Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-23 / 43. szám
Budapest, 1929 október 23. 7 B^«535S3.!«a Fejleszteni kell az autóbuszüzemet, meri minél sűrűbbek a Járatok, annál rentábilfsebbek a vonalak---------- ima—-V*— ■■! ---------Sch euer Róbert nyilatkozata az autóbuszforgalom jövőjéről és annak rentábilitásáról A jövő évi költségvetés vitájában meglehetősen é'es iámadás hangzott el a fővárosi autóbuszüzem ellen, amely a kezdet nehézségeivel küzködve, most jut végre abba a helyzetbe, hogy normális és rentábilis üzletmenetet biztosítson a maga számára és ezzel megvethesse fejlődésének az alapjait. Főként az a vád hangzott el, hogy a fővárosi autóbuszüzem fölösleges konkurrenciát csinál a BSzKRt-nak, pedig a legtöbb vonala nem rentábilis, sőt egyes vonalak elhanyagoltsága miatt ez az üzem állandóan ráfizetéssel dolgozik. Beszéltünk ebben az ügyben a fővárosi közlekedésügy egyik legkitűnőbb szakértőjével, Scheuer Róbert törvényhatósági bizottsági taggal, aki tagja az autóbuszüzem működésére felügyelő bizottságnak is. Scheuer üéfoer! a következőket mondotta a Fővárosi Iiirlap munkatársának: — Aki foglalkozott autóbuszkérdésekkel és jói- hiszemű kritikát akar gyakorolni, az kénytelen megállapítani, hogy az autóbuszüzem fejlődésének egészen sajátos feltételei vannak. Egy autóbuszüzem csak lassan és fokozatosan tud fejlődni. Sehol a világon nem állítottak még föl autóbuszvonalat, hogy az rögtön kitűnő rentabilitást hozott volna. Különösen áll ez a tétel a budapesti gyakorlatra, ahol egészen különleges tapasztalataink vannak. Megállapítottuk például, hogy a most rendkívül látogatott, kétségkívül rentábilis 5-ös vonal egy teljes éven keresztül elhanyagolt volt. üzem csak fokozatosan válik rentábilissá. Ez az ok pedig az, hogy a villamos birtokában vannak az ösz- szes jól jövedelmező útvonalak. A BSzKRt kisajátította magának mindazokat az uccákat, amelyek forgalmasak. Amikor a 12-es járatot például főként azért állítottuk be, hogy tehermentesítsük a Rákóczi úti villamosokat, akkor igazán^ ellentmondás arról beszélni, hogy az autóbuszreláció rentabilitása körül zavarok vannak. Én a magam részéről továbbra is a leghatározottabban amellett vagyok, hogy az autóbuszüzemet fejleszteni kell. Fejleszteni kell ezt az üzemet főként szociális okokból. Nem mindegy, hogy Csepelre a Budapesten lakó munkás egy negyedóra alatt, vagy egy teljes óra alatt jut-e el. De nem szabad figyelmen kivid hagyni azt a körülményt sem, hogy nekünk kötelességünk a fővárosi közlekedés fejlesztése. Nem kétséges, hogy az autóbuszé a jövő, tehát mi a főváros jól felfogott érdekében cselekszünk akkor, amikor az autóbusz- üzem fejlesztéséhez előteremtjük a szükséges eszközöket. Természetesen nem mellőzhetem hangsúlyozni, hogy a fővárosi közlekedési vállalatokat egységes vezetés alá kell helyezni. Ezalatt nem azt értem, hogy meg kell szüntetni az autóbuszüzem önállóságát, hanem csak a.zt, hogy az üzletviteli politikát egységesen kell megállapítani és így meg kell szüntetni ezt a,z áldatlan konkur- rencia-harcot. C EJ* Jk S n mérnök, műszaki ^ IS % Sy? I CÜÜ és vállalati irodája Budapest, Vili., József körút 69. Telelonszám: József 373-67 Tervez, berendez, átalakít: központi gőz-, melegvíz- és légfűtéseket, vízvezetékeket, egészségügyi berendezéseket, önálló központi szivattyú és elektromos világítási telepeket KÉRttQKl JZftttÜILET A „GAMMA" FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYARA R. T. ELADÁSI OSZTÁLYA Budapest, IV., Muzeum^-lcöríH 41. TELEFON: AUT. 880-96. □ TELEFON: AUT. 860-96. UOHUMÁNN JÁNOS ELEKTROTECHNIKAI ÉS MECHANIKAI GYÁR BUDAPEST, VII., SAJÓ-U. 5 a. Gyárt: precíziós fogaskerekeket, fogasrudakat, esztergamunkát és tömegcikket. Alapíttatott 1904. PERKEO habzó anyagú tüzoltckészülék PERKEO tűzolfiókésziiiékek gyára Rosenthal József Budapest, V, Tükör-u. 4 Tökéletes tűzoltókészüiék mindenféle tűz esetében a Amikor az 5-ös vonalat beállítottuk és figyelni kezdtük forgalmát, olyan elszomorító adatokat kaptunk, hogy már az első félévben a beszüntetés szükségességéről kezdtünk beszélni. Mihelyt megsürüsítettük a járatokat és az érdekelt környék lakossága tudomást szerzett arról, hog.y a jövőben nem kell bizonytalan ideig várakoznia, amíg az 5-ös vonalat igénybeveheti, egyszerre megsűrűsödött e járat forgalma is, sőt napról-napra rentábilisabbá vált ez a reláció. Ugyanez a helyzet a 14-es vonalnál, amely hat hónap elteltével most kezd végre fejlődésnek indulni. Eleinte nagyon rossz volt a csepeli vonal is, szinte hetenkint hosszabbítottuk meg az életét, — folyton meg akartuk szüntetni.®Ma látogatottságra és jövedelmezőségre nézve a. második helyen áll. — Az autóbuszforgalom fejlődésének ezt a fokozatosságát én azzal magyarázom, hogy a közönség már hozzászokott a villamoson való utazáshoz. A nagy tömeg számára újságot jelent az autóbusz, amit egyelőre nem vesz igénybe. Az autóbusz drágább is, mint a villamos, de ez Amerikában is így van. Az arány mindenütt 7:10. Előbb hozzá kell szokni a közönségnek ahhoz a gondolathoz, hogy az idő pénz és így az az arány, ami a villamos és az autóbusz viteldíjai között mutatkozik, bőségesen megtérül a megtakarított idővel. De egy másik oka is van annak, hogy az autóbuszMIHÍUS JAKAB kárpitokból. Budapest, VS8, Rákóczi út 8. (a Bazár-udvarban) ________________TELEFON: JÓZSEF 4B-17 GAN Z-DANUBIUS BUDAPEST----------------------------------------------------------------- I Sza badalmazott „Jm“ né!köííeSSOr DIESEL-MOTOR j a legtökéletesebb erőgép. ! Elvégre minden üzem a főváros közönségének a tulajdona, tehát egyik üzem sem hadakozhat a másik eŰen konkurrenciából fakadó indokokból. — Ami a további 100 új autóbuszkocsi megrendelését illeti, nekünk arra kell törekednünk, hogy a kereskedelmi minisztert álláspontjának megváltoztatására bírjuk. A miniszter ugyanis azzal a feltétellel engedélyezi további 100 új autóbuszkocsi megrendelését, hogy előzőleg igazoljuk azoknak a vonalaknak a rentabilitását, amelyeket majdan beállítani szándékozunk. Ez lehetetlenség. Elmondottam, hogy az autóbuszközlekedés természetéből folyik a fejlődés lassúsága. Előre tehát egyetlen vonalról sem tudjuk megállapítani hogy rentábilis lesz-e. Én hiszem, hogy a kereskedelmi miniszter ezek előtt az érvek előtt meg fog hajolni. Még csak annyit akarok mondani, hogy a közlekedési problémák intézését abszolút szakemberek kezébe kell tenni. Szakember alatt nem mérnököt, nem jogászt és nem hivatalnokot értek. A külföldön a közlekedésügy külön tudomány, amelynek hivatásos szakértői vannak. Ilyen szakemberekre gondolok. Scheuer Róbertnek ezek az érdekes új szempontjai, amelyekkel megvilágította az autóbuszüzem fejlődésének a kereteit, remélhetően meggyőző hatást fognak gyakorolni mindazokra, akik döntésre hivatottak.
