Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-26 / 12. szám
Budapest, 1930 március 26. it Kitűnő eredménnyel zárult n snDonáua! ziifoü Közraktáruk mull esztendeié, de a főváros ménsem Kúpot! eiu fillér részesedést sem A budapesti közraktárak sokat emlegetett problémája két vidéki törvényhatóság átirata folytán a napokban újból szőnyegre került. Néhány héttel ezelőtt Csongrádi és Bihar vármegyék közönsége átiratot intézett a székesfőváros törvényhatóságához, hogy csatlakozzék a két vármegye azon mozgalmához,, hogy a kormány mielőbb építtesse ki a vidéki gabona közraktárakat. Az átirattal és a budapesti közraktár-kérdéssel most foglalkozott az illetékes szakbizottság és letárgyalta a Leszámitolóhank bérletében levő Székesfővárosi Közraktárak tavalyi zárszámadását is. A zárszámadás megállapította, hogy a közraktárak múlt éve igen eredményes volt: 283.000 pengő tiszta nyereséggel záródott. Ez a jó eredmény azonban látszólagos, mert a főváros ebben az évben sem kap a közraktárak után egyetlen fillér részesedést sem, annak a szerződésnek a hatályánál fogva, amely annak idején úgy intézkedett, hogy a főváros csak a bank által befektetett tőke öt százalékának megfelelő tiszta nyereség, illetve ennek többlete után kap részesedést. Ennek a minimumnak pedig legalább 450.000 pengőnek kellene lenni, amit még a jó esztendő sem hozott meg. A múlt évi zárszámadás eredménye tehát megmutatta, hogy a közraktárak a főváros számára bevételi forrást még a legeredményesebb évben sem jelenteitek. A raktárházak hatalmas helyiségeiben minden talpalatnyi hely foglalt volt, de a fővárosnak ebből egy fillér haszon sem jutott. A múlt év tanulsága megerősítette azt az egyre erősödő véleményt is a törvényhatósági körökben, hogy a közraktárak dolgát végleg rendezni, likvidálni kell és rájönnek lassankint arra, hogy a főváros jobban járna még abban az esetben is, ha a közraktárakat lebontaná, a hátralevő időre a bérlő bankot kártalanítaná — telkek értékesítése révén, — mintha továbbra is fennmarad a mostani állapot. Ezt plauzibilisebbé teszi az is, hogy a közraktárak már elavultak és a bérlet lejártáig, mire a főváros kezébe visszakerülnek,, végleg megérnek a lebontásra. A likvidálás kérdése most annál inkább aktau- lis, mert a Boráros-téri híd építését az idén megkezdik és ezzel a közelben levő telkek értéke ugrdß\- szerűen emelkedve fog megsokszorozódni. A közraktárak lebontása a kereskedelemben nem okozna semmi zavart,, mert az új állami kikötő óriási raktárháza és a malmok raktárai bőségesen tudnák kielégíteni a jelentkező szükségletet. A közraktárak kérdéséről beavatott helyen érdeklődött a Fővárosi Hírlap munkatársa és a következő tájékoztatást szerezte: — A Közraktárak tiszta bevétele a múlt esztendőben megközelítette a 300.000 pengőt, mert az élénk gabonakampány révén úgyszólván egy napig sem volt üres hely raktárházaiban, sőt telezsúfolva állnak ma is. De ez a relative legjobb eredmény sem elég jó ahhoz, hogy a fővárosnak belőle haszna legyen. Egyébként 1884 óta, mikor a főváros az elevátort megépítette és a Leszámitolóbanknak évtizedekre bérbeadta, — 46 év alatt mindössze hatszor fordult elő, hogy a főváros a tulajdonában levő intézmény után pénzt kapott. — A fennálló szerződés szerint ugyanis a fővárost csak a^ befektetett tőke öt százalékának megfelelő és ennél nagyobb tiszta jövedelem után illeti meg részesedés. Ez a részesedés öt százaléknál 50—50 százalékkal oszlanék meg a főváros és a Leszámitoló- bank között, magasabb eredménynél pedig emelkedik a főváros részesedésének kulcsa is. Ismétlem, ilyen eset azonban mindössze hatszor fordult elő, ez is négyszer a koronaromlás idején és kétszer a háború alatt. Ezzel szemben a főváros az első harminc év alatt körülbelül 2 millió aranykorona szubvenciót is adott a közraktáraknak. — Az idén minden talpalatnyi hely foglalva volt a közraktárakban, ahol összesen mintegy 6500 vágón,, 6.5 millió tonna gabona fordult meg, a Budapesten és az állami kikötő raktárában beraktározott mennyiségnek, összesen 12 millió tonna gabonának a fele. — A közraktárak, amint látjuk, a fővárosnak nem üzlet,, de nem üzlet egyetlen hivatalos közület számára sem. Éppen ezért nem találta pártfogásra érdemesnek Csongrád megye átiratát sem a