Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-25 / 25. szám

w Budapest, 1930 június 25. $ SCöiséi^i Takarékpénstár ffoByósítjja az építési hiteseket — Becsei Antal nyilatkozata a bánhidai cenfrálé és a főváros m^gegyezéséml Ügy a kormányzati körök, mint a törvényhatósá­gok és az alárendelt köztestületek, teljes erővel készí­tik elő a gazdasági pangás megszüntetésére irányuló intézkedéseket, amelyeknek Budapestre vonatkozó részleteit Ripka Ferenc dr. főpolgármester és Becsey Antal juttatták el a mozgalmat irányító Bethlen István gróf miniszterelnökhöz. A munkalehetőségek tengelyét természetesen az építkezési tevékenység al­kotja, amelynek hatalmas munkaterületein ma csak mérsékelt munkazaj uralkodik és így a leghelyesebb elgondolás vezet ahhoz az irányhoz, hogy az építkezé­sek nagymérvű megteremtése a munkaalkalmak vége­láthatatlan sorát hozza magával. Alkalmunk volt erről az égető problémáról újabb részleteket meg­tudni : Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke, a követ­kezőkben ismertette a mozgalom új fázisait a Fővá­rosi Hírlap munkatársával: — A munkanélküliség elleni védekezés kétség­telenül leghatásosabb módja az építőipari területen való lendületes tevékenység. Ebből a szempontból sajnálatos aggodalmakkal vannak eltelve egyes ház- tulajdonosok, akik azt az álláspontot képviselik, hogy nem ajánlatos a lakástermelést erőltetni, mert túlter­melés áll elő, amelynek következtében a meglévő lak­bérek devalválódnak. Attól félnek bizonyos körök­ben, hogy a lakbérek csökkenése révén az objektumuk értéke is alacsonyabbá válik, amiből következik, hogy a közvagyont is veszteség éri. — Ezzel szemben az építőipar munkálatait támo­gatók azt az optimista felfogást hangoztatják, hogy ha nem építünk, akkor nem segítünk a munkahiányon, mert ezzel alább száll a keresetnélküliek, vagy cseké­lyebb keresettel bírók igénye és ezek olcsóbír lakás- lehetőségeket is keresnek maguknak. Ha redukálódnak az életigények, akkor tö­megesen maradnak üresen a lakások, ami szintén káros a közvagyon alakulására. Hogy ma Budapesten lakásszaporulat van,, az tisz­tára efemer jelentőséggel bír, mert a lakások idővel még is csak benépesednek, de ha nem építünk, akkor szaporodik a munkanélküliek tömege, akik hatalmas összegeket vonva el a Társadalombiztosítótól, akarat­lanul is károsítják a nemzeti vagyont. — Németországban hasonló problémák izgatják az érdekelteket és ott érdemes intézkedések történtek. A német lakáspolitikai program már elkészült az 1930—31. évekre és ez figyelemmel a munkanél­küliek nagy számára, olymódon segít a helyzeten, hogy mindazokon a helyeken, ahol kislakások építésére szükség mutatkozik: állami se­gítséggel támasztják alá az építkezések fellendülését. Gyáraik, raktárak, garag©ok9 kórházak, középületek részére préseli: acél aj t ó k II kapuk wmmm Eszelős-taitóslűe1 "*5Hés betörés biztos. W ....................... ha asüSomogyr A fentemlített program keretében 35—40.000 lakás építését irányozták elő, amely lehetővé teszi 150.000 munkás foglalkoztatását. A birodalmi kormány fel­hatalmazást kért olyan törvényjavaslat benyújtására, amely a munkaügyi minisztériumot feljogosítja ren­deletek végrehajtására, úgy, hogy állami pénzeket fel­használhassanak az építkezések hitelműveleteinek le­bonyolítására és a lakbérek szükségszerű megállapí­tására is. Teljes erővel igyekeznek racionalizálni az építkezési munkálatokat, mert ezzel az építkezések olcsóbbodását viszik keresztül. A német példából a mi részünkre sok tanúságot lehet levonni. Igaz, hogy Budapesten ezidőszerint körülbelül 2000 üres helység (500 üzlet és 1500 lakás) van nyilvántartva és főként a 1—2 szobás lakásokban észlelhető emelkedés a lak­sűrűség tekintetében. Az üres lakások nagy száma kétségtelenül folyománya a szociális viszonyoknak, melyeknek hatása alatt a lakosság összehúzódik, hogy elkerülje a magasabb lakbérekkel járó megterhelése­ket. Egészen bizonyos, hogy mihelyt a kereseti lehető­ségek javulnak, meg fog szűnni ez a jelenség és ezért feltétlenül fokozni kell a lakástermelést. Fel kell használni egyéb területeket is, ahol az építőipart foglalkoztatni lehet. — Vonatkozik ez elsősorban a háztatarozásokra, ahol könnyen lehet megfelelő megoldással a munka- alkalmak hosszú sorát megteremteni. A főváros épí­tési szabályzatának 534. és 537. paragrafusai módot adnak a kényszertatarozások elrendelésére, ami vo­natkozik egyformán úgy hatósági, mint magánépít­ményekre. Ebben a vonatkozásban széles lehetőségek ! mutatkoznak, mert sok a régi és a higiénia felszere­lései nélkül álló lakás. Ezeknek a modernizálása elől hovatovább nem lehet kitérni. A háztulajdonosokban meg van a hajlandóság és szívesen gondolnak a ház- vagyon konzerválására, mert jól tudják, hogy a tet­szetős külsejű és modern kellékekkel ellátott házakat a lakáskeresők előnyben részesítik. — A hatóság már foglalkozott a tatarozási kény­szer ügyével, amennyiben a polgármester utasította a kerületi elöl­járóságokat, hogy vegyék fel az összes há­zakat és szükség esetén alkalmazzák a szabályrendelet előírásait. — Sajnos, az elöljáróságok nem rendelkeznek megfelelő számú szakközeggel és így ez az akció csak fél gőzzel halad előre. Másik nehézség a pénzkérdés és ha egyfelől a háztulajdonosok egy-két esztendős rövidlejáratú kölcsönhöz jutnak, másfelől a már le­járt ideiglenes adókedvezményekről szóló törvényt meghosszabbítják: nagy erőre kaphat az építkezési tevékenység. — E nagyfontosságú problémák megbeszé­lésére Ripka Ferenc dr. főpolgármester a közeli napokban értekezletet tart, amelyre meghívást nyernek a hatóságok képviselői, a Községi Takarékpénztár — amelyiknek nagy szerepe lehet a hiteligények kielégí­tésében, — az építőipari és háztulajdonosi érdekeltségek megbízottai, akik megtárgyalják a lehetőségeket és lerakják az alapjait egy komoly és eredménnyel biztató akció­nak. Nem lehet vitássá tenni a bekövetkező örvende­tes fordulatot, ami évi 15—20 millió pengős építke­zési mozgalom képében fog jelentkezni, Teldntettel a mai kilátástalan építőipari helyzetre, minden indoka megvan, hogy örömmel lássuk ezt az akciót, amelyet tudomásom szerint a főpolgármester még a nyári szünet előtt kíván megindítani. Kérdést intéztünk Becsey Antalhoz a Dunántúli Villamossági R. T.-gal folyamatban levő tárgyalások kilátásairól, amelyre a következő választ kaptuk: — A bánhidai centráléval folyamatban levő meg­beszélések hamarosan nyugvópontra juttatják ezt a problémát. Örvendetes eseménye az elektrifikálási | törekvéseknek, hogy Í a bánhidai telep már teljesen üzemképes állapotban van. A Révész uccai telep mellett már megépültek az itteni | transformátor^állomások, amelynek közvetítésével a jj bánhidai villamos energia a főváros áramszolgáltatá- » sának vérkeringésébe juthat. A Dunántúli Villamos­TELKFON J. 415— 07. ALAPÍTVA 1818-ba* Köztisztviselők kedvező fizetési fel- raw-®«*«®» tételek mellett kaphatnak nyugágyat, H A U S C HILO ALOE RT tr -x x Jl Bud a pasi, VII., Károly-körúl 15. szám. tfi£?°«8Tyat, sátort és hátizsákot tiáMt hivatalok rétiére ImtkWbeireáert, par-áé paíldtdrlöruh«. sági R. T. úgy a BSZKRT-ot, mint a világítást kisegítheti árammal és a jelek szerint a BSZKRT néhány nap múlva meg is kezdi a bánhidai áram felhasználását. — Legutóbb a kereskedelmi minisztériumban tar­tott közös értekezleten részletekbe menő tanácskozás volt, ahol minden prejudícium nélkül megállapodás létesült, hogy kísérletképpen félévre áramot vesz a fő­város a BSZKRT részére. — Erre azért is szükség mutatkozik, mert már halaszthatatlan a Pálffy téri elavult telep eltüntetése, ahonnan jelenleg a BSZKRT-ot árammal táplál­ják. Ennek a próbaüzemnek a feladata, hogy gyakor­lati úton vizsgáltassak meg a bánhidai telep és a fő­város kooperációs lehetősége, amelynek nyomán meg­állapítható lesz az áram egységára is. A gyakorlatiján ugyanis mindig számolni kell olyan szempontokkal, amelyek a teoretikus fejtegetésekben nem jutnak ér­vényre. A féléves időtartam alatt feltétlenül kiderül, hogy a kooperáló központ hány áramórát tud dol­gozni, ami döntő befolyással lesz a végleges megálla­podásra. Messzemenő probléma még, hogy a bán­hidai telep a főváros kezelésébe kerüljön, vagy pedig a főváros csak mint áram­vásárló szerepeljen. — Felfogásom szerint sok komoly érv szól amel­lett, hogy a főváros vegye át a bánhidai centrálét, ha az előfeltételek kellő módon tisztázást nyertek. Kívá­natos ugyanis, hogy egy kooperációs üzem felett ne két fél rendelkezzék, mert sokkal helyesebb, hogy ilyen nagy intézmény egységes szempontok szerint irányíttassék. Az ország és a főváros presztízse szem­pontjából nem szabad ezt a nagy erőműtelepet kihasz­nálatlanul hagyni és sürgősen meg kell találni a meg­egyezés módját. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre...................................12 pengő, egész évre ..............................24 pengő. GA NZésTARSA VILLAMOSSÁGI, GÉP-, WAGGON­ALAPÍTVA 1 844-B E N ÉS HAJÓGYÁR R.T. BUDAPEST IGAZGATÓSÁG, GÉP- ÉS WAGGONGYÁR: X., Kőbányai út 31. Távb. 461—19 HAJÓGYÁR: V., Meder utca 9. Távb. 908—69 Sürgönyeim: GANZCOM BUDAPEST VILLAMOSSÁGI GYÁR: II., Lövőház utca 39. Távb. 501—70 Sürgönyeim: ALTERNO BUDAPEST MAGYARORSZÁGI VEZÉRKÉPVISELET: HAZAI GÉPKERESKEDELMI R.T. BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 76 I Sürgönyeim; MASINA BUDAPEST Távbeszélő: 186—63 SCHEIBER MIKLÓS GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budailest,VII.,Vörösmarty ucea 19. Telefon: József 415-98. SCHIFF MIHÁLY paszomány®s-m«sler, Budapest, IV. Prohá&xka Ottokár ucea 8. (Félemelet) EZÜST ÉREMMEL KITÜNTETVE. + TELEFON: AUTOMATA 834-78. A legszebb kivitelben készítek mlndeaféle hutorpaszom&nyt, pllmó- (paplan) tsinórt, horgolt rózsát, csillag gombot és gomb- áthúzást. Női ruhadfssoket, bojtokat, rojtokat, óveket, a leg­precízebb, művészi kivitelben. CsiŰárzsinórokat, továbbá selyem- ás gyapjúfonal adjusztálást és minden e szakmába vágó munkát. FISCHER ÉS HARTMAHM mázolómasferek Budapest IV, Képiró ucca 3. sz. TELEFON : Fióküzlet: IX. kér., Tompa ucea 30. szám A.847-73 SZÉKELY és MOTTL okl. «ERNŐK, építőmester, építési víilukozós BUDAPEST, III., LAJOS U. 92, IV. EMELET. TELEFON: AUTOMATA 625-78. SZ. Hipfca főpolgármester ankétet hív össze az építkezési tevékenység] fellendítése céljából _ m ■ ■ ii m i ntrrifll l II '"“TN iii^rflfi*1VTi‘*iT~,iirr^TinT'WfrinnrTTTMi ------

Next

/
Oldalképek
Tartalom