Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-20 / 33. szám

33. szám Tizen hi len ceclih ée/o lyam Ára 50 fillér Budapest, 1930 augusztus 20. bíiianms8so8iioinQ»HOfHomo 5!l08il0ill081(!!ga3BI£3Íl!liS888ni«SBS8E3SI8®SiI0aii™SMa5tE0B^0iSS^i3I0ÍIB®Bi8DEBi^ ELŐFIZETÉSI áUTKi: Egész évre .................................24 pengő Fé lévre ........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGI ÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP \ Felelős szerkesztő: D A C S Ö E MIL MEGJELELIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA IS. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.124 TELEFON : A UTOMATA 137—15 Harangzúgás, imádság, szárnyaló szent énekek, bölcs igék, Istennek tetsző lelkiekben gazdag napok hirdetik két magyar szentnek örök dicsőségét, diadalmas glóriáját. A szentek ugyan a földkerekség minden nyelvén beszél­nek, minden nyelven mondott imádságot megértenek, szándékosan írtuk mégis, hogy magyar szentek dicsőítésére gyülekezik össze a keresztény világ a magyar fővárosban. A Ilit számára nincsenek ország­határok és ez soha teljesebben be nem bizonyosodott, mint most, amikor a két magyar szent kultusza meg­mérhetetlen távolságokból vonzott ide tömegeket. Szent István és Szent Imre hitbeli, erkölcsbeli,, törté­nelmi hatalma, amely az egész keresztény világon uralkodik, most szórja áldását a népre, amely csak­nem egy évezred óta alázatos szívvel, áhítatos lélek­kel ápolja kultuszukat. A magyar szentek a magyar igazság apostolaivá lettek. Az államalkotó nagy király és a liliomos királyfi ma a magyar álmok, a magyar vágyak szent hirdetői mindenhol, ahol Krisztus hívői laknak. Elő­ször azonban, a szent esztendőben azt kell megfogad­nunk, hogy idehaza is követni fogjuk az ő erényeiket. Szent István bölcsessége, kultúraéhsége, Szent Imre ifjúsága és erkölcsössége kell hogy diadalmas, min­denhol megcsodált erényei legyenek a magyar nem­zetnek. Csak ezeknek a nagy erényeknek magunkhoz váltása hozhatja meg a boldogabb magyar jövendőt. De ismételjük, hogy a két magyar szent ma a magyar ügy lángoló szavú apostolává lett. Az ünnepi harangzúgás azt hirdeti, hogy idegenek ezrei követik áhítatban elmerülve Szent István király épen maradt jobbját. A világ minden tájáról összesereglett ezrek művelt gondolkodó lények, akik nem feledkezhetnek meg arról, hogy érdeklődjenek, mit cselekedett a szent Jobb, hogy az Isteni Gondviselés örök életet, örök dicsőséget adott neki? Meg fogják tudni, hogy Szent István adta meg nemzetének a nyugati kultúrát, Krisztus hitét és az állammá való tömörülés lehetősé­gét. De éppen ezért Szent István a legnagyobb mementó mindenki számára, aki ma itt a magyar föld kenyerét eszi és a magyar földre térdel, hogy Istent imádja. A legnagyobb mementó arra, hogy ez a mai nem Szent István országa. Szent István föld­jét idegen urak bitorolják, Szent István magyarjai idegen járom alatt nyögnek. Sok-sok ezer ember, lel­kes, hívő, ideálokat tisztelő ember fogja ezt elmon­dani sok-sok másik ezernek, akik valamennyien fogé­konyak minden igazságra, minden erkölcsös és szent dologra. Magyar szívünk háláját tolmácsoljuk mindenki­nek, akik ezekért a szent és történelmi jelentőségű napokért fáradoztak és cselekedtek. Mi azonban, akik hosszú múltúnk alatt becsületesen szolgáltul?; a nagy célt: Budapestnek és népének boldogulását, nem feledkezhetünk meg az áhítatos napok ama jelentősé­géről sem, amely Budapest szempontjából megbecsül­hetetlen. Mi. budapestiek százszorosán hálásak va­gyunk, mert hírünk, nevünk ezekben a mozgalmas hetekben százszorosán öregbedett. Mi a magunk sze­génységében, a mag-unk ügyefogyottságünkban ezred­részét sem tudtuk volna városunk érdekében csele­kedni, mint amit a két magyar szent világraszóló nagy kultusza tett érettünk. Százszor, ezerszer el­mondtuk, hogy nekünk csak az kell, hogy egyszer, egyetlen egyszer lássa valaki a mi gyönyörű városun­A jövő héten Sipöcz Jenő polgármestert és Scitovszky Béla belügyminisztert nagy küldöttség fogja felkeresni, amely azt fogja kérni, hogy Albert­falva községet csatolják, a 'székesföváros területéhez. Az Egységes Községi Polgári Párt teljes erővel tá­mogatja ezt a mozgalmat annál is inkább, mert az ősz folyamán revízió alá kell venni ismét a főváros közigazgatási határait, hogy a kirívó visszásságok megszűnjenek. Beesey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, aki ezeknek a kérdéseknek legalaposabb ismerője, a kö­vetkezőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatár­sának: — Az albertfalvaiak mozgalma, amely minden támogatást megérdemel, összefüggésben van Nagy- Budapest megteremtésének a