Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
10 ft Budapest, 1928 december 19. Egyébként a javaslat a törvényhatósági bizottság hatáskörét érintetlenül haggja. Így változatlanul megmarad a törvényhatósági, bizottság hatáskörében a politikai levelezési, t'elírási jog, a közigazgatási panaszjog, a szabályrendeletek alkotásának joga, a területét érintő kérdésekben való határozás, a szervezetével kapcsolatos kérdések tekintetében való intézkedés, a törvényhatóság tisztviselőinek, a bizottságok és választmányok választás alá eső tagjainak és mindazoknak, akiket valamely közjogi szervhez a törvény- hatóság képviseletében választás útján kell kiküldeni, megválasztására vonatkozó jog, a költségvetés és zárszámadás megállapítására és a gazdasági természetű ügyek intézésére vonatkozó hatáskör, a nagyobb vagyonszerzések, elidegenítések, megterhelések és terhes szerződések kötésére vonatkozó jogok, valamint — amint fentebb már említettem — a vagyon állagának és jövedelmének liováfordítására, középületek emelésére, közintézmények és üzemek, berendezések, vállalatok létesítése és rendeltetési, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében történő határozás, a saját szükségleteinek fedezéséről és a közszolgáltatások behozatátáról és megszüntetéséről történő rendelkezés. Az uj tárgyalási rend A törvényhatósági bizottság tárgyalási rendjére vonatkozólag a törvényjavaslat részletes intézkedéseket tartalmaz, amelyben megállapítja az elnök jogkörét, a tárgysorozat összeállításának módját, az ügyek előkészítését, a tanácskozásra, a határozathozatalra vonatkozó intézkedéseket. Az ügyek előkészítése tekintetében akként rendelkezik, hogy a közgyűlés egyes ügyek előkészítésére szakbizottságokat alakíthat; c szakbizottság tagjainak száma mindig páratlan, de tizenegynél több nem lehet, elnöke a törvény- hatóság első tisztviselője, vagy helyettese. Kimondja a javaslat, hogy a szakbizottságok hatásköre csak a közgyűlés, vagy a kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik és — úgy mint eddig — csak véleményadásra terjed, amely véleményeket a törvényhatóság első tisztviselője útján terjesztik a szak- bizottságok a közgyűlés, vagy a kisgyűlés elé. A szak- bizottságok zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. A közgyűlés elé tartozó ügyeket, még ha azokat a szakbizottságok tárgyalták is, a kisgyűlés készíti elő. A tanácskozás és a határozathozatal rendje tekintetében a javaslat a következő fontosabb intézkedéseket tartalmazza. Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag csak egyszer szólhat a tárgyhoz; a hozzászólás időtartama rendszerint nem lehet hosz- szabb fél óránál, amelyet az elnök javaslatára a közgyűlés legfeljebb egy óráig hosszabbíthat meg. A részletes vitánál a hozzászólás 10 percnél tovább nem /arthat. Ha a vita két órán fúl terjed és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság az elnöknek vagy bármelyik tagjának indítványára az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. Ez a korlátozott időtartam azonban 10 percnél rövidebb nem lehet, amelyet azonban annak kétszeresére lehet felemelni. Ha a hozzászólási időtartam korlátozása után legalább hat bizottsági tag szólt már a tárgyhoz, a törvényhatósgi bizottság az elnöknek vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára felszólalása nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. Az interpellációkat és a tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványokat. csak a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalása után lehet előterjeszteni és ilyen ügyekben a felszólalás a közgyűlés előzetes engedélye nélkül 15 percnél tovább nem tarthat. Részletesen megállapítja a javaslat a széksértés esetét és annak tárgyalási módját. A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság és a széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette. Aki a reá kirótt bírságot hat hónap alatt nem fizeti meg, bizottsági tagságát elveszti. Mi a kisgyűlés hatásköre? A közigazgatás új szervezetének második oszlopa: a kisgyűlés, amelynek elnöke a főispán, akadályoztatása esetében, vagy, ha a főispáni állás nincs betöltve, a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg ennek helyettese. A kisgyűlés tagjai: az oda megválasztottak és a javaslatban említett tisztviselők. Vármegyékben 12—24, törvényhatósági jogú városokban 12—20 törvényhatósági bizottsági tag tagja a ki «gyűlésnek, és a tagoknak vármegyékben %-od FRANK EMILbudapest> "" , , V, Hollán-u. 9. oki mérnök és építőmester Tel.; Aut. 293—27 Nedves faiak szárazzá tételére kizárólag K 0 L L A RIT folyékony szigeteld anyagot használjon, mert ma ez a legolcsóbb és legjobban bevált szigetelő anyag. Hidegen lesz használva. Gyártja; Egyesült Újpesti Vegyészeti Gyárak KOLLÁR MIKLÓS ÚJPEST, VIOLA-UTCA 30-32. TELEFON- t>1 a—48. L1PÓT 020—56. részét, törvényhatósági jogú városokban %-ed részét, a törvényhatósági bizottság titkos szavazással 3 évre választja, vármegyékben Yq-oó, városokban *4-ed részét pedig 3 évre a főispán nevezi ki, azzal a megszorítással, hogy tényleges szolgálatban álló köztisztviselőt a kisgyűlés tagjává sem megválasztani, sem kinevezni nem lehet. A tisztviselők közül a kisgyűlés tagjai vármegyékben: az alispán, a főjegyző, a második főjegyző, a tiszti főügyész; törvényhatósági jogú városokban pedig a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a városi tanácsosok és a tiszti főügyész. A kisgyűlést akként kell összeállítani, hogy abban mind a legtöbb adót fizető, mind az ösz- szes választók által választott tagok vármegyékben %, városokban pedig V3-ad részben legyenek képviselve. A kisgyűlés hatásköre: első fokon való intézkedés azokban a törvényhatósági -közérdekű ügyekben, amelyekben az intézkedés joga jelenleg a törvény- hatósági bizottságot illeti, de amelyeket a javaslatnak a törvényhatósági bizottság hatáskörét megállapító része nem utal a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, továbbá másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben eddig a törvényhatósági bizottság volt hivatott határozni, végül előkészítése a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztendő ügyeknek. A harmadik pillérje a közigazgatás új rendjének: a polgármester, illetőleg annak helyettesei. Ezzel a polgármester hatásköre lényegesen bővül és intézkedési joga az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. A jogorvoslatok egysierüsítése A közigazgatás egyszerűsítését és gyorsítását szándékoznak elérni a javaslatnak a hatósági fokozatok, a jogorvoslati határidők és a jogorvoslatok korlátozására vonatkozó rendelkezései. A jelenlegi törvényekben és szabályokban elsőfokon eljárni hivatott közigazgatási hatóságok változatlanul megmaradnak; másodfokú hatóság azonban abban az esetben, ha elsőfokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbbrendű hatóság járt el, úgy közérdekű ügyekben a. kisgyűlés, egyesek magánügyeiben pedig a törvényhatóság első tisztviselője, — ha pedig elsőfokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselője, vele egyenrangú vagy magasabb hatóság járt el, úgy a miniszter. Az árvaszéknek, valamint a közigazgatási bizottság egyes különleges alakulatainak elsőfokon hozott határozatai ellen közvetlenül az illetékes miniszterhez van helye jogorvoslatnak, ha azonban az illető ügyben közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, úgy ez a jogorvoslat igénybe nem vehető, hanem közvetlenül. a közigazgatási bírósághoz kell panasszal élni. Minden elsőfokú közigazgatási véghatározat ellen csak egy fokú fellebbezésnek, illetőleg a köz- igazgatási bírósághoz intézhető panasznak van helye, kivéve, ha, a felebbvitelt valamely jogszabály kifejezetten kizárja, vagy ha további fellebbvitelt valamely jogszabály kifejezetten megenged. Közbeszóló intézkedések, -—- tellát nem az ügyet eldöntő véghatározat — ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A képesítés emelése A javaslat lényegesen emelni törekszik a közigazgatási alkalmazottak elméleti és gyakorlati képesítését. Az elméleti képesítésre nézve kimondja, hogy a fogabnazói tennivalók ellátására hivatott állomásokra — a megkívánt külön szakképzettségen