök tízéves munkásságának méltatása a törvényhatósági tanács ülésén A főváros törvényhatósági tanácsának csütörtöki ülésén Bipka Ferenc dr. főpolgármester a következő be­jelentést tette: — A főváros nevében üdvözöltük a miniszterelnök urat. E tíz esztendő történetében a vélemények ítélete fölött áll a tények ítélete. Azoké a tényéké, amelyek el­lentmondást nem tűrő igazsággal bizonyítják, hogy a világháborút követő összeomlást a fejvesztettség tette ka­tasztrofálissá, de Bethlen István grófnak céltudatos ál­lamférfim vasakarattal keresztülvitt munkája sokat újjá­teremtett abból, a-mi elveszett. Budapest elsősorban szen­vedte az összeomlás végzetes következményeit, ezért legelőször kellett -éreznie is a rendnek, a békének és az újrakezdődő életnek visszatérését. Ezért mondottunk kö­szönetét a miniszterelnök úrnak, mert az ő tíz esztendeje a múlt sok béklyójától sza­badított meg bennünket és a magyar nemzetet kitaszítottságából, elítéltségéből és ■széthullottságából a népek életében jelentős szerephez juttatta. A kialakult világkapcsolatokban Budapestnek egyre jelentősebb szerep jut és mély megalázottságá- ból ma már oda emelkedett, hogy elismert és becsült társa lett az európai nagy városoknak. Köszönetét kellett mondanunk e tízéves munka ered­ményeiért és azt kívántuk, hogy amint a jó Isten eddig áldásával kísérte, legyen mellette továbbra is, hogy a magyar nemzetet megmentett terveiből minél többet meg tudjon valósítani és ebben a fejlődésben alakulhasson ki a magyar élet központjának: Budapestnek' szebb és bol­dogabb jövendője. /íz077 os anyakönyvi blankettákat szereznek be az összes kultúr or szádokban /} genfi tanácskozás eredmény e/ fogy a Népszövetség vállalta a közvetítést A nemzetközi viszonylatokban még mindig mutatkozó okirati visszásságok súlyosan éreztetik hatásukat a külön­böző államok polgárainak életében. Különösen sok a pa­nasz az anyakönyvi okiratok elismerése és mérlegelése körül, miért is a főváros örömmel tett eleget az Anyakönyvi Hivatalnokok Nemzetközi Szövetsége meghívásának, hogy a genfi ülésen képviseltesse magát. A polgármester meg­bízásából Széchy András dr. fogalmazó vett részt a génfi tanácskozáson, amelynek eredménye valószínűleg már a kö­zel jövőben jótékonyan érezteti hatását az okiratok nem­zetközi összeegyeztetése terén. A genfi tanácskozásról Széchy András dr. hí következő részleteket mondotta el a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Április 14—16-ig zajlott le Genfben a Kanton szék­házának dísztermében: az Alabama Saál-ban, a szövetség szükebbkörű igazgatótanácsi ülése, amelyen Magyarorszá­gon kívül rósztvett Németország, Svájc, Franciaország, Hollandia, Dánia és Belgium képviselője. Az elnöki tisztet dr. Stampa Ulrich, a berni szövetségtanács helyettes osz­tályfőnöke töltötte be, akinek vezetésével a főkérdések kerültek megvitatás alá. Tisztázni kell ugyanis, hogy az egyes nemzetek egymástól eltérő anyakönyvi jogai összeegyeztethetők legyenek, mert még ma is állandó zavar mutatkozik például a kül­földiek házasságának érvényessége körül. Régi törekvés az ilyen differenciák áthidalása, hogy ezzel elérhető legyen az érvénytelen házasságok kötése. Eddig minden alkalom­mal a szövetség fordult az egyes leormányokhoz, hogy fel­világosítást szerezhessen az anyakönyvi hivatalok joganya­gáról. Ki kell egyenlíteni, vagy hozzásimítani az egyes álla­mok anyakönyvi jogszokásait s ennek a munkának az elő­készítésére háromtagú bizottság kereste fel a Népszövetség illetékes osztályát, hogy -vállalja a közvetítést az egyes ál­lamok között. A Népszövetségnek ugyanis van már egy nemzetközi szervezete: a római- hivatal, amelyik eljár a magánjogi differenciák kiegyenlítése érdekében, de ez mind kevés az ilyen természetű vitás ügyek gyors intézéséhez. Nagy eredménye a genfi tanácskozásnak, hogy-a Népszövetség vállalta ezt a közvetítést és így a közel jövőben megtartandó igazgatótanácsi ülésen már konkrét tervek állnak rendelkezésre. A megoldás való­színűleg az lesz, hogy az összes kultúrországokban azonos anyakönyvi blankettákat fognak érvénybeléptetni, amelyen a honi nyelven kívül még egy intefnacionális nyelv is szerepel, hogy megkönnyítse az okiratoknak a külföldön érvényes használatát. A külföldi anyakönyvi hatóságok állandó összekötetésben maradnak egymással és a tervek szerint minden családi változásról kölcsönösen értesítik azt a hatóságot, ahová a külföldön tartózkodó állampolgár illetősége szerint tartozik. Széchy Andrást egyébként beválasztották a nemzetközi szövetség igazgatótanácsába és ebben a minőségében egyik tagja volt annak a szőkébb bizottságnak, amely a Népszö­vetség illetékes osztályával az elvi megegyezést létrehozta. BURROUGHS SPECIÁLGÉPEK számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek. Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS IRODAGÉPKERESKEDELMI R.-T. Budapest, IV, Váci-utcai—3. (BejáratTürr István-u. 8) Tel.: Aut. 817-89 DONA DÖME ÉS TÁRSA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK GYÁRI RAKTÁRA a „PAPIRMALOM“-hoz BUDAPEST, IV., ARANYKÉZ-UTCA 6. TEL.: AUT. 877-15. ALAPÍTVA: 1790-BEN SPITZER SALAMON IPAROS központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, légszesz, vízvezeték és egészségügyi berendezési munkák, valamint épület­es díszmű bádogos munkák gyártelepe BUDAPEST, V., PANNONIA-UTCA 54. Telefon : Ant. 934-31 HOFFMANN ES WOLKENSTEIN FAKERESKßDÖiC Állandó nagy készlet csontszáraz erdélyi lucfenyő, úgy hosszú, mint rövid árukban , Telefon: csónakfa, teknő, képkeret, épület-és bútor- Telefon: Aut. 934-85 asztalos, fehérbútor, épületfa stb. Aut. 934-85 V POZSONYI-ÚT 8/b _________(WAHRMANN-UTCA SAROK) El sínger-Linoleum Budapest, V., Honvéd-u. 4. Telefon: Automata 232—58. HERTZ KA ES KASZAS Hőszigetelő vállalat. Budapest, V., Tátra-u. 12/a Tel,: 125-34 Hőszigetelések, alacsony nyomású, magas feszültségű, túlhevített gőzű csővezetékek, gőzkazánok és hőlég­vezetékek számára. Jéggyárak és hűtőberendezések TOROKés JUHÁSZ FESTŐIPARI VÁLLALAT Elvállalunk mindennemű szobafestő, épület-, bútormázoló és fényező munkát BUDAPEST, VI., Petneiházy 0 u. 44 TELEFON: Aut. 907-03 HOKKY ISTVÁN VAS- ÉS GÉPIPARI MŰHELYE BUDAPEST# 13!«# LAJOS-UTCA 12)« II TELEFON: AUT. 626-27. GYÁRTMÁNYAI: takaréktűzhelyek gáz és gőz. Főző üstök, tálaló asztalok, edénymosogatók, valamint teljes konyhaberen­dezések kórházak és“ intézetek részére elsőrangú kivitel­ben. Vaskályhák szén-, koksz-, fa- és fürészpor-tüzelésre. SZÉKELY M É R N ELEKTRO MOS VILÁGÍTÁSI ÉS ERŐÁTVITELI VÁLLALAT ÉS TÁRSA Ö K Ö K GÉPI KÉPVISELETEK ÉS MŰSZAKI CIKKEK TELEFON : 296-60. BUDAPEST, V., ÁRPÁD-U. 7. IRSCH LÁSZLÓ út-, vasútépítési és kövezési vállalkozó I., Elek-utca 9/a. Tel. i Lá. 18-43.

Next

/
Oldalképek
Tartalom