Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-16 / 15-16. szám
7 Budapest, 1930 április 16. _S85Zéó52^Sc”’ BETTERMENT ÉS EMELETRÁÉPÍTÉS Irta: VÁKÁR P. ARTHUR dr. v. miniszteri biztos, m. kir. kcrmányfőtanácsos A Fővárosi Iiirlap április 2-i és 9-i számában foglalkoztam a lakásszaporítás problémájával s a fővárosi belterületeken szükséges egy-két-háromszobás lakástermelés kérdésével. Az emeletráépítést és a kényszertársulás formáját jelöltem meg, mint olyan móduszokat, amelyek útján a belterületi lakásszaporítás elérhető. Elgondolásom alátámasztásához a bettermentben rejlő jogi- és gazdasági tézis kitermelését vettem alapul, de — hivatkozott — korábbi fejtegetéseim rendjén még nem érintettem kifejezetten a betterment szerepét a lakásszaporítás kérdésével kapcsolatban. A betterment értékemelkedést jelent, amely azáltal jön létre, ha valamely hasznos beruházással egy terület, korábbi helyzeténél előnyösebb helyzetbe kerül. Bettermentről általánosságban, csak városi bel- telkekkel kapcsolatban szokott szó esni,, holott nyilvánvaló, hogy a betterment jelentkezik mindenütt, ahol a közület, állam vagy város, hasznos beruházást eszközöl s ezzel értékemelkedést termel. Végső eredményében azonban a betterment adózási alap — és forma, amely módot nyújt a közületnek, államnak és városnak arra., hogy az általa eszközölt hasznos beruházást, évek hosszú sora alatt visszatéríttesse. Például az állam, akkor, amikor utakat, vasutakat, csatornákat, vízszabáyozásokat stb. végez, akkor értékemelkedést termel, amelynek elsősorban azon telep- és területtulajdonosok látják hasznát, akik ezért betterment-adót nem fizetnek. Nem azért nem fizetnek, mintha annak keresztülviteléhez az államnak joga nem volna,_ hanem azért, mert ezzel a kérdéssel, — még sem a törvényhozás, sem az adóügyi szervek nem foglalkoztak. Pedig kézenfekvő, hogy más értéke van egy olyan ingatlannak, amely út, vagy vasút mellett fekszik, mint egy olyan ingatlannak, amely megközelíthetetlen. Igaz, hogy az út és vasút stb. nemcsak azért létesül, hogy értékemelkedést termeljen, de kétségtelen az is, hogy a bettermenttel való foglalkozás más területeken is diskutálható. A bettermentnek igen nagy szerepe volna egy állam és egy város életében s ha ezzel a kérdéssel csak a várospolitikában foglalkozunk, ez, sok más ok mellett arra az okra vezethető vissza, hogy az érdekelteknek mindig elég erejük volt a betterment-adózás kérdését az aktualitás színpadáról időről-időre leszorítani. A betterment nem általános, hanem speciális adónem lévén, különleges voltánál fogva nem tarthat akkora érdeklődésre számot, mint amilyent egyébként megérdemelne. Az állami lakásépítést egyrészt azokból a kincstári részesedésekből fedezték és fedezik, amelyeket a lakók fizetnek a háztulajdonosok kezébe, esedékes lakbéreikkel egyidőben. Ha az állam a lakásépítést végleg beszünteti, akkor felmerül az a kérdés, hogy a kincstári részesedéssel mi történjék? . .. Egészében vagy részletében szüntessék-e be, vagy más —, a lakásszaporítás problémájával kapcsolatos célra fordítsák? Ennek a. kérdésnek rendezése nem közömbös sem a lakókra, sem a fővárosra nézve; nem közömbös azért, mert ha igaz, hogy 66.867 főbérleti lakásra jogosult fővárosi lakónak nincs főbérleti lakása s ha igaz az, hogy ezek elsősorban a fiatal exisztenciák és elaggott szülők sorából kerülnek ki, úgy nyilvánvaló, hogy az emeletráépítés útján szaporítandó egy-két- háromszobás belterületi lakások termelésének egyik anyagi fedezetét az így felszabaduló kincstári haszon- részesedésben kell keresnünk. Hogy azután az állam és a főváros e kérdésben miként tud közös nevezőre jutni, az az érdekelt tényezők megállapodásán nyugszik. KOLLERIGH PÁL ÉS FIAI RT. Budapest, IV., Ferenc József rakpart 21 TELEFÓNSZÁM: AUTOMATA 847-46 ÉS 847-47 Drótsgövetek Drótfonatok* kerítések Lakatosáruk Lyukasztott lemezek Az emeletráépítés útján elérhető lakásszaporítás an'yagi fedezeteként jelentkezik a bettermentadó is. A városi bettermentadóval kapcsolatban, — eleddig — egy eléggé téves teória terpeszkedett szét az emberek agyában. Sokan azt hiszik, hogy a betterment a területek értékemelkedését csak vertikális irányban segíti elő, biztosítja. Ez azt jelenti, hogy csak a síkterület vonható adózás alá, a betterment révén. A sík terület, — s a síkterületen található épületrész. Ez a teória nem felel meg a betterment lényegének és a természetben feltalálható valóságnak. A területtulajdonos s a betterment révén kedvezményezett helyzetbe került telektulajdonos nemcsak vertikális síkban tulajdonosa a teleknek és a felülépít- ménynek, hanem horizontális irányban is. Itt jön az elbírálandó kérdések homlokterébe a légtér kihasználásának kérdése. Városoknál s általában ott, ahol megszabott és korlátolt területen nagyobb férőterületet akarunk teremteni, ott életbevágóan fontos a légtér kihasználása! . . . Aid világrészeket járt, — mint jómagam is — s aki a City-képzödés várospolitikai fontosságát ismeri, az tudja, hogy mit jelent a légtér-kihasználás?!... Nemcsak férőhely szempontjából, de értékképzés szempontjából is. Ha egy háromemeletes ház lakói megélhetést biztosítanak egy tejterméküzletnek, egy fodrásznak, egy dohányárusnak stb., akkor egy öt-hatemeletes ház lakói ezeken felül még másoknak is kenyeret tudnak adni s így a légtérkihasználásának közvetve kereskedelem- és iparfejlesztő hatása is elvitathatatlan. S „az idő pénz” elve alapján, — az egy helyen feltalálható üzleti telepek könnyebbé és gyorsabbá teszik a közellátást és a bevásárlást is. Budapesten ezen a téren csak negatívumokat, terpeszkedő földszintes és egyemeletes házakat látunk s ezenkívül látjuk a világvárosokban alig látható éktelen tűzfalakat. A betterment tehát „légtérkihasználást” parancsol s aki ennek a szociális parancsnak ellenszegül, azt az adóadminisztráció adóval sújtja. Adóval, amely fizetendő azon „nem létező” emeletekért, amelyek a drága légtérben elhelyezhetők volnának. „Drága” a légtér, ha kihasználatlanul áll, azért mert a város az adózó polgárok pénzéből olyan beruházásokat (villany, gáz, kövezet, közlekedés, csatornázás, közrend, közbiztonság stb., stb.) eszközöl, amelynek előnyei a drága légtérben kihasználatlanul maradnak, akárcsak a ház kéményén a füsttel együtt elillanó meleg. A légtér kihasználatlanság számtalan példájára mutathatnék reá, de elég, ha az évtizedek óta éktelenkedő „volt” Nemzeti Színház telkére s az azzal át- ellenben fekvő gróf Vigyázó-féle s a szomszédban ban lévő „Fehér Hattyú” szállodára mutatok reá. Jelesen tudom, hogy ezen telkek most már távolabbi célok részére konzerváltattak, de a felhozott példa arra jó, hogy a légtérkihasználatlanságot demonstrálj am. Mindkét épület évtizedek óta élvezi mindazon előnyöket, amelyeket az adózók filléreiből épített köz.- müv'ek és közintézmények jelentenek, de egyik épület sem téríti meg, — a közpénztárból — az ő javukra költött tőkét és annak évtizedes kamatait. Míg, ha ezeken a területeken a légtér 5—6—7 emelet magasságban ki volna használva, mint ahogy az Erzsébet sugárút. Károly körúti kiképzése tervezteik, akkor adózás útján visszatérülnének a közpénztárból végzett beruházások. Ha tehát a főváros területén lévő, az építési vonalban fekvő, közművekkel ellátott s emeletráépítésre alkalmas házakról katasztert készítünk s a kihasználatlan légtért adózás alá vonjuk, ezekből olyan alapot nyerünk, amely tőkésítve, fundamentumát képezheti a belterületi lakásszaporítás megoldásához szükséges pénzügyi iramakciónak. A lakásszaporítás problémájával foglalkozva, nem akarok eltávolodni attól, hogy a kérdést gyakorlatilag is megvilágítsam s éppen ezért vált szükségessé az, hogy a bettermenttel kapcsolatban jelentkező új szempontokra reávilágítsak Okfejtésem, — s az azokból levont konklúzió — talán sokaknak szokatlan, de egy hírlap ünnepi száma, így a Fővárosi Hírlap ünnepi száma is azért van, hogy az olvasó több időt tud szentelni nemcsak az olvasásra, de arra is, hogy a felvetett és leírt problémák felett elmélkedjék. _______________ be gyen lármolyan szép is egy száj,mégis hozzátartozik a lehelet édes, friss illata is. Ezt nyújtja biztonsággal az illatos, habzó fogkrém; SARG KAUDON? 0 © Üde lehelet HMMAL IMRE oki mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, I., AfiSia körút 47. szám Telelőn: Automata 528—64. Kőbányai Gép- és Vasszerkezdi MJeiy BBSSELICHES MÉftNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. D l. J. 358-25 Vasszerkesetok, iakatésmunkák, portálok DOSENTHAL MÓR Ü ik ÉPÜLETÜVEGEZÉS! VÁLLALATA BUDAPEST, V!, CSENGERY UCGA 61. TEL.; A. 144-77 DONA DÖME ÉS TASSA PAPÍR és ÍRÓSZEREK ÓVÁRI RAKTÁRA a „PAPIRMJlLOM“.hoz Budcpeit, IV., Aianyfe ecco S Te!.: Aut. 877-15 Alapítva 1790-ben RISFláN ISTVÁN egészségügyi berendezési vállalat -Ullrtrc BUDAPEST, VI, KMETTY UCCA*7 Iroda: VI, Szinnyei Merse ucca 10. Telefon: L. 966-25 VMS UCCA Í6 SICH SZOLGALAT Tolefón : József 393-73. Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen LIska Jeni oki. gépészmérnök, BÉRKOMPRE3SORT kompressor-bérbeadó, VIII, Orczy-út 22. Tel. : J. 335-4 1 uavfi) ÍITTá központi fűtés, szellőztetés és fürdóberen a i r , V 1 j c dezési vállalata. Épület-és díszműbádo- egéízségügyi berendező g0Sj légszesz, vízvezeték, csatornázás és szivattyú berendezési telepe. Budapest, VII, Barcsav u. 9. Tel J. 360-70 TELEFON J. 41S—07. ALAPÍTVA 1838-h*n Köztisztviselők kedvező fizetési fel- . . « ^ tételek mellett kaphatnak nyugágyat, SCHILD ^ALBERT ffiggőágyat, sátort és hátizsákot Budapest, VII., Kóroly-körűl 15. szám. Szitllt hivatalok rétiére IratkBtihovtdert, per- ét padlótSrlóruhit, INÓCZI KŐBANYA Él IPAStTILiPlBC RT KÖZPONTI IRODA: BUDAPEST lí. KÉR..BIMBÓ UCCA 19 SZÁM TELEFON: AUTOMATA 529-90 Ajánl inóczi pirosén andesit bányájában termelt elsőrangú minőségű zúzott kavicsot, kétszer zúzott kavicsból hengerzúzókon eiőáíííoSt, felületi kezeléshez és bitumenes aszfalthoz szükséges különböző nagyságú pormentes zúzalékot, valamint az előírásoknak megfelelően kidolgozott háromnegyedes kockát, fejköyet, íaíudot, kiskockát, cyklopot és idomított terméskövet ÜZEMI IRODA NÓGRÁDVSRŐCE TELEFÓNSZAM; 4. VASÚTI ÁLLOMÁS: NÓGRÁBVtRÖCE