kívül — gyakornokként is csak az alkalmazható, aki a jogi tanfolyamot, vagy a tudományegyetem közgazdasági- karán a közigazgatási szakosztályt szabályszerűen elvégezte és jogi, vagy államtudományi, vagy közgazda- sági egyetemi tudori oklevelet szerzett. A gyakorlati képesítés tekintetében előírja, hogy jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX. vagy ennél még magasabb fizetési osztályba van sorozva, — az alispánt és a polgármestert kivéve, — csak az alkalmazható és csak az léptethető elő, aki az elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikeresen kiállotta. Gyakorlati közigazgatási vizsgára pedig csak az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban legalább 3 évi gyakorlatot szerzett. A gyakorlati képesítésre vonatkozó ezek az intézkedések nem vonatkoznak azokra a tisztviselőkre, akik a törvény hatályba lépése idejében a közigazgatási szolgálat fogalmazási szakában a szükséges elméleti képzettség birtokában tényleg alkalmazásban lesznek. Az alispánt és a polgármestert a törvényhatósági bizottság közgyűlése hat évre választja. A köz- igazgatási gyakornokokat azonban a belügyminiszter nevezi ki és állásukban két évi kifogástalan szolgálat után a belügyminiszter erősíti meg. Ugyancsak a belügyminiszter osztja be szolgálattételre a közigazgatási gyakornokokat valamelyik törvényhatósághoz és őket más törvényhatóságba bármikor elhelyezheti. A törvényhatóságnak többi tisztviselőjét a közgyűlés, illetőleg a képviselőtestület életfogytiglan választja. f FORGÁCS ÉS BUDAPEST, V.. SAS-UTCA 1. SZÁM TELEFON: Aut. 805-03 HAMANTV-számoló és KAPPEL-írógépek magyarországi vezérkép viselele SZÉKELY és MOTTL OKL. mérnök építőmester építési vállalkozók BUDAPEST, III,. G&LAGONY* U. 2 TELEFON: AUTOMATA 625-78 8Z RIEDER OTTÓ vnjamos Alapíttarott: 1895. A. B. C tagoknak hat havi hitel berendezési vállalat, műszaki Intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára Budapest IV, Irányi u. 20. Tel.; Aut. 837-07 GERÖ N. NÁNDOR VfL, ALPÁR UCCA 8. Telefon: József 315-29. Központi fűtés Vízvezeték. . Épület bádogos munkák vSOLTY LÁSZLÓ KERTÉPÍTŐ II , PASARÉTI-ÚT 129. Kertészeti telepei: TELEFON: AUTOMATA 644—31. SOLTsZENllMSE P E S T- M E G Y E CSIKÓS LÁSZLÓ LÄKK- ÉS FESTÉK KÜLÖNLEGESSÉGEK SZHKÜZLETE Budapest, 111, Pacsirtamezfí-u. 32. Tel,: J. 623-76 IFJÚ CRIS'l OFOLI VINCE padló és falburkoló vállalata Telefon: Lifiót 921—55. Budapest, V., Fáik Miksa ucca 18—20. KAUFMANN GYULA BUDAPEST nyomdai és papiripari gépraktára Kertész ucca 48. Telefon J. 405—70. LIFTER TAUSZ keményíakereskedök Iroda : BUDAPEST Főraktár: Vili, Szeszgyár-u. 8. Tel: J. 310-23 és 394 24. VII, Thököly ut 145 J NAGY GYULA LAKATOSÁRÚGYÁRA Budapest Vili, Köris-ucca 10. Tel,: J, 348-15 BUCHTA KÁROLY közp, fűtés és vizvezeték- es . >. _ . . __ berendező mester. — Teleopest, II., Retek U. 37. fon : Krisztina 505—01. sz. HEIZER FRIGYES DRÓTKERÍTÉS- és SODRONYFONÓ-IPARTELEPE I BUDAPEST, Vili., Staffenberger u. 16. TELEFON: J. 302-36. I HORVÁTH LAJOS R. T. JBSHÄ BUDAPEST, III. FENYES ELEK UCCA 4 VÁLLAL M NDENNEMÚ GÉPJAVÍTÁST, TELEFON : VASESZTERGÁLYOS, MARÁSI ÉS GÉP. LAK'TOS BÉRMUNKÁKAT IS AUTOMATA 624—68 özv. Biberál Józsefné" P r ii n a p 1871. ( t b • n BUDAPEST, Telefoa: pala- és cserépledö-mester II., Ostrom-u. 14. 18&V «j5! K0VHCS OSZKÁR 1U1 464-57 464-67 BÁDOGOS-BESTER. ÉRCKOPORSO ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZÍTŐJEBUDAPEST, IX., GYEP UCCA 56. SZÁM. PADOZAT! MUNKÁK ELSORAtiGÚ KIVITELBEN slavon ai tölgy- és bükkparkét, táblaparkét egyszerű rs díszes kivitelben, aszíallpaikét és hajópadlók PestszentISrinci Parkélgyár és Gözlöresz Részvénytársaság, Budapest, V, Személynök-ufca 16. I. em Teleim- Aut. 212—44. Vasszerkezeti- és lakatosMár Far Kas és Társa R.-T. Telefon : Budapest, VI. kér., Lehel ucca 8. l. 908-62 KLOSE V. F. FELVONOGYAK sa|át gyártelepünkön VI., Gömb-u. 44. Telefon L. 060-24. Mindennemű felvonónak legfllkélefesibb kivitelben való gyártás. DR. SZÉKELY HUGÓ OKÉ. MÉRNÖK VASBETON TERVEZŐ IRODÁJA BUDAPEST, VII. ALSÓERDŐSOR U. 8 TELEFON: JÓZSEF 351-21. _______________
