Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-22 / 16. szám
Budapest, 1931 április 22. 3 & yf szál loci A Idegenforgalmat, minél nagyobbat, minél élénkeb- bet, sőt minél jövedelmezőbbet akarunk teremteni Budapesten. Ezt mindenki akarja cs mindenki hajlandó is tenni, cselekedni, sőt gondolkodni is ennek érdekében. Érdemes hát néha beszélgetni erről a kérdésről, hogyan is kell kezdeni a dolgot? Az idegenforgalom — tegyük félre a nagyképűséget és az álszemérmet — üzlet. Különösen üzlet egy olyan szegény ország számára, mint mi vagyunk. Ráadásul még politika is és pedig tiszteletreméltó, szent politika: az útjának Nagy-Magyarország felé kell vinnie. De hétköznapi vonatkozásban mégis csak első sorban üzlet az idegenforgalom. Hogyan kell hát kezdeni az üzletet? Mivel kell csalogatni a vevőt? A kirakattal. Áruval, portékával — hála Istennek — eléggé el vagyunk látva, a pesti kirakatot azonban sürgősen rendbe kell hozni. A kirakatban is legelsőbben két dolgot: a szállodát, meg az utcát. Minden tiszteletünk, minden megbecsülésünk a budapesti szállodaiparé, de még sincsen minden egészen rendben. Vannak kitűnő, fényes, hírneves szállodáink, de valami mégis hiányzik belőlük. Hiányzik belőlük az otthon lelke. Talán azért, mert- Budapesten vagyunk, ahol — szomorú, de való —• nem otthon élnek az emberek, hanem a kávéházban lézengenek. Talán ez a szellem ütközik ki a pesti szálloda ridegségén és kimértségén. A külföldi szállodák, elsősorban az angolok, a londoniak képe tűnik fel előttünk, ahol a vendég1, az idegen teljesen, tökéletesen, maradéktalanul megtalálja a maga otthonát. Kényelem, gondosság, figyelem, barátságos miliő, egyszóval tökéletes otthon, amely nélkül a külföldi ember nem tud megmaradni idegen városban sem. Ha ezeket a meleg, kedves, a kultúra és a technika minden áldását magáénak valló szálloda-otthonokat nem tudjuk nyújtani a vendégeknek, akkor vége mindennek, akkor hiú ábránd az egész idegenforgalmi erőlködésünk. A szállodán kell kezdeni a nagy munkát, mert ha a külföldi vendég a szállodában nem találja meg a maga megszokott kényelmét és kedves otthonát, akkor sarkonfordul, továbbutazik, nem kiváncsi többé „dús természeti kin- eseink“-re. Az u Ha a szálloda az idegenforgalom alfája, akkor az utca a bétája., A külföldi vendégnek ez ötlik szemébe, mihelyt kilép a szállója kapuján, ha ugyan már a pályaudvarról való távozásakor nem nézi meg az utca képét. A legelső impresszió fontosságáról fölösleges beszélni azoknak, akik az emberi leiket, az emberi természetet csak. egy kicsit is ismerik. Az utca rendje sok pénzbe kerül és bevalljuk, mi nem áldozunk eleget erre a célra. Azt a patikai tisztaságot, amelyet példának okáért a londoni utca képe mutat, nekünk ma nagyon nehéz megteremteni. Nem akarunk most arról beszélni, hogy a budapesti köztisztaság őrei becsületesen dolgoznak, de kevés az anyagi erejük ahhoz, hogy tökéletesen alkossanak. Konstatáljuk azonban azt, hogy ha a hivatalos köztisztaság csodákat művelne is, ha annyi pénz állana rendelkezésre, amennyi csak kell, akkor sem szűnne meg egy csapásra minden baj. Mert nálunk legelsősorban a közönséget kellene megnevelni. A köztisztaság legelső és alapvető feltétele ugyanis a magántisztaság, az egyes embernek a tisztaság cs rend iránt érzett feltétlen ragaszkodása. Amíg azonban a mi közönségünket nem tudjuk rendre szoktatni, nem tudjuk fékentartani, nem tudjuk megfogni a kezét, hogy a banánhéjat, vagy az elolvasott újságot ne dobja el ott, ahol éppen jár, addig álmodni sem lehet a kirakatba való pesti utcáról. Természetesen a másik kelléke az utcának, hogy közlekedni lehessen rajta. Rend legyen a közlekedési eszközök felvonulásában és tükörsima, világvárosiasan tükörsima legyen a burkolat. A közlekedési eszközök felvonulásának rendjét majd csak eltanuljuk a külföldtől és meg is valósítjuk, ha drákói szigorúságot alkalmazunk. De mi lesz az útburkolással? Ahhoz aztán igazán pénz kell, sok'pénz és pedig sürgősen. Addig idegenforgalomra ne is költsenek egyetlen fillért se, amíg az utcák rendjét, a burkolatok tökéletességét nem biztosították, mert hiábavaló az erőlködés, kidobott pénz minden garas, ha az idegen már az utcán megundorodik a rendetlenségtől, vagy leharapja a nyelvét a bukkanókon. Nagyarányú mozgalmat Indított a Kereskedelmi Kamara a helyi kikötő fellendítésére és kihasználására A főváros mulasztása miatt átterelődött a forgalom a vámmentes kikötőbe — Hatósági vezetés, vagy részvénytársasági forma. — A véletlen szeszélye helyett céltudatos irányításra van szükség Több évtizedes sürgetés után a közelmúlt években végre megvalósult a csepeli vámmentes Iákötő' majd ezt követőleg a fővárosi helyi kikötő azzal az elgondolással, hogy ide központosuljon nemcsak Budapest, hanem az ország, sőt a szomszédos államok dunai forgalmának jelentős része is. A helyi kikötő ma már teljesen rendelkezésre áll a különböző érdekeltségeknek, azonban, — be kell vallani — hogy mai struktúrájában nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A forgalom méretei meglehetősen kicsinyek és a várva-várt élénkség egyelőre nem akar megnyilvánulni a raktárházak és zsilipek között. A drága befektetéssel megépített intézmény egyelőre tehát (nem sok hasznot hoz a gazdasági életnek,, ami most már határozott és erélyes fellépésre indítja a kereskedelmi tényezőket. Erről a kérdésről folytattunk beszélgetést Becsey Antal törvényhatósági tanácstaggal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökével, aki következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Kereskedelmi és Iparkamara több alkalommal folytatott már tanácskozást, hogy a kikötővel kapcsolatos kérdések intézését a nagybizottság hatáskörébe utalják. Ezt megelőzőleg ugyanis az érdekeltek panaszai nem jártak megfelelő eredménnyel, mert nem vonták be őket és néliilük intézkedtek olyan vonatkozásokban is, amelyeknél feltétlenül szükséges lett volna a gazdasági tényezők véleményének meghallgatása. A Kamara végre maga vette kezébe a probléma tisztázását, megalkotta a kikötőbizottságot és az előmunkálatok lefolytatása után most megindítja a komoly eredmétvyre törő tevékenységet. A bizottságban helyet foglalnak az érdekelt hatóságok, a kormánybiztosság, a kikötőigazgatóság, a kereskedelmi miniszter képviselője, a főváros, a hajózási érdekeltségek, a tarifőrök és a szállítók, valamint mindazok a szervezetek, amelyek foglalkoznak a kikötő ügyeivel. — A nagybizottság már a legközelebbi időben ülésre jön össze, hogy elvi álláspontot foglaljon el a munkálatok további folytatására. — Meg kell vitatni az élet által felvetett konkrét kérdéseket, elintézni a függő ügyeket, megállapítani a költségeket és beruházásokat, összhangot teremteni a kikötővel történő együttműködésről, megteremteni a harmóniát minden téren, megállapítani a jogállást és tisztázni azt a követelményt-,' hogy a tőzsde a fővárosi kikötőt teljesítési hellyé deklarálja. Nagy elaborátumot készített a Kamara mindezekről a kérdésekről, amelynek keretében tisztázan- dónak tartja azt is, hogy a beruházásokat milyen ütemben folytassák le. Nagy kár ugyanis, ha ezeket idő előtt csinálják, de még nagyobb a károsodás, ha a fejlődés gazdasági szempontjait nem veszik figyelembe. —i Az bizonyos, hogy sok tekintetben megkésett a fejlesztés és ez okozta, hogy az állami kikötő sok olyan lehetőséget vonzott magához, amelynek kihasználása a fővárosi kikötőnek lett volna a feladata. Kétségtelen, hogy mulasztás történt a város részéről és ezt ügyesen kihasználta a vámmentes kikötő fürgesége. Nagy fontossága van annak, hogy az élelmiszer- nagyvásár komoly