Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-13 / 46. szám
Budapest, 1929 november 13. á főváros óriási vagyoni ereiét kell szolgálatába állítani annak, hogy a kiskereskedelem és kisipar megfelelő hitelhez jusson Kozma Jenő dr. nagy beszéde a költségvetési vitában Mire ezek a sorok megjelennek, már vége feléj ár a. főváros közgyűlésének nívós költségvetési vitája. Csak elismeréssel írhatunk erről a vitáról, amelynek külön színt és értéket adott a pártvezérek felvonulása, Az általános vitában felszólaltak: Kozma Jenő, Wolff Károly, Peyer Károly, Pakots József, Éber Antal, Becsey Antal, Baracs Marcel, Posta Sándor, Körmöczy Zoltán, Halasi-Fis eher Ödön, Zala Zsigmond, Sümegi Vilmos, Balkányi Kálmán, Hami Arnold, Vitéz Aladár, Magyar Miklós, Vörösvári Miklós, Rosenák Miksa, Auer Pál, Elek Hugó, Kiss Menyhért, Kollmann Dezső és Révész Mihály. Minden párt igyekezett arra, hogy magas színvonalú szónoklattal vonultassa fel vezérszónokát. Emlékezetes marad főként Kozma Jenő dr.-nak, az Egységes Községi Polgári Párt elnökének és vezérszónokának beszéde, amely a költségvetési vitát megnyitotta. Ezt a nagy beszédet szószerint való szövegében mutatjuk be olvasóinknak: A fürdőváros és az orvosok — Egy esztendeje mondottam itt a költségvetés általános vitája alkalmával beszédet. Ezt a beszédet ma átolvastam, egyedül és kizárólag azért, hogy megállapítsam, vájjon azok a kívánalmak, amelyeket én akkor előterjesztettem, ebben az esztendőben érvényesültek-e, igen, vagy nem? Hát sajnálattal kell megállapítanom, hogy a múlt esztendei programomban előterjesztettek közül semmi sem létesült. Nem létesült, nem azért, mintha az autonómia meg nem tett volna mindent, bogy létesüljön, de nem létesült azért, mert úgy látom, a rendszer, az a rendszer, amit javítani akartunk, nehézkes és ebben a keretben lüktető élet nem is képzelhető el. — A múlt esztendőben voltam bátor javasolni, hogy egy hatos üzemi vizsgáló bizottság küldessék ki, amely arra van hivatva, állapítsa meg, hogy az üzemek milyen tételekkel járulhatnak hozzá egységesen a költségvetéshez. A hatos bizottságot az autonómia kiküldötte, azonban a hatos bizottság munkáját befejezni nem tudta, annak rezüméjét nem ismerjük, ezt a rezümét ebbe a költségvetésbe beilleszteni nem tudjuk, elkéstünk vele, így tehát nem tudjuk ezen bizonyára érdemes munka alapján ezt a költségvetést, amely már akkor, amikor elénk kerül, amikor a hatos bizottság be sem fejezte munkáját, ki volt nyomtatva, ma itten korrigálni. Ez a rendszer a hibás tehát. Én nem az autonómiában keresem a hibát, hanem keresem abban a nehézkes bürokratizmusban, amely a nyáron elmegy szabadIDEJŰI OTTHON: i KERTES mindenkinek n leghőbb vágya. Ilyet biztosíthat magának fársashárainkban: a krisztinavárosi ,,Atiíla-i3dvar“-ban és a Horthy Mikiós-úti „Arpád- ud v»fä,-ban. — AdómsiV.es, 2—3—4 stobás, legszolidabb építkezésű, meglepő olosó, fixáru ÖRÖKLAKÁSOK Hall, loggia Jövedelmező üzlethelyiségek, kényelmes törlesztés Kívánatra képes prospektus. — fl ,,Centrum“ öröklakásai a legkapősabbak ! — Arvapénzek elbelyeaésére alkalmasnak nyilváníttattak! Biztos tőkebefektetés, 129/o tiszta jövede „CENTRUM” [ Házépítő- és Ingatlanvállalat m. sz., Horthy í Miklós-út 9. (9-12, 3 —5-ig. Telefon: J. 4Ú2-25) j ságra. Az autonómia