Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-23 / 43. szám

^ 1/ / Tizennyolcadik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1929 október 23 43. szám • i íii -liü-ui í-1 aimmiiiimmmmiiiiijga D n-(iu?tiii-iiif-im-D)i-iifi-nfi-r ELŐFIZETÉSI ÁHAK: Égés» évre ..................................24 pengő Fél évre ........................................12 pengő Áll andóan: gazdasági értesítő VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DAC SÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 Farkasszemet néz hetek óta a főváros egész politikai frontja azzal a törvényjavaslat-tervezettel, amelynek hivatása új időket varázsolni a budapesti városházára. Farkas­szemet néztek vele és hosszú ideig nem is tudták, hogy mi rejlik benne, most meg, hogy megmutatták neki a javaslat belsejét, már megint más van benne, mint amilyennek előbb látták. Kissé groteszkül hangzik ez így, de mégis ez az igazság, amit leg­könnyebben és legvilágosabban úgy lehetne kife­jezni, hogy a Scitovszky-iclo javaslat ellen szövet­ségre lépett pártok az ismeretien ellen harcoltak eddig és történetesen az ellen küzdenek még ma is. Amíg ugyanis ők harci lármájuktól egymás hangját sem hallják, a belügyminiszter régi ígéretéhez híven meghallgatott minden bölcs tanácsot, minden objektív ellenvetést és olyanná kívánja formálni törvénytervezetét, hogy azt minden Budapest pol­gárságáért és jövőjéért aggódó lélek nyugodtan elfo­gadhatja. Lehet, hogy lesznek, akiknek ez sem lesz elegendő, de azok nem az autonómiát védik, nem a polgárságot akarják megmenteni, hanem kicsinyes pártérdekeik Zsoltijában a polgárság vesztére törnek. Ezeknek a sorolniuk a megjelenését alig néhány óra választja el attól — a szerintünk is — törté­nelmi nevezetességű közgyűléstől, amelynek csak az lehet a céija, hogy hitet tegyen az autonómia mel­lett és méltóság gat fejezze ki azt a követelést, hogy a főváros adminisztrációját meg kell javítani. Eióre leszögezzük, hogy ha a demonstráció kizárólag az autonomikus jogok megvédése és a városházi admi­nisztráció megjavítása érdekében minden személyes­kedéstől és pártpolitikai szenvedélytől mentesen fog megnyilvánulni, akkor az ülésnek méltóságteljes lesz a lefolyása és egyhangú határozatot tud majd hozni. Ellenkező esetben"/ Mos, mi ezt a gondolatot nem is akarjuk ördögként a falra festeni. Ha ugyanis másként lesz, azért mások felelnek. Eddig csupa elhibázott lépés, megokolatlan bi­zalmatlanságból, a tények nemismeréséből és elfer­dítéséből keletkezett baklövés történt. Kezdődött a nagy és nyilván mesterségesen megrendezett hajsza egy fölösleges, csak a hangulatot elmérgesítő sür­gető hadjárattal. Valósággal hetek alatt kívántak nem is megalkotni, de életbeléptetni egy óriási je­lentőségű, nagy megfontolást követeié reformot, amelyet 1873 óta mindig terveztek, de soha meg­valósítani nem tudtak. Akkor aztán a legtipikusabb szélmalomharc fejlődött ki ebből a csatározásból, megostromolták tudniillik az ismeretlen tervezetet, amelynek a pártokkal való megismertetését és letár- gyalását kereken megígérte a miniszter. Ennek a szélmalomharcnak a csúcspontja a legutóbbi zajos közgyűlés volt, amelyen az Egységes Községi Polgári Párt kivételével az egész közgyűlés megostromolta az Ismeretlent és megrohamozta a nyitott kapukat. Azzal a tervezettel, amelyet később, az ominózus közgyűlés után megismertek a pártok, az Egységes Községi Polgári Párt sem volt megelégedve, de a küzdelem komolytalanná tételében nem kívánt részt- venni, hanem teljes erejével és — most már elmond­hatjuk — százszázalékos sikerrel a hibák reparálása érdekében dolgozott. Hasonlóan elhibázott és