bizottság a vidéki közraktárhálózat kiépítésévé vonatkozóan. Nemcsak azért, mert ismeri a budapesti ex-edménye- ket és birtokában van a saját tapasztalatoknak, de azéi’t sem támogathatja a főváros ezt a törekvést,, meil úgy érzi, hogy az egész ország érdeke és úgy a gazdatársadalomnak, mint a kereskedelemnek egyaránt előnyére szolgál az, ha a csonka ország egész gabonakampánya a fővárosban a Duna mellett bonyolódik le, közéeső állomások beiktatása nélkül. A fő- városnak ez az álláspontja azonban nem jelenti azt, mintha nem helyeselné,‘hogy a vidéki városok, vagy megyei törvényhatóságok a gabonateirnő vidékek központjában alkalmas granáriumokat építsenek a készletek ideiglenes megőrzésére, közraktári jelleg nélkül. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Igazgatósága nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet a Budapest, I. kerület, Budafoki út 52. sz. 4047. új hrsz. alatti kelenföldi telepen létesítendő III. sz. kazánház föld-, kőműves-, vasbeton- és elhelyező munkálataira. Az alább megjelölt helyen átvehető feltételek értelmében szabályszei'űen kiállított írásbeli ajánlatok magyar nyelven szerkesztve, az egységárak megjelölésével (egységáras versenytárgyalás) teendők. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) vállalkozók ajánlataikat postán nem küldhetik be. A szabályszei’űen aláirt s az előírt okmánybélyegekkel ellátott pengőértékű, tanukkal láttamozott ajánlatok felirattal ellátott, lepecsételt borítékban nyújtandók be. Az ajáixlatokat 1930. évi április hó 12-én délelőtt 10 óráig Budapest székesfőváros tanácsa XII. (világítási és vízvezetéki) ügyosztályának kezelőirodájában, a kezelőfőtiszt kezeihez (Központi városháza, II. emelet 295. sz.) kell benyújtani, vagy oly időben postára adni, hogy az ajánlat a jelzett határidőig a tanácsi XII. ügyosztályhoz beérkezzék.^ A fenti munkákra az ajánlati végösszeg után számított 2%-nak megfelelő összegű bánatpénz teendő le a „Vállalati feltételek”-ben körülírt módon. A fent megnevezett határidőre beérkezett összes ajánlat az ugyanazon napon déli 11 órakor a tanácsi XII. ügyosztályban fognak nyilvánosan felbontatni, mely eljáráson az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Az ajánlattevők ajánlataikkal végleges döntésig, de legkésőbb 30 napig kötelezettségben maradnak. Kizárólag csak oly ajánlatok vétetnek figyelembe, amelyek a „Külön kikötésekében foglaltaknak ^szigorúan megfelelnek. A versenytárgyalási hirdetést, az ajánlati űrlapot, a vállalati feltételeket, az általános és részletes munkafeltételeket, a külön kikötéseket, a költségvetést, a pályázó által már végzett hasonló Í munkák, feltüntetésére szolgáló űrlapot a jelentkező ajánlkozni szándékozók az Elektromos Művek építési irodájában (V„ Váci út 74. IV. em. 438. sz.) hétköznapokon d. e. 9—12 óra között 20 pengő lefizetése ellenében megszerezhetik. A tervek dr. Bierbauer Virgil építész irodájában (IV. kér., Váci utca 71. sz. IV. em.) tekinthetők meg d. e. VídJ-től y2ll-ig, ahol a szükséges műszaki felvilágosítások is megadatnak. Az Elektromos Művek Igazgatósága fenntartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, hogy a munkát vagy szállítást az ajánlattevők között tetszése szerint megoszthassa, vagy amennyiben a versenytárgyalás eredményét kielégítőDRÓTFONAT A LEGJOBB KERiTÉSAm^G. KOLLERiCHM!™! aUDAPEST.tV.FEREMC-JÓZSEF RfiKP. 21. írek nem találná, úgy újabb nyilvános vagy korlátolt versenytárgyalást tarthasson, esetleg a munkák válla- latbaadása tekintetében másként is intézkedhessék, illetve a vállalatbaadástól teljesen eltekinthessen. A munkák kiadása csak akkor fog megtörténni, ha a szükséges hitelösszeg az Elektromos Műveknek rendelkezésére fog állani. A szóbanforgó munka kényes természetére és a kivitel nehézségeire való tekintettel a munka csak oly pályázó cégnek fog odaítéltetni, amely kimerítően és hiteltérdemlően igazolni képes, hogy hasonló műszaki jellegű munkát, mint önálló cég sikerrel végzett. * Az Elektromos Művek Igazgatósága kijelenti, hogy a munkák odaítélése iránt hozandó határozatai ellen jogorvoslat csak birtokon kívül vehető igénybe. Budapest, 1930. évi március hó 20-án. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek igazgatósága. csapolas megkezdődött I
