Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-10 / 49. szám

Budapest, 1930 december 10. Néhány napon helül kiadja a kor­mány a háztatarozásS rendeletet Kedvező feltételekkel veszi igénybe az Elektromos Müvek a 87 miSSiós áruhitelt — Januárban tárgyalja a parlament az építési hitel ügyét — Tanácskozások a főváros és a tőzsdetanács között a helyi kikötő gabonatárházának kihasználásáról A főváros utolsó közgyűlésének legfontosabb ténykedése volt annak a 17 milliós áruhitelnek szank­cionálása, amelyet a budapesti nagy gépgyárak: ^ a Ganz-gyár, a Láng-gyár és a Dunagözhajózási hajógyára ajánlottak föl az Elektromos Müvek beru­házásainak további folytatására. A nagyösszegű ren­delést másfélév alatt teljesítik az érdekelt gyárak, a törlesztést pedig Irat évre osztotta föl az Elektromos Művek igazgatósága olymódon, hogy a törlesztés és a kamat hat egymásutáni költségvetésben fog szere­pelni. Ilymódon hatalmas megrendelésekhez jut a hazai gépipar és munkához a munkásság, tehát a fő­város szükségletei nagy lendületet adnak az iparvál­lalatok tevékenységének. A nagyhorderejű határozat­ról Bocsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, az üzemi kérdések legalaposabb ismerője, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának:^ — Nagyjelentőségűnek tartom a közgyűlés hatá­rozatát, amellyel hozzájárult az Elektromos Művek tizenhétmilliós áruhitelének felhasználásához. A munkálatok remélem hamarosan meg is indulnak ebben a keretben, bár még szükség van a belügyminiszter formai jóvá­hagyására, aki előzőleg adott ugyan elvi beleegye­zést, azonban a részletekre fenntartotta a maga ellen­őrzési jogát. Bizonyosra veszem, hogy ez a jóvá­hagyás rövid napok alatt leérkezik a városházára, ami azt jelenti, hogy újabb kazánrendeléseket tehetünk, mert az előző harmincmilliós beruházási keretből csak a legszükségesebb üzemi munkálatokat adtuk ki. Ha erre az új munkálatokra rövid idő múlva megbízást ad a főváros, körülbelül egymillió pengőt takaríthat meg, ami azt jelenti, hogy a főváros jó ügyletet köt e nagy rendeléssel. Szó volt arról, hogy a beruházásokkal kapcso­latban a nagyüzemi bizottság is foglalkozni kíván. Balassa Árpád oki. építészmérnök, építőmester V!..?Rb!0S csőszer Űt 31. Tel. Hat. 164-13. Szűcs Béla mérnök, műszaki és vállalati irodája Budapest, Vili., Kzssf klrít 6t • TeleMnszämi József 373-67 Tervez, berendez, átalakít: központi gőz-, melegvíz- é* lég­fűtéseket, vízvezetékeket, egészségűgyl berendezéseket, önálló központi ezivattyó és elektromos világítási telepeket RDLER HENRIK; Épületbádogos ésazerelö ísvezeték, csatorna, özpontl fűtés, és egészségügyi berende­zések vállalata Újpest, Kolozsvári u. 29. Telelőn: 940—70. MULLER asztalosárú- gyár Cégtulajdonos: Tomanesllt György. Alapíttatott 1875-ben A Tomancsik rendszerű magyar-német stb. szabadalmazott ellen- sülynélküll tolóablak egyedüli gyártója. Arany és ezüstéremmel VII., RÓNA UCCA 31. Telelőn : Z. 63—58 kitüntetve. HOKKY ISTVÁN VAS- ÉS GÉPIPARI MŰHELYE BUDAPEST, ESI., LAJOS UCCA 123. Telefón: Aut. 626-27. * Telelőn: Aut. 636-27. GYÁRTMÁNYAI: takaréktűzhelyek gáz és gőz. Főző üstök, tálaló asztalok, edénymosogatók, valamint teljes konyhaberen­dezések kórházak és intézetek részére elsőrangú kivitelben — Vaskályhák szén, koksz, fa és fűrészpor tüzelésre. 2SmEs.pft István vasút> és útépítő vállalkozó, kövező mester Kispest, Rákóczi u. 74. szám — Ügy látom — mondotta Becsey Antal, — hogy a nagyüzemi bizottság összehívására már nem kerül sor. Elhangzott ugyan egy indítvány, hogy a bizottság testületileg tartson helyszíni szemlét a többi üzemekben történt szemléhez hasonlóan, Bánhidárv, az elektromos centrálé telepén, azonban tekintettel a vá­lasztási kampány okozta általános elfoglaltságra, úgy határoztam, hogy ezt az egyébként érdekes látogatást mellőzzük. Különben sem volna értelme most már egy ilyen bizottsági kirándulásnak és azt hiszem, hogy a választások után az új bizottságnak módjában lesz ezt a nagy erőműtelepct végigvizsgálni. Ez a bizottság befejezte munkásságát és hacsak nagy­fontosságú sürgős ügyek elintézése nem kívánja, úgy újabb tanácskozásra nem is jövünk össze. Az építőiparhoz tartozó szakmák multheti nagy­gyűlését minden oldalon úgy tekintik, mint a leg­komolyabb figyelmeztetést arra, hogy a szükséges ha­tósági intézkedéseket tovább halasztani nem lehet. Errevonatkozólag Becsey Antal a következőket mon­dotta: — Az építőiparosság multheti nagyfontosságú gyűlésén elhangzott kívánságokat tudvalevőleg kilenc pontba foglaltuk és azt memorandum formájában a kormányhoz eljuttattuk, ahol a legnagyobb jóindu­lattal kezelik az építési szakma súlyos problémáit. Vargha államtitkár úr felhatalmazott an­nak a közlésére, hogy a háztatarozási ren­deletek a legrövidebb idő alatt kiadatnak és akkor az ilyen természetű munkálatok is gyors ütemben megindulnak. Az épotési hitelre vonatkozó kormányintézkedés par­lamenti hozzájárulást is igényel, de azt hiszem, hogy januárban sor kerül erre is. A ferencvárosi helyi kikötő nagyarányú kihasz­nálásának módozatairól élénk tárgyalások indultak meg, különösen amióta a Kereskedelmi és Ipar­kamara megalalátotta a külön kikötőügyi bizottságot, amelynek döntő szerepe lesz abban, hogy a kikötő a közgazdasági érdekeltségeket is bekapcsolja a dunai víziút központi intézményébe. Amint az alábbiakból kitűnik, máris aktualitást nyert ez a kérdés: — A ferencvárosi kikötő ügyében jelentőségtel­jes tárgyalások indultak meg. A polgármester ugyanis előterjesztést tett a tőzsdetanácsnak, hogy a ferencvárosi ki­kötőben felépített első tárház addig is, amíg ez az épület kellő módon kihasznál­hatóvá válik, teljesítési helynek minosít- tesssék, ami azt jelenti, hogy a határidőüzletek effektuálása a fővárosi kikötő telepén is lebonyolítást nyerhet. A tőzsdetanács még nem tudta hozzájárulását meg­adni alaki okokból és így a kereskedelmi és ipar­kamara újonnan megalakult kikötőügyi bizottsága foglalkozik ezzel a felvetett eszmével. A kamara in­dítja meg a tárgyalásokat most a tőzsdével és a leg­nagyobb jóakarattal találkozik a városnak az a kí­vánság, hogy a ferencvárosi kikötő gabonaforgalma élénk lendületet nyerjen. Különböző módozatok hasz­nálhatók fel a megoldásnál: vagy közraktárrá kell minősíteni a tárhá­zat és akkor minden nehézség nélkül tel- jesítőhellyó válik, vagy pedig az állami kikötővel kell megállapodást létesíteni, amelynek a keretében ez a hatalmas tároló épület megfelelő módon kihasználhatóvá lesz. Ezek a tár­gyalások a jövő héten bontakoznak ki a főváros és az illetékes szervek között és remélhető, hogy a meg­egyezés révén élénk, forgalmas élet kezdődik a fő­városnak nagy áldozatokkal létesített kikötői intéz­ményében. Maradandó értékű a hordozható viiiamos ajándék wrreieg KÖZPONTI FŰTÉSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA SZEPESST SÁNDOR utóda SZEPESSY GYULA oki. mémök, Budapest, VII., Abonyl-u. 25. Tol.: J. 3S0-S0. AZ ERNST-MÚZEUM AUKCIÓI XLV. Budapest, VLt Nagymenő ucca 8 Aukció: Dec. 9-től naponként délután 1/24-től Gróf Zichy Hóin haMkáMI valamint főúri és más magánbirtokból származó festmények, műtárgyak, szőnyegek és bútorok Aukció: Dec. 9-től naponként délután 1/'24-től PrecMSs munlinfnUnngft íepjflili mlcStóM Részletfizetésre is! Kényelmes havi részletek! Díjmentes bemutatás saját otthonéban Singer {forrósén Mm-fórt Fiókok mindenütt Pléhképeddel 3iszom el... A szabadelvű párt vezére nagyon meg volt lepve, amikor a minap az ő külön és minden versenyen felül álló gorombaságaira a parlament többsége is kezdett visszalövöldözni. Plóhareképet, numerus clausust, közgazdasági ro­vatot, lap tulajdonosságot és ügyvédi gyakorlatot kezdtek emlegetni Berki Gyula és egyéb „goromba fráterek”. Mi az ördög, hát már a gorombaságnak is visszhangja van. Ezt a rossz tihanyi szokást kezdte a vezér úr semmiképpen sem méltányolni. Azt hitte ugyanis, hogy a fővárosi választáson ellentállás nélkül fog bemasírozni és kijelenteni, hogy jöttem, láttam, győztem. A pesti irodalmi kávéházak ősében, a Kávéfor­rásban gondolkoztak így az író urak. Mikszáth Kál­mán írja legalább róluk, hogy egy szép napon elha­tározták a munkát és pedig olyan formában, hogy belépnek a minisztériumba. — Az akkor igen könnyen ment — írja Mikszáth. — Csak úgy be kellett állítani a miniszter­hez a művelt ifjaknak, hogy szolgálni akarnak, mire a miniszter bólintott a fejével, hogy jól van, s ki­szólt a hivatalszolgának: János, állítson be valahova asztalkát a fogalmazó uraknak. (De ha jókedvében volt, akkor esetleg titkár uraknak mondotta.) A szabadelvű párt vezére is így gondolta vala­hogy. Csináltat az ember harmincötezer pléhképet és rendben van. A János hozhatja az asztalokat. Mi az, hogy a fogalmazó úrnak? Az államtitkár úrnak. Ajzóta egy kicsit elment a kedve a választástól a vezér úrnak. Látja, hogy ez neki nem is olyan na­gyon — kávéforrás. * Vájjon megszavazta-e hát a numerus clausust? Ha nem szavazta is meg, mondják, de ő volt az apja. 0 is indítványozta a módosítást. Tessék az egészet tisztázni, mert a mi a parla­mentben elhangzott, olyan volt, mint mikor a süketek beszélgetnek: Az egyik: Ebédelni mégy? A másik: Dehogy, ebédelni megyek. Az egyik: Pardon, azt hittem, hogy ebédelni, mégy. A másik: G’rad’ verkehrt, ebédelni megyek... G’rad’ verkehrt, miért ne ment volna ebédelni? Régen volt, talán igaz is volt. Közúti gőz- és motorhengerlóst ^ ,ZZ WOLFF ERNŐ T«L: UcywányM 13-82 Buda pest-Kelenflild, Budaörsi-At 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom