Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-03 / 27. szám
6 ú/wwas/jíúzzkf* Budapest, 1929 július 3. AZ ALTRUIZMUS GRÓFJA Mindent a kormánytól, de mindig a kormány eBBen Hadik János gróf hatalmas alakja szfinszként meredez a magyar közéletbe. Gazdavezér és iparos- főnök, egy csomó Tanácsnak és Testületnek az elnöke és alig akad gazdaságpolitikai kérdés, amelyben ne hallassa a maga súlyos szavát. Sűrű megnyilatkozásai a tekintély öntudatát sugározzák, mintha valamiképpen azzal adna nyomatékot a véleményéinek, hogy én, a nagy Hadik állítom és vélem ezt, vagy azt. Valamikor a híres őse: vitéz Hadik tábornok üthetett így a kardjára, amikor parancsának foganatot akart szerezni. A mai. Hadik a gazdasági élet efféle lovastábornoka. Mindig huszárattakot nyargal, keményen csapkodva buzogányával az ellenfél felé. Az ellenfél pedig újabb időben rendszerint a kormány. Ugyanaz a kormány, amely állami eszközöket bocsát a Hadik által sürgetett és vezetett közcélok rendelkezésére. És ugyanaz a kormány, amely bizalmával éppen őt állította egy csomó fontos pozíció élére. Az IOKSz, ez a szintén altruista központi hitelszövetkezeti alakulat, működését az állam pénze nélkül már rég beszüntette volna. Természetes tehát, hogy Hadik János gróf a felsőházban ostorozza, a kormányt, amiért nem áldoz nagyobb közpénzzel az iparosszövetkezetek, értsd az IOKSz céljaira. A FAKSz megalakulásakor ugyancsak Hadik grófot állította a kormány bizalma ez intézmény élére. És Hadik gróf, amikor a falusi lakásépítési akció nem egészen az ő gusztusa szerint bonyolítta- tott le, sértődve otthagyta ezt az igazán altruista kezdeményezést és a tőle megszokott hevességgel ebben a dologban is a kormány támadására vonult fel. Ami persze nem akadályozta meg abban, hogy elfoglalja annak a Kisbirtokosok Országos Szövetségének az elnöki székét, amely a háborús összeomlás óta alig tengette életét és csak megint a kormány segítségével, többmilliós állami tőkehozzájárulással vált képessé az aktivitásra és ezzel Hadik Jánosnak mezőgazdasági hitelpolitikai akcióira megfelelő pénzügyi alapot teremteni. A kormánynak ez az ádáz kritikusa azonban elvállalta a hatósági jellegű, tehát a kormány. közreműködésével dolgozó Kivándorlási Tanács elnökségét is, hogy egyéb közfunkcióiról ne is szóljunk. Amit azonban most művelt a nemes gróf a közéleti függetlenség és a kritikai szabadság megóvásában felsőházi szereplésével, az egyenesen országos rekordot teremtett a magyar politikai arénában. Nem ugyan azzal, hogy a kormányról gazdaságpolitikai kritikájának kíméletlenségével leszedte a szentelt vizet, ámbár tudunk olyan régivágású magyar politikust, aki nem dolgoznék együtt egy olyan' kormánynyal, amelyről ily rossz véleménnyel van. De egyenesen lélekzetfojtó artistamutatványra vállalkozott, gróf Hadik a felsőházban akkor, amikor éppen azon a ponton ostorozta a kormányt, amelyen ez a legnagyobb gyengeséget tanúsította Hadik gróffal szemben. Ha van sebezhető pontja a kormány hitelakcióinak, úgy az bizonyára egybeesik az úgynevezett altruista intézetek dédelgetésével. Meg sem állapítható, hogy például az IOKSz nevezetű iparosmentő hitelszövetkezeti központ tevékenysége eddig mennyi pénzébe került a névtelen magyar adófizetőnek. Sőt vannak nagyszámban egészen józan belátású politikusok és közgazdasági emberek, akik még ma is képtelenek belátni, hogy miért kelljen éppen a magyar államnak közpénzeket felhasználni egy zátonyra került kibocsátó intézet megmentéséref Mhlngton sziuattyűsép r.-t. Budapest, V., Váezi-űi 4. w Telefonszám: ty&a j Sürgöny- ' cim: 222~m JliilL Duplex. SZÁLLÍT: Gőz-, centrifugái-, turbina-, erőmű- és vácuumszivattyúkat, minden célra és iei- jesítményre. — Benzinmotorokat. — Hűtőtornyokat. — Kondenzációs berendezéseket. — Auiómosógépeket. JFelce/e Ödön mérnöR Vízmüvek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszes zberendezések tervezése és HvttéU Budapest II, Ztigmond u. 1. Tel. automata514-80 De Hadik gróf ezfi. a sok áldozatot a kudarcos altruizmus oltárán még >!mindig kevesli, sőt feláll a felsőházban és ostorozza;! a kormányt, amiért a mező- gazdasági hitel problémáját egyéb úton szándékozik dűlőre vinni, mint kizárólag altruista intézetek révén. Ő újabb és további állami pénzeket reklamál a maga altruista intézeteinek. Nem elégszik meg azzal, hogy ez intézetek súlyát, anyagi erejét, teljesítőképességét és egész jelentőségét messzire meghaladó kontingenst verekedett ki a záloglevél-emisszióból ugyanettől a kormánytól. A gróf úrnál a magyar bankok egyáltalán nem számítanak. Csak az ő altruizmusa méltó és képes arra, hogy a mezőgazdaságnak és a kisembereknek becsületes hitelt közvetítsen! Egy huszárvágással le akarja teríteni ugyanazt a kormányt, amelyiktől a vezetése alatt álló altnüsta intézeteknek újabb és újabb milliókat követel. A két szerep egyesítése egy kézben, a kritikusnak és az igénylőnek fuzionáltatása a saját magas személyiségében, a magyar közéletnek egyik legsajátszerűbb látványossága, amely az altruizmus grófjának bizonyára sok újabb rajongót és bámulót fog szerezni. De a politikai életben a „két legyet egy csapásra“ csak ritkán szökött sikerülni. Az altruista igénybejelentés nem az a tőr, amellyel egy nem ijedős, bár jószándékú kormánynak meg lehetne adni a kegyelemdöfést. • Mert messziről meglátszik, hogy a tőr papirmaséból készült. Beszámol a Beszkárt A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész- vénytársaság június 28-án tartotta hatodik évi rendes közgyűlését Sipőcz Jenő dr. polgármester elnöklésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak áz 1928. évi jelentését és a tiszta nyereség felosztáséra vonatkozó javaslatot. Emberbaráti, közművelődési és müpártolási célokra összesen 25.000 pengőt adományoztak és pedig: a Magyar Néprajzi Társaságnak 4000 pengőt, az Anya- és Csecsemővédő Egyesületiig 2400 pengőt, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek 2400 pengőt, a Magyar Egyetemi piss Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének 1200 pengőt, a Hírlapírók Nyugdíjintézetének 2400 pengőt, a Székesfővárosi Tisztviselők és Árvaházak balatonmelléki üdülőtelepének 2400 pengőt, a Képzőművészeti Társulatnak 1000 pengőt, az Országos Cserkész Szövetségnek 1000 pengőt, a „Pro Juventute“ céljaira 1200 pengőt, a Nyelvtudományi Társaságnak 1200 pengőt, az Iparművészeti Társulatnak 800 pengőt, a BSzKRT Közművelődési és Sportegyesületének 1200 pengőt, müpártolási célokra 3800 pengőt. Az igazgatóság tagjaiul további három év tartamára megválasztattak: dr. Bacsinszky Vladimír ny. MÁV üzletvezető, Biró Dezső főv. bizottsági tag, Buday Dezső igazgató-főmérnök, főv. bizottsági tag, Erney Károly vezérigazgató, Folkusházy Lajos vezér- igazgató, dr. Hajdú Marcel főv. bizottsági tag, dr. Kandó Kálmán vezérigazgató, dr. Platthy György főv. bizottsági tag, Sávolt János főv. bizottsági tag, dr. Sipőcz Jenő polgármester, Szabó József főv. bizottsági tag, Vázsonyi Jenő ny. MÁV elnökigazgató'. Az igazgatóság tagjaivá újonnan megválasztattak ugyancsak három évre: Bárczy István, dr. Hoór-Tem- pis Mór műegyetemi tanár, dr. Láng Lajos, dr. Scheuer Róbert főv. bizottsági tag. A közgyűlésen a székesfőváros közönségének képviseletében Vájná Ede tanácsnok jelent meg, aki a székesfőváros teljes megelégedését és őszinte elismerését fejezte ki a BSzKRT-nak. Beszámolt a jelentés a pénzügyi eredményekről. A székesfőváros részére beszedett közlekedési adóval együtt 64,185.864 pengő volt a társaság bevétele, a kiadások pedig a BSzKRT kezelésében levő BÚB, Földalatti és Szentlörinci Vasutak részesedésével együtt 64,008.413 pengőt tettek ki; a tiszta nyereség tehát 177.450 pen\gő, melynek felosztására nézve javasolta az igazgatóság, hogy az alapszabályok értelmében. a 12.500, egyenként Í00 pengő névértékű részvény 5 százalékos osztalékára 62.500 pengő fordíttas- sék’ 5847 pengő az alapszabályszerű tartalékalapba helyeztessék, a részvények után /elülosztalékul részvényenként 5 pengőt, összesen 62.500 pengőt fizessen a társaság, a fennmaradó 48.597 pengőből ember- baráti, közművelődési és müpártolási célokra 25.000 pengőt juttasson, végül az igazgatóság tiszteletdíjára összesen 19.250 pengőt, a felügyelőbizottság tiszteletdíjára pedig összesen 2400 pengő f urdíttassék,_ a még fennmaradó 1947 pengő pedig az 1929. évi új szám- lára vitessék át. ________ ____ Fűt és 0^ Saentgyörgyi és Társa Gclx ■■ ■ ......... ] To lt főm József 8-97 Budapest VIII, Baross-u. 88 BORY ÉS WALTHER ÁCSMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK Rákospalota, Földvári ucca 60. szám TELEFON: L1PÓT 064—14. SZÁM A Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár Részvénytársaság igazgatósága július hó 4-ére rendkívüli közgyűlést hívott egybe, amelyen igazgatóság — a takarékpénztár üzletkörének állandó fejlődésére való tekintettel — javasolni fogja a takarékpénztár alaptőkéjének 3,600.000 pengőről 10,800.000 pengőre.való felemelését, A javaslat szerint a kibocsátandó összes új részvények ä régi részvényeseknek fognak felajánltatni. A Fonciére közgyűlése. A Fonciére Általános Biztosító Intézet Rt. az elmúlt üzletévben teljes eréllyel egyrészt szervezetének további kiépítésével és ezzel kapcsolatban üzletének fejlesztésével, másrészt az üzem racionalizálásával foglalkozott. A munka, amelyből! az oroszlánrészt Reinitz Ernő és Janovitz József igazgatók vették ld, mindkét ■ irányban eredménnyel járt. A közgyűlés elhatározta, hogy a társaság a Hungária Általános Biztosító Részvénytársasággal fuzionál és részvényeseinek 2.50 P osztalékot fizet. A magyar textilipar 1928-ban. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének Weiss Fülöp elnöklete alatt tartott közgyűlésében előterjesztették az évi jelentést, melyben érdekes adatokat találunk a textilipar helyzetéről. Textilipari termelésünk múlt- évi bruttó értéke 472.7 millió pengő volt. Ennek ellenére sok nehézséggel kell az iparnak megküzdeni, aminek egyik főoka a külföldi dumping, másik a belföldi fogyasztás csökkenése. Megemlíti a jelentés, hogy 1928-ban a magyar textilipar 43.000 munkást foglalkoztatott és most már alig 2 százalék a külföldi alkalmazottak száma. Végül megejtették a választásokat. Elnök lett újból Weiss Eülöp, igazgatósági tagok: Ágoston Manó, Rorbás Lajos, Devavrin Bernard, Kammer Hugó', Morvay Izsó, Pető Félix, Vágó Gyula és Willersdorf er József. A Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. alaptőkeemelése. A Budapesti- Kisipari Hitelintézet Rt. a minap közgyűlést tartott, melyen dr. Lobmayer Jenő székesfővárosi tanácsnok elnökölt s mely elhatározta, hogy az alaptőkét 25.000 darab 10 P névértékű A) sorozatú részvénynek 16 pengős árfolyamon való kibocsátásával az alaptőkét 850.000 pengőről 1,100.000 pengőre emelik. Ezáltal az eddigi 470.370 pengő tartaléktőke 595.370 pengőre emelkedik. A Szél Jenő vezérigazgató vezetése alatt álló intézet eredményes és közhasznú működéséről legközelebb részletesen fogunk beszámolni. A Pátria Biztosító közgyűlése. A Pátúia Általános Biztosító Rt. a minap tartotta közgyűlését gróf Ráday Gedeon nyug. miniszter elnöklete! mellett1. Dárdai Ede m. kir. kormányfőtanácsos, vezérigazgató a- közgyűlés elé beterjesztett jelentésében beszámolt az intézet állandó, eredményes működéséről, úgy a tűzbiztosítási, mint az életbiztosítási ágazatokban. A múlt évben elhatározott tőkeemelést keresztülvitték, ezáltal az alaptőke 600.000 pengőre emelkedett. Az összes díjbevétel úgy az elemi, mint az életágazatban a mellékilletékekkel együtt 2,168.213.86 pengő volt, ami figyelembe véve azt, hogy a visszaadott viszontbiztosítási díj 385.957.61 pengőt tesz ki, a direkt üzlet díjbevételében emelkedést jelent. A közgyűlés akként határozott, hogy az 53.983 pengő tiszta nyereségből részvényeként 2.50 pengő osztalékot fizet. A Magyar-Cseh Iparbank Rt. alaptőkeemelése. A Magyar-Cseh Iparbank rt. Forbáth Frigyes^ dr. elnöklete alatt ma megtartott rendkívüli közgyűlése az igazgatóság javaslata alapján elhatározta az intézet alaptőkéjének hárommillió pengőről hatmillió pengőre leendő felemelését olykép, hogy egyelőre egymillió pengő névértékű részvény kerül kibocsátásra, mely egész összegben, darabonként 17 pengős árfolyamon a régi részvényeseknek ajánltatik fel, 1929 július hó 1-től osztalékjogosultsággal. A közgyűlés egyúttal felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a további kétmillió pengő névértékű részvényt egy, az igazgatóság által alkalmasnak talált időpontban bocsáthassa ki. Az elővételi jog ezévi július hó 4-től július hó 10-ig bezarolg az intézet pénztáránál (V., Nádor ucca 6.) gyakorolható. A Magyar-Francia Biztosító Rt. az elmúlt pénteken tartotta 49-ik üzletévi rendes közgyűlését. A tiszta nyereség 93.004.91 pengő, melyből bőséges tartalékolás után részvényenként 2 pengú kerül e ho 26-ától kezdve az intézet központi főpénztáránál es a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál kifizetésre. Uj tagokul a választmányba ifj. Bethlen István gróf és alsóeőri Farkas Ferenc dr., az igazgatóságba Kende Arthur dr. intézeti jogtanácsos választattak be. ___ M ako vsky FERENC Budapest, VII. Abonyl-u. 4. SZILÁGYI LÁSZLÓ Pénasseltrény- és iressor-gyára Tűzmentes páncél-szekrények, okmány vasszekrények, biztonsági zárak stb. gyártása. — Vállal szakszerű javításokat és \ szállításokat. A budapesti m. kir. államrendőrség hiv. szakértője. BUDAPEST. IX. CICIOM UCCA 37. SZAft. TEL EFON : JÓZ-EF 386—99____________________ BIER ÉS WERSCHETZ oki. inérnSk és építőmesterek, építési vállalkozók Budapest, IX., Vágóhíd-utca 11. sz. TELEFON: JÓZSEF 363 — 78, 259—50. Ftttöp Sxáix-Cobnrg Gálhai herceg ö királyi Feuég. uradalmi építész© TKLKFON. J. 881-t?
