Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-20 / 33. szám
33. szám Tizen hi len ceclih ée/o lyam Ára 50 fillér Budapest, 1930 augusztus 20. bíiianms8so8iioinQ»HOfHomo 5!l08il0ill081(!!ga3BI£3Íl!liS888ni«SBS8E3SI8®SiI0aii™SMa5tE0B^0iSS^i3I0ÍIB®Bi8DEBi^ ELŐFIZETÉSI áUTKi: Egész évre .................................24 pengő Fé lévre ........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGI ÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP \ Felelős szerkesztő: D A C S Ö E MIL MEGJELELIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA IS. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.124 TELEFON : A UTOMATA 137—15 Harangzúgás, imádság, szárnyaló szent énekek, bölcs igék, Istennek tetsző lelkiekben gazdag napok hirdetik két magyar szentnek örök dicsőségét, diadalmas glóriáját. A szentek ugyan a földkerekség minden nyelvén beszélnek, minden nyelven mondott imádságot megértenek, szándékosan írtuk mégis, hogy magyar szentek dicsőítésére gyülekezik össze a keresztény világ a magyar fővárosban. A Ilit számára nincsenek országhatárok és ez soha teljesebben be nem bizonyosodott, mint most, amikor a két magyar szent kultusza megmérhetetlen távolságokból vonzott ide tömegeket. Szent István és Szent Imre hitbeli, erkölcsbeli,, történelmi hatalma, amely az egész keresztény világon uralkodik, most szórja áldását a népre, amely csaknem egy évezred óta alázatos szívvel, áhítatos lélekkel ápolja kultuszukat. A magyar szentek a magyar igazság apostolaivá lettek. Az államalkotó nagy király és a liliomos királyfi ma a magyar álmok, a magyar vágyak szent hirdetői mindenhol, ahol Krisztus hívői laknak. Először azonban, a szent esztendőben azt kell megfogadnunk, hogy idehaza is követni fogjuk az ő erényeiket. Szent István bölcsessége, kultúraéhsége, Szent Imre ifjúsága és erkölcsössége kell hogy diadalmas, mindenhol megcsodált erényei legyenek a magyar nemzetnek. Csak ezeknek a nagy erényeknek magunkhoz váltása hozhatja meg a boldogabb magyar jövendőt. De ismételjük, hogy a két magyar szent ma a magyar ügy lángoló szavú apostolává lett. Az ünnepi harangzúgás azt hirdeti, hogy idegenek ezrei követik áhítatban elmerülve Szent István király épen maradt jobbját. A világ minden tájáról összesereglett ezrek művelt gondolkodó lények, akik nem feledkezhetnek meg arról, hogy érdeklődjenek, mit cselekedett a szent Jobb, hogy az Isteni Gondviselés örök életet, örök dicsőséget adott neki? Meg fogják tudni, hogy Szent István adta meg nemzetének a nyugati kultúrát, Krisztus hitét és az állammá való tömörülés lehetőségét. De éppen ezért Szent István a legnagyobb mementó mindenki számára, aki ma itt a magyar föld kenyerét eszi és a magyar földre térdel, hogy Istent imádja. A legnagyobb mementó arra, hogy ez a mai nem Szent István országa. Szent István földjét idegen urak bitorolják, Szent István magyarjai idegen járom alatt nyögnek. Sok-sok ezer ember, lelkes, hívő, ideálokat tisztelő ember fogja ezt elmondani sok-sok másik ezernek, akik valamennyien fogékonyak minden igazságra, minden erkölcsös és szent dologra. Magyar szívünk háláját tolmácsoljuk mindenkinek, akik ezekért a szent és történelmi jelentőségű napokért fáradoztak és cselekedtek. Mi azonban, akik hosszú múltúnk alatt becsületesen szolgáltul?; a nagy célt: Budapestnek és népének boldogulását, nem feledkezhetünk meg az áhítatos napok ama jelentőségéről sem, amely Budapest szempontjából megbecsülhetetlen. Mi. budapestiek százszorosán hálásak vagyunk, mert hírünk, nevünk ezekben a mozgalmas hetekben százszorosán öregbedett. Mi a magunk szegénységében, a mag-unk ügyefogyottságünkban ezredrészét sem tudtuk volna városunk érdekében cselekedni, mint amit a két magyar szent világraszóló nagy kultusza tett érettünk. Százszor, ezerszer elmondtuk, hogy nekünk csak az kell, hogy egyszer, egyetlen egyszer lássa valaki a mi gyönyörű városunA jövő héten Sipöcz Jenő polgármestert és Scitovszky Béla belügyminisztert nagy küldöttség fogja felkeresni, amely azt fogja kérni, hogy Albertfalva községet csatolják, a 'székesföváros területéhez. Az Egységes Községi Polgári Párt teljes erővel támogatja ezt a mozgalmat annál is inkább, mert az ősz folyamán revízió alá kell venni ismét a főváros közigazgatási határait, hogy a kirívó visszásságok megszűnjenek. Beesey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, aki ezeknek a kérdéseknek legalaposabb ismerője, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az albertfalvaiak mozgalma, amely minden támogatást megérdemel, összefüggésben van Nagy- Budapest megteremtésének a gondolatával. A városok kongresszusa Budafokon közgyűlést tartott. Ennek a közgyűlésnek egyik fontos tárgya volt Budapest és a környékbeli városok egymáshoz való viszonyának és ezzel kapcsolatban Nagy-Budapest eszméjének a megvitatása. Preszly Elemér főispán volt az előadó, minthogy azonban ő betegsége miatt távolmaradt, helyette Harrer Ferenc tartott előadást. Érdekes vita fejlődött ki az előadói jelentés fölött. Valamennyi felszólalás egyértelműen leszögezte, hogy a mai állapot fenntartása, sem az egyes községek és városok szempontjából, sem pedig a főváros szempontjából nem kívánatos. Valamit tenni kell. Közegészségügyi szempontból is meg kell teremteni ezt az egységet, mert hiszen a főváros közönségére nem közömbös, hogy valamelyik környékbeli városban vagy községben nem kerül-e tífuszbacillus a vízbe. De sürgősen dönteni kell ebben a kérdésben már csak amiatt is, hogy megállapíthassuk az építkezési fejlődés irányait. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának a kompetenciáját feltétlenül ki kell terjeszteni a pestkörnyéki városokra és községekre is, mert lehetővé kell tenni egy céltudatos építkezési program központi irányítását. De szociális szempontból és a közjövedelmek szempontjából, valamint a székesfőváros közélelmezése szempontjából sem közömbös azoknak a községeknek és városoknak az akciója, amelyekben a főváros különböző hivatalaiba bejáró tisztviselők, iparosok és kereskedők laknak. A pest- környéki városok és községek mozgalmat indítottak a fővárosi vámok eltörlése érdekében. Ezt a mozgalmat meg lehet érteni, de kát és az mindörökké barátunk marad. Szent István és Szent Imre kultusza, a Szent Atya irántunk való jóindulata most csodát művelt: nemcsak a magyar ügyet, de Budapest boldogulásának ügyét is ember- feletti. hatalommal lendítette előre a megérdemlett haladás útján. a főváros a mai viszonyok között nem mondhat le ezekről a jövedelmekről. Mindezek a szempontok és felmerülő problémák aktuálissá teszik Nagy-Budapest gondolatának megvalósítását, vagy egyelőre legalább is a gondolat megvalósításának az előkészítését. A városok kongresz- szusa az érdekelt városok és községek képviselőiből, valamint a főváros delegátusaiból bizottságot alakított, amely ezt az egész kérdéskomplexumot megvitatja. A főispán elgondolása szerint a törvényhozásnak kell megalkotnia a pest- környéki városoknak egy speciális szervezetét, amelyben mindenik város megtartaná a maga autonómiáját, és a fővárossal közös problémák megvitatására közös szervet létesítenének. Szerintem nehezen lehet elképzelni úgy közigazgatásilag, mint technikailag — egy ilyen gyűrűalakú törvényhatóságot. Harrer Ferenc gyakorlatilag kedvezőbb formában készítette el a maga javaslatát, ö annak idején — húsz évvel ezelőtt -—• Nagy-Budapest megteremtésének a szükségességét hangsúlyozta. Azóta változott a helyzet. Bá- kospalota, Budafok, Kispest, Pesterzsébet városokká fejlődtek. Az volna a helyes eljárás, ha a többi pestkörnyéki községek is városokká alakulnának és ezeket a pestkörnyéki városokat nem Pest megyéhez, hanem Budapest törvényhatóságához kapcsolnák. Annyi bizonyos, hogy helyrehozhatatlan hibák történhetnek, ha mielőbb nem döntünk Nagy-Budapest megalakításáról. — Albertfalvának az a kérése, amely a Budapesthez való csatolásra vonatkozik, szintén beilleszkedik ebbe a gondolatmenetbe. Albertfalvának 2300 lakosa volt, idetelepedett most 320 család, ami körülbelül másfélezer lakost jelent. Ma tehát Albertfalvának körülbelül már 4000 lakosa van. A telep összeépült Kelenfölddel, tehát ez a terület földrajzilag is Budapesthez tartozik. Nem kétséges, hogy a főváros polgármesterének és a belügyminiszternek meg kell hallgatnia Albertfalva küldöttségének kérését, hiszen. itt szinte kivétel nélkül budapesti hivatalnokok és köztisztviselők laknak, akik drága vizet és villanyt kénytelenek fogyasztani, mert erre a területre nem terjednek ki a fővárosi közművek. — Idetartozik a főváros közigazgatási határainak a revíziója is. Különösen Kelenföld irányában kell újra megállapítani a közigazgatási határt. Mindezek a problémák együttvéve Nagy-Budapest gondolatának a megvalósításával nyerhetnek csak megoldást, ez a kérdés tehát ma már nem kerülhet le többé a napirendről. Revízió alá veszik a fővárosi határokat és a közmunkatanács hatáskörét kiterjesztik a pestkörnyéki városokra Beesey Antal nyilatkozata fcSagy-Budapest megalakításáról, a fővárosi határok revíziójáról és Albertfalva csatlakozásáról — A törvényhozásnak kell megalkotni a pestkörnyéki városoknak egy speciális szerveseiét