gondolatával. A váro­sok kongresszusa Budafokon közgyűlést tartott. En­nek a közgyűlésnek egyik fontos tárgya volt Buda­pest és a környékbeli városok egymáshoz való viszo­nyának és ezzel kapcsolatban Nagy-Budapest eszmé­jének a megvitatása. Preszly Elemér főispán volt az előadó, minthogy azonban ő betegsége miatt távol­maradt, helyette Harrer Ferenc tartott előadást. Ér­dekes vita fejlődött ki az előadói jelentés fölött. Va­lamennyi felszólalás egyértelműen leszögezte, hogy a mai állapot fenntartása, sem az egyes községek és városok szempontjából, sem pedig a főváros szempontjából nem kívá­natos. Valamit tenni kell. Közegészségügyi szempontból is meg kell teremteni ezt az egységet, mert hiszen a fő­város közönségére nem közömbös, hogy valamelyik környékbeli városban vagy községben nem kerül-e tífuszbacillus a vízbe. De sürgősen dönteni kell eb­ben a kérdésben már csak amiatt is, hogy megállapít­hassuk az építkezési fejlődés irányait. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának a kompetenciáját feltétlenül ki kell terjesz­teni a pestkörnyéki városokra és közsé­gekre is, mert lehetővé kell tenni egy céltudatos építkezési pro­gram központi irányítását. De szociális szempontból és a közjövedelmek szempontjából, valamint a szé­kesfőváros közélelmezése szempontjából sem közöm­bös azoknak a községeknek és városoknak az akciója, amelyekben a főváros különböző hivatalaiba bejáró tisztviselők, iparosok és kereskedők laknak. A pest- környéki városok és községek mozgalmat indítottak a fővárosi vámok eltörlése érdekében. Ezt a mozgal­mat meg lehet érteni, de kát és az mindörökké barátunk marad. Szent István és Szent Imre kultusza, a Szent Atya irántunk való jóindulata most csodát művelt: nemcsak a magyar ügyet, de Budapest boldogulásának ügyét is ember- feletti. hatalommal lendítette előre a megérdemlett haladás útján. a főváros a mai viszonyok között nem mondhat le ezekről a jövedelmekről. Mindezek a szempontok és felmerülő problémák ak­tuálissá teszik Nagy-Budapest gondolatának meg­valósítását, vagy egyelőre legalább is a gondolat meg­valósításának az előkészítését. A városok kongresz- szusa az érdekelt városok és községek képviselőiből, valamint a főváros delegátusaiból bizottságot alakí­tott, amely ezt az egész kérdéskomplexumot meg­vitatja. A főispán elgondolása szerint a törvényhozásnak kell megalkotnia a pest- környéki városoknak egy speciális szerve­zetét, amelyben mindenik város megtartaná a maga auto­nómiáját, és a fővárossal közös problémák megvita­tására közös szervet létesítenének. Szerintem nehezen lehet elképzelni úgy közigazgatásilag, mint technikai­lag — egy ilyen gyűrűalakú törvényhatóságot. Harrer Ferenc gyakorlatilag kedvezőbb formában készítette el a maga javaslatát, ö annak idején — húsz évvel ezelőtt -—• Nagy-Budapest megteremtésének a szüksé­gességét hangsúlyozta. Azóta változott a helyzet. Bá- kospalota, Budafok, Kispest, Pesterzsébet városokká fejlődtek. Az volna a helyes eljárás, ha a többi pest­környéki községek is városokká alakulnának és ezeket a pestkörnyéki városokat nem Pest megyéhez, hanem Budapest törvényhatóságához kapcsolnák. Annyi bizonyos, hogy helyrehozhatatlan hibák történhetnek, ha mielőbb nem döntünk Nagy-Budapest meg­alakításáról. — Albertfalvának az a kérése, amely a Buda­pesthez való csatolásra vonatkozik, szintén beillesz­kedik ebbe a gondolatmenetbe. Albertfalvának 2300 lakosa volt, idetelepedett most 320 család, ami körül­belül másfélezer lakost jelent. Ma tehát Albertfalvá­nak körülbelül már 4000 lakosa van. A telep össze­épült Kelenfölddel, tehát ez a terület földrajzilag is Budapesthez tartozik. Nem kétséges, hogy a főváros polgármesterének és a belügy­miniszternek meg kell hallgatnia Albert­falva küldöttségének kérését, hiszen. itt szinte kivétel nélkül budapesti hivatalnokok és köztisztviselők laknak, akik drága vizet és villanyt kénytelenek fogyasztani, mert erre a területre nem terjednek ki a fővárosi közművek. — Idetartozik a főváros közigazgatási határai­nak a revíziója is. Különösen Kelenföld irányában kell újra megállapítani a közigazgatási határt. Mind­ezek a problémák együttvéve Nagy-Budapest gondo­latának a megvalósításával nyerhetnek csak meg­oldást, ez a kérdés tehát ma már nem kerülhet le többé a napirendről. Revízió alá veszik a fővárosi határo­kat és a közmunkatanács hatáskörét kiterjesztik a pestkörnyéki városokra Beesey Antal nyilatkozata fcSagy-Budapest megalakításáról, a fővárosi határok revíziójáról és Albertfalva csatlakozásáról — A törvényhozásnak kell megalkotni a pestkörnyéki városoknak egy speciális szerveseiét

Next

/
Oldalképek
Tartalom