Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-06 / 10. szám
4 h/oVÁíZoF^ÍÍ^LiP Budapest, 1929 március 6. BUDAPEST VÁROS-ÉPÍTÉSE A KÖZMŰVEK SZEMPONTJÁBÓL ———---------Irta: ZBORAY JANOS szfőv. műszaki főtanácsos ii. Budapest, a „világfalu“ Nézzük Budapestet, mint várost; milyenek az épületei, hiszen elsősorban ebből mondunk ítéletet. Budapesten van kerekszámban 20.000 lakóépület. Egy épületre tehát esik 50 lakó. Épületei közül 4, vagy többemeletes van 1430; 3 emeletes 2910; 2 emeletes: 2230; 1 emeletes: 3370; földszintes: 11623; Százalékokban kifejezve négy- vagy több- emeletes 6y2%, háromemeletes 13.23, kétemeletes 10.13, egy- vagy félemeletes 17.12, földszintes 52.79%. A földszintes, fél- és egyemeletes épületek az összes házak 70%-a. Európai gondolkodású emberek előtt a város fogalmához egyéb attribútumok között elsősorban az tartozik, hogy épületei többemeletesek legyenek. Viszont a falusias jelleget a földszintes épületek túlnyomó volta állapítja meg’. Ily körülmények között, habár Budapest a maga egymilliós lakosával a világvárosok közé tartozhatna, mégsem tudok egyebet megállapítani, mint legföl- lebb azt, hogy Budapest épületei túlnyomó részének következtében a világváros analógiájához képest legföllebb világfalunak nevezhető. A városias jelleg másik attribútuma az ucea, s annak különböző elnevezésű alfajai és a közterek, parkok stb. A közterek és parkokkal hamar végezhetünk. Ezekről köztudomású •—■ mint a boszorkányokról, — hogy úgyszólván nincsenek. Ne tétessék tehát róluk többé említés. Talán majd lesznek. Most csak annyit, hogy az első lépést már megtette Budapest egy polgára, aki a város egyik eléggé messze fekvő pontján házát és tekintélyes nagy kertjét felajánlotta a fővárosnak azzal a bölcs kikötéssel, hogy a kert körül még néhány telek hozzácsatolásával örökidőkre park létesíthessék. Erről a tárgyalások már folyamatban vannak. A főváros is tett egy lépést a Ivárolyi-palota és kert megvételével, amit ha megnyitnak a közönség részére, s nem építenek majd a közepébe kioszkot, vagy épen autóbusz garaget, úgy a Belváros is hozzájut egy tenyérnyi levegőhöz. Budapest uccáinak száma: 1832. Ezek közt van 345 olyan, amelyben ház nincsen, 596, amelynek házaiban legfeljebb 200-an laknak. Viszont a 101 legnépesebb uecában a lakosok száma 417.000. Lakosság szempontjából legsűrűbb az Üllői út népessége, amennyiben ebben a 2351 méter hosszú uceában 15.400-an laknak, ami folyóméterenként csaknem 7-nek felel meg. Ezzel szemben a pesti körutak folyómétere 5—6 ember, a Margit körúton 2, a Krisztina körúton alik IV2 lakos esik. Itt is csak azt kell mondanunk, ami a területre vonatkozik. Az ueeák és utak száma és hossza túlonBETA JÁMOS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST X., Füzér ucca 7 /TESTVÉREK-RT- \ ^'TESTÖ • 11ÁZ0LÓ-LS • TAPCIÁZÖ ^ • IPAÍSÜZEME* y BUDAPEST, VI., HORN EDE UCC A 5. TELEFON; L. 994-51 L. 985-83 SZEMGÁLI ANTAL ÉS LANGEN KÁROLYI Központi iroda : 0kl. mérnökök, építési vállalkozók f VI., Berlini-tér 5. Anyagtelep : V., Wakrmann-u. és Telefon / L. 9U-87. Újpesti rakpart sarkán- Telefoni J. 818—8ft. túl sok, Budapest lakossága számára, ennélfogva fölösleges. Magától értetődik, hogy egyedül az a körülmény, hogy a főváros területe óriási kiterjedésű a lakossághoz képest, magában véve nem volna baj. Az itt a hiba, hogy a lakosság ezen a nagy területen rendkívül szél van szórva. Láttuk ugyanis, hogy az egymillió lakos közül csaknem a fele 180—200 uecában lakik; a másik fele pedig 1300 uecában és még 345 ucca marad lakó nélkül. Ebből látható, hogy az építkezések teljesen rend- szertelenül, egyesek magánérdekei szerint, s egyben a közérdek legnagyobb hátrányára történtek. így történhetett meg az, hogy a Belvárosban még mai nap is 21 földszintes és 45 egyemeletes lakóház van s népsűrűsége hektáronként alig több 300-nál, holott ez a városrész is, mint a többi, főképen lakóépületekből áll, amennyiben az összesen 527 házból 459 a lakóépület. A város belterületén, amely a Duna területét nem számítva, 2570 hektárt tesz ki, 717.000 lakos él, 790 uecában, vagyis egy uccára alig esik 900 lélek. Ha az egész belterület népsűrűsége olyan volna, mint a Józsefvárosé, úgy ott kereken egymillió kétszázezer ember nyerhetne kényelmes elhelyezést. Itt kell most kitérnem annak az állításomnak bizonyítására, hogy a Józsefváros népsűrűsége korántsem nagy. A VIII. kerületben ugyanis összesen 2000 ház van. Ezek közül 624 földszintes, 338 egyemeletes, 382 kétemeletes, 503 három- és 175 négyvagy többemeletes. A lakosság száma kb. 146.000, Ebből a többemeletes házakban lakik kb. 110.000, míg a földszintes és egyemeletesekben 36.000 lakos; vagyis, ha ezek helyett a városias építkezésnek megfelelően többemeletes házak volnának, úgy azokban könnyen találnának még 80—100-ezren elhelyezést. Ily lakosság mellett a Józsefváros népessége 220— 250 ezerre szaporodhatna, ami hektáronként 700 — 750 lakosnak felel meg. Budapest legsűrűbben lakott része az a terület, amely az Erzsébet körút—Rákóczi út—Rottenbiller ucca és Király ucca között fekszik; ebben a részben a népsűrűség 680 lélek hektáronként, annak ellenére, hogy e területen egy nagy templom, három tér, több szálloda, egy színház, iskola s több közintézmény nyert elhelyezést. LIa már most ezekből az adatokból le akarjuk vonni a következtetéseket, úgy a következőket állapíthatjuk meg: A főváros építkezése minden rendszer nélkül való s uccahálózata is ehhez idomul. Minthogy a házak a főváros egész területén szétszórtan fekszenek s a terület a lélekszámhoz képest rendkívül nagy, az uccai hálózat is aránytalanul kiterjedt. Ebből a két körülményből folyik az, hogy az utak rosszak (sem szolid megépítésükre, sem rendszeres fentartásukra elegendő pénz rendelkezésre nem áll), a közlekedési eszközök (villamos, autóbusz stb.) nem elégítik ki az igényeket ugyancsak abból az okból, mert elegendő sole közúti villamosvonalat, autóbuszt stb. megépíteni, illetőleg járatni sem elegendő pénz nincsen, de nem is volna gazdaságos. Ugyanez áll a többi közművekre is. Nem lehet minden uccát csatornázni, vízvezetékkel, gázzal, elektromos árammal ellátni, mert annak építési és fenntartási költségeit az egymilliónyi lakósség még jobb anyagi körülmények között sem tudná elviselni. (Folytatjuk.) Késik az űj óbudai zárt piac megnyitása A főkapitány félévi jelentésében külön felhívta a közigazgatási bizottság figyelmét több fővárosi piac ázsiai állapotára. Egyes piacokról tényleg megállapították, hogy azokon: oly mértékben elszaporodott az egér és a patkány, hogy nemcsak az árúkat lepik cl és falják fel, hanem még nappal is veszélyeztetik az árúsok és a vásárlók testi épségéi. Mindezeket az anomáliákat jó] ismeri a főváros vezetősége is és már tavaly elhatározta több piactér rendezését. Először vásárcsarnokok építésére gondoltak, később azonban a sokkal praktikusabb és olcsóbb zárt piacrendszer mellett 'döntöttek, amelynek lényegét a Fővárosi Hírlap már részletesen ismertetett. Ebben a rendszerben épült meg már az óbudai új piac, amelyet mintapiacnak szántak, s a megnyitás csak a nagy hidegek miatt késik. ÉPÍTŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, Vili. kerület, Baross ucca 15 Telefon : József 411-49 Aszialtgyár is anyagtelep: Budapest, IX., Gubacsi át 37 A Kiászt ina körút 111. szám alatt, mint ismeretes, megkezdték a második zárt piac építését is, amellyel a legjobban kifogásolt Krisztina-téri piac szűnik meg. A Krisztina körúton részben fedett csarnok, részben pedig üvegtetős uccákkal összekötött fülke- sorok lesznek vasbeton épületekben. Most készültek el a Ferdinánd-téri zártpiac tervei is. Ez a zárt piac nem a mostani piac helyén lesz, hanem hátrább, a Bulcsu ucca magasságában, a Lehel út felőli oldalon. A zárt piac főbejárata a Ferdinánd-térre néz, oldal- bejáratai pedig a Lehel ucca és a Bulcsu ucca felől lesznek. Ez is az óbudaihoz hasonló rendszerben épül, egységes fülkesorokkal, központi hűtőberendezéssel, higiénikusan, ízlésesen s lesz külön fedettcsarnok a vidéki árúsok számára is. A Ferdinánd-téri zárt piacon 400 árúfülke készül. Az óbudai piac 560.000 nengőbe került, ekkora költséggel létesül a Krisztina-körúti is, míg a Ferdinánd téri nagyobb piac építése az előzetes számítások szerint körülbelül 1,000.000 pengőbe kerül. Minthogy a z utóbbira fedezet nincs, előbb arról kell gondoskodni, azután hirdethetnek versenytárgyalást az építésre. Ez a munkálat is még a tavasszal a közgyűlés elé kerül és miután hasznot hajtó beruházásról van szó, nem lehetetlen, hogy rövid lejáratú kölcsön formájában teremtik elő a szükséges pénzt. A Garai-téri és a kőbányai piac, nemkülönben a Teleki-téri vásár rendezésére is hamarosan sor kerül. Ezek között legnehezebb feladat a' Garai téri piac megoldása lesz, mivel ezt ugyanazon a helyen kell felépíten, ahol a mostani van és igen problematikus, hogyan lehet az óriási építkezést a normális kereskedelmi élet megbolygatása nélkül elvégezni, mivel a környékbeliek és a kereskedők máris tiltakoznak még a piac ideiglenes kihelyezése ellen is. Telefon; J. 396-78 FARKAS LAJOS MÉRNÖK magas-, mély-beton és vasbeton építési vállalkozó Budaoesf VIS, Kolumbus u. 41 SÜSS és TÁRSA elektrotechnikai mérnöki Iroda és gyár BUDAPEST VI, HUNGÁRIA KÖRÚT183 Telefon : J. 396-57 Telefon : J. 396-57 FiEDLEÜ JANOS lllll Lenfonó-, cérnázó-, szövő-, pjg fehérítő- és impregnálógyár. H|ä Lenfonalak, lencérnák, nyers és §§§1 fehérített lenszövetek, ponyvák. LENIFARi Rt. KOMÁROM Központi iroda: Budapest V, Nádor ucca 14. szám Telefon: Lipdt 981-25 P9 vn/ici&ios" eie Je/rofeeßnika! és tudományos míisxcr laboratórium ttuáapesi, JX. kér. Mester-utca 22. VOGEL ALAJOS szobrász BUDAPEST, L, VÁROSMAJOR UCCA 3. ALAPÍTÁSI ÉV: 1895. TELEFON: Aut. 502-51. É pület, szobrász és műkőmunkák készítése D1ÓSY JÁNOS rézátukereskedő BUDAPEST, VII., Uákóczl-út 24. TELEFON : JÓZSEF 420-55 LIPNSK ES TAUSZ BUDAPEST épület- és keményfakereskedök Iroda: BUUAm»i Főraktár: VITT, Szeszgyár-u. 8. Tel: J. 310-23 és 394 24. Vli, Thököly ut 145 BUBIK LÁSZLÓ SÍsYrSo"»^ készít mindenféle vas- vagy fémárút tömegben vacy egyenként [_ BUDAPEST, X.. SZIGLIGETI UCCA 26. | BBaBWBBUHWBW— GAUGUSCH JANOS ÉPÜLETLAKATOS-MESTER BUDAPEST, X., ZSIVORA-UTCA 5.