mél­tatlan lépés volt az, amellyel a mesterségesen fűtött hangulatban egyesek a főpolgármester ellen fordul­tak és az akkor még nem ismert, de autonómia-elle­nesnek kikiáltott javaslat szerzőségével vádolták. Lehetett a belügyminiszter javaslata hibás, de auto­nómia-ellenes tendenciák nem vezethették és így egy pillanatig sem lehetett dehonesztáló Ripka Ferencre nézve sem, ha annak értelmi szerzőségével vádolták. Csak a harcmodorra jellemző tehát, hogy a küzdelmet fűtő emez értesülésük is hamis volt, mert a hét folyamán maga a belügyminiszter jelen­tette ki, hogy nem felel meg a valóságnak, mintha „a javaslat eredeti elgondolásai Ripka Ferenc fő­polgármester úrtól származnának”, A szerdai rendkívüli közgyűlésnek azonban már higgadtan, komolyan, méltóságteljesen, a dolgok teljes ismeretével kell a nagy kérdést kezelnie és tárgyalnia. Tudnia kell a közgyűlésnek, hogy a bel­ügyminiszter, — amint az előrelátható volt és amint azt előre jelezte — az eredeti javaslaton lényeges módosításokat eszközölt. Ezek a módosítások olya­nok, hogy meg kell nyugtatniok minden aggodalmat. Megvan tehát a mód- am is, hogy az autonómia védelmében az egész közgyűlés egyhangú határoza­Vass József népjóléti miniszter évek óta karcot hirdet a tüdővész ellen. Ebben a küzdelemben min­denekelőtt a tüdővész legkíméletlenebb szövetsé­gese: a por és a füst legyőzésére kell törekednie. Naponta 410 tonna mérgezett füstöt nyel Budapest lakossága és így érthető érdeklődés nyilvánul meg annak az ofienzivának az eredménye iránt, amelyet a népjóléti miniszter e szörnyű ellenség ellen megin­dított. A népjóléti minisztériumban egyébként is szinte állandó tanácskozások folynak mindazokról a kérdésekről, amelyek a főváros közegészségügyi vi­szonyainak megjavításával kapcsolatosak. Tárgyal­nak a reumakórház megépítésének előkészítéséről is. Ezek a tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy rövidesen meg lehet kezdeni a közvetlen meg­beszéléseket a népjóléti minisztérium és a főváros illetékes tényezői között a felmerült tervek gyakor­lati végrehajtásáról. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezekről a kér­désekről hosszabb beszélgetést folytatott Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkárral. Dréhr államtitkár az elmúlt héten betegen feküdt a lakásán és tegnap­előtt jelent meg először újra hivatalában. A Fővárosi Hírlap munkatársa meglátogatta Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkárt és érdeklődött nála a fővá­rost érintő közegészségügyi problémák megoldásáról. Mindenekelőtt a fiisttelenítési akció részletei iránt érdeklődtünk. Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár a következőket mondotta a Fővárosi Hirlap munka­társának: — Régi keletű terv Budapest füsttelenítése, visszanyúlik a háborúelőtti időkre. A főváros illeté­kes ügyosztálya — úgy tudom — újabban ismét megkövetelte az iparvállalatoktól, hogy füstmentes tüzelőberendezéseket szerezzenek be és ennek a cél­nak megfelelően a régi kazánokat alakítsák át. Az érdekelt iparvállalatok sorra kérvényekkel ostromol­ták meg a fővárost és részben felmentést, részben haladékot kértek. Ilyen körülmények között a füst-, korom- és porellenes harc csak úgy járhat eredménnyel, ha erélyesebb esz­közöket veszünk igénybe. Felmerült az a gondolat, hogy törvényhozási intéz­kedést kellene hozni,' erre azonban előreláthatóan nem kerül sor, mert rendeleti úton is sikereket ér­hetünk el. A népjóléti miniszter úr megbízta Johann Béla egyetemi tanárt, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatóját, hogy tanulmányozza ezt a kér­dést és tegyen véleményes jelentést. Johann pro­fesszor a népjóléti