tartalmat fog adni a helyi kikötőnek. Jól átgondolt programra végrehajtásáról van szó, amelynek megoldása előtt tisztázni kell azt is, hogy milyen formában vezettessék ez az intézmény: hatósági vezetés mellett, vagy pedig részvény- társasági formában. — Ebben a vonatkozásban nem szabad figyelmen kívül hagyni a külföldi jól bevált példákat, amelyeknek okszerű érvényesítése nagyszerű perspektívát tár elő. — Érdekes megállapítások vannak előttünk azokból a jelentésekből, amelyeket a vámmentes kikötő igazgatósága hozott nyilvánosságra. Értékes tanulság ez, főleg azok részére, akik közgazdasági szempontból a kikötő jefentőségét tíywyira alábecsülték, A kimutatás szerint 1929-ben a vámmentes kikötő áruforgalma 1.7 millió métermázsa volt, ez a mennyiség pedig 1930-ban már 2.6 millió métermázsára szaporodott, vagyis az emelkedés egy év alatt 55 százalékra rúg. A folyó év első három hónapjának kimutatása szerint ez az iram változatlanul fennáll ma is és így hasonló emelkedés várható továbbra is. Olyan méretű a növekedés, hogy a kikötő berendezkedése ma már úgyszólván nem is bírja el a forgalom emelkedését. A fejlődés oka egyesek szerint az a nagymérvű tárolás, ami a gabo'na- ket.eskedelem de lermj unk túr áj a miatt következett be. El kell ismerni, hogy ez nagy vonásokban megállja a helyét, azonban a fő ok nyilvánvalóan az, hogy a kikötő beredezése kényelmes és amellö.tt tarifális tekintetben is hozzá,simul a gazdasági élethez. Jelentékeny a forgalom a nyílt rakterűiden tárolt árukban is, amit legjobban illusztrál, hogy 1929-,ben ez a mennyiség 357.000 métermázsa volt, de már 1930-ban túlhaladta az egymillió métermázsát. Ilyen körülmények között revízió alá kell venni azokat az aggályokat és pesszimista álláspontokat, amelyeket a kikötővel szemben hangoztattak. — Lehetetlenség — mondotta végül Becsey Antal — egy ilyen hatalmas intézmény sorsát a véletlen szeszélyére bízni, miért is a fővárosnak sürgető kötelessége, hogy fokozottabb akarással terelje a fejlődés útjára a drága pénzen felépített kikötőintézményt. HUTTER SCHRANTZRT Budapest» X. kér.» Gyömrői'úl 80 Telefon : J. 379—36 és K. 76—50. Drótkerítések, Kapuk, Allék» Kerti bútorok BründlJános udvari szállító. Egészségügyi műszaki berendezések gyára BUDAPEST, VII., PÉTERFFY SÁNDOR-UTCA 34. Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csatornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízműveket, csatornázásokat és derítőtelepeket. — TELEFON : József 315—19. VAR6A ANDOR Budapest«, V., «Józseí-tér 15. Magyarországi kender-, len- és jutagyárak eladási helye Telefen: Aut. 809-19. Telefon: Aut. 809—19. Kőbányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel.: Kőbánya 74-25 Vasszerkezelek, lakatosmunkák, portálok MENDE10VITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉTSZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912. évi országos húsipari kiállításon aranyéremmel kilíinleíve BUDAPEST, ÍX„ DANDÁR-U. 24. T.; J. 3Ó0-67 MŰKŐHÖZ GRÜNlíüT minden színben, aszfaltosoknak mészkőlisztet, valamint műkő- munkát legjobb kivitelben szállít BUDAPESTI &CÖ0YÁR Hämmerle Adolf utóda Budapest, V., Visegrádi-utca 65. Tel.: 906-37 Betón, makadám, aszfalt Selvágásához vegyen bérkompressöPt LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, Orczv-út 22. sz. Telefonszám : József 335—42 D MODERN FEHERBUTOROK SE HAVAS Jégszekrények minden méretben kaphatók. Fővárosi tisztviselőknek mérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek 1 Telefon: J. 379—14 A. 893—71 asztalosmesternél Gyár: Budapest, VII., Rózsa-ulca 20 Városi mintaraktár: Semmehveis-ulca 9 WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST# VI!*# COLUMBUS-U* «♦ TELEFONSZÁM : Z. 69-08 1 „X EGYSEGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART hív a 1 a I ős lapja
