Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-06 / 10. szám
Budapest, 1929 március 6. Negyvenhét országból 6501 külföldi vendég járt tavaly a Qellért-szállóban __ ———• — Ötv en százaléknál nagyobb a bevételek emelkedése 320.000 pengő a bruttó felesleg Feltűnést keltett a költségvetést jóváhagyó belügyminiszteri leirat kritikájának az a része, amely a Gellért-gyógyfürdő és szálló gazdálkodására vonatkozott és úgy hangzott, hogy a főváros megfontolás tárgyává tehetné a szálló esetleges bérbeadásának gondolatát, mert a mostani üzleti eredmény nem kielégítő. A miniszternek ezt a kijelentését annál nagyobb meglepetéssel fogadták a városházán, mert más oldalról, ugyancsak magas helyről, az a felfogás hangzott cl, hogy a fővárosnak áldozatok árán is az idegenforgalmi propadanda zászlóvivőjének kell lenni, már pedig köztudomású, hogy a házikczelésben levő Gellért-szálló minden idegenforgalmi aktus központja, ami számottevő kiadással jár és a hatalmas hotel-üzemet épen e miatt nem is lehet kizárólag rideg üzleti elvek szerint vezetni. Az illetékes bizottságok a közeljövőben foglalkoznak a szálló múlt évi eredményével és ez alkalommal szóvá teszik a belügyminiszter jóindulatú figyelmeztetését is, hogy felvilágosítással szolgáljanak a kormánynak, miért nem szabad a magánkézbeadás gondolatával foglalkozni és miért kell a kevésbé kielégítő üzleti eredménnyel is megelégedni. A Fővárosi Ilirlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött a Gellert ügyei iránt és a következőket -tudta meg: — Rövidesen reflektálunk a belügyminiszter úr bírálatára és meggyőződésünk, hogy sikerülni fog a miniszter úr véleményét kedvezőbbre hangolnunk. Rá fogunk mutatni arra, hogy a Gellért-szállót eredetileg sem üzleti vállalkozásnak szánta a főváros, hanem a húsz milliós, gazdag Magyarország reprezentáló intézményének, a főváros mintaszerű gyógyfürdőjének és gyógyszállójának tervezték a régi Sáros-fürdő újjászületett utódát, bőségesen felszerelve mindazokkal a gyógytcnyezőkkel, amelyek a megalapozott hírnevű és nagy látogatottságé világfürdők atributumai: hatalmas méretű, fényesen berendezett reprezentációs helyiségekkel és a vagyonos közönség igényeinek megfelelő szobákkal, lakosztályokkal. Hogy a Gellért nem készült üzleti vállalkozásnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eléggé optimisztikus jövedelmezőségi számítás szerint a beruházás 5.37%-os kamatozásán felül l csupán 2396 békebeli korona valóságos jövedelem volt eredetileg is előirányozva, amit a közgyűlés 1913-ban úgy vett tudomásul 788. szám alatti határozatával, hogy számol azzal a lehetőséggel is, hogy a jövedelmezőség kedvezőtlenül is alakulhat. — A hullámfürdő megépítése és a szállodai szobáknak az épület udvari szárnyán történt emelet- ráépítéssel való szaporítása jó befektetésnek bizonyult. A hullámfürdő pótolta a fürdő bevételének azt a hiányát, amely a nyári meleg hónapokban a termálfürdőnél mindenkor jelentkezett és kiegyenlítette azt a kedvezőtlen üzletmenetet, amely valamennyi budapesti fürdőnél észrevehető volt, de ezenfelül a legnagyobb elismerést váltotta ki mind itthon, mind külföldön és nagymértékben hozzájárult az intézmény népszerűségének és hírnevének növeléséhez. A szállodabővítés a vendégforgalom és a bevétel örvendetes emelkedésében érezteti hatását. A 60 új szoba nélkül az évről-évre fokozódó látogatottságnak semmiképen sem tudtunk volna megfelelni és különösen a főszezonban érkező vendégeink jelentékeny részét el kellett volna utasítanunk, ami az elmaradt bevételeken kívül további hátrányokkal is járt volna. — A szállodában a múlt évben 12.039 vendég fordult meg, ebből külföldi volt 6501, 2347-el több, mint az előző évben, 1922 óta pedig közel hatszorosára emelkedett a forgalom. 1922-ben: 1464, 1923ban: 1936, 1924-ben: 2287, 1925-ben: 3515, 1926ban: 5972, 1927-ben: 7604, végül 1928-ban: 12.039 vendége volt a Szent Gellért-Hotelnek. — Igen nagy érdeklődésre számíthat az az érdekes kimutatás, amely a szálló idegenforgalmáról országok szerint számol be 1922-től a múlt év végéig. Azt látjuk, alig volt a földkerekségnek olyan pontja, ahonnan ne keresték volna fel a Gellért- Hotelt. A legexotikusabb országok és földrészek: Mexikó, Argentinia, Cuba, Chile, Uruguai, Japán, Kina, India, Perzsia, Egyiptom, Ausztrália, Peru, Venezuela, Bolivia vendégei épp úgy megfordultak benne, mint Amerika, Anglia, Németország, Franciaország, Finnország stb. fiai. Még Szovjetoroszországból is volt vendég, egyedül Csehország maradt tüntetőén távol, a Felvidéket leszámítva, a tulajdonképpeni Cseszkóból egyetlen egy sem érkezett Budapestre, legalább is a Gellért-szállóba. — A fürdő forgalma is kielégítő. Különösen az iszapkezelésnél mutatkozik örvendetes emelkedés, ez a fürdő egyik leghatékonyabb gyógytényezője. A hullámfürdő forgalma minden várakozást felülmúlt. A látogatók száma 1926-tól a múlt év végéig közel százezerrel szaporodott. — A múlt év mérlege még nem készült teljesen el, s ezidőszerint a főszámvevőnél van revízió alatt, de annyi előre látható, hogy a bevételek jelentékeny, 50—65%-os emelkedése bizonyos. A fürdőnél a bevétel 1928-ban 49.1%-al emelkedett 1927-ben 15.5%-kal, a szálló bevétele ez évben 65.5 százalékos emelkedést mutat, az előző évi 22.5%-os javulással szemben, míg az összes bevételeknél 50.6%-os az idei emelkedés, a tavalyi 14.6%-al szemben. Ezzel szemben a kiadások emelkedése alig nagyobbodott az új fürdők és az új szállótraktusok ellenére sem. A bruttó-felesleg a tavalyi 111%-al szemben 918%. Az eddigi számítások szerint az 1928. évi bevétel 2,059.353 pengőre rúg, a 2,038.609 pengős előirányzattal szemben. Az eredmény tehát kedvező és ösz- szegszerűen 319.539 pengő a felesleg. — Ezzel szemben nem szabad elfeledni, hogy a fürdő árai lényegesebben olcsóbbak voltak, mint a többi fürdőkben, sőt még az üzem létesítésekor előírt mértéket sem érték el s hogy számottevő megterhelést jelentenek világítási és egyéb kiadásokban a termek és egyéb helyiségek ünnepi stb. alkalmakra való ingyenes átengedése. A felsorolt adatok a legbeszédesebb bizonyítékai annak, hogy a fürdő kezelése és vezetése jó kezekben van a bérbeadásra szükség nincs és arról a magasabb szempontokra való tekintettel szó sem lehet. WALDMANN SÁNDOR IPEl egészségügyi-, víz-, gőz-, lég- szesz-szerelvények, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése VI, Jókai ucca 6. Tel: Aut. 102-70 Dús raktár fürdőszoba és mindenféle vízvezetéki felszerelésekben. Versenyképes árak és fizetési feltételek CS1MÁR KÁROLY ÉPÍTŐMESTER TERVEZŐ ES VÁLLALATI IRODÁJA Budapest, I., Böszörményiút 18 Aut.T5I0-86 Alapítva 1904 F ővárosi i is ZZ tv is előle és TELEFON: Automata 219-69. szám oszol*. ßoxszMarioszöinale a legjutányosabb áron szállítunk eredeti Wellner és Clarfeld £jjj,k fiaVÍ r@SZletr@ alpacca, valamint alpacca ezüst evőeszközeiket 90-es pecséttel Árjegyzéket di jmentesen küldünk ALPACCA ÁRUFORGALMI VÁLLALAT BUDAPEST, Bálvány u. 16Pontos címre kérjük ügyelniNémeti) Vilmos é p i t é a i vállalRoxó Budapest, Bajza ucca 4 ssc. Telefoojgdm: Automata 229—11 M RIEDER OTTÓ ÜÜÜ"»!* Alnpíttnfott: 1895. A. B. C. tagoknak hat havi hitel berendezési vállalat, m flsiakl Intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára Budapest IV, Irányi u. 20. Tel, s Aut. 837-07 APOR ÉS SZŰCS Fórnak ós műszaki anyagok vállalata Budapest V, Váci-út 10 Telefon: 277-18, 277-22 SOLTY LÁSZLÓ KERTÉPÍTŐ TELEFON: AUTOMATA 644—51. Kertészeti telepei : BUDAPEST, II., PASARÉTI-ÚT 129. S O LT SZENT1MRE PEST-MEGYE "55 Telefon : Automata S56 — 28. MAYER LAJOS tetőfedőmester, tetőzetek jókarbantartási vállalata VI. kér., Ferenc József-rakpart 18. n. MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos : Munkácsy Ernő épület- és műlakatosmester, taka- réklűzhely és kályhakészítő Budapest, Vií., Rózsa u. 39. Telefon: J. 312—30. LENDVAI FERENC SZOBADISZIlő, FESTŐ ÉS MÁZOLÓMESTER BUDAPEST, NEFELEJTS-U. 50 tk5! Kovaes oszkhr T£r' 464-57 __ 464-57 BADQQ0S-M ESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZITÓJEBUDAPEST, IX., GYEP UCCA 58. SZÁM. DUNÁNTÚLI MÉSZ-, TÉGLA ÉS KÖIPAR RT. Központ: BUDAPEST, V., GÉZA UCCA 5 Telefon : Automata 218—05, 218—06, Sürgönyeim ; Dunmésa. Szálüt: Meszel, mészkövet, bazaltkavicsot.Vállal mindennemű kőfaragó-munkát Sirecz Mihály cipész mester, vállalkozó BUDAPEST, VI Wesselényi u. 30 JEGYŰD GYULA IRODABÚTOR KÜLÖNLEGESSÉGI OYÁRA BUDAPEST, II., FŐ UCCA 68. és GYORSKOCSI UCCA 23. Telefon szám: Auto mat a 530—23.___________________ WWJörnerJ.és Társa Gépgyár Részvénytársaság Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár j Vasöntöde I Telefon L 905-74, 905-75 BUDAPEST, V., Váczi út 48 Alap. 1867. DAfMUBiA MŰSZAKI VÁLLALAT ITC., Csont ucca 3. Telefon : J. 340-82 J. 322-79 Sheet-, topeka-aszfalt, bitumac valamint makadamutaknak átitató eljárású ésfelületi kezelése. — Utak pormentssítése egyidejű konzerválássá], szabadalmazott olajos kátránybitumen kompozícióval Fűtés vtx ^ - Szentgyörgyi és Társa Telefon: József 8-97 Budapest VIII, Baross-u. 88 oki. gépészmérnök VOZÁRI PÁL Budapest Vili, Hunyadi u. 37. Tel.: j. 373-34 VÁLLAL: Villamosvilágitási, erőátviteli és gyengeáramú berendezéseket. Községek, gazdaságok és épületek erőátviteli és világítási berendezések tervezését és készítését. Dynamók és motorok javítását, tekercselését. Gép- és épületlakatos munkákat. HŰBE Egészségügyi b ** ps m 6 !. TELEF0N: T- UM1 ICL Büiap8st,VI,LisztFerenc?ér4 rendezések -Csövek-Műszaki cikkek-Fémgyártás DR. SZÉKELY HUGÓ OKL. MÉRNÖK VASBETON TERVEZŐ IRODÁJA BUDAPEST, VII. ALSÓEPDŐSOP U. 8 TELEFON: JÓZSEF 351—21.
