Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-26 / 12. szám

10 Budapest, 1930 március 26. PESTI NAGYVÁSÁR A nyomorúság föloonulása—Régiségek, rozsdás gombok, angyalos krajcárok — Akik mindent pénzzé akarnak tenni menyes vezetéséért elismerését fejezze ki, amihez a megjelent részvényesek egyhangú -helyesléssel hozzá­járultak. Ugyancsak egyhangú helyesléssel vette tu­domásul a közgyűlés azokat a felvilágosításokat, melyeket dr. Scitovszky Tibor vezérigazgató dr. Szentiványi részvényes kérdéseire az igazgatóság nevében adott. A közgyűlés ezután Lepercq Aimé-t, a párizsi L’Union Européenne Industrielle et Finan- ciere vezérigazgatója és herceg Lónyay Elemért új tagokként az igazgatóságba választotta.'-------*maamKi7\Amrmmm.................. új ügyvezetők a Hitelbanknál. A Magyar Álta­lános Hitelbank igazgatósága a közgyűlést követő ülésében az ügyvezető-igazgatóságba Beck Róbertét ügyvezető-igazgatóvá, továbbá Kállay Rudolfot és Perényi István dr.-t, a „Hermes” magyar általános váltóüzlet r.-t. eddigi vezérigazgatóját helyettes ügy­vezető-igazgatókká nevezte ki. Hajnalban kelő parasztok apraja-nagyja szeke­rekre ül, még harmatos a fű a réteken és az ország­utak mentén, a kakasok még nem kukorékolnak, ami­kor^ Pest megyében faluk népe az országos nagy­vásárra indul. Híres vásár volt mindig a József-vá­sár az óriás térség színes kavargásában. A Mester ucca és Haller ucca találkozásánál szakad meg hir­telen a paloták sziklasora és tátong titáni arányai­val a Nagyvásártér porsivatagja. Virágvasárnap volt eddig rendszerint a József-vásár napja, a kalendá- riumcsinálók tehetnek róla tehát, hogy az idén a József-napot megelőző vasárnap zajlott le a neveze­tes vásár. Ünnep volt mindig sokszorosan a József-vásár Pesten. Egy esztendőre látta el magát szükségletei­vel a gazda, a közeli községek és falvak és a főváros e külső részének népe. A kereskedők áraik sokféle tömegét hordták föl, egyik vásárról a másikra ván­doroltak, mint türelmetlen karaván. Sátrakat vertek és gyékényeken sorakozott ezerféle holmi és ipar­cikk tarka sokadalomban. Kék dolmányok, színes és virágos szoknyák, csipkés ingek, fényesre vasalt fe­kete kalapok, csizmák ármádiája és egy szekérre való volt, amihez tíz pengő forintért boldog, boldogtalan | hozzájuthatott. Lássuk csak, hogyan festett az idén*? & Tavaszi nap tűz a térségre s mintha a poros homok termékenyült volna meg valamely csoda foly­tán,^ sokaság zsibong megint, ezer és ezer zajongó, vásári lárma, szédítő elevensége nyugtalan színek­nek és hangoknak... De a szalagos vásári pompa hiányzik az idén. Nincs pénz. .. Nem táboroznak szekerek a térség szélén, mint ezelőtt minden eszten­dőben, még a háború előtt, amikor a vásári vasár­nap estéjén parázson sütötték százan és százan a szalonnát és szokás volt, hogy öblös kulacsokból ál­domás szentelje meg a jó vásárt. Most is nagy tömeg kering, — nagyrészt mun- * kanélküliek serege, — de nincsenek ma cifra sátrak gazdag tartalommal. Hol van vájjon a Nagyvásár régi közönsége, szűrös atyafiak, pirosorcájú svábok? Akik legjobban tudtak alkudozni és verejtékezve fi­zették a huszonnégy krajcár helyett a huszonhatot? Hevenyészett sátrak. Kis kézikocsik tömege, rajtok mindenféle, mint lázas álom, elképzelhetetlen apró dolgok, jelentéktelen haszontalanságok, soha­sem gondolunk rá, s most, hogy szembeötlik, egészen természetes. Uccák vannak a vásáron. Két oldalt a kézikocsikon a vásári áru, de legsűrűbben csak az eltisztított poros földön, néhol még le sem terítették a homokot. Nyomban föltűnik, milyen ritkaság az úgynevezett új ára. A ruhás-sátrak, blúzok, ingek, 1 zsebkendők kirakatai, -— mind régiségek. Nincs pénz. I Hátrább, ahol a főzőedényeket és a fából ké­szült konyhafölszereléseket, gyúródeszkákat, szitákat, főzőkanalakat, különféle bádog- és porcellánedénye- ket harsányan kínálgatják, alig van egy-két sátor, amely használatlan portékával dicsekedhetnék. Álta­lában: az idei vásár az ócskaságok vására volt. Az árusítóknak talán csak egyhuszad része a hivatásos vásári áras, a többiek, akik izgatottan álldogálnak cókmókjaik előtt, a viharvert esztendők nyomo­rékjai . .. Akinek van még valamije és el nem ve- 1 szett, összeszedte, kihozta ide a vásárra. Sárgaarcú asszonyok a Ranolder uccából, a Tűz­oltó ucca, a Gát ucca és Gyep ucca rokkant népe ki­vitte a vásárra a rozzant szekrényt, a foltozott ágy- huzatot, ócskavasat, asztalterítőt.. . Árulnak itt min­dent és akik vásárolnak, ugyanazok a Bokréta uccá­ból, a Viola uccából. Vidékit alig látni. Az árusok között is ritka, aki vidékről rándult a pesti híres vá­sárra. Professzióimtusok egyedül a ruhaneműekkel kereskedők. Használt, de újra kivasalt kabátok, nad­rágok garmadában. Nadrágot vásárolna egy villa­moskalauz. — Tizenöt pengő! — mondja a boltos, — na­gyon finom, angol posztó. Általában 15 pengő körül a legsilányabb anyag­ból készült nadrág. A kalauz öt pengőt ígér a nad­rágért. Nincsen megsértődve az áras, de lenézően | szól: — Na, ne legyen olyan gavallér uraságod... I Na, ugyan ne szórja a pénzt... Nagy zsivaj a papucsárusok körül. Öreg díván- I huzatokból készült papucsok, függönycafatokból | csinált cipők, zöld és kék csíkok, sárga kockák. | Három pengő párja. Nem vásárolja senki. A vétel- g kedv általában nyomott. Mint a kereplő, kiáltozza folytonosan tíz lépéssel odább egy másik papucsos: — Akár fehér, akár fekete, csak három pengő . .. — Madzag, cérna, ruhafesték, lámpabél... Gyufát is árulnak, tűzkövet, kanócot. — Hol van a kiskefe, már kapott lábát? — si­ld tozza dühösen, idegen kiejtéssel egy asszony, aki sapkákat árul eredménytelenül. Feketeszemüveges óriás bádogfazékba lyukat fúr és mingy árt be is forrasztja a világhírű találmány­nyal. Itt sok affér viharzik el, mert sűrűek a meg­jegyzések a figyelő tömegben: — Nem érvényes ez!... Vigyázzanak emberek, a tálján stikében csinálja! . .. Gombok, színes szalagok, kis üvegben szagosvíz, aranykeretben lángoló szívvel Krisztus-kép, fanyelű szegedi bicska negyven fillérért, egy varrógép, csu­tora fából, elhasznált porcellántégelyek, amelyek gyógyszertárból kerülhettek ki, köteg spárga, cipő­fűző tíz fillérért, egy lavoár Vilmos császár arcképé­vel, gyöngynyakék, horpadt trombita és mellette két császárzsemlye tizenkét fillérért, zűrzavarosán keve­redik egy faasztalon ... Mézeskalácsosok bukkannak föl egyszerre a za­varos képen, a nagy szív két pengő ... Hagyma, paprika és köménymag .. . Aztán a teljesen vegyes bódék. Van itt minden, aminek semmi értéke nin­csen. Szarvasaggancs, ócska lakatok, érem „1873 dec. 2.” föirással, kulcsok, függönylánc, amelyen fa­buzogány fityeg szögekkel kirakva, rozsdás nadrág­gombok, lapátok, egy görbe kard, patkók, kályha­csövek, ridikül, pléhtényéron sörét, antik Mózes-szo- bor, egyik kezében cikázó villámokkal, ajtószámok vasból, gereblye és mákdaráló, fürdőkád csapja, fa­ládában olasz Savolya:csillag, angyalos krajcárok . .. Sárga keretben fénykép. Csoportkép „Majláth Ja­nos fényképész, Pozsony” olvasható rajta, nyolc testvért ábrázol. Ez mind-mind eladó. És nem vásárol senki. Nincs pénz. Egy kis asztal körül nagyobb csak a ^tolongás, ahol a zöldpápaszemes csillámíró művészetét^ bámul­ják, amint görögtüzes betűkkel húsz fillérért tün­döklő neveket rajzol a képeslapokra. Megfaragott lúdtollat enyvbe márt s az enyyvel Írja a lapra a piros rózsa és kék nefelejts ala: „Mariska”. Vágj7 amilyen név tetszik. Előtte all két skatulyában smaragdzöld aranypor és ezüstfehér por. Félig vé­gigönti, a betűk tetején a zöld csillámló port, a be­tűk alsó részét pedig ezüsttel. Ha valaki még tiz_ fil­lért fizet, azt is rápingálja, hogy : ^„Szerettlek”. így. Két tével. Jutányos ár. E tündöklő neveket írja sza­kadatlanul s ezért csillámíró a neve. Ellankad estefelé a vásár. Hordják már a ba­tyukat, ó, milyen nagyon-nagyon kevés az új tulaj­donos. A gramofont is régi. gazdája cipeli elszomo­rodva. Csak a vásári hinták körül él még az ünnep. Két matrózinges legény még rettenthetetlenül lódul a fsónakhintán szédítő sebesen. Sörényüket csap­kodja a kora esti szél, két szál gyufa kandikál la a fülük mögött... , Elfúló lélegzettel csodálják dobogoszivu liliom­uccai, kis cselédek ... Matskássy József. A Hitelbank közgyűlése A Magyar Általános Hitelbank részvényeseinek szerdán báró Harkányi János b. t. t. elnöklése alatt megtartott LXII. rendes közgyűlése jóváhagyta a 7,496.453 pengő 12 fillér tiszta nyerséget feltüntető, 1929 december 31-ére lezárt mérleget és az igazgató­ságnak a nyereség hováfordítására nézve előterjesz­tett indítványát magáévá téve elhatározta, hogy a kimutatott nyereségből 4,554.000 pengő osztalék fize­tésére, 1,000.000 pengő az intézet tartalékalapjainak növelésére, 300.000 pengő a vállalati nyugdíjpénztár javadalmazására, 350.000 pengő a nyugdíjazott al­kalmazottak nyugdíjalapjának erősbítésére, 850.000 pengő tisztviselői jutalékokra és 50.000 pengő az al­kalmazottak különféle jóléti alapjai javára fordíttas- sék. A közgyűlés határozata értelmében a részvények 4. sz. szelvénye folyó hó 20-tól kezdve darabonként 5 pengő 50 fillérrel kerül beváltásra. Az igazgatóság évi jelentésével kapcsolatosan felszólalt dr. Beöthy László b. t. t., javasolván, hogy a közgyűlés az igaz­gatóságnak az intézet ügyeinek körültekintő és ered­A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat dr. Chorin Ferenc felsőházi tag elnöklete alatt már­cius hó 22-én tartott 62-i.k rendes évi közgyűlése megállapította az 1929. évi zárszámadásokat és elha­tározta, hogy az összes üzleti költségeknek levonása, az értékcsökkenési tartalékalapnak 2,250.000 pengő­vel és a rendes tartalékalapnak 240.000 pengővel való javadalmazása után fennmaradó tiszta nyereség­ből az „Elismert Nyugdíjpénztár” szabászatában meghatározott célokra 200.000 P, az altiszti segélyalap javára 80.000 pengő, az id. dr. Chorin Ferenc bánya­munkás-szanatórium javára 40.000 pengő, az id. dr. Chorin Ferenc tisztviselői segélyalap javára 40.000 pengő, a dr. Chorin Ferenc munkásgyermekeket se­gélyező alapítványra 20.000 pengő, közcélokra 40.000 pengő fordíttassék, végül osztalékul részvényenkint 3.50 pengő, a forgalomban levő 910.000 darab rész­vény után összesen 3,185.000 pengő fizettessék ki, 119.143.07 pengő pedig az 1930. év számlájára elő­vitessék. Az osztalékszelvény f. évi március hó 29-ik napjától kezdve kerül beváltásra. A közgyűlés meleg ünneplésben részesítette dr. Chorin Ferenc elnök­vezérigazgatót abból az alkalomból, hogy immár hu­szonötödik esztendeje tagja a társulat igazgatóságá­nak. Láng Gusztáv a részvényesek nevében méltatta az elnök-vezérigazgatónak a társulat körül szerzett nagy érdemeit, különösen kiemelvén az utolsó tíz évben kifejtett rendkívül eredményes munkásságát, mellyel sikerült a társulatot a legsúlyosabb gazdasági viszonyok közepette is megerősítenie és további fej­lődését biztosítania. A közgyűlés továbbá az igazga­tóságnak a részvényösszevonás keresztülvitelére a múlt évben adott felhatalmazás időtartamát egy to­vábbi évvel meghosszabbította. Végül a közgyűlés az igazgatóságba új tagokul Deszberg Antal, dr. Heinrich Antal és dr. Reimann Ernő urakat és a fel­ügyelőbizottságba báró Radvánszkv Antal urat vá­lasztotta meg. A közgyűlést követő ülésében az igaz­gatóság Déesi Ernő és Rejtő Ármin igazgató urakat ügyvezető-igazgató címmel ruházta fel. Változás a Hermes igazgatóságában. A „Her­mes” magyar általános váltóüzlet rt. igazgatósága f. hó 19-én tartott ülésében sajnálattal vette tudo­másul dr. Perényi István vezérigazgató bejelentését, hogy a Magyar Általános Hitelbank ügyvezetősógébe történt meghívása folytán az intézet közvetlen veze­tésétől megválni kénytelen. Az igazgatóság legmele­gebb elismerését és köszönetét fejezte ki a távozó vezérigazgatónak a kiváló érdemekért, melyeket az intézet és az érdekkörébe tartozó vállalatok felvirá­goztatása körül tetterős, eredményes munkásságával szerzett és amelyek az anyaintézet igazgatóságának említett elhatározásában is megtisztelő kifejezésre jutnak. Az igazgatóság felkérésére dr. Perényi István administrateur délégué-i minőségben az intézet veze­tésében továbbra is állandóan részt fog venni. E vál­tozással kapcsolatban az igazgatóság dr. Lukács An­talt, a Magyar Általános Hitelbank li. igazgatóját ügyvezető igazgatóvá nevezte ki; ugyancsak ügyve­zető igazgatóvá neveztetett ki dr. Halász Ferenc intézeti igazgató, aki eddigi eredményes működésével méltán rászolgált az előléptetésre és arra a bizalmi hatáskörre, amelyet intézete most ráruházott. A Magyar Általános Ingatlanbank Részvény­társaság március 18-án tartotta évi rendes közgyű­lését. A közgyűlés az igazgatóságnak összes indítvá­nyait elfogadta. Az elért tiszta nyereség 1,012.096 pengő (a tavaly kimutatott 942.500 pengővel szem­ben). Osztalék részvényenként 14 pengő (28%), mely folyó hó 22-étől kezdve kerül kifizetésre. Az intézet kimutatott saját tökéi a tartalékalap idei dotációja által 7,420.000 pengőre emelkednek. WEHART FERENC . építész építőmester . BUDAPEST, VSL, COLUMBUS UCCA 33.sz. TELEFON: JÓZSEF 350-S7 ÍVlűkő- és burkolómunkák, betoncsövek AMD8EA Budapes,V, Vígszínház uc a 5. lel.: 298-37 Cementérugyár és Építő pari R T. AKÁCS GYULA vállalata. Tel.-hívó A. Ml-24 iÓÁTVlTELl, ERŐS- és GYENGEÁRAMÚ KÜLSŐ és BELSŐ :ERELESEK,^ERENDEZr;SEK ^ 32<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom