Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-20 / 33. szám
2 Budapest, 1930 augusztus 20. ÉBRED A POLITIKA — Ülj mellém a kandallóhoz — mondaná a kedvesnek a költő, lia költők és kedvesek még egyáltalán lennének. Költők és kedvesek hijján a nagyságos asszony szól oda az urának: — Készítsd elő a korcsolyámat, Szent Istvánkor a Duna jegéről nézzük meg a kivilágított Halász- bástyát. Ez azonban még csak a kisebbik baj lenne, ha a hideg elő nem csalná odújukból, nyári rejtekhelyükből a politikusokat, akik jó dühösre trenírozták magukat a vakáció alatt. Most aztán megpattogatj ák karikás ostorukat, jaj az átkos kormánynak, a szörnyű „rendszer”-nek, amelynek pusztulnia kell, hogy — ők következhessenek. Az ember azt hinné, hogy a politikai és városházi szezon lezáródása óta aludtak egyet a dolgokra és most már tisztábban látják a helyzetet; de hát bizony nem változott semmi: ma éppen úgy követelik a maguk hatalomra kerülését, mint — teszem azt — az elektromos áram árának leszállítását. Pedig azóta megyőződhettek, hogy senki sem invitálja őket a hatalomba sem az országban, sem a városházán; de meg ha mégis kezükbe kaparintanák a gyeplőt, hát még soha senki úgy meg nem tagadta a villany, gáz és elektromos vasút egységárának leszállítását, mint ők tennék. Pedig ezt már tudják is, hiszen „vizsgálatokat” tartottak az üzemekben. Mindent tudnak, Tudják elsősorban, hogy a közszállítások árának leszállításáról beszólni se lehet. De azért ők beszélnek róla. Ok követelik. Ugyan miért ne*? * A másik követelés az új, a legújabb, a még alig megmelegedett, a még jóformán ki se próbált fővárosi törvény revíziója. Cikksorozatok jelennek meg és felsorolnak minden lehető és lehetetlen hibát. Piát azt mi is elismerjük, sőt hangoztatjuk, hogy zökkenők még bőven vannak. Ez azonban nem jelenti, hogy a törvény lenne rossz. Nem, a törvény nem rossz. Sőt jó. Csak még nem tudunk vele élni. Megvásárolhatod a legfinomabb, legjobb sollingeni acélból készült borotvát, de amíg borotválkozni meg nem tanulsz — azelőtt zsilettet (lásd tekintetes tanács) használtál — bizony még a nyakadat is elvághatod. De meg hogyan bizonyítsa be életrevalóságát, hasznosságát a sokat támadott kisgyülés, amikor szegény szabadságon van. Hiszen tartott már vagy két ülést, megérdemli a pihenőt. No de majd ha összeül, majd akkor ég a munka a keze alatt. Addig azonban szárnyalnak a hírek, hogy valamilyen formájában mégis csak fel fog támadni a tekintetes tanács. Hát ne támadjon fel, éppen elég volt belőle: az egykori tanács tagjai majd éppen úgy meg fogják találni a maguk helyét és hivatását, aminthogy majd szépen beleilleszkedik a tanács egykori helyébe és szerepébe az a szerv is, amelyet az új törvény erre a célra kreált. WIHART FERENC . építész építőmester . BUDAPEST, VII., COLUMBUS UCCA 33.sz. TELEFON:JÓZSEF 350-97 DOM DONE ES TORSO PAPÍR ES ÍRÓSZEREK GVÁRI RAKTÁRA a „PAPIRMALOM“-hOZ Budapest, IV., AranyRéz uccu 6 összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatdk ál pótolhatók. PRAKTIKUS fiS OLCSÓ Llngel Károly és Fial ElsA Magyar Faáru- és Bútorgyár. Budapest. VII. kér., Rózsa ucca 4—6. szán Kérjük 120 »obiból álló állami« ktállltásuak ■•gUklotéiét/ilexy György oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata BUDAPEST, V., FALK MIKSA UCCA 26—28. SZ. A törvény ellen pedig csak tessék tovább folytatni, az offenzív át. Ameddig jól esik. Láttunk mi már ilyet is. Ki ne emlékeznék az évtizedes harcra, amely az idősebb Wekerle egyházpolitikai törvényei ellen folyt? Külön erre a célra pártot is alakítottak, amely nap-nap után bombázta a szentesített törvényt. A párt régen megszűnt, a törvény pedig ma is törvény. De volt egy másik eset is. Az 1873-iki fővárosi törvény. A revízióért való harc a törvénynek úgyszólván harmadnapos korában megkezdődött. Es tartott szakadatlanul félszázadnál tovább, míg végre most megszületett a mostani reform. Ezt meg csak hadd bombázzák, mire célt érnek, megint elmúlik az obiigát félszázad, akkor pedig — ezt mi is elismerjük — már igazán szükség lesz az új reformra. A rózsadombi tornyos barlangból is dörmögés hallatszili. Ideje is, mert a konkurrens demokraták már a,z összes fővárosi, üzemeket össze-razziázták. A rózsadombi remete nyilatkozatából megtudj üli, hogy „a kormány a fővárosi választások elhalasztásának gondolatával foglalkozik.” Mégcsak a gondoi- lattal foglalkoznak,, ha foglalkoznak, de Rassay Károly már értesült róla. Hát kérem nem lehet elhalasztani a választásokat. Nem lehet, mert Rassaynak nagyon fontos, hogy választások legyenek. Ö nem akarja a városházát tovább is telefonon kormányozni. őrá ott bent a kisgyűlésben, amelyet annyiszor átok alá vetett, van szükség. Sürgősen választani kell, mert Rassay Károly be akar vonulni a városházára. Be is jelenti: „A magam részéről személyesen is a legteljesebb mértékben resztveszek Sándor Pál barátommal együtt a nemzeti szabadelvű párt zászlaja alatt a fővárosi választásban.” Meg méltóztatott erteni1? Igen: személyesen. Nem úgy, hogy Baracs Marcell üljön bent a városházán. Nem. Rassay személyesen. Egyszer már volt ez neki ilyen sürgős. De a választások kellős közepén abbahagyta az egészet. Otthagyta pártja. A Rassay pártja, amelynek szinte már tradíciója, hogy otthagyja a vezérét a legkritikusabb pillanatban. Otthagyták a „polgárok és munkások”, otthagyták a „földművesek és kispolgárok” ha ugyan így hívták őket — és otthagyták a demokraták. Most nagyon óvatos. Most csak Sándor Pált „sorolja^ föl.” Arra tényleg számíthat is, mert Sándor Pál állhatatos ember. De okosan teszi, hogy csak őt említi. Sándor Pált szívesen is várják majd a közgyűlési teremben, ahol már régen otthon volt és sohasem csinált forradalmat. Szinte kár lenne, ha Rassay miatt nem tudna eljutni a közgyűlési teremig. De ígér még Rassay Károly új embereket, új tehetségeket is. Ezek az, új tehetségek nem is olyan új emberek. A képviselő úr elfelejti, hogy az idő fölötte is eljár és már ő is több mint egy évtizede ostromolja a statusférfiak mennyországát. Es az „új emberek”, az „új tehetségek” azóta mmdig a tarsolyában vannak. Azóta mindig fenyeget velük. Érdemes volna megkérdezni Bródy Ernőt, vagy Fábián Bélát, hogy mi a véleményük ezekről az „új tehetsé- gek”-ről. Ők tudniillik ismerik őket. Mi pedig félünk, hogy sohasem fogjuk megismerni,. Sőt: nem is félünk. Módosítják az eddigi közszállítási gyakorlatot a tiszti ügyészség véleményezése alapján Aggodalmak az érdekeltségek körében Évek óta az a gyakorlat alakult ki a városházi szállítások körül, hogy a versenytárgyaláson pályázatokkal jelentkező olcsó ajánlattevők között felosztották a szállítások tételeit. Megyökeresedett szokássá vált, hogy az a vállalkozó, aki előzőleg már nagyobb megbízást kapott, a legközelebbi versenytárgyalásnál mellőzésben részesül és az utánakövetkező második, vagy harmadik ajánlattevő kerül sorra azzal a kikötéssel, hogy köteles a szállítást a legolcsóbb, de a fentebbi okokból el nem fogadott ajánlattevő árai mellet eszközölni. Az intenció mindig az volt ilyen esetekben, bogy a nehéz gazdasági viszonyok mellett lehetőleg több vállalkozó, vagy kereskedő jusson közszállítási lehetőséghez. Értesülésünk szerint ezt a méltányossági alapon felépített rendszert a közeljövőben megszűnés fenyegeti. A főváros tiszti ügyészsége ugyanis foglalkozott a közszállítások gyakorlatának ilyetén való kialakulásával és azt a szakvéleményt terjesztette a polgármester elé, hogy az ilyen eljárás ellenkezik az érvényben levő közszállítási szabályzattal. A tiszti ügyészség felfogása szerint semmi kifogás sem merülhet fel, ha az ügyosztályok a munka, vagy szállítás megosztását találják helyesnek, teljesen elfogadható indokok alapján mód van a második, vagy harmadik legolcsóbb ajánlattevőnek a munkát, vagy a szállítást felajánlani, de nem lehet mellüknek szegezni azt a fegyvert, hogy a szállítást a legolcsóbb ajánlattevő egységára szerint kell eszközölni. Az errevonatkozó polgármesteri rendelkezés állítólag most van előkészítés alatt és az érdekeltségek körében meglehetős nyugtalanságot váltott ki az új rendszer bekövetkezésének híre. Mindentől eltekintve, a méltányosság is megkívánja a régi rendszer további alkalmazását, de érdeke a fővárosnak, hogy ez a gyakorlat továbbra is érvényben maradjon, mert hiszen ez mindenkor a főváros anyagi előnyét jelentette. Szó van arról,, hogy az érdekelt vállalkozói és szállíHORTOBÁGYI JUHTÚRO Mindenütt kaphati I Tárnék t OruA TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT ERCBETON Rozsdamentes. Nem csúszik. Legnagyobb szilárdság. Legkisebb kopás. Nem porzik. Magyar termék. Anyageladás. KÁRMÁN és FAZEKAS okleveles mérnök — építőmester IX. KERÜLET, KÁLVIN TÉR 7. SZÁM Telefon: Automata 851—43. tói tömörülések memorandumban fogják a polgár- mester figyelmét felhívni mindezekre az argumentumokra és felkérik, hogy tegye megfontolás tárgyává kiadandó rendelkezését és adjon módot arra, hogy a munkáknak és szállításoknak a múltban oly jól bevált megosztási módja a jövőben is fennmaradhasson■ NEMiU szakoilet A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R. T. ELADÁSI OSZTÁLYA nudapesí, IV., Múzeum körút 41. TELEFÓN: AUT. 8S0-96. □ TELEFÓN: AUT. 860-96. MENTSIK FERENC KÖNYVKÖTÉSZETE SZABADALMAZOTT IRATTÁRI TÁBLAGYÁR Nagy arany érmekkel kitüntetve :: Postatakarék csekksz.: 47.9S3 BUDAPEST, IV., SZARKA UCCA 4 TELEFÓN: AUTOMATA 840—02 Tulajdonosok: Mentsik Ferenc és Mentsik Viktor Legolcsóbb bevásárlási forrás juta-, kender- és ienárukban GLASER JENŐ Budapest, V., Csáky ticca 16. Telefón: Aut. 281—16 Rozsdamentes acélbeton „SÁRKÁNYBETON« 54125. sz. a. védjegyezve Budapest, V., Zoltán ucca 13. Teletón: Aut. 190j^54_ „SANIT F “cEMENTHABARCSTÖMÍTŐ Gyártja: POSNANSKY ÉS STRELITZ aszfalt-, fedéllemez- és kátrány-vegyitermék-gyár Budapest, V., Lipót körút 27. ■ Tel.: Aut. 228-29., Aut. 282-85 HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I. KÉR. BUDAFOKI-ÚT 22. TELEFON: JÓZSEF 321-17. SZ. SCHEIBER MIKLÓS OKLEVELES ___________ GÉPÉSZMÉRNÖK Kö zponti fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest,Vll.,Vörösmarty ucca 19, Telefón: József 415-98.
