Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-12 / 45. szám
Budapest, 1930 november 12. 3 Katasztrofális bajokhoz vezethet az Elektromosmüvek beruházásának elhalasztása A jövő esztendő költségvetésében nem szerepel a kibővítési kölcsön törlesztése és kamata — Hozzáértő objektivitással kell foglalkozni az üzemi kérdéssel Az Egységes Községi Polgári Párt programjának kardinális része kezdettől fogva a főváros üzemi problémájának olyan megoldása, amely a közérdeket, fogyasztót és a magánipart egyaránt legjobban kielégíti. Becsey Antal volt az, aki minden adott alkalommal nagy koncepcióin, szakszerű felszólalásaival az üzemi probléma helyes útra terelését, kielégítő megoldását célozta. Becsey Antal nem kortes szempontok szerint bírálja el áz üzemi problémát, hanem egyedül a közérdek és a gazdaságpolitika voltak nagytudású és széles látókörű megállapításainak irányítói. Legutóbb a költségvetési vita tárgyalása során foglalkozott Becsey Antal a törvényhatósági tanács plénuma előtt a közüzemek dolgával és nagyon helyesen állapította meg, hogy a főváros közüzemeinek lépést kell tartani a milliós metropolis fejlődésével, de ugyanakkor oda kell hatni, hogy az üzemek üzletvitele reális legyen és olyan tarifális politikát kell követni, amely alkalmas az adóterhekkel túlhalmozott polgárság tehermentesítésére is. Az üzemek felett hatalmas vita fog megindulni a. szerdán összeülő törvényhatósági gyűlésben is, ez alkalomból Becsey Antal, a következőket fejtette ki a helyes üzempolitika irányelveiről a Fővárosi Hírlap tudósítójának: — Annak a felfogásomnak érintetlenül hagyása mellett, hogy a nem közérdekű üzemeket fokozatosan vissza kell fejleszteni, ez alkalommal csupán a három nagy közüzem, az elektromos-, a gáz- és a vízművek dolgait kívánom megvilágítani. Főleg azokat a szempontokat, amelyekkel az üzemekkel kapcsolatban jóformán napról-napra találkozunk az életben s amelyek arról győztek meg, hogy. a közvéleményben, sőt még a hivatalos közvéleményben is többé-kevésbé zavar uralkodik ezelenek az üzemeknek rendeltetése és célja megítélése tekintetében. — Mikor a város ezeket a nagy közműveket megváltotta, két szempont vezette a fővárost. Az egyik az volt, hogy kezében tarthassa e hatalmas üzemek tarifaalakulását, a másik döntő szempont pedig, hogy ezek a nagyüzemek olyan hatalmas gazdasági erőforrások, amelyek alkalmasak és hivatottak arra, hogy nehéz gazdasági viszonyok között alimentálják a főváros háztartását és ezzel egyidejűén tehermentesítsék az agyonsanyargatott és adóterhekkel túlhalmozott polgárságot. Ennek a kettős gondolatnak kell az üzemek hivatásában ma is kidomborodni. A két Gyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére lelszetös-tarlós-lüz* és betörés biztos. KÖZPONT! FŰTÉSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA 8ZEPESSY SÁNDOR utóda 3ZEPESSY GYULA oki. mérnök, Budapest, VII., Abonyl-u. 25. Tel.: J.,380-30. | szempontot külön-külön nézem és a költségvetés adataiból igyekszem kihámozni,, hogy ezek a szempontok hogyan vannak egyensúlyban, akkor mindenek előtt rá kell mutatnom arra, hogy a mi üzemeink elszámolási, illetve költségvetési, könyvelési módja és üzleti könyvei nem homogének. Ezt már többízben szóvátettem, de úgy látom, hogy ezek az egységes elvek teljesen keresztülvezetve még mindig nincsenek. A közüzemeknek ugyanis amellett, hogy hivatva vannak a községi háztartás anyagi, helyzetét megkönnyíteni, ettől függetlenül szem előtt keli tartani, az üzleti szempontoka is, sőt kifejezetten üzleti szempontok szerint kell vezetni ezeket az üzemeket. A helyes üzleti elvek leginkább az Elektromosműveknél érvényesülnek, de nem látom például ezt a Gázműveknél megfelelően keresztül vezetve. — Sokat találkozunk azzal a váddal, hogy az egyes üzemeknél rengeteg pénz van eldugva, túl nagy a tartalékolás. Úgy látszik, hogy a város háztartása is erre a hibás álláspontra helyezkedett, mert az óvatosságra intő nehéz gazdasági viszonyok ellenére az elektromos műveknél majdnem másfélmillió pengővel többet irányzott elő a költségi háztartás javára fizetendő felesleg címén mint azelőtt. Eddig 4.7 millió volt a háztartási hozzájárulás, most 6.2 milliót várnak a villamosművektől. Ezt én helytelennek tartom, sőt irreálisnak is, mert nem kétséges, hogy az emberek takarékoskodnak még az áramfogyasztásban is és alig hihető, hogy az elektromos müvek bevételei fokozódnának. Ilyen körülmények között felemelni a háztartási hozzájárulást mindenesetre kockázatos dolog. Annál is inkább, lehetetlennek tartom a felemelést, mert viszont magánál az üzemi, tartalékolásnál és a többi előirányzati költségeknél, amelyekkel , számolni kell egy fejlődő üzemnél, bizonyos redukciókat találunk. Felteszem a kérdést, hogy a fejlődőben lévő elektromos üzem miből költhessen, ha a tartalékösszeget redukálják. Vannak egyéb tartalékolások is, amelyeknek dotációjából nyilvánvaló,, hogy a községi háztartás szempontjai birkóztak az üzleti elvekkel. — Nyomatékosan fel kell hívni a közfigyelmet arra is, hogy az Elektromosművek további beruházását messzire halasztani nem lehet, mert ebből nagy és katasztrofális bajok származhatnak. Szükség van arra, hogy a kelenföldi telepet még tovább fejlesszék, a negyedik nagy gépegységet is mielőbb felállítsák, mert csak ezzel érjük el a 105 kilowattos teljesítményt, amely már ma is a főváros áramszükséglete a csúcsteljesítmények idején. Hogy ez a program elkészül-e vagy nem, sorsdöntő befolyással van az üzem gazdálkodására, az elektromosmüvek egész jövőjére. Ez a körülmény vezetett bennünket arra az elhatározásra, hogy ezt a negyedik gépegységet is megrendeljük és felhasználjuk azt a kínálkozó lehetőséget, amelyet nagy gyárak által favorizált bankok bocsátottak áruhitel formájában rendelkezésünkre. A pénzügyminiszter ehhez az előzetes elvi hozzájárulást már meg is adta, sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy ennek a beruházásnak a törlesztésére és kamatfizetésére a megfelelő tételeket nem látom a költségvetésben. Van ugyan szó egy 95 ezer pengős kölcsönről, a függőkölcsön kamatai és a későbbi beruházási, kölcsön kamatait azonban ebből fizetni nem lehet. Nem tudom e tekintetben mi a pénzügyi osztály elgondolása, de magából abból a körülményből, hogy a felveendő bővítési kölcsön kamatai nincsenek provi- deálva, azt kell gondolnom, hogy a 17 milliós beruházás dolgát elejtették. Már pedig az elektroanosművek további fejlesztése nemcsak azért szükséges, hogy az említett csúcsterhelést kielégíthesse, hanem azért is, mert arra a régi gépek üzemen kívül helyezésére is szükség van. Ezek Köztisztviselők kedvező fizetési feltételek mellett kaphatóak ay&gágyat, ?%gőágyat, sátort és hátizsákot THLKFON J. *16—07. ALAPÍTVA HAU SCHILD ALBERT Budapest, VII., Károly-körűf IS. szám. 8t4W hivatalait rétxéro Irat* fttí-jev*4 ért, per- ttt padléttriőrubM, a régi gépek eszik a szenet, nem takarékosak, megdrágítják az üzemet, de azért is szükség van a további modern gépegységek felállítására is, hogy az elektromos művek olyan szerződéseket kötnek gyárosokkal és ipari fogyasztókkal, bogy azoknak jogukban áll az ipari konjunktúrának megfelelően a ma igénybe vehető árammennyiség többszörösét is génybe venni. Már pedig ez nagy felelősséget ró a fővárosra, ha az igényeknek esetleg nem tud megfelelni. — Sok törvényhatósági bizottsági tag sportot ííz abból, hogy állandóan a közszolgáltatások árának leszállításáról beszél, holott mindenki tudja, hogy a mi üzemi, szolgáltatásainak a legolcsóbb helyen állanak ós a mi viszonyaink között lehetetlen dolog az üzemi szolgáltatások leszállítása. Az elektromosműveknél pl. az egységárak filléres leszállítása évi 1.8 millió pengőt jelentene, egy tized fillér pedig 180 ezer pengőt, amit a publikum alig éretne meg, viszont a fővárosnak olyan nagy bevételi hiányt jelentene, amit máshonnan mint adóemelésből előteremteni nem lehetne. Erre pedig nem gondolhat senki. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre . . . .........................12 pengő, egés z évre..................................24 pengő. GA N VILLAMOS ALAPÍTVA 1844-BEN ZésTÁRSA 3SÁGI, GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR R.T. BUDAPEST MAGYARQR HAZAI BE BUDAPEST, IGAZGATÓSÁG, GÉP- ÉS WAGGONGYÁR: X., Kőbányai út 31. Távb. 401—19 HAJÓGYÁR: V., Meder utca 0. Távb. 908—69 Sürgönyeim: GANZGOM BUDAPEST VILLAMOSSÁGI GYÁR: II., Lövőház utca 39. Távb. 501—70 Sürgönyeim: ALTERNO BUDAPEST SZÁGI VEZÉRKÉPVISELET: iPÍERESKEOELMI R.T. V., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 70 Sürgönyeim: MASINA BUDAPEST Távbeszélő: 188—63 WIHART FERENC • építész építőmester . BUDAPEST, V!!., COLUMBUS UCCA 33. sz. TELEFON; JÓZSEF 350-67 MORZSÁNYI HERMANN Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések Budapest, VSSI. kerület Ülíői út 42. szám. Teleién: Jézsel 355-8?. GUTWILLIG E. fő- és székvárosi csatorna és pöcegödör tisztítási vállaikozd Iroda: BUDAPEST, VII., Damjanich «. 36. Teleién : J. 419-74 FELSENFELD RUDOLF Alapítva i Bélyegző és pecsétbélyeggyfir, Tel.! Aut. 1901. véső és dombornyomó mfilntézet 108—94. BUDAPEST, V., BÁLVÁNY UCCA 16 STRAUB U. FESTÉK-ÜZLETE BUDAPEST, IV. KÉR., PETÖFI-TÉR I. (Régi Piarista-épület.) ALAKULT 1854-BEN TELEFON AUT.: 884-26 SCHMERGEL GÉZA MMITTBAtLILATä BUDAPEST, V. ALKOTMÁNY UCCA 4. — TEL. : AUT. 297—57 SCHAFFER KÁRÓL OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betónópítési vállalkozó, kövező-mester Budapest, IV., Kecskeméti ucca 13., III. cm. 1. Teleién: 844—12