megtette 'a magáét, elvégezte kötelességét, de érvényesíteni azokat a javításokat, amelyeket elgondolt, már nem tudta. Én tehát ezekkel a számadatokkal ma foglalkozni nem kívánok. Én a jövő problémáit nézem és azt, hogy milyen módon lehetne intézményesen alátámasztani a főváros adminisztrációját, a főváros gazdasági helyzetét, a főváros polgárainak gazdasági helyzetét és teljesítő kjépességét. (Halljuk! Halljuk!) Nem lehet elképzelni azt, hogy egyes egyének segítségével a nagy nyomoron, az állásta- lanságon segíthetnénk. Ez sziszifuszi munka lenne. Amikor 98—100-an pályáznak egy állásra, azt az egy állást csak egy ember kaphatja meg és 97—99 ember nincs ellátva. Nem csak Önök, de mi is tudjuk, hogy az intézményes segítésnek kell jönnie, amely intézményes segítés a főváros össz- polgárságának anyagi erejét és megélhetését támasztja alá. — Nézzük, mik azok a lehetőségek, amelyek alapján ebben a városban újra lüktető élet, újra munka kezdődhetik, az egyének újra jól megélhetnek. Minden ország, minden város, minden közűiét kiaknázza a lehetőségekhez képest az ő helyi előnyeit, így például Karlsbadnak a helyi előnye a gyógyforrás. Karlsbad ezt a gyógyforrást száz százalékig kiaknázta. Kérdem én, mit tettünk núi, hogy a mi Karlsb adunkat, vagyis a mi gyógyforrásainkat meg- felelőleg kiaknázzukf A főváros gyógyfürdőiben nagy kincsek birtokában van, amihez igen szerencsésen csatlakozik a főváros nagyvárosi jellege. , Nem lehet megengedni, hogy egyes egyének ezeket a kincseket képező melegvizű forrásokat elsorvasszák. Nem lehet azt megtenni, hogy egyáltalán ne legyen egy koncepció, egy karlsbadi koncepció. Nincsen egységes, orvosi elgondolás. Ha valaki elmegy Karls- badba, s megjelenik egy ottani orvos előtt, az megparancsolja neki, hogy ilyen kúrát használjon. Nálunk az orvosi társadalom teljesen távol áll a fürdőváros problémájától, nem írja elő betegeinek, hogy itt mit csinálhatnak. Nincsen szervezve tehát az orvosi rendelés. Hiába jön ide a külföldi. Itt lát orvosi cégtáblákat s lia bemegy az orvoshoz, egyiknek sem jut eszébe, Budapest valamelyik melegvizét ajánlani reuma, emésztési zavarok, vérkeringési zavarok ellen, hanem elküldik a betegeket külföldre, Pöstyénbe, Karlsbadba, Vichybe, holott itt van Magyarországon, Budapesten a legnagyszerűbb vizű Karlsbad, itt van az idegenforgalomnak ß legerősebb eszköz'e, itt van a lehetősége annak, hogy éppen olyan gazdagok legyünk, mlint Karlsbad, ellenben kiengedjük a 'kezünkből siklani, nem csinálunk fedett sétányokat a betegeknek, nem építünk hegyi utaltat és nem adunk lehetőséget az idegennek, hogy itt jól érezze magát. — Egy fürdőváros problémája ott kezdődik, hogy magánlakások is rendelkezésre álljanak. Elképzelik Önök, hogy ma Budapesten lenne olyan magánlakás, ahol idegen elhelyezhető lenne, úgy, mint Karlsbadban vagy Svájcban, ahol az emberek panziókból élnek? Nálunk ez el sem képzelhető, mert nincsen ránevelve a közönség, hogy ilyen módon foglalkozzék idegenek elhelyezésével. Hiába jönnek idegenek addig, amíg ez, intézményesen nincsen megalapozva, addig az idegeneket el sem tudják látni, hiszen az idegenforgalomnak első követelménye a befutó utaknak a rendezése. — Most megkezdték a befutó utak rendezését, azonban mennyi idő telt el anélkül, hogy ha gondoltunk is volna arra, hogy a {Bécsi út s a déli utak megfelelő állapotban tartassanak. Itt tehát egy óriási kereseti lehetőség van,, olyan lehetőség, amely az ipart, a kereskedelmet fellendíti. Nekünk csak mintát kell venni és ha ezt a mintát komolyan keresztülvisszük, és a minták alapján komoly rendelkezéseket látunk, akkor legyenek róla meggyőződve, hogy éppen olyan sok munkaalkalom, kereseti lehetőség fog itt is rendelkezésre állani, mint külföldön, ahová sok-sok milliót viszünk ki minden egyes évben. (Közbeszólások: A cseheknek!) Az a baj, hogy mindig csak szónokolunk és a komoly dolgokat nem fogjuk meg. A Tabán hivatott a fürdőváros problémáját megoldani — Én Budában, a természeti kincsektől megáldott Budában látom annak a fürdővárosnak kontúrjait. Ott van a hosszú évtizedek óta kezünkben lévő Tabán. Ebben a kérdésben sem történt semmi. Történtek próbálkozások, hitelkínálások, üzletkötések, azonban egységesen nem fogtuk meg soha. a Tabán kérdését. Szeretném látni végre a Tabán parcellázási, rendezési tervét, szeretném látni a közművek létesítésének programját, szeretném látni végre azt a komoly lépést, amely a Tabán felvirágoztatását van hivatva szolgálni. — A Tabán évek óta ß fővárosé. Az első lépés az, hogy gondoskodjunk az ottlakók kihelyezéséről és akkor már meg fog könnyebbülni a probléma, de ha az a helyzet, hogy az ottlakókat protezsálásra benn hagyják a lakásokban, akkor ne beszéljünk a Tabán kitelepítéséről, ne beszeljünk arról, hogy a Tabánból fürdővárost csináljunk. A további problémát a polgármester úr érintette,, mégpedig a kiállítások kérdését. Méltóztatik tudni, hogy évtizedek óta {gondoskodtunk már kiállítási területekről. Ennek dacára az árumintavásár mint nagy propagandaeszköz odaszorul az iparesar- nokba, ahol hely nincs, egymással veszekszenek az érdekeltek, a felek kiszorulnak és botrányos állapot származik. Ehelyett a mi kiállítási területünkre mások kacsintgatnak és mások szeretnék ezt a területet megszerezni. Méltóztassék rtehát a kiállítási területről gondoskodni és a kiállítási területen előkészíteni- a kiállítás lehetőségét. — A főváros a lakossága terheinek könnyítése érdekében akkor jár el helyesen, amikor bizonyos vonatkozásokban az élelmezés kérdését is a kezébe veszi. Utalok itt arra a két erőteljes lépésre, amelyet már megkezdtünk, mégpedig az egyik a nagy vásár kiépítése, a másik pedig ja tétényi sertésvásár megvásárlása. Ez utóbbi lett volna hivatva arra, hogy a főváros szegény néposztályának szükségleteit lehetőleg olcsón kielégítse, azonban nagy sajnálattal azt kell megállapítani, hogy ez az igen jól elgondolt és nagyon meg- j gondolt vásár egyelőre nem hozta meg azoknak a reményeknek a teljesülését, amelyeket hozzáfűztünk. (Zaj.) Méltóztatik tudni, úgy képzeltük el és ;az volt a mi.célunk, és azért vettük meg a tétényi hizlaló szerelését, hogy a hízlalási hitel Tétényen keresztül kerüljön a gazdáikhoz, ilyenmódon kontem- pláljuk a sertéskivitelt Budapestre, kontempláljuk a zsír- és szalonnakivitelt Budapestre és ilyenmódon a ki nem vitt húsanyagokban és belsőrészekben itt egy olcsó népélelmezést teremtsünk. Nagy sajnálatROZSNYA9 GYÖRGY ENÖK.L ELEMÉR oki. mérnök oki. mérnök, építőmester építési vállalkozók BUDAPEST, Ylll, BAKOSS-U. 10. III. EM. TEL. J. 355-97