minisztérium műszaki ügyosz­tályával karöltve érintkezésbe lép a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályaival és konkrét javas­latot terjeszt be a budapesti levegő füsttelenítésé- nek biztosítása kérdésében. Véleményem szerint nem kell törvényt hoznunk, hanem a fővárost fog­juk felszólítani arra, hogy szabályrendelet formájában igyekezzék ezt a problémát megoldani. A füsttclenítsi akciónak két eszköze lehet. Az egyik tot hozzon. Es ez az, amit Budapest polgársága el is vár a közgyűléstől. Magától a közgyűléstől függ, hogy további bot­rányokat akar-e, vagy pedig történelmi jelentőségű megnyilatkozással kívánja-e Budapest érdekeit szol­gálni? Bízva bízunk az utóbbi eset bekövetkezésé­ben, amire megnyugtató előjelként az a plattform szolgál, amelyben a Ripka főpolgármesternél tartott hétfő esti pártközi értekezleten a vezérek megálla­podtak. új rendszerű és kormozó füst nélkül működő kazá­nok ' alkalmazása, a másik pedig a füstemésztőkészü­lékek felszerelése minden kéményre. Ezek olyan kérdések, amelyeket Budapest székesfőváros sza­bályrendeleti úton intézhet el. Ez a szabályrendelet elrendelheti ezeknek az újrendszerű kazánoknak^ ki­zárólagos használatát, továbbá a füstemésztőkészü­lékeknek minden egyes kéményre való felszerelését. Ugyancsak a szablyrendeletben történhetik majd intézkedés a gyárakra és a dunai hajóközlekedésre vonatkozóan. — A népjóléti minisztérium a maga hatásköré­ben a kitűzött cél elérése érdekében máris konkrét intézkedéseket tett. így például a szombathelyi kór­háznál, amelyet két héttel ezelőtt ^ nyitottunk meg, miniszterem már ilyen új rendszerű kazánok alkal­mazását rendelte el. Érdeklődtünk aziránt is, hogy a reumakórház létesítése ügyében történt-e már közeledő lépés a megoldás felé. A következő választ kaptuk. _ A népjóléti miniszter úr már több ízben, így a legutóbbi hidrológiai orvoskongresszuson, ta­valy decemberben pedig a Budapest Fürdőváros Egyesület közgyűlésén megsürgette a* reumakorhaz létesítését. A miniszter úr részletesen megindokolta a reumakórház megépítésének szüksegesseget es jelentőségét: reumakórház létesítéséhez megfelelő gyógy­forrásra van szükség, enélkül ilyen kór­ház létesítése el sem képzelhető. Folytak is tárgyalások egy ilyen szempontból meg­felelő fürdőnek a megvásárlásáról, ezek a tárgyalá­sok azonban félbeszakadtak. Egyelőre ez a helyzet és én úgy látom, hogy ennek a problémának a meg­oldása elhúzódik. Annyi azonban bizonyos, hogy a reumakórház megépítésének az ügye napirenden van, de még nem jutott tovább az előkészítés stádiu­mánál. Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár ezután érdekes akció megindítását jelentette be. Elmon­dotta ugyanis, hogy a népjóléti minisztérium patkányírtó hetet akar rendezni Buda­pesten. Dréhr államtitkár ezeket mondotta: — Budapesten az utóbbi időben megdöbbentő mértékben elszaporodtak a patkányok. Nemcsak a magánházakban, hanem állami épületekben és kór­házakban is. A patkányok e rohamos terjedésének különböző veszedelmeiről nem kell bővebben beszél­nem, csupán azokra a veszedelmekre hívom fel a figyelmet, amelyekkel a patkányok terjedése a fer­tőzés terén jár. A patkányok a legbiztosabb terjesztői a fertőzésnek és így a közegészségügyi érdekek megkövetelik, hogy sürgősen cselekedjünk. Nagy patkányirtás lesz már a legközelebbi hetek­ben a főváros egész területén. A népjóléti miniszté­rium illetékes ügyosztálya már tanulmányozza is a PATKÁNYIRTÓ-HÉT A FŐVÁROSBAN fCüzdelem a tüdővész ellen — Füstmentes dudapest — A reumakórház előkészületei D3ÉHR IMRE DR. NÉPJÓLÉTI ÁLLAMTITKÁR NYILATKOZATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom