Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-19 / 51-52. szám

Budapest, 1928 december 19. 9 A PESTI VÁROSHÁZA * Újév táján jelenik meg könyvalakban a főváros parlamentjének ez a vidám pillanatfelvétel-sorozata, amelynél az ördöngős fotográfus torzító lenesét csem­pészett masinájába: a görbe tükör mulatságosan groteszk képeit örökítik meg ezek a felejthetetlenül derűs oldalak. A könyv szerzőjét, György Endre hirlapíi’ót, az Újság „Főváros” rovatának szerkesz­tőjét, — azt hisszük, — feles­leges« bemutatni a Fővárosi Hírlap olvasóinak: a városházi folyosó „Mende-mondáinak” Gyuribandiját amúgyis ismerik. A napokban megjelenő könyv szerzője valójában nem is György Endre szerkesztő úr, hanem a mindig vidám Gyuri­bandi, aki a főváros iránt ér­zett rajongó szeretettel, de a találó szatíra csalhatatlan szem­üvegén át nézi és veszi észre a fonákságokat, a városatyák és városi miniszterek méltóságtel­jes hivatásának gyakran gro­teszk szituációit, azokat a derűs epizódokat, amelyeknél már maga az igazmondás —- tor­zítás. Ehhez azonban rendkívül éles megfigyelő szem kell, elmondá­sához pedig az a nem bántó, könnyed és mégis fö­lényes hang, amelynek ép Gyuribandi elismert virtu­óza „A PESTI VÁROSHÁZÁN”. Ezeket a kvalitásokat emeli ki Ripka Ferenc dr. főpolgármester is, aki a következőket írja a könyv előszavában: „György Endre írásainak van egy egészen különös mellékszépsége, azonkívül hogy élénken és találóan rajzolnak. Ez a mellékszépség az a jóindulat, amivel a városi dolgokat írja. Egészen különös szépség és bizonyos, hogy sokkal többet használ vele a városnak, mintha ez a szépség hiányozna belőle. Ezért köszöntőm most szívesen ezt a köny­vet, mert a sok apróság majd egybegyűjtve is azt mondja el, amit külön-külön mondtak: Budapestet szeretni kell, akkor lesz belőle va­lami megint.” És ugyanezeket a kiváló sajátságokat veszi észre Buzáth János dr. alpolgármester is, aki a kö­vetkezőket írja: „A Pesti Városháza a kedélyeskedés és tréfa jegyében foglalkozik a főváros ügyeivel, azok intézőivel és szereplőivel. Igen alkalmas módja a megfigyeléseknek és az azokból leszűrt igazságoknak feltárására, a hibáknak és elkö­vetőinek kipellengérezésére és olymódon való „odamondására’hogy azokon még az is kény­telen legyen „derülni”, akinek bosszankodni volna oka. Nem az én stilusom, de el kell ös- merni a jogosultságát, s ha végeredményében az igazság szolgálatában áll, fontos hivatást tölt be, derűs oldaláról mutatván be a közélet küzdő­terét. Mindenesetre hasznosabb szolgálatot tesz, ha derűt fakaszt a mostani szomorú világban, mintha furkósbottal keresné az igazságot. Es emellett még az az előnye is meg van, hogy bátrabban és sértés nélkül lehet mindent elmondani. Ezt teszi „A Pesti Városháza”, ame­lyet mindig örömmel olvasok és meggyőződésem, hogy ez a könyv, amelynek minden sora telítve van a főváros szeretetével, jó szolgálatot tesz a köznek, s hű fotográfiáját adja a főváros köz­életi szereplőinek.” A Pesti Városháza minden bizonnyal a megér­demelt sikerrel indul útjára és ebben a sikerben méltó rész jut Madaras Lászlónak, a kitűnő fiatal rajzolónak, akinek jóízű és mély, humoros meglátás- ról tanúbizonyságot tevő karrikatúrái szerves kiegé­szítői Gyuribandi pompás karcolatainak. HÁROM PILLÉREN NYUGIZIK A KOZIGAZGATÁt ÚJ SZERVEZETE * A FŐVÁROSI HÍRLAP számára irta: SZABÓ IMRE dr. székesfővárosi tisztifőügyész A közigazgatás rendezéséről benyújtott törvény- javaslat világosan megrajzolja a kormány által a közigazgatás új szervezetéről megalkotott képet. A törvényjavaslat nagy hibája az, hogy csak részleges törvényintézkedés, amely a most fennálló törvényeknek csak bizonyos részeit változtatja meg, úgy hogy a törvényhatóságokról és a községekről rendelkező 1886. évi XXI. cs XXII. törvénycikkek­nek csak bizonyos részei tekintetében állít fel új rendelkezéseket, aminek következtében a törvényha­tóságokról és községekről szóló törvényt több külön­böző törvény egybevetéséből cs összeállításából lehet csak megállapítani. A törvényhatóságokról és a községekről szóló két törvénynek lesznek oly rendelkezései, amelyek az új törvény ellenére hatályukban változatlanul meg­maradnak, lesznek olyan rendelkezései, amelyek a maguk egészében hatályon kívül fognak helyeztetni és helyükbe az új törvény rendelkezései fognak lépni, de lesznek olyan intézkedései is, amelyeknek csak az új törvénnyel ellenkező rendelkezései fogják hatályu­kat veszteni. A fennálló törvényes állapot tehát az ríj törvény megalkotása után több különböző törvénynek össze­egyeztetéséből lesz csak egységessé összeállítható. A törvényjavaslat hibájául róják fel többen azt is, hogy nincsenek elkülönítve, helyesebben két tör­vényjavaslatba foglalva a megyei és városi törvény- hatóságok és külön a községekről szóló rendelkezések és hogy a városi törvényhatóságokra nézve az új törvény sürgős megalkotásának indokául felhozott az az érv, hogy különösen a városi üzemek és a vál­lalatok tekintetében megkívánt rendelkezés tette szükségessé a törvényjavaslat elkészítését és keresz­tülvitelét, a javaslatban nincsen megoldva, mert a városi üzemekről és vállalatokról ebben a javaslatban rendelkezés egyáltalán nincsen. A tanács megszüntetésének oka Ezt az utóbbi felfogást nem osztom, mert a tör­vényjavaslat a törvényhatósági bizottság' hatáskörébe utalja a( törvényhatósági vagyon kezelésének és j.öve- delmének hováfordítása, középületek emelése, közin­tézmények és üzemek berendezése, vállalatok létesí­tése és rendeltetési, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében hozandó szabályrendeletek megalkotását és így az önkormányzat hívei csak megelégedéssel fogadhatják a javaslatnak ezt a ren­delkezését, amely ebben a tekintetben az önkormány­zat jogait elismeri. A törvényjavaslat által megalkotott törvény- hatósági új szervezetnél első sorban feltűnnek a vá­rosi tanács megszüntetésére és a közigazgatási bizott­ság hatáskörének korlátozására vonatkozó rendelke­zések. A törvényjavaslat kimondja, hogy az ebben ter­vezett kisgyűlés megalakulásával egyidejűleg a városi tanács megszűnik és hogy azokban az ügyekben, ame­lyek eddig ^ törvény vagy szabályrendelet értelmé­ben a törvényhatóság, illetve a városi tanács intéz­kedő hatáskörébe tartoztak, jövőre a polgármester magánhatóságként intézkedik és határoz; a polgár- mester pedig a hatáskörébe utalt egyes ügyek vagy ügycsoportok intézését, személyes felelősségének érin­tetlensége mellett, helyetteseire (a főjegyzőre és egyes városi tanácsnokokra) bízhatja, amikor is a megbízott; az ilyen ügyet a polgármester nevében intézi el és annak elintézéséért személyesen is felelős. RDTFÜHftí A LEGJOBB KERITESANVAG. K0UEMH2S™! BUDAPEST. IV. FERENC-JÓZSEF RAKP. 21. TELEFON: ut. 269-65 Széchy Endre oki. mérnök, építési vállalkozó BudaipssS, VI., Bulyovszky ucca 12. A törvényjavaslat a városi tanács megszünteté­sére vonatkozó rendelkezéseit különösen gyakorlati szempontokból indokolja azzal, hogy ezzel az intézke­déssel a tanács tagjait kívánja mentesíteni, igen gyakran, feleslegesen sok időt igénybevevő tanácsülé­seken való részvétel alól, hogy a személyes felelősség elvének fokozottabb érvényesülése az ügyek érdemi intézésében nagyobb megfontoltságot fog eredmé­nyezni és a közigazgatás egyszerűsége és gyorsasága tekintetében is meg fogja hozni az annyira kivánt javulást, amely eddig az ügyeknek tanácsban való el­intézése miatt nem volt elérhető. A három pillér A javaslat megszünteti a közigazgatási bizottság­nak elsőfokú hatósági jogkörét, valamint felebbviteli hatáskörét és az előbbit a törvényhatóság első tiszt­viselőjére, az utóbbit pedig a javaslatban részlete­sen megjelölt különböző hatóságokra bízza. Ezek az intézkedések a javaslat indokolása sze­rint azon alapulnak, hogy a közigazgatási bizottság' összetételénél, a reá ruházott feladatok nagyságánál és eljárási módjánál fogva a hatásköréből ezúttal ki­vont intézkedések és rendelkezések megtételére meg­nyugtatóan nem alkalmas és hogy a javaslatban fog­lalt ezektől a rendelkezésektől az igazgatás gyorsí­tása, egyszerűsítése és az egyéni hatóság felelősség- érzete következtében jogszerűségének fokozása is remélhető. A városi tanács, mint testületi intézmény, meg­szűnése következtében a közigazgatás szervezete há­rom oszlopon fog nyugodni. Ezek: a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a kisgyűlés, a polgármester és helyettesei. Az autonómia sértetlen marad A törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság eddigi hatáskörét lényegében nem érinti és tulajdon­képpen csakis a törvényhatósági bizottság felebbviteli jogkörét és bizonyos egyes olyan kisebb jelentőségű ügyeknek intézését veszi ki a törvényhatósági bizott­ság hatásköréből, amelyek az önkormányzat lényegéi egyáltalán nem érintik. Arra vonatkozólag, hogy a törvényhatósági bizottság egyéb nagyjelentőségű fel­adatai mellett, összetételénél fogva, felebbezett kon­krét ügyek elintézésére bem alkalmas, már általánosan kialakult a vélemény és már régóta sürgetik az illeté­kesek, hogy ezeknek az ügyeknek elintézését valamely más szervre bízzák, amely kisebb összetételénél és a fellebbezett konkrét ügyek részletesebb és alapom sabb megtárgyalása miatt ezeknek az elintézésére inkább alkalmas. T eherautópótkocsik Teherautokarosszériák Autóbuszok Gyártja : NAY és RÓNA '''lllllllllllilllllllll gép- ás száliitóeszközgyár DílíHillllllllllllll1' Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom