Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-27 / 9. szám
4 Budapest, 1929. február 27. tozik a földalatti közmüvek hivatalának megszervezése, illetve e közmüvek kataszterének elkészítése. — E pillanatban az a helyzet, hogy csak a közcsatornákról van térképünk. Eddig ez sem volt, nemrégiben készítettük el, míg a víz-, gáz- és kábelhálózatról nincs térkép, vagy csak az illető intézményeknek van. Ma minden úttestfelbontás vaktában történik, s alig tudni előre, milyen közműbe ütközik az ember. Érdeklődtünk a Központi Csatornaszivatyú- telep újjáépítési munkálatai és a budai főgyűjtőcsatorna előkészületei iránt is: — A központi csatomaszivattyú-telep elektrifi- kálási és egyéb rekonstrukciós munkálatai a befejezés előtt állanak. Külön szenzációja lesz az újjászülető telepnek a szennyvíz-kamarák berendezése, amelyekben az eddig kezdetleges emberi erő helyett kétszeri láncrostély szállítja fel az iszapot és a szennyvíz teljesen tisztán, átszűrve ömlik a Dunába. Probléma, hogy mit csináljunk a napi 30—40 tonnányi lánc-rostély iszappal. Ezt a sűrű, fekete masz- szát egyelőre feltöltésre használjuk fel, de egyébként kitűnő trágya ez. Most vizsgáltatta meg a csatornázási osztály kémiai úton az iszapot, amely ezt a feltevést fényesen igazolta. Miután a fővárosnak műtrágyagyára, ahol felhasználható lenne, — nincs, oly irányban tárgyalunk, nem lehetne-e mezőgazdasági célra, vagy talaj- javításra, vidékre ériékesíteni ezt a kitűnő trágyázó anyagot. — Néhány héttel ezelőtt több berlini műszaki főtisztviselő tekintette meg az építkezést és elragadtatással nyilatkozott a budapesi újjáépített csatorna.- szivattyú-telepről. — Eddig önök jöttek el hozzánk tanulmányútra — mondották Laitz műszaki főtanácsosnak, ezentúl mi jöhetünk el tanulni Budapestre. A központi esatornaszivattyú-telephez hasonló nagy berendezés épül Budán, lenn az Andor uccánál, a pesti oldalon pedig az angyalföldi főgyűjtő számára a Rákospatak torkolatánál. ■ — A budai főgyűjtőcsatolna a Dunaparton vonul majd végig. E főgyűjtőnek két átemelő állomása lesz. Egyik a Pálffy téren, a másik a. Döbrentei téren. Ezen átemelő állomások tervezése is most van munkában. B!33R;3!5£ESiaS!EBSEg23£SafiB£9B9BBS!9S23Eg lEaBaHBaBBBEHSaeaSBHSEGiBBSSaaiSHBaBBS BUDAPEST VAROS-ÉPÍTÉSÉ A KÖZMŰVEK SZEMPONTIÁBÓL Iría : ZBORAY JÁNOS szfőv. műszaki főtanácsos I. Budapest a néptelen város Nap-nap után halljuk, magunk is tapasztaljuk, s nem vehetünk újságot a kezünkbe anélkül, hogy a főváros rossz utal, lehetetlen közlekedési viszonyai, közvilágítása, általában az úgynevezett közművek ellen legnagyobbrészt egészen igazságos és helytálló kifogásokat ne hallanánk, vagy olvasnánk. A panaszokkal kapcsolatosan legnagyobbrészt mindjárt rá is mutatnak arra, hogy mit kellene csinálni, hogy a baj elháríttassék s rögtön kész az egyszerű megoldás: jobb utakat kell építeni, a fentar- tás.i munkát jobban kell megcsinálni, új villamos vonalakat kell építeni, az autóbuszok és villamos kocsik százait kell beszerezni és üzembe helyezni, emelni kell a taxi-autók számát, felállítani ezer és ezer új villamos és gázlámpát, kibővíteni a víz-, gázos elektromos műveket, új csatornákat építeni stb. Síi). Kétségtelen, hogy a bajoknak ily módon való eltüntetése a legbiztosabb és legegyszerűbb is, de csak szóval és papíron. Ennek az egyszerű és/ biztos megoldásnak ugyanis egyetlen egy, de leküzdhetetlen akadálya van és az, az erre szükséges óriási pénzösszegek hiánya. De állítom, hogy közműveinknek ily irányú tökéletesítése — még ha a szükséges pénzt elő is lehetne teremteni — fölösleges, sőt káros lenne, mert a fővárost anyagilag teljesen tönkretenné. Mielőtt e két állítás bizonyításába kezdenék, kénytelen vagyok azokat az adatokat felsorolni, amely adatok egyszerre megvilágítják azt, amire még sohasem láttam rámutatni s amire előadásomban a fősúlyt fektetem, hogy mi okozta azt, hogy közmüveink nem felelnek meg a kivánalmaknak s mi okozza azt tulajdonképpen, hogy közműveink ellen oly sok, s legnagyobb részt jogos panasz merül fel. Minden ily irányú panasz és hiányosság legfőbb okát a budapesti városépítés módjában látom. Mindenki ott és úgy épít, ahol és ahogyan csak akar. Meinl kávé Threesfars keverék, '/* kg ára ___ P 3‘20 Mágnáskeverék, kg ára P 2*90 I. keverék, V* kg ára ... ... ... ... p 2'70 Pedig építési szabályrendeletünk kiköti, hogy csak ott szabad építkezni, ahol csatorna, vízvezeték, világítás és útburkolat van. Ez az egyszerű kikötés igen bölcs volna, ha azt komolyan be is tartanák. A lakásínség azonban egyrészt s az építtetők ügyessége másrészt, de főleg az építési hatóságok igyekezete is, hogy minél több ház épüljön, módot talált arra, hogy ez a bölcs intézkedés egészen illu- zóriussá váljék. Ma már szabad bárhol 3—4 lakásos bérházakat építeni s a gyakorlat oly módon alakul ki, hogy akármiigen nagy bérházat lehet építeni, csaknem mindenütt a város területén. Pia ugyanis az építtető egy már csatornázással bíró ucca közelében házat akar emelni és kötelezi magát, hogy házi szennyvizeit a közeli közcsatornába átviszi, s a vízvezetéket saját céljaira szintén áthozza, úgy mi akadálya sincs annak, hogy az építési engedélyt megkapja. A világítás és útburkolat hiányát, ma már a gyakorlatban nem veszik figyelembe, hiszen az elektromos áramot — ha éppen akarják — olcsó pénzéh meg lehet kapni s az útburkolat hiánya miatt még egy lakás sem maradt üresen. így vált lehetségessé, hogy külterületeken, ahol közműveknek úgyszólván nyoma sem volt, ma már a város minden részén csoportosan merednek ki a pusztaságból a nagy, többemeletes bérházak. Magától értetődik, hogy ezeknek a különben egészen modernül felszerelt házaknak a lakossága, amely éppen a jobb módú osztályból kerül ki, vágj7 kiharcolja magának a hiányzó, vágj7 tökéletlen közműveket s ezzel a közösség terhére megokolatlan költségek viselését hárítja a fővárosra, vagy pedig beáll az elégedetlenkedők sorába s szaporítja azoknak úgyis eléggé nagy számát. Kisebb házaknak pedig se szeri se száma, amelyek olyan uccákban épültek, ahol az említett négy feltételnek egyike-másika ne hiányoznék, vagy éppen egyike sincs meg. Nézzük tehát meg egyszer Budapestet, nem az ő természetes szépségében, sein a mesterségesen elrontott városépítésében, hanem a számok világában. Budapest lakossága ma, kissé felkerekítve, egy millió lélek; területe 18.661 hektár, népsűrűsége tehát hektáronként 51 y2 lélek. Legsűrűbben lakott városrésze a Józsefváros, ahol a népsűrűség hektáronként 438, a belvárosé 337, az első kerületé 17.7. Igaz, hogy itt is belterületen a sűrűség felugrik 80-ra. Ha csak a Józsefváros népsűrűségét vesszük alapul, ami pedig éppen nem mondható rendkívüli sűrűségnek, amint azt később látni fogjuk, úgy Budapesten kereken 7% millió lakos számára van, hely. Ezekből az adatokból azt olvasom ki, hogy Budapest — területéhez képest — igen gyéren lakott, néptelen város. (Folytatjuk.) Kapható minden újságárusnál ? . IénzviilAg legújabb száma szenzációs tartalommal §|| % FARKAS LAJOS T"°" MÉRNÖK JJ9S-78 magas-, mély-beton és vasbeton építési vállalkozó Budapesi V55, Kolumbus u. 41 SÜSS és TÁRSA elektrotechnikai mérnöki iroda és gyár BUDAPEST VI, HUNGÁRIA KÖRÚT183 Telefon : J. 396-57 Telefon : J. 396-57 VOGEL ALAJOS szobrász BUDAPEST, I., VÁROSMAJOR UCCA 3. [ALAPÍTÁSI ÉV: 1895. TELEFON: Auf. 502-31. Épület, szobrász és tnűkómunkák készSléao JANCSURAK GUSZTÁV réz müves-m sátor Budapest, IX., Ferencrucca 39. _______ Telefon : József 3QÄ—47. GAU GUSCH JANOS ÉPÜLETLAKATOS-MESTER BUDAPEST, X., ZSIVORA-UTCA 5. &T* LUDVIG JÁNOS másoló - és iényezó -mester Budapest, IX., Angyal ucca 34. Telefon: J. 302-7Ö LÁSZLÓ CSAVARÍS BUBI** VASARÜgYÄR készít mindenféle vas- vagy fémárát tömegben va?y egyenként UDflPEST, X., SZIGLIGETI UCCA 26. ## PTRACISIOS" ele 1c troiecßnlleal és tudományos műszer 1 ab óra tórium Huclapcsí, IX. Icer. Mesier-ulca 22. Gépmunka, gépszerelés, alkatrészgyártás, edzés, kovácsolás, autógén hegesztés, autójavításHORVÁTH ÉS TÁRSA Autómechanfkai és Gépipari Vállalat Budapest, Vili, Práter u. 64. Tel. J. 311-13 D1ÓSY JÁNOS BUDAPEST, VII., Rókóczi-út 24. rézárukereskedő TELEFON : JÓZSEF 420-55 ISCHER ANTAL szobrász Budapest, VII., Cobor ucca 6. s LIPNER ÉS TAUSZ kemény fakereskedök Iroda: BUDAPEST Főraktár; VIII, Szeszgvár-u. 8. Tel: J. 310-23 és 394-24. VII, Thököly ut 145 Lizsinszky Rezső kárR|,os Budapest, I, Márvány ucca 46. és díszítő Telefonhívó Aut. 510-54 Kész ajtók és ablakok ■lapmázolva i Él ii iss 10 nagy mennyiségben, azonnal kaphatók. Készít azonkívül tömör hálószobákat és rendelésre rajz szerint, mindenféle szolidabb kivitelben Malomsoky József árugyár rt Gyártelep : VII., F R A N C I A - Ú T 11. SZÁM Telefon: T. 464—65, 464—66. Prospektus díjtalan Ala®é': CRISTOFOLI VINCE KŐPADLÓ, FAYANCE FALBURKOLAT Budapest, VII., Gizella-út 31. — Azelőtt Ilka u. 34. FIEDLER JÁNOS lenipari Rt. I Lenfonó-, cirnázó-, szövő-, KOMÁROM fehérítő- és impregnálógyár. , , ... , ,, . Központi iroda: Budapest Lenfonalak, leneernák, nyers es v Nádor ucca 14. szám fehérített lenszövelek, ponyvák. Telefon: Lipdt 981-25 Szava Sándor EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK GYÁRA Budapest, I., Budafokl-út 73. szám Telefon ; J6zsef_416^07__________,______ ÉPÍ TŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, Vili. kerület, Baross ucca 15 Telefon : József 411-49 Aszialfgyár és anynglelep : Budapesi, IX., Gubacsi úl 37 Ára 40 fillér
